A "Keltetőgép építés és keltetéstechnológia" topic után a baromfit fel is kell nevelni, ezért van szükség egy ilyen topic-ra, mert sokan tapasztalatlanok sokan viszont szívesen átadnák a tapasztalataikat.
Kettős hasznosításúakat keress! Kevesebbet tojnak, mint a tojó hibrid, de hústermelésre is alkalmas, nálad pedig ez kifejezett szempont (látnád a tojóhibridet és a bő egy éves Sussex tyúkot nálam egymás mellett... :-), hogy a kakasról már ne is beszéljek ). Pl. az egy éves Sussexnek normális időjárási és egyéb körülmények mellett a termelése kb. 0,75 tojás/nap.
Sajnos beszerzési forrást nem tudok javasolni, én a helyedben elkezdenék érdeklődni a környékbeli táposoknál, esetleg nézelődnék jártamban-keltemben, hol van kiírva, hogy napos és előnevelt csirke eladó (felénk több ilyent is látni, viszonylag gyakran, de a piacon is meg szoktak jelenni az árusok, két fajtát is az egyik ilyennél szereztem be). Rokonok, ismerősök, kollégák is jó információs forrásnak bizonyulhatnak.
Egyébként néhány példa: Magyar tyúk, Sussex, Shaver farm (esetleg még ennél is jobb, amit én tudtam beszerezni: Shaver farm×redbro), Master king, New Hampshire, Plymouth, stb., gondolom írnak még néhányat a topiktársak.
szeretnék előnevelt csikrét vásárolni amiből majdanán tojó lesz. Milyen fajtát lenne érdemes beszerezni? A fő cél a tojás lenne de kb egy év után meg is szeretnénk őket enni.
Esetleg tudtok ajánlani valami beszerző helyet a jászság közelében?
Elvileg Józsinak szólt a mondandóm,de örülök neki,ha más is veszi a lapot és véleményt formál,tanácsokat ad.:-))
Az alapanyagok a felsoroltak,ezek állnak rendelkezésre,elvileg gazdaságossági szempontból tök mindegy,hogy mivel etetek,illetve a borsó,és a napraforgó lóg ki a sorból,mert azok drágák.A többi takarmányt is vettem,de még kora tavasszal,5 -6000 Ft/q áron.
Már korábban kérdeztem,honnan lehetne beszerezni magasabb fehérje tatalmú takarmányt,mert itt a borsó,napraforgó ami megy,szóját külön nem lehet kapni.
Ami a fajtát illeti TK.zömében kendermagos,de vegyes az állomány,és vegyes hasznosítás is,ami a fajtából adódik.
A cél,hogy a lehető leg gazdaságosabban családi fogyasztásra,egészséges tojás,és hús előállítása.Persze nem hátrány,a normál méret és darabszám sem.Most kezdenek tojni,és valamelyik jérce 81g -s tojást tojt,előtte meg 79g -72 g.
Ezt azért nem várom el tőlük,de szeretném,ha stabil,normális tojástermelés lenne.Ahogy nézem a 13% fehérje elég karcsú,ennél szerintem több kellene,de most adjak tojó tápot,vagy mit csináljak?A tojó táppal etetett csirke mennyire nem egészséges,ha mint nálad nem csak azt kapja?
Nálam egész nap előttük van az élelem...jobb megoldás,ha reggel,és délután etetek,és a közte lévő időben elveszem előlük?Ez annál is jobb lenne,mert annyi veréb,galamb jár rá a kajájukra,és félek,hogy összeszednek valami nyavalyát.
Jobb a napi kétszeri etetés,vagy állandóan legyen előttük a kaja?
Dióval így nem váltható ki teljesen a napraforgó,és miért csak 3 -4 %? Mennyivel rosszabb,mint egyéb olajos magvak?
A zabot úgy is etetem,hogy kicsíráztatom,csak annyira,hogy éppen meginduljon,olyan 3 nap kell hozzá,és rengeteg hasznos anyag van a a csírában.
A búza,árpa plafonja szerinted akkor olyan 25 % ,illetve 10 % körül van?
Zöldet rendszeresen kapnak,konyhai hulladékból lágyeleséget,főtt burgonyát,áztatott száraz kenyeret.
Vitamint is rendszeresen,minden hónap elején 5 napon keresztül jolovit -ot is kapnak.
