A problémám nem vegyszerekkel, betegséggel kapcsolatos most éppen, hanem a Nap UV sugárzásával, mely már tavaly nyáron is gondot okozott és leégette a leandereim leveleit, virágait. Most is látok már csörgősre napégette leveleket, és nem is friss hajtásúakat:-(((
Van valami ötlet, megoldás a szűrésre?
Csak azt ne mondjátok, hogy tegyem tető alá az egész kertet beboritó 160 cserepemet:-))))))))))))
"A kórokozó elsősorban a gallyakban és a micéliummal átszőtt gyümölcsmúmiákban telel át, de a rákos sebekben fejlődő konídiumok hosszú ideig életképesek maradnak. Szél útján vagy esőcseppekkel kerülnek a virágbibére, és ott fertőzést okoznak. A konídiumok viszonylag alacsony hőmérsékleten (7-10 °C-on) képesek szaporodni. Ha az időjárás hideg és nedves a virágzási időszakban vagy a hajnali ködképződés jelentős, a fertőzés néhány órán belül is kialakulhat a virágon keresztül. A megtermékenyített konídium micélimai mélyen a virágba hatol a bibecsatornán keresztül és az egész virágot elpusztítja. A további fertőzés is gyors lefolyású, mivel a fertőzés gyorsan eljut a hajtásokra és a szaporító részekre a gombafonalak segítségével."
Szerintem itt a 7-10 fok előtt kimaradt egy MÁR szócska, ez fontos jelentésbeli különbség!
Ha most kezdesz védekezni, akkor már lehet, hogy késő. A monilia ellen megelőzni érdemes, a bekövetkezett fertőződést már nem lehet megállítani, csak a beteg részek lemetszésével. A felszívódó szerek a fás részbe nem hatolnak be, az ott megtelepedett moniliát nem bántják. Éppen ezért lényeg a bekerülés útvonalának a lezárása a virágok védelmével.
A virágzás kezdeti szakaszán, még fehérbimbós állapotban kellett volna megadni az első kezelést. A virágok kinyílásával a fertőződés megkezdődhetett, nem akarlak elkeseríteni, lehet, hogy már csámcsog a monilia a fádban. Szerencséd, hogy a kajszi amúgy a kevésbé moniliaérzékeny növények közé tartozik, viszonylag jól ellenáll. A többi növény védekezését még minden bizonnyal nem késted le, még csak most bontogatják nálan a szirmokat (nálam az őszi, aztán kb. egy hét múlva a meggy).
Szél-nem szél, permetezni kell, legfeljebb szólsz, a szomszédnak, hogy mélyeket lélegezzen! :-)
Viccet félretéve ezek a gombásodás elleni szerek nem okoznak károsodást sem a kert más növényeiben, sem háziállatokban, mint ahogy a méhek is döngenek közben a fán... Tehát inkább szélben és emiatt nagyobb mennyiségű veszteséggel, de kezelni kell.
A kajszi és a cseresznye még csak hagyján, de az őszibarack és főleg a meggy rettenetesen érzékeny! Szerintem védekezés nélkül ma Magyarországon szinte lehetetlen moniliamentes meggyet tartani.
Sajnos a moniliaveszély eléggé független az időjárástól. Tény, hogy mint minden gombaféle, intenzívebben támad nyirkos hűvös időben, mint száraz napsütésben. Sajnos ilyenkor a nappali és az éjszakai hőmérséklet között nagy a különbség, ami miatt ez esti, reggeli órákban talál nedvességet.
A hangsúly a virágzáson van, a monilia ekkor támadó formáját nem véletlenül hívják virágmoniliának. A virágzaton keresztül támad és a virágnyélen keresztül behatol a fás részekbe, egész gallyakat, később ágakat, vagy rosszabb esetben a fát elpusztítva.
egészen pontosan ezt: "Főként akkor nagyobb a veszély, amikor hűvös időben elhúzódik a virágzás. Ha végig száraz meleg van, akkor nincs gond, de aki erre alapoz és nem permetez, az tulajdonképpen kockáztat."
a tapasztalataim szerint kisebb fajta csoda kell ahhoz, hogy permetezés nélkül megússza a kajszi a moníliát.
Szeretettel megosztanék egy linket. A dolog gyártó specifikus, de érdekem NEM fűződik hozzá. A táblázatok szemléletesen bemutatják, hogy különböző kultúrákban, milyen betegeség ellen kb mikor kell védekezni. Jelölve vannak a szerek is, de ezek más gyártó hasonló hatású szereivel helyettesíthetők. Tehát NEM A SZEREKET REKLÁMOZNÁM, hanem a saját technológia kialakításában szeretnék segítséget nyújtani.
