> Az, hogy az első írásos megjelenés a XIII. században jelent meg először, még nem zárja ki a korábbi létezést.
Nem ilyesmit akartam írni. Ha ez a felirat komolyan vehető lenne, akkor Kiss Lajosnál meg a többi forrásban ez szerepelne első írásos említésnél, mert a későbbi átiratok esetén is a forrás dátumát veszik, ez pedig 1082 [ilyen hivatkozás lenne a FNESz-ben: 1082/1666/1717. Bököny (modernizált helyesírással)].
Így az, hogy Kiss Lajos és a többiek XIII. sz.-i első írásos adatot említenek Bököny kapcsán, nem azt veti fel, hogy Bököny nem létezett ez előtt, hanem az, hogy ez a felirat nem létezett korábban. Vagyis ez a szöveg arról tájékoztat, hogy mit hittek a XVII. sz.-ban (vagy valamivel előtte), koránt sem azt, hogy mi történt a XI.-ben.
A latin szöveg egy 1717-ben felvett ’kisebb’ anyakönyv függelékében van lejegyezve egy 1666-os –mára már elveszett– ’nagyobb’ anyakönyvből átmásolva.
A fordítás pedig egy 1836-ban készült műben szerepel.
---
Az, hogy az első írásos megjelenés a XIII. században jelent meg először, még nem zárja ki a korábbi létezést.
Pl. Kisvárda mellett a mai Mezőladány két településből alakult ki. Őrmezőből és Ladányból. Őrmező első megjelenése 1435., de az Őr- előteg mindenképpen a X. századba utalja létezésének kezdetét, mivel ekkor ide a mai Kisvárda akkori települése köré lettek letelepítva a gyepűvédő katonák. Sok Őr- és Lövő ill. segédnépek nevei pl. Székely településnév volt itt. Sokról lekopott már a jelző vagy már nem is létezik.
De István az akkori Kisvárdáról áthelyezte a gyepűvédő központot Borsovára (Beregszász mellett), így a katonák is áttelepültek, de a települések maradtak neveikkel együtt. Később már ilyen névadás nem lett volna indokolt, tehát csakis az áttelepítés előtt keletkezhettek. Ebből világosan következik, hogy extrém esetben akár 500 év különbség is adódhat a telepítés és első írásos megjelenés között.
Persze az is tény, hogy lehetett egy másik Bököny is, amiről nincs már információ.
> „bökönyi 'keserves öldöklést' követő 'legdicsőségesebb' győzelem emlékére emelte a templomot” — Ebből az következik, hogy Bökönynél volt egy keserves öldöklés, majd ezután valahol egy fényes győzelem
A „post”elöljáró tárgyesetet vonz, ezért ez a „reportatam victoriam” (megjelentett győzelem[*]) szerkezethez tartozik, a kettő közötti sok szöveg pedig a „reportatam victoriam” bővítménye, illetve a bővítmények bővítményei. Így a birtokos esetű „amarissimae caedis” is a „reportatam victoriam” bővítménye: ez genitivus qualititatis szerkezet, azaz minősítő jelzőt alkot, tkp. ’a legkeservesebb vérontással megvívott győzelem’.
Nem tudom, ugyan mit jelent az „eotum”, de a tárgyesetű „vicum” (falu) előtt áll. Nem tartozhat tehát a „caedis” (öldöklés) szóhoz. Így ha még ’követő’ jelentést feltételeznénk neki, akkor sem jönne ki az ’öldöklést követő győzelem után’
Az öldöklés és a győzelem tehát ugyanott volt.
[*] Latinul győzelmet megjelenteni csak annyit tesz, mint győzni (már akkor is a pr volt a lényeg ;), így a ’megjelentett’ nem biztos, hogy tartalmas jelző.
Hogy a templom miért Kisvárdán van és nem Bökönynél, nem tudom. Minden forrásom szerint (Kiss Lajos, Magyar nagylexikon) Bököny első írásos említése 1291-ből való, több mint 200 évvel az említett esemény után. Ebből talán az is következhet, hogy az említett Bököny nem azonosítható a mai Bököny faluval (illetve az említett Bököny konfabuláció = romlott szájhagyomány eredménye [**]).
