Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
A galamb a fürdőben kikászálódott a dobozból, udvariasan a kőre fosott szép fekete széntablettás cuccot, majd felült az alsó ablakba, ott gubbaszt. Változatlanul csak iszik. Azt, hogy a begyébe hogyan kell tömni, én nem tudom. Lehet, hogy a fokhagymát is ezért tudta kiköpködni? mert csak a csőrén nyomtam le?
Hangot még nem adott. Arcáról nem tudjátok megítélni, mennyi idős lehet? Nincs a csőre fölött az a fehér cucc, ami a galambokon szokott lenni. Elég rugalmas a csőre. A lába nagy. olyan szép amúgy, a tolla is (kivéve a farka vége, amivel a földet söpörhette).
Egyébként igen, marha nagyot koppant. Szörnyű látvány volt, ahogy jóízűen vitorlázott a levegőben, aztán bang! teljes erőből az üvegnek vágódott. A nagylányom szerint irtó nagyot sikítottam. Az biztos, hogy rosszul vagyok az ilyesmitől :(
Azért mondtam a kukoricát, mert azzal reggel és este megtömöd és két etetés között nincs vele gond. Az áztatott kukoricaszemekkel egyenként, seperc alatt, kínlódás nélkül meg lehet tömni. Viszont a tápokból pempőt kell csinálni, és azzal tömögetni kész rémálom. Gondolom neked se mindegy, hogy gyorsan, negyedóra alatt elrendezed, vagy órákig pancsolsz vele, hogy valami kis kaja jusson a szájába. Az ilyen korú galambot még tömni kell.
András, légyszi mondd már meg annak a gyógyszernek a nevét, amivel leszoktál a cigiről, mert egyik ismerősömnek kéne. Azért ideírom, mert megígértem neki, hogy még ma elküldöm, és itt gyorsabban meglátod, mint emailben, ami még pluszban most szórakozik is nekem.
Ja, és Lilike gúnár. Bár hangra meg fejre valami miatt olyan, mint egy tojó, de a viselkedése meg a testalkata gyanúra adott okot, ezért tegnap megfogtam és megvizsgáltam. Kijött a srófja, úgyhogy gúnár. Mégiscsak úgy jártál, ahogy először mondtam: ha kettő kel, azok valahogy mindig ellenkező neműek. Bandi az tojó, afelől nincs kétség.
Figyuzzatok, ne feledjétek, a madarat Otyoék úgy találták, hogy a hamburgeresnél ablaknak repült, lepottyant......
Az ilyen madár jellemzően nem, vagy csak alig eszik. A galamb sem tud úgy "falnak menni", hogy ne üsse meg a begyét....
Mivel "koppant" lehet olyan belső sérülése, ami 2-3 nap alatt viszi el (lásd nemrég a fakopáncsot, pedig az evett is első napon) Úgyhogy még bármi lehet ..... kó is, rossz is.
Galamb korát jó lenne tudni. Ezt ekkora, repülős madárnál a hangja lapján könnyű tudni >> ha sipog, akkor fiatal, akkor jogosabb akaj körüli bénázás, ha már galamb hangja van, akkor bő fél éves, azaz kell tudnia enni bármit.
Magot beletömni nincs értelme, ha tényleg tömni kell, akkor kása állagú pempő kell, és begybe le kell tolni a kaját (nem elég csőrbe adni).
------
Varjú
Otyo, hidd el, nem rosszat akarunk, nem elvenni akarunk valamit, cska tapasztalatból óvunk.
A rozsdások mellé jó a légykapó, esetleg később, ha visszamaradó baja lesz és nem engedhető, oda mehetne a füzike Dia.mandtól.... ők megférnek egymással.