Az a gondom a tafrina elleni tisztan kontakt vedekezessel, hogy bar most ebben az evben nem jellemzo, egy hosszabb csapadekos idoszak ellehetetleniti a vedekezest es a korabbit is lemossa. Mindezekkel parhuzamosan a tafrina eppen ezekben a huvos nedves idoszakokban van igazan elemeben.
En nem lattam sehol arra vonatkozo utalast, hogy a Score hatasat a huvos ido jelentosen rontana. Sot eppen ezert vagyok kisse szkeptikus a hideg idore ajanlott feszivodo szerekkel. Csak okoskodas a reszemrol, de szerintem arrol van szo, hogy huvosebb idoben a nedvkeringes lelassul, a vedoszerek lassabban szivodnak fel. Ebben lehet jobb a Chorus pl. A Topas-nal, vagy a Folicur-nal. Ha viszont a nedvkeringes mar beindult (pl. rugyfakadas utan) akkor a nappali 12-15 fok mar teljesen jo, hogy ket ora alatt felszivodjon a hatoanyag. Innentol mar mindegy, a vedelem mukodik. Gondolom en... Nekem sem volt meg problemam, amiota igy vedekezem.
Vegul, ma permeteztem reggel a faimat, bar meg nem lett volna idoszeru, eloiras szerint varhattam volna meg par napot, de az idojaras elorejelzes szerint az elkovetkezo 8-10 nap nem lesz igazan alkalmas a permetezesre, kihagyni meg vetek lenne... Delelott meg is jott a szel.
A Decis-t nem ismerem, pontosabban annyit tudok rola, amit az interneten Te is el tudsz olvasni. A Sherpa-t hasznaltam, van is belole meg valamennyi. Kontakt szer. Attertem az Actara-ra, es a Karate-ra. Az elozo felszivodo, ezert egyes kartevok ellen hosszabb vedelmet ad esosebb idoszakban is, de nem jo minden kartevore. Nos, a Sherpa nem felszivodo, mint az Actara es nem is olyan szeles spektrumu, mint a Karate, raadasul emlekezetem szerint az eu varakozasi ideje sem rovidebb a Karate-nal.
Abba tökéletesen igazad van, hogy a tafrinára és a moníliára tökéletes a Folicur Solo, csak az hőmérséklet befolyásolja a hatásfokát úgy mint a Score-nak, ugyanis 10 fok alatt jelentősen csökken a hatásfoka. Ezért Javasolja a gyártó hűvös időbe a Chorust moníliára és varasodásra, mert ez a szer 0 fok közelében is hatásos. A Chorus valóban használható később is.
Hűvös időben tafrinára a Syllit 400 SC 2-2,5 l/ha dózis használom tavaly óta és nem volt gondom még az érzékeny fajtákkal sem. „Főleg hűvös időjárás esetén képes megbízhatóbb védelmet nyújtani a felszívódó készítményeknél. Önmagában, kombinációs partner nélkül használjuk.”
Pirosbimbós állapotban és teljes virágzásban kell neki a monilia ellen. Ha a virágok lementek, onnantól a moniliaveszély megszűnt (csak később a gyümölcsmonilia ellen kell védekezni).
Elhúzódó virágzásban még egyszer folicurt neki. A gyártó a Chorust a korábbi, még hűvösebb időszakra favorizálja, de nem hiszem, hogy nagy jelentősége lenne, használható később is.
A Tafrina ellen a felszívódó szerek a leghatásosabbak. Venni kellene Score-t és ezt keverni a monilia elleni permetezéshez. Ha Folicur-ral permetezel, az a legjobb, mert az a tafrinára is jó, csak a rezisztencia elkerülése miatt jobb váltogatni. A tafrinára mindenképpen legalább 3 felszívódó permetezés szükséges, ez gyakorlatilag teljes védelmet ad. Az első amikor a levélkék elkezdtek kibújni, második teljes virágzásban, a harmadik virágzás után, legfeljebb 8-10 naponta, Ha hűvös marad az idő, akkor +1 repeta. Előtte (virágzás előtt) mehetenek a kontakt lemosó szerek. A Tafrina csak hűvős időben fertőz, tehát amikor a napi középhőmérséklet eléri a 15 fokot, onnantól már nem veszélyes.
Én szoktam kontakt szert (nem rezes és nem kénes) szereket keverni a felszívódó szerekhez biztonságképpen, szintén a rezisztencia ellen.
Almatermésűekben nem vagyok otthon, abban segít majd más.
Csakhogy kontakt szer, tehát az anyóssal közvetlen kapcsolatba kell kerülnie. A Zeon verzió jobb, a lengyel változata olcsóbb, magyarisztánban is lehet kapni az utóbbit. A neve most nem jut az eszembe (nem Karate Zeon), de a szaküzletben biztos tudják.
