Állítólag ha a kondenz gázkazán saját gyártmányú elemeiből állítják össze a függőleges égéstermék elvezetést (cső a csőben füstcső), akkor nem kell kéményseprő szakvélemény. Elég a gázterv + engedélyeztetés + átadás.
Több helyről is ezt hallottam.
Igaz ez? Mik a vélemények?
Ha igaz, akkor az önkormányzat kérheti a füstcsőre a kéményseprői szakvéleményt a lakhatási engedélyhez megadásához?
A kémény tetőn túlnyúló részének magassága külön merevítés nélkül legfeljebb 1,50 m lehet. 1,50 m magasság felett külön merevítés szükséges. A merevítés a köpenyelemek sarkaiban lévő csatornákba behelyezett betonacélokkal is történhet.
Van több, mint 3800 hozzászólásod a fórumban, egy laikus fórumot olvasgató számára komolyan vehető vagy. (egyébként is, csak most egy betévedőről van szó :D)
Ha valaki kéményalapozásra keres választ, és meglátja ezt a hozzászólást, és jó magyar módra mindenen spórolva elkésziti igy a kéményt (csak a szerelőbetonra rakva), akkor hamar hires lesz a saját ferde tornyával :)
Már Mekk Eleket is bactattam eleget emiatt, hogy egy kicsit több felelőséggel kell leirni dolgokat, és inkább használni a "szerintem"-et, mert vannak akik inkább választják az olcsóbb-könnyebb megoldást, minthogy jobban utánanézzenek.
Szerintem érti a "nagyjából" és a "nem árt, ha ..." dolgok iróniáját.
Persze, miattam aztán alá lehet tenni akár egy korrekt szekrény, vagy kútalapot is, biztos, ami biztos alapopn.
:)
Gondolhatod, hogy azért írtam, amit, mert nálunk így is jó volt, hiszen volt olyan mélységben teherhordó talaj és azt a kb 70 cm-t hoztam én is, ha utána számolsz a szerelő beton és simító beton vastagságokkal és hozzá az írt -40 cm-rel. Ja és természetesen ezekben volt hálós vasalás.
"Naghyjából a kéméyn is meg volna akár azon az aljaztbetonon, ahol a pufi, de azért nem árt, ha aláalapozol persze."
Ezt azért ne nagyon hangoztasd, mert nagyon nagy hülyeség.
A kéményalapozás nem csak a kémény súlya miatt kell, hanem a torony-effektus miatt.
Különálló, vagy utólag épitett kéménynél BELTÉREN a kéményalapozás:
- teherhordó talaj tömöritve
- 15 cm kavicságyazat
- 70-80 cm mély, 1x1 méteres alaptest
Ha külső falra, vagy kültérre készül a kémény, akkor a mélysége minimum 1 méter.
A fenti mélységi adatok arra vonatkoznak, ha ebben a mélységben már teherhordó talajréteg található! Minden más esetben egy szakember (épitész, statikus) rápillantása szükséges a talajszerkezetre.
(a beton 1 hét utókezelés után már eléri a szilárdságának 60-70%-át, tehát ha C16-os betonnal van kiöntve az alap, akkor második héten már rakható a kémény (általános vasalatlan alapbeton minőség C12))
Nekem 8 méteres Leier van, de nem tettünk bele semmi plusz merevítést. A tetőn való túlnyúlás nálam nem sok, mert tetőters a ház.
