Tanácsot szeretnék kérni nagyszülői láthatási jog miatt.
Van egy hét éves unokám, akinek a szülei elváltak. Az édesanya a lányom, aki a gyerekkel elöltözött kb 100 km-re. A kislány édesapjának a bíróság megállapított láthatást, két hetente péntek délutántól vasárnap délutánig. Eleinte úgy oldottuk meg a kapcsolattartást, hogy én mentem pénteken vonattal a gyerekért, az apja meg vissza vitte vasárnap. Vagy fordítva. 3-4 hónapja az apuka kizárólagosan magának tartja fent a láthatást, vagyis mintegy könyöradományként kapom meg a kislányt 1-2 órára.
Szeretnék ezen változtatni, és kérni a nagyszülői láthatási, kapcsolattartási lehetőség megállapítását . Ez mindenkinek kiszámíthatóbb lenne.
Szeretném még megjegyezni, hogy a kislánnyal születésétől fogva napi kapcsolatban voltam, amíg el nem költöztek. Gyakorlatilag nálam ugyan úgy otthon volt mint a szüleinél. Ő is igényelné, hogy velem lehessen.
Kérdésem az lenne, hogy milyen eséllyel indulnék, egy láthatási jog megállapításnál??
Köszönettel várom a hozzászólásokat.
Esteleg ha van a fórumozók között valaki, aki jogilag is naprakész ebben a kérdésben akkor örömmel venném ha megkeresne privátban.
de ismeri, beszéltem vele anno személyesen is és pontosan tisztában van vele. mindenki tudja, másfél évig vártam h elváljanak. már csak a fiam érdekel, 2 és fél éve érte küzdök ahogy tudok.
Ha jól gondolom, hogy kiderülne, hogy ki a gyerek apja, az a család könnyen felbomlana. Jól sejtem, hogy a férj nem ismeri az igazság minden szeletét?:))
köszönöm szépen a segitséget, remélem tudom majd használni. nem szétbomlasztani akarom a családot, hanem azt, h megismerhesse a családja többi tagját is és érezze, h mindig számíthat rájuk is, mellette vannak és támogatják.
az az érdeke pont, h ezt elkerüljük és ugy nöjjöm fel, h tisztában legyen a származásával, h tudja az apja szereti és a családjának ezen része is. és mikor felnől, saját akaratábol objektiven dönthessen.
Szerintem mindkettőben van veszély. De a gyerek most egy családban nő fel, ha te lennél az apja, persze láthatod, meg fizethetsz tartásdíjat, de ettől a család nem bomlik fel.
Ezek mind egyedi esetek, de igazából félig üres a pohár félig tele.
26. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán
a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és
b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az Alkotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető, ha
a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és
b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.
(3) A legfőbb ügyész az Alkotmánybírósághoz fordulhat az ügyész részvételével lefolytatott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály Alaptörvényben biztosított jogok sérelmét okozó alaptörvény-ellenességének vizsgálata érdekében, ha a jogosult maga nem képes jogainak védelmére, vagy a jogsérelem a személyek nagyobb csoportját érinti.
27. § Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel szemben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés vagy a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
a) az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti, és
b) az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
28. § (1) Az Alkotmánybíróság a 27. §-ban meghatározott bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a 26. § szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja.
(2) Az Alkotmánybíróság a 26. § alapján indítványozott eljárásban a bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja.
29. § Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség, vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén fogadja be.
30. § (1) Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül, a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani.
(2) A döntés közlésének elmaradása esetén az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő a tudomásszerzéstől, vagy az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől számított hatvan nap.
(3) Az Alkotmánybíróság olyan alkotmányjogi panasz tárgyában is dönthet, amelyet az indítványozó rajta kívül álló elháríthatatlan okból történő akadályoztatása folytán a határidő eltelte után nyújtott be, és az akadály megszűnésétől számított tizenöt napon belül az elbírálásra alkalmas indítvány előterjesztésével egyidejűleg igazolási kérelmet nyújt be. Az igazolási kérelem megalapozására szolgáló tényeket az indítványozó a kérelemben valószínűsíti.
(4) A döntés közlésétől, illetve az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének bekövetkezésétől, valamint a 26. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan nap elteltével alkotmánybírósági eljárás megindításának nincs helye.
(5) Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.
31. § (1) Ha alkotmányjogi panasz vagy bírói kezdeményezés alapján az alkalmazott jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanazon jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozással ha a körülmények alapvetően nem változtak meg nincs helye az alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló alkotmányjogi panasznak, valamint bírói kezdeményezés alaptörvény-ellenesség megállapítására irányuló vizsgálatának.
