Az a helyzet, hogy muszály vagyok ezt a szót használlni, mert a magyar szaknyelven ez a neve és nincs más magyarosított verziója. Ha az Atmos ezt a mértete ajánlja, akkor nyilván igazuk lehet valamibe, mert nem hülyék a cseh mérnökök. Én ebből a szempontból hülyébb vagyok, mert nem nagyon ismerem az Esbe cég kinálatát, és pl nem tudtam, hogy a DN40-es szelep ellenállása nagyobb, mint a DN 25 öse. Az a lényeg, Ha pl 8-as kvs értékü a szelep, arra kell törekedni, hogy annak a körnek a számított ellenállása is legalább 8-as kvs értékű legyen vagy magasabb. Én azt hittem, hogy van ebből a szelepből fél colos is, hát nincs!!! B meg!! J Úgyhogy elnézésed tudatlanságomért.
De ha találsz másik márkából kissebbet, én azt raknám be. Üdv!!!
Celsius öv. 30 típusú gázkazánhoz keresek dokumentációt. Kérek szépen értesítést, ha valaki rendelkezik kezelési utasítással ilyen kazánhoz, és el tudja küldeni részemre.
Nem az számít, hogy a csaphoz vezető csőben vagy magában a csapban mekkora a nyomás, hanem az, mekkora a nyomás a rákapcsolt csövekben a csap megnyitása után. Ha mindkettőben azonos a nyomás, mondjuk 3 bar, akkor a 3/4 collosban nagyjából 2.25-szor nagyobb lesz a térfogatáram. Ha nem, akkor a térfogatáramok jó közelítéssel úgy fognak aránylani egymáshoz, mint a csőkeresztmetszetek és a nyomások szorzata.
Vagyis ha pl. az 1/2 collos csőben a csap megnyitása után 3 bar a nyomás, a 3/4 collosban meg 2.8 bar, akkor a térfogatáramok úgy aránylanak egymáshoz, ahogy a 3*0.52 aránylik a 2.8*0.752-hez. Azt meg leginkább csak kísérletileg lehet megállapítani, mekkora a nyomásesés, mert ez annyi minden ismeretlen tényezőtől függ.
Azt hiszem megvárom, hátha valakinek a fejében van még valami képlet amivel kiszámítható. Az egyész egy "vita" miatt kellene, egy érdeklődőnek én a félcolos tömlőt ajánlottam a kertjébe, mert könnyebb vele mozogni. Én esőztetővel locsolok, feles tömlővel. Régebben volt vastagabb, de tönkre mentek. Nem érzek változást, de ezt ugye igazoltad is. A hordó töltésnél viszont már lehet valami, de én úgy érzem hogy ott sem lényeges az eltérés. Legalábbis a feles tölőt gyorsabban hagyja el egy vékonyabb sugár mint a háromnegyedest, így szerintem a mennyiség közel azonos lehet.
Az adatok nem elegendőek ahhoz, hogy egzakt választ lehessen adni, mert nem ismeretes a kerti csap belső ellenállása. A rácsatlakoztatott 1/2 ill. 3/4 collos csövek hossza sem lényegtelen, mert az ellenállásuk (és ezzel annak aránya a csap belső ellenállásához) a hosszuktól is függ.
Képzelj el egy legyengült autóakkumulátort. Ha rákötsz egy 10kOhmos ellenállást, akkor azon pont kétszer akkora áram fog átfolyni, mint egy 20kOhmos ellenálláson. Ha viszont egy 1 ohmos ellenállást kötsz rá, azon nem kétszer annyi áram folyik át, mint egy 20 ohmoson, hanem kevesebb. Az áramerősség ui. egyenlő az akku feszültsége osztva a belső ellenállás és a külső ellenállás összegével. Amíg az akku belső ellenállása elhanyagolható a terhelés ellenállásával, addig nem sokat befolyásol, de ha összemérhető vele, akkor már igen. Sőt ha elég nagy a belső ellenállás (a terheléshez képest), akkor a feszültségforrás áramgenerátorosan kezd működni, azaz a terhelésen annak ellenállásától függetlenül (egyre inkább) állandó erősségű áram folyik át.
Köszi, de ez hasonló mint amit én feltettem csak más a neve. Vagy más a funkciója is? És az a problémám vele,hogy nekem 1300 w-os a motorom ez meg csak 1,1 kw-ot tud.
Az automatikus szivattyú-vezérlő kezelése igen könnyű: ha a vízcsapot kinyitja, a vezetékben csökken a nyomás; ekkor a nyomáskapcsoló automatikusan bekapcsolja a szivattyút. Ha viszont a vízcsapot elzárja, a nyomás ismét növekszik, és a szivattyú kikapcsolódik. A nyomáskapcsolóba beépített szárazonfutás elleni védelem megakadályozza a szivattyú károsodását.
Jellemzők Szárazonfutás ellen védve, kerti szivattyúknak házi vízműhöz való utólagos felszerelésére.
Műszaki adatok Tápfeszültség: 230 V/50 Hz Kapcsolási teljesítmény: 10A Üzemi nyomás: max. 10 bar Max. átfolyás: 4800 l/óra Hőmérséklet tartomány: max. +55°C Csatlakozó: 1" Védettség: IP65 Szín: sárga-fekete Méret: 180x110x175 mm
Rendelhető Szállítás: 5-8 munkanap
9 990 Ft
Mszaki adatok Üzemi feszültség: 230 V~/ 50 Hz Védelmi osztály: I Védelmi mód: IP 65 Kapcsolási teljesítmény: max. 2,2 kW Max. bemeneti nyomás: 10 bar Üzemi nyomás: kb. 1 ÷ 3,5 bar A szállított folyadék maximális hmérséklete: 60°C Max. szállított mennyiség: 80 liter/perc
Műszaki adatok Tápfeszültség: 230 V/50 Hz Teljesítményfelvétel: 2.200W Kapcsolási teljesítmény: 10A Üzemi nyomás: 1,5 ... 3,5 bar (max. 10 bar) Max. átfolyás: 4800 l/óra Hőmérséklet tartomány: max. +60°C Csatlakozó: 1" Védettség: IP54 Szín: sárga-fekete Méret (LxBxH): 180x110x175 mm
Üdv.
