Igazad lehet, csakhogy primer energiával nem lehet fűteni :) az csak egy elméleti viszonyítási érték.
A gáz primer energia szorzója tudtommal: 1 tehát ez a 49 kWh tényleges fűtésben is 49 kWh.
Mivel a passzvház előírások a 15 kWh-t nem primer, hanem tényleges energiafogyasztásra adja meg,
ezért ez a ház semiféle számtan-trükkel nem lesz a paszívház 15 kWh-s határán belül.
Ha viszont ez a primer 49 kWh mondjuk villanyfűtéssel jött volna ki, akkor a villamosság 2,5-ös szorzójával korrigálva már valóban megközelítené a passzívház szintet.
"49 kWh/m2a-ra jött ki az elsődleges primér fűtési igény."
Ezt remélem úgy kell érteni, hogy as házad ÉVES fűtési igénye négzetméterenként 49 kWh.
"Ha beépítünk egy átlagosan COP = 4,0-s hőszivattyút (tegyük fel, hogy van ilyen, nem tudom), akkor lemegy 15 kWh/m2a alá a primér energia igény?"
A 49 kWh/m2/év NEM a gázkazánod jelemzője, hanem a házad jellemzője. Ennyi hőt kell bevinni a házba mindenképpen.
Az teljesen mindegy, hogy ezt a hőmenyiséget gázkazánnal, hőszivattyúval, vagy kandallóval állítod elő, az mindig 49 kWh marad.
Spórolni ott tudsz, hogy olyan fűtőberendezést alkalmazol, amely minél olcsóbban elő tudja álítani ezt a 49 kWh-t. A hagyományos öreg gázkazánok 20-21 Ft/kWh, a korszerű kondenzációs kazánok állítólag 16-17 Ft/kWh, a jól megcsinált talajhős hőszivattyúk akár 8-10 Ft/kWh körül is üzemelhetnek. De mielőtt rohansz hőszivattyúért, vedd számításba azt is, hogy mekkora a különbség a fűtöberendezés-beruházások között, mert nem mindenkinek ér meg két millió forintot az, hogy utána pl 7 forinttal olcsóbb legyen a kilowattórája.
(volt olyan ismerős, akinek még a kondenzációs kazán beruházást is felesleges beruházásnak számoltam)
Épül a házunk és készült róla energetikai kalkuláció. Vagy mi a manó... :)
A fűtés teljesen hagyományos (turbós, kondenzációs gázkazán), így 49 kWh/m2a-ra jött ki az elsődleges primér fűtési igény.
Lenne egy értelmezési kérdésem:
Ha beépítünk egy átlagosan COP = 4,0-s hőszivattyút (tegyük fel, hogy van ilyen, nem tudom), akkor lemegy 15 kWh/m2a alá a primér energia igény? Ezáltal teljesíti a ház a passzív ház energetikai követelményeit?
Azt gondolom, hogy ettől nem lesz passzív ház, csak ez a paraméter érdekelne...
Ha utolag ugyis puffer kell majd, akkor erdemesebb direkt azt beszerelni es amen. En is hasonlo cipoben jarok, a haz alacsony futesigenye megengedne, hogy csak a padlofutes betonjaval puffereljek, de a HMV ekloallitashoz majd ugyis kell egy puffer, meghozza jo nagy, ha nem akarok minden nap begyujtani (min. 500 l). Komfortos fafuteshez sajnos nagy puffer kell, ez mar ilyen.
"Konkrétan: 1000-1200 EUR (+ telepítés) egy SEWT rendszerért mennyire jó ár, ha a TCO-t nézzük?"
Ha a levegő hőcserélőd valóban jó hatásfokú, akkor télen nem sok hasznot hajt, szellőztetés fagymentesítésre meg nem költenék ennyit. És ha olyan a házad, hogy nyáron egyáltalán nincs szükség hűtésre, akkor szerintem kb ennyivel ki kis merült a nyeresége.
Mivel az én házam valószínűleg távol lesz a passzívháztól (30-40 kWh-sra tervezem), ezért nekem biztosan szükségem lesz SEWT rendszerre, de nem a téli fagymentesítő, hanem a nyári (hűtő) képessége miatt.
(mondjuk nekem van bőven tiszta talajvizem, úgyhogy a csőkígyó nálam felesleges és a többi alkatrészt se bótba fogom megvenni ;)
Tehát a LEWT/SEWT TCO számítását szerintem a várható nyári haszon megsaccolásával kezdd, különben elmegy a kedved az egésztől.
- Két fokos hőmérséklet ingadozást a legtöbb ember még nem érez túl kellemetlennek.
- Egy passzívház maximális hőigénye (= fűtésigény az év leghidegebb óráján) négyzetméterenként 10 watt körül van.
- Ha feltételezzük, hogy az éjszakai áramban a leghosszabb szolgáltatási szünet 8 óra, akkor a padlópuffertől maximális hidegben is csupán (8x10=) 80 watt/m2 hőszolgáltatást várunk el.
- Amikor egy köbméter betont egy fokkal lehűtünk, akkor kb 0,5 kWh hőt veszünk ki belőle.
Tehát ha 2 fokos tartományon belül szeretnénk kivenni a 80 wattórát betonból, ahhoz 8 cm vastag beton padló elegendő.
Nem passzívház esetén persze arányosan vastagabb ;)
Deviszont ellenben ha a (fűtési szezon elenyésző idejében előfordulő) csúcshidegek átvészelésére rendelkezésünkre áll valamilyen kiegészítő fűtés, akkor meg lehet akér kisebb is az a hőtároló tömeg.