[**] Mint írtam, a latin szöveg nagyon modernnek tetszik a helynevek formája miatt. Bököny az XIII.sz. végi említésekor „Buken”. Ha a felirat XI. sz.-i lenne, akkor is valami hasonló lenne. Én emiatt ebből a szövegből semmire sem mernék következtetni.
Ami Pétert és Pált illeti, a latin szövegben, a magyar fordítással ellentétben, Pálhoz tartozik a birtoknév, lehetne olyan olvasat, hogy Péterre nem is vonatkozik.
Kisvárda történetének első nagyszabású feldolgozását Virágh Ferenc végezete el, s eredményeit a '30-as években a helyi folyóiratban folyamatosan közzétette. Ennek összegyűjtött másolatát 1981-ben adták ki. Virágh Ferenc: Adatok Kisvárda történetéhez címmel. Ezen utóbbi mű 21-22. oldalán azt feltételezés áll, hogy a "bökönyi 'keserves öldöklést' követő 'legdicsőségesebb' győzelem emlékére emelte a templomot."
Ebből az következik, hogy Bökönynél volt egy keserves öldöklés, majd ezután valahol egy fényes győzelem, s mivel nincs nevesítve ezen valahol, de Kisvárdán emeltetett templomot, ebből az következne, hogy Kisvárda közelében.
De ha a bökönyi véres, de győzedelmes csata emlékére emeltette Kisvárdán, akkor annak okát abban látom, hogy a kunok elleni küzdelmek 'hadműveleti központja' Kisvárdán lehetett, ahol bronzkori várba költöztek be a honfoglalók és eleinte innen volt szervezve a mai Kárpárálját érintő gyepü védelme.
A latin szöveg egy 1717-ben felvett ’kisebb’ anyakönyv függelékében van lejegyezve egy 1666-os –mára már elveszett- ’nagyobb’ anyakönyvből átmásolva. Ti. a reformáció vérzivataros kezdeti idejében, mint katolikus mű, megsemmisítették.
Időközben a fenti Virágh Ferenc mű fejezet végi jegyzetei között ráleltem a fordításra is:
---
"Ezt a templomot Szent Péternek az apostolok fejének tiszteletére a Bökönynél a nemes Szabolcs megyében esett keserves öldökléshez közül [közel?] dicsőségesen kivívott győzelem után Magyarország isteni királya, Szent László a legkegyesebben építtette. Az Ur Ezernyolcvankettedik esztendejében. Amelyet azután a kegyes emlékezetű férfiak Várdai Péter kincstartó és Pál csaknem királyi bőkezűséggel megnövelték. Közli: Podhradczky József is in: Chronicon Budense, Budae, 1836. 163."
---
Ezzel az a probléma, hogy
ad 1) a Várdai családnak volt Péter nevű tagja, de róla nem tudunk semmit;
ad 2) de ezzel ellentétben volt Miklós nevű, aki Mátyás kincstartója volt, s az édes unokatestvére István, aki mint kalocsi érsek, a várépítő volt;
ad 3) s volt Várdai Péter kincstartó is, de ő nem ezen család tagja volt;
ad 4) továbbá az eredeti tárgyi templom fából épülhetett, amit a tatárok elpusztítottak és az újraépített is fából volt a későgótikáig, mikor is megépült a mai kőtemplom első része a XV. században; ez egyébként a két unokatestvér ideje is, de arról, hogy ők finanszírozták volna, jelenleg nincs infóm. Ezt bővítették ki több, mint duplájára a barokk időkben, de a latin írás idején még torony nélkülien állt, amit csak a XVIII. század elején építettek ki;
ad 5) az eredeti templomot anno éppen Szent Péter és Szent Pál tiszteletére.