Meggy-moníliára mit ajánlotok? Vettem egy kis Chorus-t meg egy kis Folicur Solo-t, és ezeket fogom felváltva nyomatni 1 hetes időközökkel.
A szomszéd őszibarackjaira tafrina ellen meg: 1 sor lemosót (olajos rézkén) már kapott, a másodikat pirosbimbós állapot környékére tervezem. Aztán Bravo 500-al mennék rá, szintén 1 hetes időközökkel.
Körte gombaölőzéshez, és körtelevélbolhára mit ajánlotok?
A Bi58 megszűnt, úgyhogy elképzelhető, hogy a rovarölőzéseket Calypso 480SC-vel oldom meg.
Hűűűű, kincset érő linkeket tettél fel. Ki is fogom nyomtatni s bejelölöm rajtuk a számomra fontos infókat, hogy könnyebben el tudjak igazodni közöttük. :)
Késő délután, mikor már a nap lemenőben volt, kiszórtam a Topast. Estére a kajszi néhány virágot már kibontott, a ribizliken is 2 cm-es levelek vannak, a többi (cseri, meggy, alma, körte) még most bontogat, a virágrügyek hegye színes. Az őszik meg még kicsit későbbre vannak, de remélem felszívják a lét. :)
1 héten belül szerintem minden virágba borul ...akkor megszórom mégegyszer, addigra meg beszerzem a szükséges tafrina ellenes Score-t is.
A szőlőt illetően meg majd nyitott szemekkel és fülekkel járkálok, meg majd olvasgatom a topikokat, hogy hol mi a helyzet. Zömében rezisztens szőlőket ültettünk (össz. 50 tő, különbözőek), de ugyebár jobb félni, mint megijedni ...
Kissé magamra vagyok utalva szomszédügyileg, mert egyik szomszédom csak füvet termeszt és tujákat, másik viszont akkor permetez, mikor nem vagyok ott. :D
Nagyon köszönöm a sok segítséget!!!Alkalomadtán, ha elbizonytalanodok, engedelmeddel újra megkérdezlek.
A paprika palántáimnak 2 levele van és ma azt vettem észre, hogy fonnyadnak el. Kivettem egyet és a tövénél, a földben el volt vékonyodva és barna volt. Milyen tápoldatot esetleg permetszert ajánlotok a locsoláshoz? A föld amiben van sima bolti virágföld. Vizet és napfényt rendesen kapnak. Még tejfölös pohárban vannak és nem szabad földben.
Szerintem a lényeget vetted, és alapban ez rendben van így. A szőlőben mindig 2-es váltást csinálj, 2x quadris, aztán 2x más. A gyakoriság nem a bejósolható kategória, függ időjárástól, járványügyi helyzettől... szerintem pl. fontos növényvédelmi teendő nyitott szemmel járni, és és figyelni a szomszédok fáit, milyen nyavaját látsz megjelenni:).
A topas felszívódó szer, azt csak olyan növényen használd, amin már van virágkezdemény, virág, levél, szóval olyan nem fás felület, amin fel tud szívódni.
Az ősziket még fontos lenne tafrina ellen védeni, arra bőséggel találsz tanácsot a topicban... szerintem szerezz be még Score-t, az jó az őszi tafrinája és az alma varasodása ellen is.
A Bravo egy alapvetően II. kat. szer (a jó ég tudja miért), de ha ki tudsz udvarolni a boltostól egy 2 dl-est, az nagyon hasznos, mert jó alma varrasodására is, őszi tafrinájára is, szőlő peronoszpórájára is, meg ha van paradicsomod, uborkád, arra is... Ha valamit még érdemes kiudvarolni, az a Folicur Solo, ami jó a szőlő liszharmatára és szürkerothadására, csakúgy, mint az őszibarack tafrinájára (és olcsóbb mint a Score) A szlovákoknál mindkettő szabadforgalmú pl...
Nagyon köszönöm gyors válaszod, mégiscsak jól tettem ezek szerint, hogy kikértem a véleményed!
Végülis a boltosnak minden eladó, azt ajánl, ami épp sok van raktáron...
Akkor a javaslatod szerint este megpermetezem a fákat, ribizlit, egrest, szőlőt a Topassal, majd a fákat teljes virágzásban és sziromhulláskor is és közben figyelek a mojokra, s ha megjelennek a lapon (melyet hétfőn beszerzek), akkor adok hozzá piretroidot is. Gondolom a Dimilin is hozzákeverhető ... ha nem, majd megy külön.
Ezennel azt is megtanultam, hogy a Quadris gombaölő ...