Varjú(csóka, szarka) nem kompatibilis. Hiába csukod ajtót profin, ő át AKAR majd menni, és megoldja. Én fél évig laktam 2 repülős, szabadon levő varjúval egy lakásban, tudom, hogy átmegy. Mert leül, kivárja míg benyitsz, s oldalra "borítva", mint Lúk Szkájvalker a Halálcsillagnál az X szárnyút, elsuhan a fejed mellett mire felfogod, mi történik..... majd egy mozdulattal elkapja a rozsdást, odacsapja kétszer, és kész..... Mivel hallanai fogja a többi madarat, tudni fogja, hogy vannak, hogy kismadarak.... és mert okos, megoldja. Ráadásul türelmes is. Nem akartam részletezni de nálam is a fél mozambiki csicsörkét vették csak ki...... másik fele nem fért ki :-(
Jaj, hát ez nagyon jó, örülök, hogy nem mindenki gondolja, hogy bolond különc vagyok. Az én férjem is elég jól tolerálja, hogy mindenkin megpróbálok segíteni, és a lakásunk kicsi állat- (és növény)kert, csak néha esik kétségbe, hogy nincs pénzünk, sem időnk, miért csinálom ezt, miért nehezítem a dolgunkat... De néha bevallja, hogy nagyon szeret azért, amiért nem dobom ki a beszaró macskát/kutyát, hogy pátyolgatom a bármilyen nyomorult állatkákat, hogy nem csapom agyon a molylepkét, a pókot (bár mióta rozsdafarkú-mama lettem, sajnos a rovarokat más szemmel kell néznem... potenciális kaja), hogy ha van nálam pénz, azt mindig odaadom a szegényebbeknek, meg elajándékozom a cuccaimat. Őt fel lehet ébreszteni hajnalban azért, hogy megnézze, hogy kel ki a gubóból a lepke. Ez nagyon jó. Én gyerekkorom óta imádom az állatokat, de utoljára általánosban tolerálták az osztálytársaim. Ők fogták nekem a kiscsókát, meg hoztak nekem imádkozó sáskát, meg amikor keresztespókot tartottam lego-házikóban, segítettek legyet szerezni neki télen. Amikor a többiek tinimagazinokat olvastak, én Állatvilágot :) Az anyukám is hasonló volt, de míg gyerek voltam, hosszú távon mégsem tarthattam meg semmit, őt mindig meggyőzték a "racionális" érvek a család többi tagjától, miszerint ez sem, az sem való lakásba... Később viszont az ő kutyája is talált kutya volt, a mi egyik mostani kutyánk apját szintén ő találta, beteg kismacskát hozott nekem papírzsebkendőben, mert az az utcán hevert. A gyerekeim is nagyon szeretnek minden élőlényt, a kisfiam megsiratja még a lisztkukacot is, ha látja, hogy megeszik a madarak, minden bogárnak, amit csak találunk, örvendeznek, a kicsi lányom pl. imádja a békákat, de a nagy is olyan, hogy bármit hazahozna. Így persze még nehezebb ellenállni. Egyébként mikor a nagylányom még kicsi volt, és ketten éltünk, akkor ő is minden elesett emberre azt mondta, hogy vigyük haza... és ő is odavan a baglyokért. Szívből reméli, hogy egyszer az ölébe hullik egy.
Hacsak nem krokodil vagy kígyó, amire vágysz, biztosan nem fogok megdöbbenni :)
Nekem a madarakkal csak a csóka és a gerlém volt sikerélmény, de most, hogy sikerült a rozsdafarkúakat felnevelni és annyira megszeretni, hogy el sem tudom mondani, már nem félek a madarazástól. Eddig csak az ablakon lestem meg hallgattam őket, elég sokféle jár itt a platánon meg a környéken. Az enyémek hangja meg látványa olyan örömmel tölt el, ha szomorú vagyok, csak ledőlök a közelükben, és figyelek meg fülelek.
Igen, jó lenne egy kert, de lenne nagy és lenne a városban...
A szarka mondjuk jobban van, bár lábra még mindig nem tud állni. Ma reggel megfürdettem mert csórikám már nagyon retkes volt.
Nem nagyon akarta/szerette mert közben szétcsipkedte a kezem, de legalább "tiszta" lett csórikám. Nem fáj de van fogása a csőrével a kis tökfejnek, ma száraz mókuskaját adtam ami pont olyan mint a macskaszáraz... felszedegette.
Ha megültetem a kezemben akkor elvan de amint leteszem feldől. Harciasabb lett amiből arra következtetek hogy jobban van.