Hogy abbahagytam az erőlködést, bevitlant, hogy a „Cottu” a „Co[mi]t[a]tu” röviduláse lehet. Nem tudván továbbra sem, hogy az „I.”, „habit.” és az „eotum” mi lenne, az azonban világos, hogy a „vicum” a „Bököny” helynév értelmezője (a közös „ad” prepozíció miatt van tárgyesetben), a kettő közötti rész pedig a „vicum” határozói bővítménye. Tehát újólag összefoglalva:
A megdicsőült[1] Péternek[2] ezt a templomát az apostolok hercegének[3] kegyelméből a Bökönynél, a Szabolcs megyei … [4] falunál igen kemény vérontással[5] vívott, dicsőségesen[6] bejelentett győzelem után Szent László Magyarország megdicsőült[1] királya a legkegyesebben állította. Az Úr időszámítása szerinti ezernyolcvankettedik évben. Amit továbbra Péter kincstárnok[7] és kisvárdai Pál kegyes megemlékezésül csaknem királyi bőkezűséggel bővítettek.
[1] A „divus” itt nyilvánvalóan melléknév, a „divinus” ’isteni, megdicsőült, jeles’ rövidült formája, és itt ’szent’ jelentésben áll.
[2] Nem egészen tiszta, hogy a birtokos esetű „Divi Petri” az előtte vagy az utána álló szavakkal alkot-e szintagmát. A megoldásomat erősíti, hogy a pébánia weblapja szerint „[a] templom első említése 1293-ból való. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát […] említi”.
[3] „Ppis Aplorum” = „P[rinci]pis Ap[osto]lorum”, Jézusra utal
[4] Itt kihagytam a „habit. eotum” részt, mert nem sikerült egyelőre felgöngyölítenem, mivel a középkori latinra jellemző zsargon lehet. Az „eotum” teljesen passz. A „habit.” sok minden rövidítése (’lakott’, ’bírt’) lehet, és a rekonstruálhatatlan szövegkörnyezet miatt nem tudom feloldani. A ugyanígy nem tudom mit tesz a „Co[mi]t[a]tu” előtti „I.”
[5] A birtokos esetben álló „amarissimae caedis” ’igen kemény/keresű vérontásnak a(z) …’ „[post …] victoriam” ’győzelem [után]’ minősítő jelzőjének látszik.
[6] A glorime szóval nem boldogultam, talán a középkori latin glorissime ’igen dicsőn, legdicsőbben’ rövidülése.
[7] Nem tudom, a középkori Magyarországon a quaestor milyen tisztségnek volt a latin neve. A Sorbonne-on az egyetem kincstárnokát hívták így. Az eredeti értelme szerint ’vizsgáló(bíró)’ is lehetne.
Corrigendum: „Bökönynél … [3] vívott igen kemény vérontással[5] dicsőségesen[6] bejelentett győzelem”
Ennek a végét a [3] megjegyzés okán átfogalmaztam, de elfelejtettem az elejét ennek megfelelően módosítani. Ezért ez így inkább „Bökönynél … [3] igen kemény vérontással[5] vívott , dicsőségesen[6] bejelentett győzelem”.
Ez középkori magyarországi latinsággal van megfogalmazva, velem pedig Caesart és Cicerót olvastattak, maximum Erasmust. A szöveg egyébként láthatólag recens, sokkal fiatalabb, mint a tárgya, mert egészen modern helyesírással hozza a magyar helyneveket (vagy a szövegmásoló korrigálta őket; de lehet, hogy te is, mert én az itteni faximilében „Kis-Várda” alakot találtam nem „Kisvárda”-t), mondattanilag viszont archaikusan tömörítő.
A megdicsőült[1] Péternek[2] ezt a templomát az apostolok hercegének[3] kegyelméből a Bökönynél … [4] vívott igen kemény vérontással[5] dicsőségesen[6] bejelentett győzelem után Szent László Magyarország megdicsőült[1] királya a legkegyesebben állította. Az Úr időszámítása szerinti ezernyolcvankettedik évben. Amit továbbra Péter kincstárnok[7] és kisvárdai Pál kegyes megemlékezésül csaknem királyi bőkezűséggel bővítettek.
[1] A „divus” itt nyilvánvalóan melléknév, a „divinus” ’isteni, megdicsőült, jeles’ rövidült formája, és itt ’szent’ jelentésben áll.