A szőlőre meg használom idén a Quadris + Topas keverékét (ha már megvan) felváltva a Ridomil (amit majd veszek) + Topas keverékével, alkalmanként/szükség szerint valamilyen piretroiddal kombinálva. Elég lesz 2-3 hetente permetezni vagy ez sok és ritkábban kell?
Megjegyzem, most csak dobálózok itt a szerek neveivel, mert a hatóanyagukat nem ismerem - még mindig kezdő kertész lévén, de idővel majd csak belejövök, mint kiskutya az ugatásba. :)
Ha valamit nem írtam jól, kérlek javíts ki, mert nem szeretném elrontani, ha már csinálhatnám jól is.
A gazdaboltban azt javasolták, hogy a további növényápolát monília ellen végezzem 3-4 alkalommal és erre Topsint adtak, majd térjek át a rovarkártevők irtására pl. Actarával vagy Mospilannal. Na, itt Topas-t olvasva teljesen igazuk van, bár én nem tartom megelőzésként szükségesnek a felszívódó tipusú rovarölő szert, szerintem permetezz le a Topassal a monilia ellen mindenképp, a rovarkártevők ellen meg tegyél ki ragacsos lapokat,
figyeld naponta-kétnaponta, és amikor azokon megjelenik a moly, akkor permetezd meg a fákat valami taglózó hatású pirethroiddal, Karatéval, Decissel... (utóbbiból az ampullás meg a 0,5 dl-es kiszerelés ujra szabadforgalmú), Sherpával... esetleg kombinálva a lerakott peték fejlődését gátló kitinszintézis-gátlókkal, mint a Dimilin... Tetvek ellen ugyanezek a pirethroidok jók, esetleg a Pirimor - akár kombinálva is... fontos tudni, hogy ezek nem felszívódó kontakt-mérgek, tehát csak ott hatnak, ahova jut permetlé...
Tavaly pl. a ribizlikre csak Quadrist használtam 1x, levélpirosítók és valami fehér bogárka ellen
Gombaölő szert rovarkártevők ellen???? Ezt ugye nem mondod komolyan...
A Quadris jó a szőlő, egres meg a ribizli GOMBAkártevői ellen, bár a lisztharmat-elleni hatékonysága nem mindig jó, én tennék mellé vagy kénport (Tiovit) vagy Topast... Meg önmagában használva 2-3 év után röhögni fognak rajta a kórokozók, ezért ajánlatos más gombaölő szerekkel felváltva használni... (peronoszpóra ellen rézzel, mankocebbel, lisztharmat ellen kénnel, Topassal, szürkerothadás ellen Chorussal, Teldorral... stb). Én mondjuk Ridomilt vagy Curzate-t (+Topas v. Tiovit) használok általában szőlőben a Quadris váltó-szereként...
Rovarkártevők ellen az előbb felsorolt pirethroidok használhatók ezekre a növényekre is.
Antisystem, hozzád lenne kérdésem, ill. pontosabban a tanácsod, javaslatod érdekelne.
Kiskertünkben laknak szilvafák, kajszi- és őszibarackok, almák, körték, birs, naspolya, cseresznyék és meggyek; továbbá ribizlik, egresek, málnák, szőlők. A tavaszi lemosó permetezést már 1 hete megcsináltam olajos rézkénlével, még épp időben. Tegnap láttam, hogy a barackok virágrügyei 1-2 nap alatt kibomlanak, tehát meg kell szórni őket. A gazdaboltban azt javasolták, hogy a további növényápolát monília ellen végezzem 3-4 alkalommal és erre Topsint adtak, majd térjek át a rovarkártevők irtására pl. Actarával vagy Mospilannal. Kérdésem az, hogy ez így jó lesz-e, elég lesz-e, mindenre ezt szórjam-e vagy egyebet is, vagy van, aminek kifejezetten ártana? Tavaly pl. a ribizlikre csak Quadrist használtam 1x, levélpirosítók és valami fehér bogárka ellen, szőlőre is ezt (döntően rezisztens fajtákat ültettünk, kifejezetten csemegének). A tavalyelőtti évben elvitte a monília 2 öreg meggyfám és egy kajszimat (ez valszeg guttaütést kapott szegény). Az egresen néhol itt-ott fehér szőrök voltak (gondolom peronosz.) tavaly. Bevallom, kezdetben arra törekedtem, hogy lehetőleg ne használjak semilyen vegyszert a kertben, de ezen elvemből kénytelen vagyok alább adni, hiszen a szél és a bogarak tetszik vagy sem, hozzák-viszik a nyavalyákat ...
Szóval hogyan ütemezzem ezt az évet ahhoz, hogy a legkevesebb vegyszerrel a legfinomabb gyümölcsöket adhassam a fiaimnak?
