"Ezért a "relativisták" azt mondják, hogy a gravitáció nem is kölcsönhatás, hanem csak a téridő metrikájának tulajdonsága. "
A relativisták szerint a gravitáció nem kölcsönhatás, nincs olyan, hogy gravitációs erő. A testek mindig a lehető legegyenesebb pályán haladnak, csak a téridő metrikája más és más, így mást jelent az, hogy mi az egyenes. És ezzel magyarázzák azt, hogy a gravitációt nem lehet összekovácsolni a tényleges kölcsönhatásokkal, és hogy annyira kicsi az erőssége az elektrogyenge és erős kölcsönhatáshoz képest. Szerintük hülyeség az, hogy a részecskefizikusok gravitációs kölcsönhatásról beszélnek.
Igen ám, csak az a probléma, hogy a nulla tömegű, kettes spinű részecske téregyenlete pont a linearizált Einstein-egyenlet. Így mint egy részecske, vagyis anyag tenzormezője visszaadja a gravitációs jelenségeket, akkor igencsak elgondolkoztató, hogy valóban nem lehet-e kölcsönhatás a gravitáció.
Jó elgondolás, hogy hátha a gravitáció valójában egy erős kölcsönhatás, csak minden testre úgy hatnak, hogy szinte teljesen kiejtik egymást. Csak ezzel az a probléma, hogy nem vettük figyelembe ennek a rendszernek a stabilitását kisebb zavarokkal szemben. Ezért írtam példának a megfeszített kábelt az Erzsébet-hídon.
Ugyanis stabil egyensúlyat csak taszító erőknek általad írt kioltása tud biztosítani. Ugyanis, ha egy kicsi zavar kimozdítja valamerre a testet, akkor a taszítóerők rögtön visszatérítik az egyensúlyi helyzetbe. Viszont, ha vonzóerőkből jön ki ez az egyensúlyi állapot, akkor a kis zavar hatására kimozdult test nem fog visszatérni az egyensúlyi helyzetébe, hanem a hozzá legközelebbi vonzó centrumhoz fog közelíteni.
Az általad írt modellben, a testekre csak azért hat kicsi gravitációs erő, mert erősen lerontják egymást, az amúgy erős gravitációs erők, és egyfajta erőegyensúly alakul ki, ami szinte tökéletes. Igen ám, de a gravitációs erő csak vonzó lehet, így a legkisebb zavar hatására szétesne a rendszer. Ez a probléma.
A téridő görbület egy olyasvalami, hogy a gyorsuló vagy gravitációs tér alatt álló (ezek úgye ekvivalensek) vonatkoztatási rendszereket vissza kell vezetni az inerciarenszerekre. Vagyis az inerciarendszerekben levő specrel formalizmusa úgy vihető át, hogy gyorsuló rendszerben a fénysugár görbe pályán halad, ami inerciarendszerben egyenes vonalban halad. A fénysugár viszont továbbra is egyenes vonalban haladhat, ha a téridő metrikáját változtatjuk meg. A gravitációs kölcsönhatás azért üt el a többi kölcsönhatástól, mert úgye csak vonzásban nyilvánul meg, nincs gravitációs taszítás. Ezért a "relativisták" azt mondják, hogy a gravitáció nem is kölcsönhatás, hanem csak a téridő metrikájának tulajdonsága. De valószínűleg arról van szó, hogy a kettes spinű erőtér közvetítette kölcsönhatás csak nagyon elüt az egyes spinű erőtér közvetítette kölcsönhatástól(pl. elektromágnesség, ahol van taszítás is a vonzás mellett), így szokatlan.
"Ez a helyzet a protonokkal es az elektronokkal is. Hatalmas nyomas alatt vannak, s ha az egyik iranybol csokken a (graviton) nyomoero, akkor a proton meglodul. Ez a gravitacio."
Nagyon picik a részecskék tömegei, ezért nem léphet fel jelentős kölcsönhatás.
"Az áltrelnek lehet, hogy van érvényességi határa, mégpedig a feketelyukaknál, de amúgy jó elmélet. Egy kettes spinű, nulla tömegű részecske által közvetített kölcsönhatás."
Gratulalok! Az altrel NEM tergorbuletet ir le, mert ter nem letezik. A gravitacio gravitonok okozta kolcsonhatas. Az altrel ezt irja le. Zsolti, megegyeztunk.
"a csapágygolyó... lehet, hogy nem mozdul semerre, de ettől még baromi erős feszültségek vannak benne."
Ez a helyzet a protonokkal es az elektronokkal is. Hatalmas nyomas alatt vannak, s ha az egyik iranybol csokken a (graviton) nyomoero, akkor a proton meglodul. Ez a gravitacio.
