Mint az bizonyára köztudott, már évek óta szerb börtönben sínylődnek azok a délvidéki magyar fiatalok, akiken példát statuálva több évtizedre ítéltek el - v.ö. a magyarverő rácok vagy teljesen vagy jelképes büntetéssel ússzák meg gaztetteiket.
Sorsukról legutóbb az MR1 Kossuth rádió "Határok nélkül" című műsorának 2012. június 28-i adásában hallhattunk.
Mi a véleményetek az ő szomorú sorsukról; hogyan segíthetne rajtuk a magyar anyaország; lehetne-e Szerbia EU-csatlakozásának feltételéül szabni a temeríni fiúk szabadon bocsájtását és kárpótlását?
Igen, ez gyakran előfordul, ha te és a hozzád hasonló gondolkodásúak látogatják az ilyen fórumtémákat (Trianon, elrabolt országrészeink és azokon élő honfitárasaink sorsa, stb.), mert nektek okvetlenül elő kell jönnötök a világháborús és hasonló riogatásotokkal, csak hogy megpróbáljátok eltántorítani az embereket a hazafias érzésektől, gondolatoktól, ugye?
És a sztálini Szovjetunió (amely szintén rátámadt Lengyelországra is) talán nem volt olyan, ha nem gonoszabb és embertelenebb, mint a fasiszta országok?
"Csehszlovákia fejlett, ipari ország volt, míg Magyarország egy szegény, elmaradott agrárország. A bevonuló katonák rongyos egyenruhában voltak, a fegyvereik elavult 1. világháborús fegyverek voltak, szállítóeszközeik között a legfontosabb a lovasszekér, elitalakulataik kerékpáron utaztak."
Csehszlovákiát nem sújtották különféle hadi korlátozások, mint hazánkat, melynek rohammunkában kellett fejlesztenie hadseregét, mikor lehulltak a trianoni bilincsek különböző formái, pl. a hadseregkorlátozásban. És így is születtek olyan kiváló hadi járművek, mint a Botond csapatszállító.
A lovasszekér és a kerékpár pedig más országok hadseregeiben is jellemző volt, még a németeknél is, különösen a háború kezdeti szakaszában.
"A 2. világháborút Horthy fasiszta barátai kezdték, nem a többi nagyhatalom."
Köztük a sztálini vörös fasiszták és a Churchill vezette brit háborúpártiak.
"A meg nem kérdezett kisebbségek számára a rendszer – különböző mértékben –, de az első pillanattól kezdve elfogadhatatlannak bizonyult. Az országban élő nem szláv kisebbségekhez való viszony különböző volt ugyan, a végső cél azonban mindvégig a beolvasztás/megsemmisítés volt. Helyzetüket az eltérő mértékű, de általános diszkrimináció jellemezte." (epa.oszk.hu)
"Eddigi jelentések szerint a lakosság hangulata még mindig bizakodó, bár ezek a jelentések a békeszerződést megelőző időkből keltek, nem tudni, hogy a szerződés aláírása milyen hangulatot fog kiváltani az ottani lakosság körében. A szerbek tömegesen telepítenek oroszokat a megszállott területre, akik állítólag a bolsevizmus elõl menekültek Oroszországból. Sok ezek között az arisztokrata, orvos stb. Az embereknek négy kategóriája van a megszállott területen:
1. Akik, a szerb uralommal meg vannak elégedve, ezek száma napról napra fogy, ma már csak olyanok, akik a szerb uralomból közvetlen hasznot húznak. A magyar, német, tót és bunyevác lakosság – főleg a tehetősebb réteg vagy sohasem volt híve a rendszernek, vagy régen kiábrándult abból. Általános volt a zúgolódás a pénz lebélyegzése miatt. 2. Akik egyik irányban sem exponálják magukat, hanem úsznak az áradattal, az esküt letették, nem ellenszegülnek a szerbek intézkedéseinek. Túlnyomóan megbízható elemei voltak a magyar államnak is, de meg akarják óvni családjukat. 3. Azok, akikről köztudomású, hogy magyar érzelműek, de nem köztisztviselők, hogy őket az eskü megtagadása miatt kiutasítással lehetett volna sújtani, és más okot sem szolgáltatnak a szerbeknek arra, hogy őket ártalmatlanná tegyék. Ennek ellenére állandó kellemetlenségnek vannak kitéve, figyelik őket, a legkisebb gyanú esetén házkutatást tartanak náluk. 4. A legszerencsétlenebb áldozatai a megszállásnak a köztisztviselők, akik hűek maradtak magyarságukhoz, és megtagadták az eskü letételét, amivel állásukról is lemondtak. A szerbek a kiutasításokat a legnagyobb brutalitással foganatosították. Hetenként átlagosan két vonat érkezik.” (epa.oszk.hu)
De volt Szovjetunió, s persze a nyugati nagyhatalmak, s aki ezzel nem számolt, az nem volt jó politikus. Horthy és politikusai el voltak telve a németek iránti csodálattal, s elfogadták a fasiszta hatalmaktól az alamizsnaként kapott területeket. Ezzel törvényszerűen belesodorták Magyarországot egy olyan háborúba, amiben minden szerzeményt elvesztettünk, s vele elpusztult az ország nemzeti vagyonának 45%-a, majdnem millió magyar, s persze az ország függetlenségét is elvesztettük.
