Csak a felreertesek elkerulese miatt megjegyzem - a kepek NEMI utomunkaval keszultek...
Legtobbet a magyarvalkoi templommal foglalkoztam, utana a Varjuvar (itt inkabb az tartott sokaig, hogy eldontsem, milyen verziot hasznaljam, mert szuletett agyonszaturalt kep is). A tobbi kettot meg nem tartom kesz kepnek, a barna kepen meg a "szincsatorna babralast" sem csinaltam ...
Most fedeztem fel ezt a fonalat, nehany szolasom a Pentaxosoknal talalhato, de inkabb olvasni szoktam az Indexes forumokat...
Iden tavaszan fedeztem fel egy pozsonyi emberket (ja, magam is Szlovakiaban elek, Szlovak is vagyok, igy elnezest az esetleges hibakert a szovegemben), aki Pentax vazak IR-re "atoperalasaval" foglalkozik. Kesobb sajat, mar kicist kioregedett K20D-met kuldtem hozza kezelesre. A mutet sikerult, junius ota hasznalom a gepet. Kozben az emberkevel virtualis baratsagot is kotottunk.
Az ok, amiert mostt "zaklatlak" benneteket az, hogy a virtualis baratom kinal eladasra egy atalakitott (tehat lapka elol lapul egy IR szuro) K20D gepet, kb. 300 € lenne az ara (alkukepes) egy 18-55 kitobjektivvel.
Az en gepembol kb. ilyenek "hulltak ki", ugye nemi szamitogepes utomunkaval:
Szórakoztam kicsit az említett Opteka makróelőtéttel.
Egy régi SD kártya látható fényben (a fókusz sajna kissé el lett cseszve):
És infrában, enyhén felhúzott kontraszttal:
Ez az a híres-nevezetes "átlátszóság", ami egyes fürdőruháknál is felléphet. 1998-ban ezt fújta fel a k*****ott média, a Sony emiatt hívott vissza lóhalálában egy egész videókamera-szériát, és butította le aztán a NightShot funkciót. Ha ez a balhé nem lett volna, valószínűleg most nem kéne a gépek átalakításával bajlódnunk, mert a legsikeresebb típusok infrás változatban is megjelennének (kb. ahogy vannak kis darabszámú asztrofotós szériák is, pl. Canon EOS 60Da). A hülyeség persze mindenek felett...
Hm, ez tényleg szép. Kérdés, hogy mennyire látszik meg a képen, és hogyan befolyásolja a hangulatát. A mélyvörös tartomány vöröses-barnás színnel kerül rögzítésre, míg a nagyobb hullámhosszok türkizzel. Tehát ezek a szűrők több vörös és barna komponenst, vagyis tulajdonképpen színesebb képeket produkálhatnak. Legalábbis átalakított géppel, a szűz példányoknál valószínűleg felejtős, mert ott a beszivárgó mélyvörös fény könnyen elnyomhatja az infrát.
Érdekes lenne különféle fényviszonyok mellett összehasonlítani egy Hoyát meg egy ilyen hongkongi példányt... Nincs itt véletlenül egy kísérletező kedvű Hoya tulajdonos?
Nos, nekem is kb. ilyen szűrőim vannak, csak azok Hong Kongból jöttek, 8-10€-ért (58-as méretben, szállítással együtt). Beváltak. Tükröződésgátló bevonat ugyan nincs rajtuk, de mivel a lencséké sem teljesít valami jól infrában, ez nem számít túl sokat. Vigasztal, hogy kevésbé kényesek, ha nincs más, zsebkendővel is meg lehet törölni, ha meg mégis megsérül, akkor csak rendelek egy másikat. Filléres fotós életérzés :D
A vágást illetően, a Hoya sem úgy működik, hogy 710nm-en koromfekete, 730-on meg már kristálytiszta! A feltüntetett hullámhossz mindössze annyit árul el, hogy az áteresztési görbe mely hullámhosszon metszi az 50%-ot. Még ha ez az adat hajszálpontos is, ebből nem derül ki, hogy mondjuk 30nm-rel lejjebb pontosan mi a szitu, mert a vágási görbe lehet baromi meredek, mint a méregdrága interferenciaszűrőknél, de lehet hosszan elnyújtott is. Élek a gyanúperrel, hogy a Hoya és társai valamivel meredekebben vágnak, de ez csak amolyan megérzés.
A feltüntetett vágási hullámhosszok általában hitelesek, nekem 680, 720, 760, 850 és 950nm-esnek mondott szűrőim vannak, és valóban más képet produkálnak, a 680-as színesebbet, a 760-as pedig kontrasztosabbat és majdnem teljesen monokrómot. Egyedül egy 740-esnek mondott példányról derült ki, hogy valójában tök ugyanaz, mint a 720-as. Össz-vissz 8€ volt, nagy ügy, jó lesz tartaléknak...
Opteka: nem kell leszólni, tőlük egy 10x-es nagyítású, akromatikus, négy lencsetagból álló makró előtétet rendeltem 22€-ért, természetesen újonnan, és egész szép képeket produkál.