Az a röhely,hogy egyelőre nem esznek kevesebbet,és a tojás is kb.ugyan annyi,de igazad lehet.
Van külön rakva 5 kakas,amit szeretnék felhízlalni,ezek is vegyes felvágott.No akkor milyen legyen a hízlaló táp,de persze nem olyan kellene,amitől csak a zsír rakódik rájuk.
Ezeket a vegyes fajtájú kakasokat meddig érdemes tartani gazdaságosan?
Most így hirtelen ennyi jutott eszembe.:-))),és köszönöm a segítséget!
A darálékokat zsíradékkal magas nyomáson préselik, majd szárítják. Azt nem tudom, hogy a baromfinak való granulátumokat hőkezelik, szárítják-é, de a kutyatápot igen.
Ha jól emlékszem itt olvastam, hogy olyan húsdarálóféle géppel granulálnak. A nedvesítést olajjal/zsírral csinálják. (vagy nem, ezt nem tudom, csak gondolom). Ha van egy kis időd és egy húsdarálód, akkor vedd ki a kést és próbáld ki. Annyi benne, hogy az olaj/zsír avasodik, (az olivaolaj nem xd), úgyhogy lehet valami mással kell próbálkozni. De a pv tv-n régen láttam ilyen halkaja granulálógépet is, tán bojlihoz csinálták, de nem vagyok nagy pecás, nem értek hozzá. Motoros volt, pár óra alatt több napi eleséget tudsz vele előállítani.
A 20% borsó nem dugít? (=Lassul az emésztés, sokáig pang a táplálék a belekben.)
Mert engem tavaly ilyenekkel ilyesztgettek. Ennek ellenére én is 20% körül etettem velük, és nem tapasztaltam anyagcsere zavart. Csak a pénztárcám rohamos apadását... :o)
Így aztán átálltam az ajánlott 5-10%-ra. Télre meg teljesen kihagytam a borsót, és 10-15%-ra emeltem a napraforgó arányát.
Többféle magból álló keveréket szoktam etetni, de nem igazán jók a tapasztalataim. Szemesen adva aránytalanul fogyasztják. Egyik a búzát eszi ki, a másik a kukoricát, a harmadik a naprafrgót... A kölest meg leginkább otthagyják. Fene a válogatós fajtájukat... A darálás sem sokat segít, kevésbé tudják kiválogatni, de sokat pocsékolnak. A nedvesített dara nagyon bejönne, de abból meg többször-keveset kellene adni, mi meg nap közben nem vagyunk otthon...
Csak azért dumáltam bele, hogy ha már megvan a tuti recept, jönnek az egyéb problémák. Hiába, nem egyszerű dolog a takarmányozás! Mennyivel egyszerűbb lenne tisztán csak tápot etetni. :o))
Te minden egyes növényt megtermelsz, vagy megveszed? Átlagosan hány baromfi (és egyéb takarmányfogyasztó állat) szokott lenni neked? Azért kérdem, mert ennyi féle növényt meg kell termelni, be kell tárolni, ami azért első gondolatban nem nehéz, de másodiknál már igen.
Én idén borsót és napraforgót termeltem bio módon. A borsó időhiányban gazos lett, kevés lett, a napraforgó az nagyon jó lesz, ha a madarak nem eszik ki. Emellett termelünk tengerit, tritikálét, zabot, de manapság ez bio módon kivitelezhetetlen. Mondjuk kapálni még lehet, de a kártevők (vetésfehérítő, kukoricabogár stb) ellen nem nagyon lehet védekezni.
Nem tudom kitől kérdezel, de elmondom a véleményemet.
Amikor kér vki tőlem receptúrát, akkor következő kérdéseket teszem fel:
Milyen alapanyag áll rendelkezésre?
Milyen fajú, fajtájú, hasznosítású irányú baromfiról van szó?
Mi a cél? Tenyész, sok tojás elég a közepes tojás is de legyen ócsó atáp stb.
Na ezért nem került a Józsi tápba búza, mert akkor épp nem volt neki.
Egyébkénk helyes a meglátás, minél többféle alapanyag annál jobb az ellátás, de vannak egyes alapanyagoknál felső határok.
Én pl. reggel morzsázott, gyári tojótápot adok (ebből kevesebbet pazarol, így olcsóbb mint mint a házi táp, főleg most amikor a szója 200 Ft), délután 10 féle magból álló keveréket etetek. Most amikor már nem kell annyi tojás bőven jó így is.