Nem hinném, hogy a csapágygolyó annyira kellemesen érezné magát a két traktor között. Mert lehet, hogy nem mozdul semerre, de ettől még baromi erős feszültségek vannak benne. Ha bármely picit megpöckölnéd a golyót, akkor az a deformáció sokkal hamarabb csillapodna le, mintha nem lenne a golyó a traktorok között. Nincs ekvivalencia.
Az áltrelnek lehet, hogy van érvényességi határa, mégpedig a feketelyukaknál, de amúgy jó elmélet. Egy kettes spinű, nulla tömegű részecske által közvetített kölcsönhatás.
Ugyan már, miért kéne elfogadnom bármit is? A newtoni fizika egész jólt bevált pl. a bolygóhelyzetek előrejelzésére, ahol nem, mint pl. a Merkur apszisvándorlása, ott meg relativitáselmélettel jött ki a megfigyelési pontosság által megkövetelt eredmény. Így hát az ember newtont használja, amíg lehet, de ha jobb közelítés kell, akkor relativitást. Utóbbi esetben persze négyesvektorokkal kell megmutatni a visszalökődést. A folyamatban nem szerepel a gravitáció, tehát a tér itt nem görbült.
Mit mond a fizika általad kedvelt változata a háromtest problémára? Van-e olyan pontos a megoldása, mint akár a newtoninak? Ezen dől el a dolog.
Rendben, elmegyalaztad a Newtoni fizika szerint, amit ugye senki nem tekint a gravitacio hu leirasanak, dontsd el mit fogadsz el, velhetoen az einsteini kamuzo, hablatyolo mesét.
Amennyiben a tergorbitos valtozatot tartod a valosag helyes (vagy csak legmegfelelobb) leirasanak, akkor kerlek magyarazd el a visszalokodest amint kizuhan a wc tartaly a repulobol a sajat szavaiddal, persze eleg erettsegi szinvonalon is, nem vagyok kivancsi kepletekre.
Mi lokodik vissza, mi fog gorbulni, a repulo vagy a csomag, netalan egy keplet vagy egyenlet fog gorbulni, esetleg gorbul a ter ami aztan visszalokodik, nyilvan visszalokodik valami, hiszen ezt mar az erettsegire is tanultatok.
Szoval ez nekem nem tiszta, ha a gravitacio nem ero hanem terido gorbulet, akkor mi lokodik vissza? Vagy hazugsag lenne a visszalokodes?
Arra mar gondolni sem merek, hogy hazugsag lenne a tergorbites ? Az.
Newtoni fizikában magyarázom el: hatás-ellenhatás működik, a gravitációs vonzás kölcsönös, az említett példában a Föld is gyorsul a tartály felé, persze a tömegaránynak megfelelő kisebb gyorsulással.
"..akkor a dolgok hátralökése nélkül is lehetne gyorsulni."
És? Nem lehet? Szerinted mi lokodik hatra amikor a targyak gyorsulnak, pl amikor egy wc tartaly kiesik egy repulobol? Ez a dolog egeszen addig folyamatosan gyorsul ameddig foldet nem er. Mi lokodik vissza? A gravitacio pont ilyen, nem lokodik vissza semmi, a vegtelen gravitacios sugarzas (a DVAG gravitonok, energiareszecskek) gyorsitja a szabadon eso targyat.
A sertés az egy állat, ha sérteni akar, akkor azt mondja a másikra: "te ember".
(Ez is szimmetria.)
A megmaradási törvényeket (minden szimmetriának megfelel egy) úgy említettem, hogy ha nem lennének, akkor a dolgok hátralökése nélkül is lehetne gyorsulni.
Meztelen szingularitás nem létezik. Lehet, hogy illedelmes sem. De mi a baj velük? A végtelen is csak egy szám. Definiálom V-t, mint a valóságtól eltérés reciprokát. Belátható, hogy V értéke a téridő minden pontjában végtelen - pontosabban sehol nincs értelmezve, tehát erre a mennyiségre minden mindig mindenütt mindenhogy sziniguláris. :)
Nem gondolom, hogy melysegeben ertened a dolgot. Megprobalom fizikus nyelven elmondani, hatha ugy megerted.
A gravitacios erot Te ket ero eredojekent erzekeled. Ez a ket egymassal szemben hato ero horribilis, viszont az eredojuk lehet akarmilyen kicsiny, akár nulla is.
Vegyunk ket traktort, homlokrakodoval es allitsuk egymassal szembe oket. A ketto koze tegyel egy csapagygolyot es nyomjad a traktorral.
Most lathatod, hogy mekkora a (gravitacios) ero, ha a ket traktor egyforma eros akkor az eredo ero kicsi, a csapagygolyo alig mozdul el.
