Nézd, a paprikát fertőzi vagy 6-7 féle vírus, de nem igazán hiszem, hogy erről lenne szó, legalábbis (mivel a vírusok repülő állati vektorokkal terjednek leginkább) nem futottam még bele olyanba eddig, ahol vírusfertőzés csak az alsó levelekre lokalizálódna... (meg a mintázat se tipusos, max CMV-nél van hasonló, e az meg inkább késői fertőzésben, augusztus táján jellemző, korábbi fertőzésben az "ujhitűség" nevű kórformát hozza létre). Az atka tud hasonló kárképet csinálni (és egyébként szerintem az atkairtót - Sanmite vagy Vertimec - ne hagyd ki a növényvédelemből) de az atka is inkább felülről szokta fertőzni a növényt, és ritkán legaluról...
Szóval inkább az ilyen túlöntözés-pangó víz-gomba vagy baci körben kell szerintem keresni a baj okát, ezek fertőznek tipikusan alulról...
Szia! Nagyon köszönöm ismét a kimerítő választ, és ez egy nagyon jó ötlet, nem is gondoltam volna pedig milyen egyszerű és nagyszerű!
Volna még egy kérdésem, mert félek hogy valami nagy gáz van...
A paprikák alsó levelein ilyen nem éppen kellemes betegség tüneteit véltem felfedezni. Reménykedem, hogy nem az amire gondolok... Mozaik? Azzal nyugtatom magam, hogy nem! Abban reménykedem, talán a fűkaszálék (gyep) okozta amit a paprikák köré tettem kb.: 5 cm vastagságban, és nem hagytam a paprika tövénél a levegőzésnek helyett..., és talán befulladt? Vagy túl sok vizet kap...?
...ha mozaik, akkor mitől? Még jó hogy ez "csak" 26 db paprikát érint, és még nem került ki a többi 400 :( Megnéztem a fóliában, minden rendben van..., és nem voltak együtt a "beteg" egyedekkel.
Mit tegyek? Előre köszi a választ!
Eddig "csak" az alsó leveleken vannak ezek a tünetek. Mospilant kaptak 1 hete, Dithane-t kb.: 4 napja és Ferticare levéltrágyát ma!
Ami azt illeti egy 20-30 grammig mérő mérleget nem is lenne nehéz megcsinálni. Ha elég hosszú mutatót tennék rá, egy felespohárral amin van 5 meg 3 centes vonal, könnyen be is tudnám kalibrálni. Hmm.. Hétfőn meg is csinálom!
Nem olyan egyszerü hogy egy szerel mindent meg lehet oldani. Ha mindig ugyanazt a szert használod rezisztencia alakul ki és hiába permetezel. A monilia eleni védekezés lényege a pontos időzítés , a megelőzés. Koratavasszal a fagyok elmultával kezd a lemosó permetezészt és azt ismételd meg a rügyfakadás kezdetén valamilyen réztartalmú szerel. A virágzás kezdeté a fővirágzásban és a virágzás végén permezezz valami monilia eleni szerel ha tehetd más szert alkalmazz. PL Chorus al kezd ha hideg az idő majd Topz vagy Folicur solo.
Cseresznyét, meggyet, szilvát, almát és körtét melyik gombaölő szerrel lenne érdemes lepermeteznem most, ami lefedi a varasodást, rozsdát, levélfoltosságot, és a moníliát is? Minden évben ezekkel küzdök...
Tél végén lemosóztam Vegesollal, és virágzásban kaptak egy karika Topas-t is, de a meggyen csak megjelent az a nyomorult monília, és a szilvák sincsenek igazán toppon.
Még egy-két Topas+ Actara kombó segítene vagy van jobb?
SZVSZ ne bonyolítsd túl a dolgot... mivel a hajszálgyökerek elég érzékenyek az ozmotikus hatásra, általánosságban a műtrágyát 0,5-1 ezrelékes oldatban lehet az öntözővízhez keverni. (a levelek jóval kevésbé, lombtrágyázni lehet százalékos töménységgel is...)
Az egy ezrelékes oldatot közvetlen méréssel előállítani körülményes. Én azt szoktam csinálni, hogy szezon kezdetén csinálok 10%-os törzsoldatot (konyhamérleg, 20 dkg műtrágya lemér, 2 l-es PET-palackban felold, GONDOSAN FELCIMKÉZ!), öntözéskor meg ebből a 10%-os törzsoldatból adok 50-100 ml-t (1/2 - 1 decit) 1 10 l-es kanna öntözővízhez... így az oldat 0,5-1 ezrelékes lesz precíz mérleg meg sok méricskélés nélkül is...
Köszönöm a választ, de maradok a Ferticare-nál, legalábbis ebben az évben, mivel ez van itthon jó nagy mennyiségben!
Akkor most én is kérdezek adagolás ügyben :)
A százalékos adagolásban nem tudok eligazodni. Inkább a dkg, g mértékegység jöhet számításba nálam... Ferticare-ból hány dkg menjen 10L vízbe? Néhány helyen 4 g olvastam, de van aki csak 1 ek javasolja!
Azt szeretném kérdezni, hogy az érett marhatrágyalé több tápanyagot tartalmaz-e, tehát jobb-e, mint egy átlagos tápoldat? Olyan jó tömény oldatra gondolok, ami sötétbarna.
Paprika tápoldatozásával kapcsolatos kérdésem lenne... 1 hete kiültettünk kb.: 100 paprika palántát a fóliából. Kaptak Mospilant, és Dithane-t megelőzésképpen... A napokban azt vettem észre, hogy nem olyan szépek a paprikák levelei, olyan mintha kanalasodnának, de lehet csak picit a nap erőssége miatt felpördültek a levelek. Úgy gondolom tápanyag hiány lehet az oka, mert sem foltosodás, sem pedig lyukasodás nincs rajtuk.