Nekem ebből a következő jön le: a későbbiekben mindenképp szüksége lesz az öcskösnek egy pufferre a vízteres kandalló miatt, ezt szerettük volna megsporolni (mármint a puffer árát) átmenetileg amíg a vezérelt áramot használnálja fűtésre.
8 cm vtg lesz a hőtároló rtg.
Átmenetileg (kb. 1-2 tél) amíg el kéne viselni az esetleges hőmérsékleti kilengést, ezért gondoltunk arra, hogy kéne valami kütyü (puffer nélkül) ami maximalizálja az előremenő hőfokot (pl. max30celsius) valamint esetleg egy elektromos fűtőpatront megbuherálnánk hőforrásnak, csak ilyet még nem láttam élőben.
De lehet, hogy túlbonyolítom és csak egy 80l-es villanybojlert kéne bekötni átmenetileg egy 2 kw-os fűtőszállal.
Ez 8 órában ugyebár 16kw a lakás 60m2 a max hőigény -15fokban kb2,5kw.
Majd meglátjuk, de ugy néz ki bojler lessz a vateráról:)
Maradt YTONG A+ P2-0,4 600x200x300 NF+GT kb. 1 raklapnyi. Mi kezdő sornak használtuk tégla alá hőhídmegszakításnak. Ha valaki ilyenben gondolkozna vagy használni tudná jutányos áron átadnám.
Szia, szerintem nem kell külön hőtároló a vizen és a padló betonján kívül vezérelt árammal sem. Nekem még reggel is lehet érezni a fürdőben, hogy este fürdetésre felfűtöm a padlót 32 fokra.
Esetleg érdemes az aljzetbetont 2 centivel vastagabbra csinálni.
Érdemes lehet a padlófűtésben (ilyen kis hőmérséklet és hőigény mellett) rövidebb, minnél több párhuzamos kört kialakítani hogy egyfromán melegedjen, akár az osztásköz növelésével is. Mivel sűrű csövezésre pont nincs szükség, szrintem összességében kevesebb vastagabb csővel lesz optimális a rendszer.
A könnyűszerkezet miatt első blikkre a puffer felé billen a mérleg.
(Ha napközben rá kell fűteni, akkor nappali árammal elég drága móka, pufferből olcsóbb, de megint kérdés, hogy mennyi idő az átmeneti állapot, mert ugye a puffernél van beruházási költség is.)
Szerintem a leg-költséghatékonyabb elektromos fűtés a villanybojler + keringető szivattyú.
Az "éjszakai" (hivatalos nevén "vezérelt") áram viszont nem folyamatosan áll rendelkezésre (asszem napi összesen 8 óra több szakaszban, amelyek között vannak nappali szakaszok is), így kénytelen vagy valamilyen hőtárolási megoldást alkalmazni:
- vagy egy megfelelően nagy bojlert,
- vagy a bojler mellé egy megfelelő méretű hőtároló tartályt,
- vagy a padlódat túlfűtöd a kellemetlenségi határig és reménykedsz, hogy nem lesz túl hideg, mire megint lesz éjszakai áram ;)
- - vagy a padlódat túlfűtöd egy picit és ha a villanytalan időszak túl hosszúra nyúlna, akkor átmenetileg ráfűtesz nappali árammal (ez elsőre túl drágának tűnik fogyasztásilag, de lehet, hogy egy évben mindössze pár órát fog így menni, ami még mindig tizedannyiba kerül végeredményben, mint egy hatalmas hőtároló tartály)
Bocs, hogy itt kérdezek, de szerintem itt van a legtöbb gogyis topiktárs:)
Az öcsém idén épít saját használatra egy könnyüszerkezetes kéglit, ennek a kifűtését vizes padlófűtéssel tervezi (AE szintü ház), mellyet most még éjszakai áramról szeretne üzemeltetni.
A kérdés, hogy hogyan lehet ezt a leggazdaságosabban megoldani (fűtőpatron+termosztát vagy puffer...).
Azért vizes a padlófűtés mert majd később a vízteres-kandallót is rá a karja kötni - csak most pénzszűke...
"a szellőztetés nem energatikai kérdés, lehet az ablakon át is szellőztetni, de úgy nem elégséges."
Jártam olyan házban, ahol a vacak ablakok miatt nem volt ritka 60-70 ezer forintos havi gázszámla sem.
Biztos vagok benne, hogy mesterséges szellőztető rendszer nélkül is elégséges friss levegő volt a lakásban.
"Ehhez képest bárminemű más gépi vagy egyéb szellőztetés nem hozza vissza az árát."
Egy nagyon szeles napon egy vacak nyílászárós házban akár 6-10 ezer légköbméter levegő is cserélődhet. Ugyanott jól tömített nyílászárók és mesterséges szellőztetés esetén csak pl 2 ezer m3 levegő cserélődne, ugyanannyi, mint egy szélmentes napon. Mivel télen a második esetben nem kell felfűteni (nyáron meg lehűteni) a sok ezer légköbméternyi extra/felesleges levegőt, ezért egy csupasz, tehát hőcserélő nélküli mesterséges szellőztetés már önmagában is nyereséges befektetés lehet.
a szellőztetés nem energatikai kérdés, lehet az ablakon át is szellőztetni, de úgy nem elégséges.
Ehhez képest bárminemű más gépi vagy egyéb szellőztetés nem hozza vissza az árát.
Azért építik/ettem be mert passzívházat akartam, amely nem érhető el hővisszanyeréses szellőztetés miatt, másrészről meg a gépi szellőztetés nélküli házakban sokszor távolról sem kielégítő a levegőminőség.
De gazdaságilag nem éri meg, ez egy kényelmi berendezés. Az egy másik dolog, hogy a hővisszanyerés mellett hogyan oldható meg pl. a fagymentesítés.