De mondhatod azt, hogy a csapagygolyora csak ez a kicsi ero hat, es a golyora hato ero a vilag leggyengebb hatoereje ? Csak azert mert a ket traktor (ero) egyforma ?
Csak azert mert Te csak az eredo erot vagy kepes mérni? Az eredeti eroket nem latod, azt nem tudod kimutatni.
Most allitsd a traktorokat egy enyhe lejtore (imitaljuk a gravitacios kornyezetet). Most a csapagygolyo elindul. Latod ettol az eredeti erot amit a traktor az 1100 loerejevel kifejt? Nem.
Keresed ezt az erot? Nem, nem keresed, mert azt szajkozod, hogy a csapagygolyora nem ero hat, hanem a Minkowsky ter gorbulete menten halad a golyo a gumilepedeken es nem hat ra ero. Akarom mondani Cumilepedo.
"A feketelyuknál tényleg nagyon erős a gravitáció, de csak azért, mert a fekete lyuk tömege óriási, mérete viszont iszonyúan pici" Rendben.
"áltrel szerint pontszerű" Na latod, ezert rossz az altrel, szingularitas nem letezik.
Erre csak azt tudom mondani, hogy az Erzsébet-híd kábelei is állnak, és ki vannak egyensúlyozva, az erők kiegyenlítik egymást. De mégis a kábel nem igazán érezné kellemesen magát, ha élne, mert nagyon erős feszültség lakozik benne. Nem egyenértékű azzal, hogy a kábel csak úgy log, és jól van, semmilyen erők nem feszítik.
A feketelyuknál tényleg nagyon erős a gravitáció, de csak azért, mert a fekete lyuk tömege óriási, mérete viszont iszonyúan pici (az áltrel szerint pontszerű).
Mi lenne ha nemileg tajekozodnal mielott hozzaszolsz? A hatarozatlansag nem tilt meg semmit, ne legy nevetseges, az csak a megfigyelesre vonatkozik. Az elektron tesz arra, hogy Te latod e a pontos helyet vagy esetleg Te hatarozottan meg sem szulettel..
Talán neutrongazdagot akartál írni? Az atommagban tartósan nincs elekton, minden atommag elektronszegény. Az impulzus-hely határozatlanság miatt van ez így. Ha szinte áll az elektron, akkor a helye bizonytalan, vsz nem is az atommagban van. Ha tudható, hogy az atommagban van, arra a pici helyre lokalizált, akkor viszont sebessége nagyobb a "szökési sebesség"-nél, nincs, ami visszatartsa a távozástól.
Az impulzust természetesen nem "kétféle előjellel", hanem vektorosan kell összegezni.
Az okfejtés persze abban az esetben igaz, ha teljesül az impulzusmegmaradés, és teljesen határozott a kölcsönható részecskék impulzusa.
A világot jelenleg legpontosabban leíró modellben az utóbbi feltétel nem áll fönt, és bizony egy foton alkalomadtán "szétesik" egy elektronra és egy pozitronra. Viszont sohasem történik olyan hogy két foton ütközik, és azokból lesz elektron és pozitron - pontosabban elemi szinten nincs ilyen.
Bizonyara vannak olyan atommagok, amik szivesen vennek a pozitront befogas celjara, de ezek NEM azok, amik elektront fognak be. Az elektrongazdag atommagok elkepzelheto, hogy befognák a pozitront ami termeszetesen egy magelektronnal azonnal szetsugarzodna.
De a pozitron velhetoen nem konnyen kozelitheti meg a magot mivel az elektronhej elektronjaival mar a mag megkozelitese elott szetsugarzodik. De otletnek erdekes volt.
"A töltések nem részecskék, hanem tulajdonságok. Nincs "töltés" nevű részecske."
Tenyleg? Nem tudom olvastal e mar tolem, de ebben a modellben VANNAK.
A foton akkor bomlik amikor megall, amikor beleutkozik egy atommagba. Téves a dedukciod, mert a foton a megallas utan is ugyanakkora sebessegel halad, csak most nem egyenesen, hanem az alkotoreszei fenysebesseggel keringenek tovabb a ket toruszban.
Raadasul Te a reszecskepar osszimpulzusat (ami a poztiron es elektron halado mozgasabol szarmazik) ketfele elojellel osszegezted, igy kaphatsz nullat. De az elektron impulzusahoz hozza kell adni a pozitron impulzusat, ami csak akkor nulla ha a pozitron es az elektron nem repul szet hanem a keletkezes helyen all. Ekkor pont annyi fotonenergia hasznalodott el, amennyi kiadja a reszecskepar energiajat. Ha a foton energiaja ennel nagyobb akkor szetrepulnek a reszecskek.
A töltések nem részecskék, hanem tulajdonságok. Nincs "töltés" nevű részecske.