Ezt köszönhetjük Horthynak, s a horthysta politikusoknak.
Nem,az ENSZ és az EU se ezt,se a magyarok területvisszaszerzését nem nézné tétlenül. Csak tudod a szerbek és a románok ezt bármikor megléphetnék,mig a magyarok nem,mert nincs mivel!
Inkább arról volt szó, hogy Csehszlovákia fejlett, ipari ország volt, míg Magyarország egy szegény, elmaradott agrárország. A bevonuló katonák rongyos egyenruhában voltak, a fegyvereik elavult 1. világháborús fegyverek voltak, szállítóeszközeik között a legfontosabb a lovasszekér, elitalakulataik kerékpáron utaztak.
A 2. világháborút Horthy fasiszta barátai kezdték, nem a többi nagyhatalom.
Nem nevezném szerénynek azt a horthysta tömegmészárlást, aminek során több, mint 3000 ártatlan embert mészároltak Horthy katonái (folyamőrei) és csendőrei. Mindez egy olyan területen, ami akkor Magyarországhoz tartozott, az áldozatok többségében magyar állampolgárok voltak.
"a magyar sereg felszerelése és fegyverzete siralmasan elavultnak látszott."
Az volt, de nem azért, mert a magyar vezetés nem törődött a hadsereg állapotával, hanem mert a magyarnyomorító trianoni diktátumnak a hadseregre vonatkozó súlyos tiltásai is voltak.
De akárhogy is, még így is a magyarok vonultak be a visszafoglalt Felvidékre, és Kárpátalja visszaszerzésekor is megverték az ún. "kis-háborúban" a szlovákokat.
És ha nincsenek a nagyhatalmak - köztük a Szovjetunió - és a világháborújuk, akkor meg is tudtuk volna tartani ezen területeinket, ahogy 1919-ben is meg tudtuk volna tartani egy jobb, hazafiassabb vezetéssel, ahogy az akkori Magyar Vörös Hadsereg harci sikerei is bizonyították.
"előbb lesz az hogy a románok meg a szerbek azon veszekszenek majd hogy budapestet hogyan osztják fel egymás közt"
És szerinted ezt tétlenül nézné az EU meg az ENSZ? Érdekes lenne, hogy ezen országoknak elnéznék az újabb magyarlakta területek bekebelezését, Magyarországnak meg nem a tőle elcsatolt magyarlakta területek visszaszerzését.
Meg aztán nem minden magyar lenne ám olyan könnyen asszimilálható, készséges cinkosa a megszállóknak, mint egyesek, tudod-e, szerb gyerök?
"Talán nem kellett volna 1941-ben, közvetlenül az örökbarátsági szerződés megkötése után Jugoszláviára támadni, majd Dunába lőni az újvidékiek ezreit."
Talán nem kellett volna a mohó rácoknak annyi területet bekebelezniük Magyarországból 1919-ben, ami elhintette az ellenségeskedés magvát.
Jugoszlávia meg akkor már szétesett, mikor Magyarország visszafoglalta a Délvidéket. Egyébként is, miért hagytuk volna másnak azt, ami a miénk, aminek nálunk a helye?
Ja, és talán ezután nem kellett volna a rác partizánoknak orvul a magyar honvédek ellen támadásokat végrehajtania, ami jogosan váltotta ki az ellenlépéseket. Az ártatlan áldozatokból persze egy is sok, de ilyen túlkapásokat pl. még a mai, korszerű felszerelésű amerikai hadsereg is elkövet időnként a külföldi bevetéseikor; ezen is felhördülsz, amikor a tudomásodra jut?
És az 1944/45-ös magyarellenes titoista vérengzést miért nem követte legalább olyan visszhang, mint az újvidéki razziát 1942/43-ban Magyarországon, ami ugyan szerénynek mondható volt, de volt?