Ez a szegény még mindig nem akar enni, a fokhagymát meg kihányta vagy egyben kiszarta, nem tudom, némi zöld fossal ott hevertek a darabok reggelre a rongyán, remek spenótszerű szaggal, úgyhogy senki le nem mossa róla a Popeye nevet. A szenet beletuszkoltam, ivott, nézelődött, a kajától megint farolt - sem az áztatott árpa, sem a rizs, a többi magok sem érdekelték. Visszatettem a dobozba, bóbiskol, pihen, néha iszik. Kukoricám nincs sajnos itthon, de a férjem elment Vlad boltjába és este jön haza a fertőtlenítővel meg vett galambkaját is. Nem lehet, hogy szegény városi galamb ott a burger kingnél a sült krumplihoz meg ilyenekhez van szokva, és azt se tudja, mik ezek a magok? Esetleg beletömjem a kaját? Mármint majd este. Csak nem hal éhen egy nap alatt! :( Most olyanokat kakil, hogy javarészt víz, de van benne fehér meg icipici zöld. De csak hármat szart reggel óta. Viszont a fenekén a toll csupa fostos, de azzal is megvárom inkább a madár-fürdősót, hogy fürösszem. Amúgy kicsit búvalbéleltnek tűnik, a vizestálnak örül csak meg a simogatásnak, hiába tilos - szóval már lekopik a bőr a kezemről lassan, annyit mosom.
A galambok, feltéve ha nem betegek, akkor szoktak még fosni, ha le vannak ürülve. Normális esetben kemény gombócokat szarnak, aminek van egy enyhe szaga is. Ehhez az állapothoz az kell, hogy eleget kapjon enni. Néhány szem kaja nem elég neki, hanem begyet kell neki csinálni. Kb annyira, hogy kényelmesen félig legyen a begye (vagy bögye, én így mondom). Egy parlagi galambot felesleges flancos magkeverékekkel kényeztetni, neki tökéletesen megfelel a szemes kukorica is eleségként, meg persze te is jobban jársz így, mert azzal könnyű megetetni. Ha csak hébe-hóba eszik, el nem pusztul, mert elég szívósak, de senyvedt lesz. Mi régebben tartottunk galambot, és azok búzát meg kukoricát ettek, valamint a kölkeiket is azzal etették olyan 1,5 hetes kortól, amikor már végetért a begytejes időszak.
De mondok jobbat. Én a kacagógerléimet is kukoricával etettem. Egyik állatorvos ismerőstől kaptam 5 db-ot. Természetesen papagájkaján éltek nála. Mikor hazavittem őket, úgy döntöttem, hogy hülye leszek venni nekik a papagájkaját, amikor a vadgalambok (balkáni gerlék) rendeszeresen a tyúkoknál zabálják a kukoricát. A kacagógerle pont olyan, mint a balkáni -a szürke színváltozatot szinte meg sem lehet különböztetni-. Úgyhogy úgy voltam vele, ha a balkáni vígan zabálja az udvarunkon a kukoricát, akkor a kacagónak is fel kell tudni venni. Először persze nem tudtak vele mit kezdeni, mivel máshoz voltak szokva, de egy egy napi éheztetés megtette a hatását. Onnantól kezdve nemhogy ették, hanem egyenesen rávetették magukat a kukoricára. Kb egy hónapi kukoricaetetés után próbaként egyik etetésnél papagájkaját tettem eléjük. Rá sem bagóztak. A kukoricától szebbek lettek, mint amilyenek az előző gazdájuknál voltak, és a természetesen ezzel is neveltek mégpedig problémamentesen. A galambot elég naponta kétszer, reggel és este megetetni. A házigalambok is így etetik a kölkeiket. Eközött a két etetés között isznak meg emészetenek.
Az etetésre szánt kukoricamennyiséget 1 napra be kell áztatni, mielőtt odaadnád. Első etetéskor, mivel még nem áll rendelkezésre áztatott, forrázni kell. Az áztatott kukoricaszemekkel könnyen, problémamentesen lehet tömögetni az ilyen galambokat.