(2) Ha egy ügyben alkotmányjogi panasz alapján a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangjáról az Alkotmánybíróság már döntött, ugyanabban az ügyben érintett panaszos által, azonos jogszabályra, illetve jogszabályi rendelkezésre és ugyanazon Alaptörvényben biztosított jogra, valamint azonos alkotmányjogi összefüggésre hivatkozva alkotmánybírósági eljárásnak nincs helye.
Az miért a kiskorú érdeke, hogy adott esetben felnőtt korában szembesüljön az igazsággal? Hogy az anyja hazudott neki, az "apja" egy szerencsétlen balfácán és ő nem annak a gyereke, akinek gondolta magát...
"Az ítélet alapján, ha időben vagy még, akkor mehet az Alkotmánybírósághoz."
ezt nem értem, de érdekelne mire gondolt. kéem ha tudja h tudom ezt kezdeményezni, akkor ossza meg velem, tényleg nagyon szeretném visszakapni a fiam. köszönöm az eddigi segitségeket is.
Az éltalad leírtakból ezek szerint átlátod, hogy mi is a jogi helyzet, végigjártad. Nincs megoldás jelenleg. Max. Alkotmánybíróság. A büntetőfeljelentés jogilag nem állja meg a helyét és nem is jelent megoldást.
A törvényalkotó abból indult ki, hogy rendezett legyen a családi jogállás, a kiskorú érdekét nézi, az legyen az apja, akivel él. "A nyugvó dolgokat nem mozgatni."
Az ítélet alapján, ha időben vagy még, akkor mehet az Alkotmánybírósághoz.
ez igaz sajnos. de a gyermek jogosult, és mivel gyermekkoru a kirendelt képviselő kezdeményezheti. csak nem rendelik ki. pedig a gyermek érdekeit egyértelmüen szolgálja az, h jogait érvényesithesse. és a másik lehetőségről esetleg ha lenne vmi vélemény azért is nagyon hálás lennék.
Ha jól értem, a 43. § (3) bekezdése szerint nem vagy azok között, akik megtámadhatják, az apasági vélelmet. Úgy tűnik, a jogalkotó nem gondolt arra az esetre, ha a törvénytelen apa igényt tart a gyerekre...
az anya férjnél volt, igy őt jegyezték be. biróságon még nem volt az ügy, mivel gyám.hiv.-nál kellet kérelmezni a per indítását. a gyermek fogantatása óta abban a hitben tartott az anyja, h elválik és elrendezi ezt at ügyet. sajnos most mindentől elzárkozik. bizonyítani tudnám, h tőlem van a gyermek ha vmi hatóság elrendelné az ügy kivizsgálását. érdekelne még az is, h alkotmányos jogot felülbírálhat e az ön által elöbb idézett törvény? (gyermek alkotmányos joga: származásának és vérszerinti szüleinek megismerése.) esetleg perelhetem e az anyát csalásért? tévedésbe ejtett és tartott amivel kárt okozott. lehetséges e, h mint passzív alany pert indítsak? minden érdekel ami segíthet abban h visszakapjam a fiam.
Azt gondolom, hogy nem te vagy bejegyezve apaként... Azt kérdeztem hogy mi alapján van az illető apasága megállapítva? Miért nem kértél DNS vizsgálatot? Mi volt a bíróság ítéletének a lényege, mert bizony ez lehet ítélt dolog...és akkor nem sokat tehetsz már.
34. § (1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.
35. § (1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.
6. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit,
a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el,
b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított,
c) aki - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.
38. § (1)47Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
(2)48 A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
43. § (1)56 Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
(2) Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya.
(3) A megtámadásra jogosult
a) a gyermek,
b) az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
c) a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.
sajnos dns vizsgálatig sem jutottam el. nem én vagyok bejegyezve apaként, és most az anya tagadja is. de a vérszerinti tényleges apa én vagyok. ezt szeretném bebizonyítani vhogy
Ha kjét eljáró bíróság elutasított a kereseti kérelmed, akkor annak általában van alapja. Az ügy ismerte nélkül nehéz megítélni, hogy mit lehet tenni. Min alapul az apaság vélelme? teljes hatályús apai elismerő nyilatkozat? DNS vizsgálatot kezdeményeztél?
egy kényes ügyre keresek megoldást. 4 éves fiamat szeretném visszakapni, de sajnos apaság vélelmének megdöntésére irányuló kérelmem elutasították. a fellebbezést ugyszint. tanácstalan vagyok, mit tehetek ez ügyben. bármilyen segitségnek, hasznos tanácsnak vagy vmi kivitelezhető dolognak ami segít nagyon örülnék.
Alapvetőena végrehajtási eljárást a végrehatást kérő szütetheti meg, de a jogutódot meg kell előtte állapítani az adósi oldalonm és akár ezt követően az elévülést.
Mindenesetre ha a végrehajtó rugalmas, akkor bizony az ő költségeit ki kell fizetni, hogy törölve legyen ez a jog, egyébként csak perben lehetséges, ami bonyolultabb, de előtte a végrehajtási eljárásban kell megkísérelni a dolgot megoldani.