De ami igazán durva, az a 9€-ért (szállítással együtt!!!) beszerzett 0,45x-ös NoName nagylátószögű előtétem. Az árához képest még jónak is mondható, szoktam használni. Elvileg szét is lehet csavarni makrónak, úgy viszont tényleg iszonyatos a minősége.
Üdv! Pont ez a bajom a noname kínaiakkal meg az Opteka, stb. "márkákkal": teljesen hasraütésre van ráírva hogy hol vág. Lehet 695, 740 vagy 760nm is, amit 720nm-esként árulnak.
Amúgy ahonnan most írok, onnan nem tudom megnézni az oldalt, de majd sort kerítek rá. ;)
* Különféle vastagságú, jó minőségű mikroszkóp tárgylemezek öszeragasztása
* Ha az infratükör nincs semmivel összeragasztva: a dikroitikus réteg óvatos, karcolásmentes lekoptatása (anno telefon kamerával csináltam, ott az egyik lencsetagra volt felgőzölve)
Kompaktoknál nem kell annyira pontosnak lenni, én sima ablaküveget használtam, asszem 0,3mm-rel vastagabb, de jó, nem kellett alátétekkel bíbelődni.
A kompaktokat amúgy nem kell rögtön lefújolni (itt a manuálisan is beállítható, RAW-képes bridge gépekre gondoltam, nem szappantartókra :D ), infrázáshoz sokkal alkalmasabbak, mint a tükrösök. Ez az ember stílusára is hatással van: ha egy infra kép elkészítése nem jár különösebb nehézséggel (élőkép, tökéletesen működő autofókusz...), és a kijelzőn bárhol, bármikor körül lehet nézni infrában, akkor hamar elveszti a kuriózum jellegét, egyszerű fotográfiai eszközzé redukálódik, kb. olyanná, mint a nagy kontrasztú fekete-fehér film, és jönnek a nem pusztán szép és érdekes, hanem kifejezőerővel bíró, jelentést hordozó infra képek.
Változni fog egyrészt azért, mert megváltozik a szenzor előtti törőközeg (vastagság, törésmutató, stb.), de ez csak a kisebbik baj, mert ezt minden obinál ugyanolyan mértékben teszi.
A nagyobb baj az, hogy minden objektív más és más fókuszsíkba vetíti az infravörös tartományt. Van ami pont ugyanoda, mint az infrát (ez vagy véletlen, vagy pont apochromatikusra van fejlesztve az obi, de az ilyesmi aranyárba kerül és csak spéci gyártók foglalkoznak vele), de legtöbbjük vagy frontfókuszál vagy backfókuszál.
Úgyhogy a legegyszerűbb, ha a váz fókuszrendszerét hozzáigazítják az adott obihoz. Akkor viszont jó eséllyel a többi nem lesz éles, ezért ezeket el lehet felejteni (kivéve ha mondjuk a live view határán belül van a különbség).
Canonban a 10-22EFS-hez hangolt gépeken a többi obi eléggé el van csúszva, ellenben Nikonnál a 16-85VR-hez hangolt gépen a 10-24 Nikkor tökéletesen fókuszál (gondolom fordítva is), a 70-300VR live view-en belül fókuszál, úgyhogy Nikon DX rendszerhez ez a kombó szerintem ideális. Ha még egy halszemmel is megtoldod, a Samyang 8mm jól beleillik még ebbe, a 10.5 Nikkorral nem fog széles képet kapni a fenti konfiguráció mellett.
Végre ráakadtam egy infrás fórumra...két-hátom éve, hogy beleszerettem ebbe a stílusba...felrakok egy két képet...kíváncsian várom a véleményeteket...:)
Persze, nem is ítunk rosszat, csak azért gondoltam, hogy megjegyzem, mert talán ez a törésmutató dolog elveheti esetleg az átalakítók kedvét. Azért meg kár lenne.
A rétegek száma nem 3 véletlenül? Infratükör és 2db antialiasing szűrő, egyik vízszintesen, másik függőlegesen. Az AA szűrők biztosítják, hogy a kép ne legyen túl éles, mert ha bármely odavetülő részlet kisebb, mint egy pixelkvartett, az színhibát okoz. Ismétlődő mintáknál (rács, stb) jellegzetes moiré-mintázat alakulhat ki.
Az én gépem is ilyen sajna, nem jó dolog, de együtt lehet vele élni.
A törésmutatók azonossága elvileg fontos lenne, de nem kivitelezhető a gyakorlatban sajnos. Igaz, csak nagyon kevés befolyással van a végeredményre, ha a fókusrendszer működését nézzük. Érzésem szerint a törésmutatók különbsége okozta hiba kevesebb lehet, mint a fókuszrendszer gyárilag megengedett hibahatára. Ha minden adat rendelkeésre állna, akkor ki tudnám számolni, de a gyári szűrők törésmutatója olyan adat, amihez egyszerűen nem lehet hozzáférni.