[2] Nem egészen tiszta, hogy a birtokos esetű „Divi Petri” az előtte vagy az utána álló szavakkal alkot-e szintagmát. A megoldásomat erősíti, hogy a pébánia weblapja szerint „[a] templom első említése 1293-ból való. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzék Szent Péter és Pál templomát […] említi”.
[3] „Ppis Aplorum” = „P[rinci]pis Ap[osto]lorum”
[4] Itt kihagytam az „in I. Cottu Szabolcsiensi habit. eotum vicum” részt, mert nem sikerült egyelőre felgöngyölítenem, annyira a korra jellemző latin zsargon lehet. A „Cottu” és az „eotum” teljesen passz. A „habit.” sok minden rövidítése lehet, és a rekonstruálhatatlan szövegkörnyezet miatt nem tudom feloldani. A „vicum” a ’falu’ tárgyesete, de tárgyesetű mondatrésznek nem találom a helyét; talán accusativus loci, és akkor arra utalna, hogy hová (magyarul: hol) jelentették be a győzelmet.
[5] A birtokos esetben álló „amarissimae caedis” ’igen kemény/keresű vérontásnak a(z) …’ „[post …] victoriam” ’győzelem [után]’ minősítő jelzőjének látszik.
[6] A glorime szóval nem boldogultam, talán a középkori latin glorissime ’igen dicsőn, legdicsőbben’ rövidülése.
[7] Nem tudom, a középkori Magyarországon a quaestor milyen tisztségnek volt a latin neve. A Sorbonne-on az egyetem kincstárnokát hívták így. Az eredeti értelme szerint ’vizsgáló(bíró)’ is lehetne.
Az alábbi latin szöveg fordítására lenne szükségem.
Hoc templum Divi Petri Ppis Aplorum Honori post amarissimae caedis ad Bököny in I. Cottu Szabolcsiensi habit. eotum vicum glorime reportatam victoriam Divus Hungariae Rex Sanctus Ladislaus pientissime posuit. Anno domini millesimo octuagesimo secundo. Quod dein piae reminiscentiae viri Petrus Quaestor et Paulus de Kisvárda pene regia munificentia auxere.
A ludus-szal vigyáznék. Annak elsődleges jelentése: játék. Az ostáblaősökkel való játszást is így nevezték, de asszonyok labdajátékait is. Meg persze a gladiátorviadalokat, amit inkább néztek a polgárok, mintsem hogy részt vettek volna bennük. Ezt szvsz még gondold át.
EDIT: Egészség kapcsán még: a jó egészség fontosságát fejezném ki, mert ahogy látom itt ez alapján is diferenciáltabb a nyelv. Magyarban az egészség mint sima főnév egyúttal az egészségességet, jó egészséget is jelenti, de ha jól értelmezem latinban árnyaltabb a kép.
Ezer köszönet a segítségekért, ezeket is beleteszem a kalapba! Tisztában vagyok vele, hogy egy latinul nem tudónak borzasztóan nehéz értelmezni az adott szavakat, az én olvasatomban egy magyarnak olyan a latin mint például egy angol anyanyelvűnek a magyar, sokrétűbb, bonyolultabb nyelv. Ennek ellenére utánaolvastam, nem vaktában tettem fel a kérdéseimet sem, hosszú magyarázatokat olvastam a szavak mellé, amennyire egy laikus bele tud mélyedni annyira én is benn vagyok a témában. :) Angol-latin, magyar-latin szótárakat is használtam, hogy átfogóbb képet kapjak. Ennek szellemében találtam a következő szavakat: egészség-salus; munka-labor; szeretet-amor; illetve sport-ludus. A sok "találat" közül szemezgettem, hogy melyik fejezné ki legjobban amit szeretnék. Ennek szellemében utolsó kérrésem az lenne, hogy az álltalatok említetteket ezekkel összevetve melyik passzolna jobban az igényeimhez? Szóval, hogy tisztábban lássatok: sport (izzadságos tevékenység főleg, nem a versengére összpontosítanék, a mindennapi életben egy civil embernek a sport fontosságát hangsúlyoznám); egészség az nagyjából egyértelmű; a szeretet is OK; munka (a kemény munkára mutatnék rá, például ilyen aspektusban, hogy a pénzért keményen meg kell dolgozni, nem adnak ingyen semmit, stb.). Végezetül a latin passzol az ízlésemhez, ízlésről nem vitatkozom, ez a nyelv tetszik tetoválás kapcsán, ennyi. :) Másrész a szavakból keresztet akarok "kirakni" (ez a pár szó csak egy része a keresztnek) és magyar megfelelők amúgy sem passzolnának emiatt, csupán a kakterek száma miatt sem.