2 hét múlva kerülnek kiültetésre a többi palánta (kb.: 400 db chili palánta, 8 különböző típus), és nem szeretnék hibát elkövetni a kezelésüknél, tápoldatozásnál! Amikor a magvetés történt, akkor Kekkila tőzegkeverékbe kerültek, és abban benne van a Starter indítótáp. Azóta kaptak (3 hete) Wolldünger Linz-t levéltrágyaként. Egy ismerősöm tanácsára vettünk Ferticare 15-30-15 és 14-11-25 műtrágyát, de mivel annyi változatot hallottam a helyes sorrendről, ezért nem tudok dűlőre jutni. Egy termelő azt mondta hogy a 14-11-25-el kezdjem kiültetés után a tápoldatozást. A szomszéd, akinek mindig szépek a paprikái azt mondta hogy a 15-30-15 a megfelelő kezdésnek...
Na most mit tegyek? Már a yara oldalait is átolvastam, de ott sem egyértelmű az ajánlás! Köszi előre is a tanácsokat, és a segítséget!
Hát nézd, ugye a mésznek az a kémiája, hogy a mészkövet (ami a kalcium-karbonát) termikusan bontják - égetik - a képződő kalcium-oxidot (égetett mész, bázis-anhidrid) vízzel hidroxiddá alakítják (oltott mész, bázis vagyis lug), azzal kimeszelnek:) majd a levegő széndioxidjával ujra kalcium-karbonáttá, vagyis mészkővé alakul, ekkor fehéredik ki a meszelt fal, ami tkp vékony mészkő-réteg a falon.
Tehát a döglött mész vagy megszáradt mészpor, az semmi más, mint finom eloszlású mészkő. Ergo nem lesz semmi baja tőle a paradicsomnak, de megelőzi a mészhiányt, amire ez a növény hajlamos (vazze, nálunk fél méter alatt tömör mészkő minden, mégis kellett kalcium-lombtrágya a paradicsomnak-paprikának). Égetett meg oltott meszet ne tegyen alá senki, mert az lúgos, az égethet...
Milyen gyakran kell az egrest thiovit jettel permetezni amerikai lisztharmat ellen? És mikor legyen az utolsó permetezés ideje? A gyümölcs teljes érésekor?
Mariska néni a paradicsomos topikban egy nagyon érdekes dolgot írt a mész felhasználásáról a növények ültetésénél:
"Itt a fórumon írta valaki, hogy a nagymamája mindíg így jár el paradicsom ültetéskor. Én most próbálom ki először, mert elhiszem, hogy a paradicsom tudja majd hasznosítani a kalciumot. Tehát mély gödör, egy kanál mész, trágya, kis föld, hogy ne a gyökérrel érintkezzen közvetlenül, és úgy a palánta. Azt is írta, hogy a nagymamának soha nem volt beteg a paradicsoma. A döglött mész az oltott mészből visszamaradt megszáradt mészpor."
Mit szólsz ehhez, lehet benne valami? Nem égeti ki a mész a növényt?
Nem nagyon hallottam még, hogy a hangyák tetvet telepítenének... a hangyák kiválasztott váladékát azt komálják - a mézharmatot - meg állítólag képesek nehány tetvet magukkal hurcolni a bolyba úgymond "fejőstehénnek", ez igaz.
A hangyák és haszonállataik Meg kell még emlékeznünk a hangyák és haszonállataik közötti viszonyról is, amelyet főleg levél- és pajzstetvekkel tartanak fenn. Az utóbbiak édes, cukrot és más tápláló anyagokat tartalmazó váladékot szolgáltatnak a hangyáknak. A hangyák és levéltetvek barátságáról Szabó-Patay József megfigyelései alapján a következőket írja:
„Régóta ismeretes a hangyák és a levéltetvek közötti barátság. Csaknem mindenütt, ahol levéltetvek vannak, ott hangyákat is látunk. Ha megfigyeljük, hogy mit csinálnak a hangyák a levéltetvekkel, azt tapasztalhatjuk, hogy eleinte ide-oda járnak a növény nedvét szivogató tetvek között, a nélkül, hogy a tetvek róluk tudomást vennének. Majd azt látjuk, hogy az egyik hangya az egyik levéltetű hátulsó részénél megáll és csápjaival ütögetni, cirógatni kezdi a levéltetű hátát és potrohát. A levéltetű ezalatt teljesen nyugodtan ül egy ideig. Egyszerre csak megmozdul, felemeli a potrohát, amelynek végén aranysárga csepp jelenik meg. Erre várt a mögötte ülő hangya, s a cseppet nagy mohón felszürcsöli. A hangyáknak ezt a tevékenységét nevezték el fejésnek, a tetűt pedig ezen az alapon tehénnek. A hasonlat elég találó, mert úgy látszik első pillanatban, mintha a hangya csápjaival nyomná ki a tetű potrohából a hangyáknak kedves cseppet. A dolog azonban nem így van, hanem a hangya csápjaival csupán símogatja a tetű hátát és potrohát addig, amíg az ki nem engedi magából a várt nedvet. ...
A spenót és a saláta általában a földön van és sorban. Ha kontakt szert használsz, elég letakarni egy fóliával a permetezés idejére (by Antisystem). Amúgy nem biztos, hogy a csalánlétől jobb lesz az íze, még ha más erjesztett lével locsolgatnátok! :-) Tehát a fóliázás ajánlott...
Van a fától nem messze két pici paw-paw magonc, azok majd talán idővel felváltják.
A tetveket inkább a többi rovarra bízom, legalább annyira szeretem a rovarokat, mint a növényeket, az egyensúly is elég szépen beállt, nem érné meg permetezni.