Tetszik, amiket írsz, mert időnként annyira a szívemből szólsz, hogy el sem tudom mondani. Nálunk is hasonló a helyzet lakás terén, igazán jó lenne a saját kertes ház, de nincs miből. Most Francin nagyon feladta a leckét, mert igen nehéz a lakásban tartani. Nemcsak a kakatakarítás, hanem a foglakozás, hely, tér, amit egy varjú megkíván. Gondolkodóba estem, hogy vagy Francinnak kell egy tágasabb lakással rendelkező gazdit keresni vagy mi költözünk el. Mert ez így nem jó. Sem neki, sem nekem. Murcié a nagyszoba, teljesen szabadon van, Ő szereti a helyét, időnként jön-megy, de nagyjából a helyén tartózkodik vagy kivonul a teraszra szintén a helyére. Francinnak jelenleg a konyha van berendezve. Hosszútávra ez igen kicsi neki. Hozzáteszem, hogy szabadon van a nap javarészében. Illetve leviszem a kertbe. Mi is társasházban lakunk. Nálunk Murci az állandó madár és mellette jöttek-mentek a madarak. Tehát most agypörgetés folyik. Ha meglátok egy sérült madarat, nekem elmegy, a józan eszem bevallom őszintén. Gondolkodni olyankor nem szoktam. De szerencsére van egy józan párom, aki mellettem áll és hibáimat küszöböli lépten-nyomon. Így egy ideje nem jöhet haza galamb. Ott nem hagyom, de a lakásba nem tarthatom. Sőt, az igazsághoz még az is hozzátartozik, hogy nem csak madarakat szeretnék hazahordani.
Nem merek állatfajokat említeni, mert itt esnél össze. De mi csak úgy megyünk vendégségbe az állatkertbe, vadasparkba, vagy madaras emberekhez, ha komoly fogadalmakat teszek előtte. Mikor Vladéknél jártunk nagyon fájt a szívem, hogy üres kézzel kellett hazajönnöm a hülye ígéretek miatt. Volt egy időszakom, amikor üregi baglyokat szerettem volna nagyon és már komoly terveim voltak a lakásban átfutó csőrendszer kivitelezéséhez. Nem volt engedélyezve a párom részéről. De ezt megelőzően nem csak állatokat akartam hazahozni, hanem az idős bácsikat és néniket, akiket az utcán megsajnáltam, mert egyedül kószáltak és olyan nagyon szeretnivaló kinézetűk volt. Egészen odáig fajult a dolog, míg egy öreg bácsit is örökbe akartam fogadni. Ő nem akarta, meg a párom sem. Azt hiszem mára kicsit javult a helyzet, mert azért mindenkit már nem szeretnék.
Én csak egy kicsit nagyobb lakásra vágyom, erkéllyel... Persze nagyon vonz egy kert is, de amennyit a lakásunkért kaphatunk, abból valószínűleg csak nagyon messze költözhetnénk, az meg azért nem lenne jó, mert alig van sérülteknek iskola ebben az országban. Én nem tudok vezetni, de a tragacsunk amúgy is állandóan elromlik (hetek óta a boltod közelében eszi a fene, egyszer épp megálltunk viaszmolylárváért, mikor bedöglött, betoltuk a kis 600 kilóst egy mellékutcába...), bicajjal hordanám Pestre a kisfiamat suliba? Már most is nehéz vinni, mi lesz, ha hízik 2 kilót meg nő 10 centit? és ha 15 éves lesz? :-o
A galambügyet nagyjából én is így csináltam, a piretmixet leszámítva, mert az nekem nincs, a kicsiket sem engedtem, hogy tapogassák. A mosógépre tett rongyon totyogtattam meg kézben tapiztam. Igaz, felült a Pampoláék régi ágára, de azt úgyis ki kell selejteznem, mert hullik a nyavalyás, alig lehet mozdulni tőle, meg már úgysem ott röptetem őket. A fürdőben is hagytam volna, ha a nagylányom így rá nem cuppan, de ő meg kamasz, mondhatok neki akármit. Fura, mert eddig félt a galamboktól. Most éppúgy a dobozban van a galamb, fenn az ágyán. Gondolom azt majd fújhatom... piretmixszel.
Ez a piretmix akkor a tollain élő izéket kipurcantja? 20 perc dunsztolással? Szerintem hagyni fogja ez a szelíd madár.
Hogy tudták a kalitkán át kiszedni a madarat? Ez nagyon durva :( Mert a kis ajtókat le tudom lakatolni, egyik le is van, nehogy véletlenül kinyíljon. Ha degeszre eszi magát a varjú, akkor is csinál ilyet? És a természetben is? Mondjuk a bezárt madár a szabadon járó varjúval szemben nem túl igazságos... Nálunk mondjuk tényleg működik a csikicsukizás, laktunk már macska-nyúl-egér kombóval meg kutya-macska-nyúl kombóval, meg kutya-macska-mindenki által utált tengerimalac-kombóval... Meg ismerősök rágcsálóira is szoktunk vigyázni. most is van nyúl is, a kutyákat tőle is távol kell tartani, meg madárröptetéskor is kizárom a kutyákat. Amúgy meg a sérült gyerek miatt olyan szintű óvatosság a rutinom, hogy az már maga a kényszerbetegség.