De az igazi tanácsom, hogy olyan idegen nyelven, amit nem bírsz (vagy nem bírsz eléggé) ne tetováltass magadra semmit (minden fordítási segítségünk mellett latinul sem!). Sosem tudhatod, hogy valójában mit jelent (az összes implikatív, kulturális etc. jelentésével). És abban sem lehetsz biztos, hogy LvT vagy akár én itt nem vágunk át, és csupa szitokszót adtunk meg...
Ha nem képet tetoválsz, maradj a magyarnál. (Miért is kevesebb az Egészség/Munka/Szeretet/Sport-négyes annál, mintha ugyenezt latinul vagy (hogy klasszikus példát hozzak) kínai írásjelekkel tetováltatnád?)
Persze nem látok bele RyanTT fejébe, de az általa összeállított négy alapján valami ilyesmit éreznék latin négyesnek, a mai jelentéseket is figyelembe véve:
sanitas
opera — vagy labor.
amor
exercitatio
Persze, majd Ryan maga eldönti, melyik fogalomkör fedi legjobban az ő mondanivalóját. (LvT részletesen felvilágosította).
(Az opera — labor kettősnél a labor mindenképpen jobban tűnik fedni a mai magyar munkát, és ráadásul ismerősebbnek tűnhet nyugati nyelveket beszélőknek (Labour Party, lavoro, etc.). Az opera latin jelentése azonban magasztosabb, így közelebb állhat az intencióhoz (viszont a — gondolom RyanTT-hez hasonlóan — latinul nem tudó szemlélőnek más asszociációk jönnek be, ami a kommunikációs szempontból szerencsétlenebb).
A "sport", mint nagyon modern fogalom, különösen problémás, mint arra LvT rámutatott. Nekem az EXERCITATIO mellett a LUDUM jutott még eszembe. ((Míg magam is sakkoztam, és míg sakk a hivatalos közmegegyezésben sport, az én fogalmaim szerint nem — ráadásul úgy érzem, hogy az aktuális Zeitgeist szerint a sportban egyre kevésbé a vetélkedés, és egyre inkább a test edzése áll a központban: v.ö. az is sportol, aki rendszeresen kocog, vagy túrabiciklizik — és pont ezek a divatsportok. Versengés nuku. Testedzés, mozgás maximálisan)). Az exercitatio inkább az aktív sportot, testi üzekedést fedné le ("sportolok"), míg a ludum a sportújság olvasóját, focimeccsek és forma1-es futamok nézőjének az aspektusát ("érdekel a sport"). Mivel nem hiszem, hogy a posztoló couch potatoe-ként szerette volna magát bemutatni "tetkóján", ezért javasoltam az előbbit.
A sportnál is figyelembe kell vennünk a kommunikációs szempontokat is: az exercitatio-t kötheti a latinul nem tudó is az angol exercise-hoz (ami ugye jelent physical exercise-ot is), míg a certamen, aemulatio inkább semmit sem hoz elő (legfeljebb az emulátort a számítógépes zsargonból, de az, akárcsak az opera, egészen mást jelent).
Azért arra figyelmeznünk kell, hogy a latin kétezer évvel ezelőtt volt élő nyelv, és kétezer évvel ezelőtt még mások voltak a szokások, és sok mai dolog ismeretlen volt akkor. A sportot is csak a XIX. sz.-ban találták fel „unatkozó” angol arisztokraták.
