Sziasztok
Egy olyan topikot kívánok létrehozni , ahol a szakrális ház építésrő és tetőépítésről esik szó .
Rég elfeledett fa kötések , ács-szerkezeti megoldások , furfangos ötletek .
Kérünk ide minden fotót ami az ,, életem nagy műve ,,-ként lehetne aposztrofálni .
Nem a merőleges és precíz megoldások hanem inkább az elrugaszkodott , fantázia dús ,egyéni ötletek tárháza ként kívánnám működtetni .
Teret kívánok adni a régi ács mesterséggel kapcsolatos tudás megjelenítésére és megtárgyalására, sok fotó melléklettel .l
Csakcsakcsakcsak... (idézet a Lúdas Matyi című rajzfilmből).
Nem nagyon bízom az összelejtő tetősíkokban, nagyon oda kell figyelni a bádogozásra.
Én egy állókorcot is belehalytanék a tengelybe.
Vagy összekorcolt lemezekkel fedném ki amibe középre forrasztanék egy álló terelőt, hogy ne csapjon át az egyik síkról lejövő víz a másik alá.
Vagy csak (óriási)nagy korcot a cserép alá, pl.: 50es lemez; ami 20-at takar a tengelytől 3-at feláll egy léc alsó élére és 2-őt vissza van hajtva, ahol hafterokkal rögzíted a léc tetejéhez, talán ez a legegyszerűbb, és egybekorcoltból is meg lehet csinálni.
(A korc jobb mint a forrasztás szerintem.)
És figyelj majd oda!
Vagy már a szarufákat csald el, hogy legyen lejtése a bádognak.
Vagy deszkázd ki az alját, mint egy attikának.
Én adnék neki méterenként 2 vagy 3 centi lejtést is, hogy biztos minden kifolyjon belőle.
Ha spórolni akarsz, és nincsen túl nagy esztétikai igényed, lehet, hogy működne az is, hogy a "vápát" telibedeszkázod tengelytől 50 cm-ig, ráütsz egy stafnit, majd 1 rtg homokszórt (vagy nehéz) és 1 rtg palaőrleményes lemezzel kiragasztod, vagy 2 rtg palaőrleményes.
Belátom ez kicsit sufnituning, de ötletnek talán jó.
A ház tetőszerkezete nem bírná el. Most tartunk ott hogy a tetőleceket el kell kezdeni cserélgetni mert hajlanak meg.
A lakáshitelem mellé a ház tetőszerkezetének cseréje már nem fér be. a legindokoltabb javításokat kell elvégeznem, de többet nem tudok.
A műhely tető kicsit bonyolult a képen nem látni de mögötte van egy hatalmas ferdetető hullaámpalával fedve. így a nagy sík az nem működik viszont adtatok egy ötletet keményfa gerendák vannak a műhelyben. erre fogom ráépíteni az egészet, és így tényleg nem kell dűbelt venni.
és a műhely oldalon a tartóoszlopok is megspóroltatnak.
Azért erről a rajzról sok minden hiányzik. Ez még vázlatnak sem felel meg.
De lássuk :
Hová megy a lefolyó csapadék Egy méretesebb eső csatornát nem ártott volna jelezni az alacsonyabb épületnél. Aztán a lezuduló csaőadék túl csapahat, tehát meggondolandó hogy a különcsatorna helyett vápát vizszintes vápát építünk, ezkülönösen fontos az előttem szóló javaslata lapján, amikor is a magasabb ház tetőjét egyben folytatjuk, ilyenkor tetemes mennyiségű csapadék lehetséges.
Aztán nem ártana egy felülnézeti rajz sem.
De tényleg megvalósítható ha a feltételek adottak. a rögzítés pedig fontos, de csak részletkérdés !!
Én pl. különálló lábakkal (oszlopkkal)valósítanám meg , függetlenül attól hogy a szerkezet szorosan a fal mellett állna.
Lehet persze a falra is rögzíteni csavarozással, de pár oszlop nem a világ ki lehet birni . !!