Diót én is etetek de csak csemegének, télen etehető napraforgó helyett ill jó hatású vedlés alatt is, szép fényes lesz a tolluk. Én max 3-4%-ban eteném, ha van. a lényeg hogy penész mentes legyen és ne legyen keserű.
Zab nagyon rostos nem ideális tyúk eledel, de adható én 5% nál többet nem tennék bele. A sok rost rontja az egyéb tápanyagok emészhetőségét.
Mivel a búza és az árpa is sok NSP-t (olyaszénhidrát amit a tyúk nem tud lebontani, de a bélbacik igen és ha sok van belőle akkor fosás is van) tartalmaz ezért én a búzából 25%-ot árpából 10%-ot adnék.
Tehát így nézne ki a keverék: ebben 13% nyersfehérje van. Ami a egy közepes termeléshez, kisebb tojásokkal elég. Persze ha konyhai hulladékokat is kapnak akkor jó is lehet. És az ivóvízben a vitamint vagy a folyamatos zöld ellátást se felejtsd el. :)
Én ezt értem,viszont a búzában pld.ugyan annyi szénhidrát van,mint a kukoricában,viszont harmad annyi zsír,és valamivel több fehérje van benne.Ezzel azt akarom mondani,hogy a létfenntartáshoz szükséges energia mennyiség szinte mindegyik a korábban már felsorolt magvakban rendelkezésre áll.
Miért nem kerül a takarmányba búza,árpa,zab is persze megfelelő arányban a sok kukorica mellett?Mindegyik magnak megvannak az előnyös és hátrányos tulajdonságai is.Nem lenne célszerűbb,ha több féléből állna a takarmány,így jobban biztosított az ideális összetételhez való közelítés.
Természetesen amiket felsoroltam,azok súlyra értendők,nem térfogatra.Pld.a dió,ha felesleg rendelkezésre áll,mennyiben tudja pótolni a napraforgót?A nem téli időszakban a napraforgó etetése a magasabb fehérje tartalom miatt kívánatos?
Mi a véleményed,nem megfelelő úgy a takarmányozás,hogy ha a következő keveréket adom a tojó tyúkoknak.?
Búza:30%
kukorica:30%
Árpa:15%
Zab:10%
Borsó:10%
Futor:5%
Esetleg mellé,ha megfelelő a dió,abból mennyit kaphatnak?
Na akkor tisztázzuk a premixben nincs fehérje! Ásványi anyag és vitamin keverék. A Napraforgó mag max 17% fehérjét tartalmaz, a szója 46%-ot, a búza 13%-t, a kukorica 11%. Ha ksizámolod akkor nem is éri el egészen a 18% a táp fehérje tartalma.
Persze az mindegy ,hogy egy vagy száz!Ha a keverési arány ugyan az!Meg a recept amit irtál az amugy is 100kg-ra szól!De ha van kedve valakinek dekázni ám legyen!
Én elhiszem Józsi!Csak a 100kg-ra jutó 21kg szóját sokallom!Vagyis nem is a szója mennyiségét hanem az egy kg-ra jutó %-os fehérjét abban a keverékben amit leirtál!Ugye mert van a napraforgó(kb.30%)van a szója (35%)és van a tojó premix a maga (38%-os) fehérje tartalmával!Persze nem beszélve a kukorica és buza(13-14%)Fehérjéjéről!Na ezért sokallom a 21kg szóját!
Gondolj arra, hogy a tenyészidőszakban, mikor a tyúkok intezívebben tojnak mint télem nem kapnak megfelelő energiatartalmú kaját. Mit gondolsz a bevitt tápanyagot előszőr mire fogja használni? Természetesen a "túlélésre" és utánna következik a "szaporodás" (tojás).
Tehát a tenyészidőszakban kell kukoricát (többek között) etetni.
Látod az én keverékemben 100kg takarmányban 45kg kukorica van. Viszont ott van az értékes napraforgó 6kg és természetesen a takarmánymész.
Felhívnám a figyelmet (mert van aki rosszul értelmezi) kg-ról beszélünk nem pedig mérőedényről!
Nézd én elhiszem,hogy ez a keverék jó!De nekem egy kicsit magasnak tünik a fehérje tartalma!Megmondom őszintén sokallom a 21% szóját!Mert ugye ott a napraforgó és a premix magas fehérje tartalma!Meg a buza és a napraforgó maga 12-14%-a!