Ami helyette volt az ókorban az a küzdelem és a versengés (a görög [és nem latin] athlétész szó versenyzőt, [fegyver nélkül] bajvívót jelöl). Ilyen értelemben használható latin szavak:
- certamen /certámen/ ’viadal, tusa, küzdelem; versengés’, de ’harc, csata’ is;
- aemulatio /émuláció/ ’versengés, vetélkedés’, de ’féltékenység’ is;
- exercitatio /ekszercitáció/ ’gyakorlás, testgyakorlat’, de ’gyakorlottság’ is (ezt scasc párhuzamos bejegyzése miatt vettem a listára utólag, az én fogalmi rendszeremben a sport más, mindenképpen vetélkedés, de nem feltétlenül fizikai erőfeszítés, vö. sakk. De lehet, hogy az én látom speciálisan.)
A ’szeretet’ más okból problémás. A jelentéstani határt nem a testiség implikációja adta, mint a magyar szeretet / szerelem esetén.
- caritas /káritász/ ’nagyrabecsülés, ragaszkodás, szeretet’, de ’magas ár, drágaság’; a keresztyénségben ez a ’felebaráti szeretet’;
- pietas /pietász/ ’(atyai, anyai, gyermeki, rokoni) szeretet, gyöngédség, ragaszkodás, odaadás’, de ’ájtatatosság, istenfélés; jóság, szelídség, könyörületesség is’; a keresztyénségben ez az ’Isten iránti szeretet’.
A ’munka’ szó mai értelme megint a kapitalizmus terméke, nem véletlen, hogy etimológiailag ’kín, szenvedés, györtelem’ az értelme.
Sziasztok! Pár szót szeretnék lefordítani latinra, próbálkoztam online fordítókkal és szótárakkal, de így 0 nyelvtudással nincs sok esélyem, és mivel ebből tetoválás lesz egyszer, inkább biztosra mennék. :) Szóval ezek lennének:
EGÉSZSÉG -azt akarom kifejezni, hogy a jó egészség mennyire fontos számomra MUNKA -a kemény munka fontosságát értem ez alatt SZERETET -itt NEM szerelemre gondolok SPORT -a sportnak jelentős szerepe van az életemben
Igazán köszönöm a szép fordítást! Valahogy sejtettem, hogy ilyesmi lesz; a szavakat lefordítottam külön. Többször is találkoztam ezzel bejegyzéstípussal. Mégegyszer köszönöm!
az alábbi latin szövegre lennék kíváncsi, mivel most jutott eszembe, hogy nem is olyan egyértelmű. Egészen mostanáig azt hittem, hogy a beírásban lévő férfi halt meg, de most szerintem lehet, hogy a felesége...
1782. február 17:
"Hujus Relicta Condam Martini Posmeg Vitam Cum Morte Commutavit provisa omnibus Sacramentis annorum 66."
Sziasztok nagyon jó lenne ha valaki pontosan lefordítaná nekem Latinra azt, hogy "barátoknak születtünk" ilyen webes fordítókba nem bízok! köszi szépen előre is :)
Sziasztok! Egy kis segitséget szeretnék kérni, és elég sürgős lenne. Szóval a hátamra szeretném tetováltatni latinul, hogy "tűzben edzett" erre 2 kifejezést dobott ki a forditó: Exercitati in ignem , Ignis induravit. ha viszont latinul irom be a forditóba, hogy Exercitati in ignem, akkor úgy forditja, hogy kiképzett tűzoltó.. :S és most nem tudom melyik helyes.. vagy ha esetleg egyik sem, akkor valaki le tudná nekem fordítani? Hálás köszönet!
Emiatt ne légy szomorú. Az igazságra rálelni, mindig felemelő érzés,
A térképeken jobbra fönt, a feliratok alatt van Sóskút, Fent és balra, az ebvárral együtt Érd. Budapest a lap alja felé van. A térképek nagyjából délnek vannak tájolva és Törökbálint azon részét mutatja, mely felett a vita folyt, a többi területe a lap alsó felén található kidolgozás nélkül.