Férjednek van igaza. Tanya még jobb (lenne - egy regimnet állat elférne, lásd én kezdem telire megtölteni a kertes házat is)
Nem, nem hagytam volna ott. (most is van idehaza mentett galamb, igaz, ő fiókaként került, és eredetileg sasmadár volt, de legalábbis éhhalál szélén álló pihés ragadozó fióka......, ha meg már elmentem érte az akkor ippeg nálunk vendégeskedő Szarkamami2012vel, aki sofírozott oda-vissza, csak nem hagytam ott a kedves, lelkes, de hozzá nem értő néninél)
Teendő:
Kartondoboz > kifújom Piretmix-szel, de alaposan, majd hagyom száradni > teszek bele szénát (rongyot), amit szintén befújok, s ebben szállítom a madarat, s az első 24 órát ebben tölti, mondjuk a garázsban, vagy az üres kádban. Ki nem veszem,max etetni, és/vagy átvizsgálni.
Utóbbinál > előzetes kézmosás (mert én fertőzhetem őt), fehér konyhaasztal (előzetesen áttörölve Piretes ronggyal) felett kiveszem, átnézem, ellátom. Utána nagyon alapos kézmosás, a "játszós" póló, ami rajtam volt vödör hipós vízbe irány ázni.
ha madár sérült > törölközőt telefújom pirettel, abba betekerem a madarat, hogy csőre, szeme lógjon ki, és dunsztolom vagy 20 percet. Tárolni akkor is piretezett dobozban.
Puszilgatás, babusgatás kizárva.
----
lehetsz bármilyen ügyes. Előbb-utóbb meglesz a baj.
Nemrég írtam hasonlókat valakinek, aki macskát vitt haza mentett madár mellé, és bízik az elkülönítésben. Egy hónap,. három...öt? Egyszer marad egy résnyire nyitott ajtó. Nálam kalitka rácsán át vették ki a varjak a kismadarat. Azóta vagy-vagy.
De akkor mit kellett volna csinálnom szegénnyel? :(
A rozsdafarkúaknak a közelébe sem került, csak a fürdőszobában volt kinn, őket meg már nem ott röptetem, de majd le is fertőtlenítem holnap. Egy dobozban van, a lányomnál ment pár lépést a földön. Én már viszketek a tetűkről olvasván, meg tudom, hogy csupa nyavalya, de tényleg nem hagyhattam ott. Ha összeszedi magát, elengedem, vagy átviszem a bolond bácsikhoz.
(Sünit is hoztunk már haza csomószor, pátyolgattuk majd elengedtük, egy, amelyiket a szemünk láttára ütött el a busz, nem maradt meg sajnos :( Gyerekkoromban is sokszor vendégeskedett nálunk süni, volt, amelyikben annyi kullancs volt, a nagymamámmal a vécé fölött állva szedegettük ki belőle, vagy egy maréknyit, hálából meg átharapta az ujjam :) Egyszer denevért is találtam, na az aztán tényleg tele volt bolhával, szinte nyüzsgött szegényen.)
Szőnyegem nincs leterítve, mert mindig csak felbuktunk benne és a gyerekek beletapostak mindenfélét meg rózsaszín temperával be lett kenve stb. Rongyot, amit lefosott, azonnal kidobtam.
Te otthagytad volna a galambot?
A varjút tényleg teljesen külön tudjuk tenni, én nagyon rutinos vagyok a csiki-csukiban. Becsszóra megígérem, hogy ha megoldhatatlan és nem megy, vagy félelmetes a feladat, akkor azonnal szólok, jó?
Figyu, holnap (ma, szombaton) ott lesznek a lányok, srácok a boltban, mert pakolni fognak (jön az akvárium állvány-fal). Van piretmix porban is, meg sprayban is rogyásig, bekopogsz, téged ismerenek (meg szólok is nekik, hogy mész) s kiszolgálnak. Van bent galambos kaja is, igaz, szép zacskós, kilós kiszerelésű.
Ha ott vagy, lányok megcsörögnek bolti mobilról (azon ingyen beszélünk), elmiondom, hogyna használd az élősködő írtókat, mert leírni tényleg hosszú lenne.