Egy fotonból nem keletkezhet részecske-antirészecske pár, ahhoz még valaminek jelen kell lennie. A gamma foton önmagában stabil, nem "bomlik" elektronra-pozitronra. Bizonyítás: indirekt: tegyük fel, hogy igen ,azaz van most egy olyan elektron-pozitron párunk, ami egyetlen fotonból keletkezett. Ekkor van olyan vonatkoztatási rendszer, amelyben e részecskepár összimpulzusa nulla. Tehát az eredeti foton impulzusa, és így energiája is nulla volt ebben a rendszerben, ez ellentmondás.
Két (három, stb) fotonnal megy a dolog.
"Az elektron ugyanis nehezen tudja megkozeliteni a magot mert az atommagnak egy negativ elektron burkolata van."
"De ha kicsi nyelődik el belőlük, akkor pont gyenge a kölcsönhatás"
NEM ! Nem azt latod amit a Fold nyel el belole, hanem azt tapasztalod meg gravitacios erokent amit a Foldfelszinen erzekelsz a ket iranyu ero KULONBSEGEKÉNT !!!
Az ero nagyon nagy. Az ero nagysagat csak akkor latod amikor az egyik iranybol nem jonnek gravitacios sugarak, a gravitonok. Ez a helyzet a fekete lyukak eseten, amelyen mar csak kevesse vagy egyaltalan nem tudnak athatolni a DVAG gravitonok es ekkor lathatod meg a gravitacios sugarzas valodi erejet.
A gravitacios sugarzas nagyon nagy erot jelent, nem lehet azt allitani, hogy a gravitacio a vilag leggyengebb kolcsonhatasa. Azert latod gyengenek mert sajat magat kompenzalja, az anyagot mindket iranybol nagyon nagy erovel nyomja.
Ha az egyik iranybol kiesik az ero, akkor meglathatod, hogy mekkora.
"De ezek a reszecskek nem a semmibol keletkeztek, mert a semmit nem lehet gerjeszteni."
Nem a semmiből, hanem a bejövő energiából. Ha nem jönnének be nagy energiás részecskék, akkor ezek a gerjesztések sem jönnének létre, mert ezek keletkezésének energiáját valaminek fedeznie kell.
"A gravitacios sugarzas a LEGEROSEBB kolcsonhatas !!!
Amit latsz belole, az csak az ellenkezo iranyu erok kicsinyke kulonbsege. Azert alakul ki ez a kis (gravitacios) ero kulonbseg, mert a Foldon keresztulhaladva csak nagyon kicsi resze nyelodik el a gravitonoknak. Tehat felulrol sok graviton lep be a Foldbe es alulrol egy kicsivel kevesebb jon at a Foldon keresztulhaladva.
Mivel az elnyeles nagyon gyenge, ezert véled Te a gravitacios kolcsonhatast nagyon elenyeszonek. De tévedsz es téved az egesz fizikus tarsadalom, sajnos."
De ha kicsi nyelődik el belőlük, akkor pont gyenge a kölcsönhatás. Mert a neutrinónból is nagyon sok halad át rajtunk, de mégis nagyon kicsi a kölcsönhatásra való hajlandóságuk az anyaggal. Mert a kölcsönhatás erősségét pont az határozza meg, hogy milyen mértékben hat kölcsön az anyaggal.
"Nem semmiből keletkezik, hanem az ütköző részecskesugarak energiája alakul át új részecskesugarak energiájává."
Ugy van, az LHC altal befektetett energia jelenik meg az uj reszecskek energiajaban. De ezek a reszecskek nem a semmibol keletkeztek, mert a semmit nem lehet gerjeszteni.
"A gravitáció nagyon gyenge kölcsönhatás, a mikrokozmoszban nincsen szinte semmi szerepe"
Na ebben tévedsz, nagyot, pedig mar rengeteget olvastal tolem. Akkor megegyszer:
A gravitacios sugarzas a LEGEROSEBB kolcsonhatas !!!
Amit latsz belole, az csak az ellenkezo iranyu erok kicsinyke kulonbsege. Azert alakul ki ez a kis (gravitacios) ero kulonbseg, mert a Foldon keresztulhaladva csak nagyon kicsi resze nyelodik el a gravitonoknak. Tehat felulrol sok graviton lep be a Foldbe es alulrol egy kicsivel kevesebb jon at a Foldon keresztulhaladva.
Mivel az elnyeles nagyon gyenge, ezert véled Te a gravitacios kolcsonhatast nagyon elenyeszonek. De tévedsz es téved az egesz fizikus tarsadalom, sajnos.
Amúgy a graviton mindenképpen nulla tömegűnek kell lennie, hogy a linearizált Einstein-egyenletet visszaadja.