Az alapot sem variáltam túl anno, a szerelőbeton alatt kb -40 cm, aztán rá a mindenhol egséges méretű szerelő és simító betonrétegek hálós vasalattal. Igazából szerintem nem túl nehéz dolog maga a kémyén. A kéménytől pár méterre van egy egy köbös pufi, ami önmagában 1100 kg, de nyilván nem szakítja át a betont :), pedig ott nincs alatta plusz alap. Naghyjából a kéméyn is meg volna akár azon az aljaztbetonon, ahol a pufi, de azért nem árt, ha aláalapozol persze. :)
olvastam olyat, hogy leier és schiedel kéményeknél a tető túlnyúlásán bizonyos magasságnál már merevítés kell a kéménybe.Akinek van ilyen kéménye vagy tud róluk valamit légysz írja már meg, hogy milyen magasságnál van ez?Nekünk 8 méteres kémény kell
az alap pontos méretéhez tudni kellene a kémény adatait, súlya, hányszor-hányas. hol lesz, házon belül vagy kívül? milyen feléd a talaj, lazább vagy kötöttebb? akarsz-e betonvasat rakni?
a beton utóéletéről tudni kell, hogy legalább egy hétig nedvesen kell tartani (locsolással vagy letakarod), így én addig nem nyúlnék hozzá. a beton minőségét 28 napos korában szokták ellenőrizni, tehát akkor éri el a szilárdságának nagy részét, de még a következő pár évben is egyre erősödik.
ha sietsz, akkor tegyetek a betonba gyorskötőt, és már másnap rakhatod a kéményt. a kémény alá kell bitumenes vízszigetelés is, ami nedves betonra elég nehezen égethető rá.
A vegyes tüzelésű berendezések füstcsőcsonki méretét nem szabad csökkenteni, sem az összekötő rendszer szakaszánál sem a kéménynél! Amit említesz (amúgy nem teljesen jól) az pedig egy majd 2 éve hatályon kívül helyezett szabványra (MSZ 04-82 sorozat) hajaz.
Mivel szabvány elvileg nem forog közkézen (MSZ 845, MSZ EN 13384 sorozat, MSZ EN 15287 sorozat), nem letölthető, javaslom ennek a szemelvénynek a tanulmányozását!
"a kémény magasságát rendelet mondja ki, hogy a tetőd szintjét mennyire haladja meg. ha közel van a gerinchez (kémény középvonala 1,5 m-en belül), akkor legalább.... "
Csak a minimális magasságot . Fölfelé egyébként akár az égig építheted, ha közben le nem dől !!
Amúgy mind a minimális mind a maximális magasságnak a fizika törvényeinek kell megfelelni.
kazán: először is tudonod kellene, hogy a kazánból kijövő füstcsövet mennyire szűkítheted le (ez a gépkönyvben van elvileg). 20 kw körüli kazán általában már elmegy 150 mm átmérőjű csövön, azonban ezt befolyásolja, hogy milyen magas a kémény.
a kémény magasságát rendelet mondja ki, hogy a tetőd szintjét mennyire haladja meg. ha közel van a gerinchez (kémény középvonala 1,5 m-en belül), akkor legalább 40 cm-rel magasabb kell, ha messzebb van, akkor a tetősíkot megemeled 30 fokkal és még hozzáadsz 80 cm-t.
előre gyártott kémények közül a legolcsóbb a leier, bármelyik tüzépen lehet venni. javaslom az LSK-t a szigetelés miatt.
<i>Pontosabb adatok híján azt mondanám, hogy egy DN180 kürtőméretű, 6m hatásos magasságú (bekötéstől kitorkollásig) kémény, megfelelő légellátás mellet elég kell legyen!</i>
Megtudná valaki mondani, hogy egy 20kw-os vegyestüzelésű kazánhoz mekkora kémény kell, illetve, hogy miből lenne olcsóbb.Itt gondolok rakott ill,. szerelt kéményre.
Még annyi, hogy tudna valaki ajánlani olyan boltot ahol olcsóbban lehetne szerelt kéményt kapni.
ráadásul első osztályú, nyomáspróbás téglából építhetsz csak kéményt, amiről szállítói megfelelőségi nyilatkozat is kell, hogy megfelel minden olyan szabványnak, amiből kémény építhető
Érdekelne a hozzáértők véleménye, hogy a fehér téglából( cement téglának is hívják)lehet kéményt rakni?ez még régi jó minőségű szép sarkos. Tudom vegyek kész meg egyébb drága kéményt, de én maradnék a téglából rakottnál.
