Jó, hat a forras en vagyok. Kiserleti eredmenyek? Na nezzuk.
1. A foton bomlik elektronra es pozitronra. Vagy protonra es antiprotonra. Tehat, benne lehetnek a fotonban (mas formaban termeszetesen). A parkeltes eleg jo kiserlet?
2. A neutron bomlik protonra es elektronra. Tehat benne lehetnek a neutronban (akar teljesen hasonlo formaban). A neutronbomlas eleg jo kiserlet?
3. Keressuk az antianyagot, kiserletezunk nagyon, hol lehet. Nincs meg, de nincs is olyan amilyet keresunk. Mert az elektron antianyaga a proton !! A proton is, meg termeszetesen a pozitron is! Ha nem erted elmagyarazom.
4. A feny foton 2 elektromos toltessel rendelkezik. A szomszedos fotonok ezekkel a toltesekkel kapcsolodhatnak es rendezodhetnek egymashoz. Kiserlet: laser.
Most hirtelen ez a nehany, valoszinuleg ez is sok lesz Neked.
4-5 uj fogalmat, ühüm. Melyik az uj fogalom? Talan az elektron? Vagy a proton? Esetleg a torusz? A mostani kutatasok mas iranyuak, lasd Higgs bizony, hany szaz billio utkozesbol valogattak ki azt a nehanyat amibol most is izzadjak a mikro eredmenyuket?
A neutrinokat nem latni a bomlasokkor, a neutrino egy mankó, lehet, hogy ott van lehet, hogy nincs, az csak egy elmeleti szukseglet, de ha maskepp mukodik a vilag akkor nem kell neutrino. A graviton az energiaforras, az energiapuffer, itt nem kell neutrino. Talan.
Termeszetesen a stabil izotopokban nem bomlik a neutron, ott ugy stabilizalodik, hogy 2 protontorusz kozott van egy elektrontorusz es ez ragasztja ossze a magot, ez az eros kolcsonhatas. Azert eros mert NAGYON kozel van a protonokhoz a magelektron (a hejelektronokhoz kepest), mivel egy protontorusz nanocsovet burkol be egy (termeszetesen kisebb szamu) elektrontorusz nanocső.
Az elektronsugarzo izotopoknal tul sok az elektron a proton csövön es az elektronok ugy helyezkednek, hogy a szelen egyszercsak letúrnak egy elektront. Ez a beta bomlas.
A rendszer kifinomultan rugalmas, a termeszet nagyon egyszeru modszerekkel dolgozik, de Ti kulonbenis nagyon szeretttek borotvalkozni..
Azt szeretném megkérdezni, hogy mennyire megalapozott kísérletileg, hogy a kvark-gluon plazmában CP-szimmetriasértő buborékokat találtak? Ez azt jelenti, hogy a QCD módosításra szorul? Mert a QCD nem sérti a CP-szimmetriát?
"Ha azt veszem alapul, hogy még a neutron létezését se fogadod el.."
Nem tudom ertetted-e, ha egyaltalan olvastad mit irok a neutronrol.
A neutronnak velt/nevezett reszecske MINDIG egy paros, egy elektron toruszba pattintott proton torusz duo. Erdekes modon a neutron mindig egy protonra es egy elektronra bomlik. Az atommagban nem bomlik mert az elektron nem tud leesni az őt vezető, egymas mellett levo protontorusz vezetosínekről.
Ugy van Robikam, nem fedezték fel a Higgs bozontot es mivel még a spinjet sem tudjak ezert aztan nem tudni hogy felfedeztek e egyaltalan valamit ami megfeleltetheto lenne a Higgys bozontnak. Amennyiben 2-es lenne a billiard utkozesbol kivalogatott reszecskek spinje, akkor meg felfedeztek a gravitont. Ugye mungó ?
Édes öregem, a kísérletek sem mondták azt, hogy felfedezték a Higgs-bozont. Annyit állítottak, hogy megfigyeltek egy részecskét, ami a Standard Modell Higgs-bozonjával konzisztens. Ami ezen túlmegy, az egyelőre teória, vélemény, spekuláció.
"Ha bebizonyosodik kétséget kizáróan, hogy az LHC-ben tényleg a Higgs-bozont detektálták, akkor lesz annyi tisztesség benned, hogy elismered..."
Latom van annyi tisztesseg benned, hogy elismerted, SEMMI modon, valamint semmilyen ketseget kizaroan NEM BIZONYOSODOTT BE hogy megtalaltak volna a Higgs bozontot.
Mivel az álláspontom megvédése nekem fontos feladat, megprobálok magyarázatot adni:
Én ezeket kiszámoltam. Például az elektron az atommagnak elektrosztatikus téren való szóródása során kijön a Rutherford-szórásképlet. Ha elektron-elektron szóródást vizsgálsz, akkor a Rutherford-szóráshoz hasonló képlet jön ki, csak több tag van, az egyik interferenciatag. A
A QED kölcsönhatási Lagrange-sűrűsége:(elektronáram)*(foton négyesvektorpotenciálja) vagyis L=j(mu)*A(mu). Igen ám, de a négyesvektorpotenciált két részre lehet osztani: Asztat(mu)+Adin(mu), ahol Asztat(mu) vektorpotenciál sztatikus része, Adin(mu) a vektorpotenciál dinamikus, vagyis időben változó része.
Így L=j(mu)*Asztat(mu)+j(mu)*Adin(mu)
a sztatikus rész nem tartalmaz fotont, a dinamikus rész pedig igen.
Amugy a vakuumenergia vegtelen mennyisegu (= a gravitonok mennyisege vegtelen)...
Ezt egyelőre nem tudjuk. Amit tudni lehet az az emberi hülyeség végtelensége. Ezt nagyon szemléletesen demonstrálod.
Más:
Ha bebizonyosodik kétséget kizáróan, hogy az LHC-ben tényleg a Higgs-bozont detektálták, akkor lesz annyi tisztesség benned, hogy elismered ezt a tényt, vagy egyszerűen ezt is letagadod?
Hidd el nekem, hogy csak az elektromágneses tér időben változó része kvantált! Az időben változó részt síkhullám-összetevőire kell bontani, és azokhoz rendelni a fotonokat. A A sztatikus tér teljesen klasszikus, áll fotonokból. A virtuális foton részecskék közötti kölcsönhatás során jön létre. Például elektron-elektron szórásnál az elektromágneses kölcsönhatást virtuális foton közvetíti. Azért virtuális, mert tömege nem feltétlenül annyi, mint a szabad fotoné, hanem attól eltérő is lehet. Az a probléma, hogy a szórás kezdeti és végső állapotában nincs jelen foton, és így nincsenek meg azok a kényszerek, amik lerögzítenék a foton tömegét. De ez a kölcsönhatással kapcsolatos, az elektromágneses mező változó része játszik ebben közre.
A sztatikus tér nem kvantált, nincs benne semmilyen részecske. A valós és a virtuális foton is az elektromágneses tér időben változó részéhez tartozik.
Természetesen, ha a neutrínó és a fény egyszerre indult az összeomló csillag belsejéből, akkor közelítőleg ismert az az időmennyiség, amennyit a fényjel késett az összeomló csillagban.
A neutrínó oszcilláció egy kvantummechanikai folyamat. Nincs köze közvetlenül a terjedéshez.
Arról szól, hogy a neutrínók kevert állapotban vannak. Elindul a neutrínó, és útközben néha müon-neutrínó, néha tau-neutrínó, néha elektron-neutrínó. Valójában egyik sem, hanem ezek keveréke.