Nem tudom a magasság engedi-e, de én a műhely tetejét és a házon lévő tető ereszét visszabontanám, és egy nagy síkkal lefedném, ami egyben van a ház gerincétől a műhely mögötti ereszcsatornáig, egy "óriáscsendesítés"-sel (tört sík).
Így megúsznád az olyan problémákat, mint a tető alá vezetett tető, falcsatlakozások...
Ha kiszámolod, lehet, hogy a dűbeleken, és bádogokon spórolt pénz, meg az esetleg visszaépíthető fák a műhelytetőből, még költséghatékonyabbá is tennék. Meg a műhelyen lévő cserép kb. elég is lehet, nem sok híjja lesz, ha mind használható a vágottakon kívül, a kúpot el is adhatod. Ha a lejtés így nem engedné a szalagcserepet, a hullámpala még mindig jó, csak a síkban lévő törésnél, fölé kell vezetni a cserepeket, vagy kikenni, esetleg bádogozni (én fölévezetném).
Egy kis számolgatást szerintem megér, ha meg eleve nem tetszik ismétlem, amit rajzoltál, az működik.
gondolom az is sokat jelent ha a házon lévő fogadó alá függőleges gerendákat vagy pallókat csavaroznék.
Ez egy kb 1 éves kép pár dolog már megváltozott de a lényeg nem,a gázkéményig nem érne a házon a tető, a műhelyen pedig csak addig ahol most a csatorna vége van, kb a villanyóránál.
A szakrális épitésről van egy véleményem...és egyszer majd le is írom...
jó pár imatermen,imaházon, templomon dolgoztam, legutóbb Miskolc központjában.
Azt látom hogy hiába a nagy elképzelés, és csillogó villogó épület, nagyon sok múlik azon hogy milyen a házigazda, milyen a lelkésze,és milyen a gyülekezet. így lehet egy szegény, szerény kis épület elsőre is befogadó és otthonos, és lehet egy másik hideg, hűvös és minden melegséget -lelki melegséget nélkülöző, attól függetlenül hogy mit és hogyan építettek bele.
Megtalálták a 'Higgs-bozon'-t, azaz a CERN bejelentése szerint szilárd fizikai bizonyíték keletkezett a kísérlet folyamán arról, hogy ott van, és "Ő" van ott.
Ez az Isteni részecskének nevezett "cucc" ad tömeget minden másnak, így energiát is, így maga a teremtés "Ő".
(Valószínűleg megtalálták az idei Nobel díj 'jogcímét' is.)
Ide írok a templomokról, mert oda nem akarok, "túlmisztifikált" nekem.
Én az embert tartom a lényegnek, az épület az embert szolgálja. Attól, hogy "szakrálisan" lett megépítve egy szkeptikus még nem fog benn megvilágosodni, egy mélyen vallásosnak meg nem oly fontos, hogy hol imádkozik, vagy töltődik fel...
(Jó példa: Gárdonyi Géza: Egri csillagok-jából a fa alatti esküvő jelenete.)
Node a lényeg:
Tudjátok-e honnan ered a "büdös román" kifejezés?
Ha igen, ha nem leírom amit hallottam, mert ácsmunkához kötődik:
Erdélyben templomokat építettek maguknak a magyarok, mindenféle nemes fenyőből és illatos fából, így a szertartás után finom fenyőillatú lett mindenki.
A románok is építettek maguknak templomokat, és túl akartak tenni a magyarokon, így időtállóbb tölgyből építkeztek, minden bútort is tölgyből készítettek. A szertartások után pedig mindenkinek ecetes-csersavas - "büdös" - szaga lett.
(Mj.: A tölgy, és a nemesfenyő templomok is állnak még, ha le nem égtek, vagy el nem bontották őket.)
A konyha étkezőnk között anno egy fal volt, a fal régen le lett bontva, de a helyén maradt egy boltív, kisméretű téglából.
Régóta nevetgélünk azon, hogy földrengéskor boltívbe, vagy ajtótokba kell állni, mert az általában túlméretezett tartó túl fogja élni a rengést, csak mi nem, ha a kisméretű téglák kipotyognak a boltívből, rá a fejünkre...