képzeld járok vidéken, például a szüleim háza melletti háznál pont kidőlésre kész az egyik kémény.
persze, a régi házaknál nem csináltak alapot (kb 60-70 cm vastag a fal), vizesednek és mállnak szét. ráadásul egy szintesek, van rajtuk egy könnyű fafödém meg egy könnyű tető, persze hogy nem kell alá komoly alap.
van egy Leier dupla kéményem, 10,5 méter magas, tehát mindenestül 2,5 tonna, te milyen alapot tennél alá???
abba belegondoltál-e, ha az alap 1 cm-t mozdul (süllyed vagy emelkedik), az 7 méter magasan mekkora elmozdulást jelent?
Nos ezért jó egy lemez kémény. Ilyen masszív alap biztos nem kell.
Valamicske kell, de közel se ilyen sok anyaggal.
"és megmozduljon az alap, mert akkor a kémény is dől." Remélem komolyan nem gondolod ?
Ezekszerint nem jártál még vidéken. Ott régen nemhogy a kéményeknek, de a házaknak se csináltak mindenütt alapot - mégis állnak. Igaz mozognak, mint ahogy egy rosszul alapozott téglakémény is mozoghat a fagy miatt, de az eldőléstől messze van.
A kémények persze dől (het)nek főleg az erős, orkánszerű szél miatt !!
Természetesen alapozni kell, mert esztétikailag néha nagyon ronda dolgok lehetnek, de az összedőlést emlegetni - túlzás !!
Természetesen az együl - szabadon álló kéményeknek komoly méretezett alap kell, de a lakóház kéményeire ez nem jellemző.
A lakóházak kéményei 95 - % ban bent az épületben állnak, sőt fal mellett, a maradék 5 % pedig közvetlenül kivűl, a fal mellett.
alapozásnál nemcsak a talaj teherhordó képessége számít, hanem hogy a beton télen ne fagyjon fel. vagyis javasolt a beton alját fagyhatár alá tenni, ami Magyarországon a jól bevált 80 cm. ez azért szükséges, hogy nehogy felfagyjon és megmozduljon az alap, mert akkor a kémény is dől. (mondjuk a kérdező nem írta, hogy házon belül vagy kívül lesz a kémény?)
alapterületének pedig +10 centit rászámolnék minden oldalról (tehát egy 0,4x0,4-es kéménynek legalább 0,5x0,5-ös alapot csinálnék).
a vasalást csak akkor erőltetném, ha hozzá kell kötni valamihez (mondjuk a ház alapjához)
Ja értem, egy nem teherhordózónak feltételezett talajnál leásunk 1 méter mélyre, onnan indítjuk a 0,8 x 0,8 m -es szelvényt, az 0,8 m3 beton + plusz némi vas, amire a nullszintre érünk és csak innen jön a kémény.
én bizony úgy csinálnám , hogy 0,8 x 0,8 talp, ami vastagsága legyen 20 cm, majd onnan untig elég a 0,4 X 0,4 -es szelvény vas nélkül. miért ha nincsen vas benne összenyomódik ?? csak úgy spekulállok.
Elsősorban attól, hogy milyen a talaj teherhordó képessége.
Meg attól is, hogy épületen belül vagy kivül van.
Nos belül legyen annyi mint a válaszfalak alapozása. A szelvényről és vasalásról.
A szelvény egy 50 x 50 - es elég. Vasalás , az meg általában felesleges.
Úgy általában az alapozásokról :
Elvileg azért kell mert az éghajlati viszonyainknál megfagy a talaj és az picit mozog, ami egy merev szerkezetű építménynél repedéseket okozhat.
Tévhit, hogy Mo. a rossz alapozás miatt házak dölnek össze, az tizezred ezlelékben se igen mérhető. Magyarul nincs olyan épület ami emiatt összedőlne. Van viszont sok károsodott esztétikai hibás.
Aztán az izlések változóak. Van aki a kerítése alá is tessz jó masszív alapot, százezreket elpocsékolva erre.