1993. évben a bíróság megállapította a házasság felbontását és a gyermektartásdíj mértékét, a perben felperes és alperes is személyes költségmentességben részesültek. Mivel alperes nem fizette a gyermektartásdíjat végrehajtási eljárás indult. Így sem fizetett, és az állam előlegezte meg a gyermektartásdíjat. 2005. évben adós örökölt egy ingatlant, melyre akkor bejegyzésre került a gyermektartásdíj végrehajtási jog. 2006. évben adós elhunyt. A törvényes öröklés szerint két gyermeke örökölte az ingatlant, melyen a végrehajtási jog még mindig szerepelt. A végrehajtást kérő /volt felperes/ nem kérte a jogutódlás megállapítását a bíróságtól. 2006. óta a végrehajtási eljárás szünetel. Most viszont végrehajtást kérő szeretné az ingatlanról a végrehajtási jogot töröltetni, hogy az ingatlan tulajdoni lapja tiszta legyen. A végrehajtó azt kéri, hogy vagy a végrehajtást kérő, vagy a két (most már nagykorú) gyermek /mint törvényes örökösök/ fizessék meg a végrehajtással felmerült költségeket. Hogyan tudjuk töröltetni a végrehajtási jogot az ingatlanról? A végrehajtással felmerült költségeket minden esetben ki kell fizetni? Elévülhet valamikor a gyermektartásdíj követelés? Hogyan és mikor szűnhet meg az eljárás?
A történet kicsit fura. Gyerek nálam volt 8 évig. Ő adott 30.000,- t. Gyerek átment , ő perelt 100.000-ra. Én max. 50.000,- határozottat akartam adni ( 8 év előzménye miatt, meg sok másért, de nem ez a lényeg. Gyerek egyébként azóta szinte már vissza is költözött...). Ő havi 58.000 -ből tengődig havonta, nem kis luxusban, nekem bejelentett a bérem. Nem tudta a követelését bizonylatolni, először 205.000,-/ hó-ban mondta a gyerek havi ktg-t, aztán lement 188.000,- ra, a végén már csak 114.000,- lett. Folyamatos ellentmondásokba keveredet... stb. Szóval gondolom ezért nem nekem kell neki perköltséget fizetnem ( persze ezt kérvényeztük ). A vége 50.000,-/hó lett.
Igen ez így korrekt, nem kötelező a közjegyző. A végrendelkezésnek a vármegye rendszer miatt hagyományszerűen szigorú szabályai vannak.
Minden támadható, a siekre a körülményektől függ, azaz attól, hogya törvényi feltételek teljesültek-e.
Szóbeli végrendelet
634. § Szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli helyzetben van, és írásbeli végrendeletet egyáltalán nem vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
635. § (1) A szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező két tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval előadja, és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete.
(2) Az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve, valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli végrendeletre is irányadók, a tanú írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének nem kelléke.
Na most akartam írni, de akkor lekéstem. Ismerni kell az indoklást, de ha te azonnal elismered az első tárgyaláson a követelést akkor ő viseli a perköltséget. Egyebkben meg a bíróság mérlegelésére van bízva, ha a másik fél perlekedése olyan, főleg családjogi perekben. De akkor mennyit ítéltek meg? Változott a tartásdíj összege vagy teljesen pervesztes lett?
Értem, hogy beszámítás. Ez így rendben van, viszont neki is van perköltsége és nekem is. Tehát, ha ő ugyan "csak" részben pernyertes, akkor én fizetem az ő kisebb értékű ügyvédi díját és a magamét is? Én is részben pernyertesnek vagyok-e tekinthető? Az én ügyvédi díjammal ilyenkor mi van? Én nem akartam bíróságra menni. Bepereltek, ráadásúl úgy, hogy kötötte az ebed a karóhoz és nem lehetett megegyezni vele. ( ill. én az idézésből tudtam meg, hogy bepereltek ).
Remélem jó helyen járok. Végrendelettel kapcsolatban van egy pár kérdésem.
Ha jól tudom a szóbeli végrendeletnek ezek a követelményei:
"
a végrendelkező
életveszélyben van;
képtelen írásbeli végrendelkezésre;
egybefüggően és teljes terjedelmében közli akaratát, és
kijelenti, hogy ez az ő végrendelete. Szükséges továbbá
két cselekvőképes tanú együttes jelenléte, akik
utólag egymástól függetlenül, egybehangzóan adják elő az örökhagyó végrendeletét, és
akik közül egyik sem kedvezményezettje a végrendeletnek."
Az volna a kérdésem, hogy ez így jogilag korrekt? Illetve hogy közjegyző nélkül is érvényes? Valamint, hogy a gyakorlatban mennyire fogadják el és adott esetben mennyire támadható?