A szabad égből viszont ritkán hulanak le a bárányfelhők, akkor sem ütnek túl nagyot; így inkább kimenekülnék bármilyen építményből, jó messzire mindentől, ami rámeshet.
Amúgy adjunk hálát honfoglaló Atyáinknak, hogy egy stabil tektonikus lemez felett telepedtek le!
csak érintőlegesen de ehhez a témához kapcsolódva: ma hallottam az egyik rádió csatornán hogy földrengéskor az ajtótokba kell állni mert az megvéd.
én olyat röhögtem, mert az biztos hogy egy jól kivitelezett ácstok, vagy pallótoknál pláne ha mélybéléses van esélyed a túlélésre és talán még egy erkélyajtó 85x65-ös keresztmetszetű gerébtokjánál is (ha csapolva van és nem kontraprofilozva)
de a legtöbb manapság beépítésre kerűlő tok nemhogy egy földmozgást de egy részeg ember dúlását se tudja megfékezni.
Úgy érzem Ön/Te is azok közé tartozik/ol, akik nem túlzottan kedvelik a kéményseprőket, én is.
Bár érthető a felelősségvállalásuk, hiszen ők adnak engedélyt a lakhatásihoz, jah mégse, mert ha pl.: CO mérgezés van, a kivitelezőket veszik elő, nem is értem hogy van... Mindegy.
Az állékonységban pedig igazad van, csak azt jegyeztem meg, hogy földrengés esetén esélyes, hogy a ház sem marad egyben, a kémény meg kit érdekel, ha nincs mit fűteni vele.
Pár éve a kéményseprő a sorellenőrzésen, mivel késett az általa megadott időponthoz képest másfél órát, hogy mentse a menthetetlent, rámutat egy kéményre és mondá, hogy az lefog dőlni, azt át kell építeni - nem így hogy nem ártana, hanem hogy kell. Ezzel több baj is volt, először is a szomszéd kéménye volt - nekem ahhoz semmi közöm, másodszor, hogy az állékonysága annak ellenére, hogy ronda, de megfelelő, sőt csak kb. 0,8 m-re lóg a héjjalás főlé, de ha ledőlne, akkor is csak a tetőt vágná tönkre, se autó se közterület a környéken és főleg : mi köze van egy kémény állékonyságához egy seperőnek - főleg kérés nélkül ??
Nem tudtam melyik hozzászólásra válaszoljak, így írtam egy újat.
A földrengésbiztos kéményről annyit, hogy amilyen sűrűn mifelénk, itt a Kárpát-medencében földrengések vannak, úgy elég nagy annak a valószínűsége, hogy sem a kivitelező, sem a tulajdonos nem éli azt meg. E logika mentén naná, hogy így hirdet, mert van az a madár aki megeszi, és ki is fizeti. Amúgy négy szögvastól (az az "L" alakú) még nem lesz földrengésbiztos egy kémény, mert tőből kitörhet, ha nem megfelelő a kötőanyag, ha meg nyáron (amikor általában kéményt építenek) túl feszesen rakják rá a hevedereket, a téli hideg okozta zsugorodástól a hevedereknél megrepedhet a habarcsolás, onnan meg már nincs messze a szétfagyás.
(Remélem elégé tudományosan hangzott a második fele. Amúgy egy rendesen összerakott kémény egy átlag házon épp eleget kibír. Így van kitalálva.)
Kóklerekkel nem számoltam.
Én láttam már ácsnál keresztvágó fűrészt, mondjuk akkor nem tetőt építettünk... :)
Amúgy magamról annyit, hogy sikerrel vettem az év eddigi legnagyobb akadályát: a szilárdságtan vizsgát.
(Ennek annyira örülök, hogy veletek is megosztottam.)
Nem ördöngösség, de inkább lakatosnak kell kooperálni a kőmivessel. Ha kéményt megvasaljuk, nő az álllékonysága. Minimális az anyagszükséglet többlet. A négy sarokra L acél, amit néhol összekötünk.