Sokan tartanak, nem véletlen a sok hirdetés szarkáról, varjúról a neten fiókaszezonban. Meg kínálnak eladókat Monoron.
Megveszik, mert semmit nem tudnak a tartásáról, a vele járó kötöttségről. Megveszik, mert divat, mert menő... meg látják a filmeklet a youtubon, a kézen, vállon ülő madarakról (amikből az odáig vezető sokszáz órányi elpzetes türelmes foglalkozás nem látszik).
Aztán kezdődik a suli idő, vagy besokalla a gazdi anapi szartakarítástól... és madár megy az utcára.
Ott vagy túlél, vagy nem.
A mosatni varjú, ha már rendes tollait váltajm akkor nem idei.
Ha nem repül, ha ennyire kékahál agyilag, ott valaminek lennie kell, az ingerszegény tartás ehhez kevás - főleg, ha kis hely, nulla törödés lett volna, nem lenne nagy és nem lenne jó a tolla. Azaz az sem magyarázza az állapotát, ha embernél volt.
Jó lenne még pár napig megfigyelés alatt tartani, mielőtt eldől a sorsa. (szerintem)
Ezt a piretrint hogy kell használni? A neten néztem, csótány meg ilyesmi ellen valónak írja, nem szeretném, ha kimúlnának a rozsdafarkúak kajái :) Mondjuk nem egy helyiségben vannak. A dobozába kell szórni vagy a tollára? Neki nem lesz baja tőle? De nem tudom, holnap hol tudok ilyet venni, csak emberpatika van itt a közelben, majd megkérdezem ezt is, meg az ivermectint, de nem fűzök nagy reményeket hozzá, hogy tartanak.
Orvosi szén jó? Carbo activatus meg Cralex van itthon meg Bolus adstringens (ezt kutyák is ehetik, ha megy a hasuk).
tudtam, hogy az újra megírásánál csak kimarad valami:
Azért nem eszik a galamb, mert koppant.
majd eszik holnap. Kép alapján kifejlette egyed, a magkeverék ne kéne hgy nehézséget okozzon neki. Addig is, van otthon kukoricadarád, azt nyugotan kínálhatod (szárazon)
(írtam egy kisregényt de elszállt, elfelejtettem másolni elküldés előtt - francba)
galamb >
Galambot karantén nélkül hazavinni madaras háztatárba nem jó ötlet. Pont mert úgy élnek, ahogy a tetőteretekről írod, tele vannak külső (és belső) élősködőkkel. Pl tolltetűvel, vagy vértetű-atkával. Ha alapos fertőtlenítés nélkül be lett víve a lakásba, és ott mozgott, úgy számíthatsz a rozsdások elfertőződésére (a vértetű atka embert is megcsípi). Belső élősködők miatt pedig nem kéne puszilgatni, bújni hozzá. Ezeken felül a galamb terjesztője a szalmonellának (őt nem betegíti, titeket igen), de a coli család egészét is hozhatta.
galamb mentés necces téma - csak nagyon komoly fertőtlenítésekkel szabad, kb olyan, mint a süni, ami a bolhák egyebek tárháza.
Tőletek nincs messze a verseny utca, ott megleled a Galamb Hungária Kft boltját, ott kapsz neki való kaját (1zsák (25kg) 2-3000 Ft - de van kimérve is tántalán), meg ami fontosabb, kapsz Ivermectint (madaras háztartásban olyan, mint gyerekesben a betadine), kapsz tetűre, atkára való sprayt (madárra) Piretmix-et, vagy Insecticide-t meg a lakásra, szőnyegre. Ja és van atka ellenes fürdősójuk is madárnak (kelleni fog, mert ami mászkált rajta, az pár napon belül a rozsdikon is fog....)
---------------------
varjú >
Nemrég írtam, hogy a csókát miért nem kéne a rozsdik mell. Varjúra mindaz 120%ban igaz.
Ürüléke lehet, hogy nem borít ki, de napi több ára melót fog vele adni, nagyon koszol. Ráadásul okos, és el akarja majd kapni a rozsdikat. S hiába a külön szoba, elég egyszer összefussanak. A varjú - kismadár az olyan vagy-vagy dolog. A Vanda féle légykapó, az OK. Egy súlycsoport, ellesznek együtt, elrepkednek a lakásban, a nélkül, hogy kinyírnák egymást. Varjúra ez nem igaz.