Van valakinek ilyen készüléke. Vélemény esetleg róla, megéri megvenni vagy nagyon gagyi. Ami még érdekelne több oldalon is fenn van és eltérő müszaki adatokat irnak róla mint amiket be is másoltam. Ami érdekelne,hogy ez elbírna-e , tudna -e kapcsolni egy 1300 wattos szivattyút.
Egyszerűsítem a kérdést. Tehát ha van egy 3/4-es kerticsap, arra teszek egy 3/4-es slagot, 50m-t, ahhor mennyi idővel gyorsabb engednem egy vödör vizet mintha 1/2 colos lenne a slag? És ha a slagok végére szórófejet teszek amin van egy kb 4mm-es lyuk, akkor messzebbre visz-e a szórófej, vagy több vizet locsol-e ki a nagyobb slag esetén?
Na meg a csaphoz vezető cső szivattyúja is legyen igen nagy teljesítményű.
Tehát ismét az elektromos analógiához fordulva a táplálás legyen nulla belső ellenállású, vagyis feszültséggenerátoros. Ennek a csapi megfelelője az, hogy a csap előtt a terheléstől függetlenül állandó legyen a víznyomás.
De csak amennyiben a kerti csaphoz vivő vezeték keresztmetszete lényegesen nagyobb a rá csatlakoztatott csövek keresztmetszeténél. Más szóval a belső ellenállása, vagyis az általa okozott nyomáscsökkenés lényegesen kisebb a csapra kötött csőénél.
Az első körben a cső végén nem volt csap, de ha ott van 1/2 és 3/4 cső és azon csap akkor a 4 colosra is tegyél egy 4' kerticsapot és akkor az arány igaz lesz:-)
Természetesen a nyomást is figyelembe kell venni. Itt könnyen lehet a dolgokat az elektromos analógiával szemlélteni, ahol a cső keresztmetszete egy terhelő ellenállás, a kerti csap pedig egy nem nulla belső ellenállású feszültségforrás. Ha a feszültségforrás belső ellenállása elhanyagolható a terhelés ellenálláshoz képest, akkor fele akkora ellenálláson kétszer akkora áram folyik át. Ha a feszültségforrás belső ellenállása összemérhető a terhelés ellenállásával, akkor a fele akkora ellenálláson már a kétszeresnél kisebb az áramerősség.
De ez nyomástól független? Csak mert ugye ha a kerticsapra egy 100-as csövet teszek azon nem fog annyiszor több víz jönni. Tehát szerintem bizonyos nyomás esetén már tompul a diferencia.
Persze, hiszen a 3/4 collos cső keresztmetszete 2.25-szorosa a félcollosénak. Ráadásul a nagyobb keresztmetszetű csőben arányaiban kisebb a folyadék és a csőfal közötti súrlódási veszteség.
Tehát arányaiban a félcoloson 25, a háromnegyedesen 56 liter ugyan azon a betápláláson ugyan annyi idő alatt? Vagyis egy háromnegyedes csövön több mint 2x olyan gyorsan tudok engedni egy vödör vizet mint a félcoloson?
Sziasztok! Adott 2 csőszakasz. Mind a kettő 50m, az egyik 1/2 colos a másik 3/4 colos. Ugyan azzal a megtáplálással (nem egy időben) melyiken mennyi víz folyik ki? (arányaiban)
1,5 éve üzemelték be a fűtésem, azóta működik ugyan, de szerintem nem sokáig fog.(Renova mini + 60l tároló)
A kazán azt csinálja hogy felfújom a tágulásit 1 bárra, a kazánba meg a vizet kb. 1,7-re kell tölteni (a kijelző szerint) hogy ne "kavitáljon" a szivattyú 70 fok közelébe (olyan mintha elfogyna a pótvíz), a jelenség a rövid körön jelentkezik mert itt magasabb a fűtővíz hőfok és gondolom nagyobb a nyomáskülömbség (de ezt csak én gondolom), aztán egyszer csak 2-3 hét és rá kell töltenem mert megint kezd csörögni a szivattyú, ami érdekes hogy a kijelzőn ilyenkor nem csökken a nyomás, tehát 1,7ről fellököm 1,9re hogy szépen menjen és igy tovább.
A másik : 4 hónapja fujtam föl a melegvíz tágulásiát 4-5 bárra ami mára 0-ra csökkent, ez reális hogy ilyen hamar elengedi a nyomást ?
Egy szabályzó szelep, (bármely szerelvény) rendelkezik egy viszonyszámmal ami megmutatja, hogy adott nyomáskülönbség mellett mekkora térfogatáram megy át rajta. Ez a Kvs szám. Minél nagyobb ez a szám attól több közeget enged át. Tehát a szelep nagyságát nem az átmérő, haenm a KVS értéke határozza meg.
Nézzünk egy ESBE katalógust.
Itt azért érdekes dolgok jönnek elő. a 25-ös szelep áteresztő képessége nagyobb mint a NA 40 szelepének. Stb.
Tehát átmérőre szabályzó szelepet nem illik választani.
A Kv értéket meg a keringtetett vízmennyiség és a rendszer nyomásesése alapján lehet számolni.
Autoritás 0,5 mellett, ha a rendszer ellenállása 10kPa
Mszaki adatok