Szia.Először is köszönöm a szép szavakat:)A kacsa csapatot úgy lehet takarítani hogy áthelyezem őket egy kis időre máshová és ennyi:)Semmi ördöngösség nincs benne:)Rámentem az idén a búbosokra csak olyan kakasok voltak a tyúkokkal és ilyen sok jött ki:)
Nézem a tojók takarmány keverékét,és az összetételében nagy százalékban kukorica szerepel,viszont a magasabb fehérje tartalmú,de annyira nem hízlaló búza,árpa,esetleg zab egyáltalán nem.Egy régi iskola szerinti 1940 -s kiadású könyvben olvastam,hogy gyakorlatilag ( a telet kivéve ) tilos,vagy csak keveset a tengerit tojókkal etetni,mert csak híznak tőle.Sokkal értékesebbnek tartják a felsorolt egyéb gabona féléket.Annyit hozzá kell még tenni,hogy ráadásul akkor még lehetett állati eredetű fehérjét kapni,és a takarmányba keverni.
Ott egy viszonyszámmal ( fehérje,szénhidrát aránya ) határozzák meg a különböző korú pld.növendékek,tojók,hízlalás stb.takarmány összetételét.Tehát mondjuk 1:4 - 1:5 - 1:6 az arány.
Mi az igazság ezzel kapcsolatban,mi a jelenlegi álláspont?
Én takarmányboltban tudnék hozzájutni, egyelőre gondolkodom a beszerzésen.
Azt az infót kaptam, hogy ha szóját adok baromfinak, akkor mindenképpen adjak egy kevéske premixet, mert ez megakadájozza, hogy a szója leülepedjen(?), megrekedjen(?) az állat bélcsatornájában (már nem emlékszem, milyen szót használtak, nem is értek hozzá, nem tudom igaz-e, mindenesetre olyan tápos mondta, aki nem tegnap kezdte).
Semmi esetre se szabad túlzásba vinni, egyéb helyen is ezt mondták.
Jómagam nem csak a takarmánynövények fehérjetartalmából indultam ki, amikor összeállítottam a keveréket a növendékcsirkéknek (a táppal és koncival éppen most állok le, az utolsó adagot kapták, egyre kissebb arányban keverve a takarmányhoz, ha ez elfogy, akkor már csak gabonát szeretnék nekik adni, persze a zöld és egyebek nem maradnak el). A tojótakarmányt is én állítottam össze, de nem vagyok benne teljesen biztos, hogy egészen jó, mindenesetre normális időjárási körülmények között kielégítően tojnak (letojt tyúkok, de ilyen is most van itt utoljára, már nevelődik az utánpótlás :-) - na persze, hogy a neten láttam a receptet, és persze, hogy nem írtam fel és most nem találom...).
Ezt az oldalt vettem alapul egyelőre (a növendékek kajájához), az állatok nem tiltakoznak. :-)
Persze ha tudtok jobbat, minden ötletet szívesen veszek.
1. Szójabab: antinutrítív (emésztés rontó) hatása miatt nem célszerű etetni.
Hőkezelés: pírítás, főzés: néhány tyúknak megoldható, de túl pírítva emészhetelen lesz a fehérje.
Gyári hőkezelés, tósztólás magyarul gőzőlés, eredménye a fullfat szója ennek a nyersfehérje tartalma 36% zsírtatalma 10-12 %.
Ezt itthon is előállítják több helyen. Pl. Bólyban
2. extrahált szójadara: ennek 95%-a délamerikai import és GMO. Nyersfehérje tartalma 46% nyerzsír 2-3%, ezt a meleg úton történő zsírkivonás miatt eleve hőkezelt. A legtöbb tápboltban ez kapható, ha kapható.
Subi:
Józsi tápja 18% nyersfehérjére lett belőve, ugyanis nagytestű tyúkok lévén neki és tenyészidőszak csúcsán igénylik ezt, ahhoz hogy normális mennyiségű és nagyságú tenyésztojást tojjanak.
GMO: Mindenki eldönti akarja nem akarja. De jelenleg az EU nem enged állati fehérje forrást a tápokba ezért, szója nélkül nem lehet ma nagyüzemi tápot előállítani. Magyaroszágon tilos GMO szója termesztése. Ezért az itthoni szóják GMO mentesek, csak nincs elég megfelelő tenyészterület a termesztéséhez. (EZ igaz az egész EU-ra)
