Vegesolt vettem és 5ml/l higításban fogom permetezni, ez a lemosó permetezés és majd a juhart megpermetezem felszívódó lével, ha a leveleit kibontotta és remélem idén nem lesz beteg, majd teszek fel képet.
jó reggelt! Elnézést kérek, lehet, hogy kicsit komplikált vagyok, de inkább kérdezek, mint rosszul csináljam és célt sem érek vele. Mindent feljegyeztem, amit írtál, és majd beszámolok, főleg a juhar állapotáról.
Tehát, veszek Axoris sprayt, ami megfelelő lesz a fáimra, kivéve a juhart, amire Score, vagy Alfa Solo, ampullás kiszerelésen kapható, permetezőszer lesz valószínűleg hatásos. A permetezést mindkét esetben rügyfakadás előtt, tehát hamarosan elvégzem
Nem, a jelek szerint rosszul fogalmaztam, ezek az utóbbi tanácsok mind felszívódó szerekre vonatkoznak, tehát majd arra az időszakra (a vegetációra, a virágzás UTÁNRA, amikor lesz lombozat, amin majd fel tudnak szívódni), és kifejezetten a két beteg fádra, a somra a rovarölő, és a juharra a gombaölő. Ezek a szerek lombozat nélkül nem hatásosak.
A lemosó permetezésre ez előző tipp vonatkozott, ott a juharra (de akár az összes fádra) jó a mészkénlé vagy a rezes készítmény, pl. a Champion, a juharról elmondottak tükrében az utóbbit, a rezet favorizálnám. (tkp bordói helyett, ez kíméletesebb készítmény az egyenletesebb szemcsenagysága okán. De használhatsz pl. Crupoxat-ot is, néha azt is lehet kis kiszerelésben kapni, ezres alatt... az még kíméletesebb rézféle). És mondom, szerintem a Vegesol eReS is jó a rügyfakadás előtt, legfeljebb a kisebb higításban, 10 ml/l helyett 5 ml/l... abban réz is van, kén is, meg olaj is.
Na akkor ezt figyeld! :-) Tavaly letöltöttem a Syngenta honlapjáról a termékismertetőket. Ekkorát változott a világ? Nem emlékszem, hogy virágzáskor kevertem-e a permetbe, de ha igen, akkor jónéhány méh élete száradhat a lelkemen.
"A rezisztens levéltetvek ellen a Chess és az Actara a győztes
Az őszibarack legveszedelmesebb állati kártevői a levéltetvek.
A legtöbb gondot három faj, a zöld-, a hamvas- és a fekete őszibarack-levéltetű okozza. A szívogatás következtében megtámadott levelek a fonák felé görbülnek, sodródnak, sárgulnak, mézharmattal szenynyeződnek, esetenként idő előtt lehullanak. A hajtás torzul, megcsavarodik és növekedése leáll. A zöld őszibarack-levéltetű a levelek súlyos károsításán kívül a sarka vírus átvitelével okoz jelentős növényegészségügyi problémát. A klasszikus levéltetűirtó szer a Pirimor 50 WG 0,81,0 kg/ ha dózisban kiváló hatású. Méhekre nem veszélyes, így a virágzás körüli időszakban is használható. Az új hatásmódú táplálkozásgátló Chess és a mozgatóideg- bénító Actara a rezisztens törzsek ellen is átütő hatású.
Ott, ahol a foszforsavészterek és egyéb szerek csődöt mondanak, a Chess és az Actara kitűnő védelmet ad. Mindkettő felszívódó, szisztémikus készítmény. Hatásukat érintő- és gyomorméregként fejtik ki. A Chess 50 WG tökéletesen környezetbarát, a hasznos parazitákra és a méhekre veszélytelen, ezért a virágzáskor berobbanó tetűinvázió ellen a Chess 50 WG az egyetlen alkalmazható szer. Dózisa 0,2 kg/ha. Az Actara, bár szintén környezetbarát, a méhekre veszélyes, ezért az Actara-t a virágzás után, a kolóniák ismételt észlelésekor javasolt használni. Dózisa 1416 g/100 l víz. Hatástartamuk is egyedülállóan hosszú, 3 hét, ezért egy védelmi szezonban a levéltetű fertőzés egyetlen tavaszi Chess és egy nyári Actara kezeléssel tökéletesen hárítható. Mivel hatásmechanizmusuk különböző, váltott használatuk a rezisztencia veszélyét kizárja, ezért a Chess és az Actara hatékonyságában hosszútávon megbízhatunk."
úgy látom, nagy szerencsém van, hogy a sors egy szakemberrel hozott össze, köszönöm a választ. Megvallom őszintén kétszer kellett elolvasnom, hogy megértsem. Tehát, veszek Axoris sprayt, ami megfelelő lesz a fáimra, kivéve a juhart, amire Score, vagy Alfa Solo, ampullás kiszerelésen kapható, permetezőszer lesz valószínűleg hatásos. A permetezést mindkét esetben rügyfakadás előtt, tehát hamarosan elvégzem. Emlékezetem szerint, a juhar levelei olyan elváltozást mutatnak, mint amit a képen látok. A juhart többször is kell majd permetezni?
csak most az EU nagyon rászállt erre a témára... csodálom, hogy az Actara-t még nem tették vissza II. kat-ba... amit mondjuk még meg is tehetnének, mert a Mospilan ugyanolyan neonikotinoid, de nem méhveszélyes...
Én egyébként tavaly használtam először Chesst, tarka diótetűre, mert a katicák már megjelentek és nem akartam bántani őket, ergo úgy döntöttem, hogy a 4 diófából 3-at lenyomtam Chess-sel, a negyediket meg meghagytam, hogy oda tudnak áttelepülni a katicák tetvet kajálni... és be is vált ez a stratégia...
Elolvastam a "határozatot", hát ez eléggé érdekes. Mármint ahhoz képest egész más, mint amilyen környezetbarátnak a gyártó hirdette. Valójában azon kívül, hogy a vízi szervezetekre tényleg nem káros, ugyanolyan veszélyes. Ráadásul csak egyszer szabad használni évente, feltételezem a rezisztencia kialakulása miatt... Nem minden arany, ami fénylik? :-(
A szakirodalom szerint a darázs kb. teljes virágzásban kezd el rajzani és a peterakási időszak kb egy hét múlva kezdődik. Már csak azért is így van, mert a petéket nem a virágra rakja, hanem a kis gyübölcskezdemények héja alá szúrja. Ebben az állapotban a fa -elvben legalábbis- már nem virágzik. Én ezért nem akarom átoltani egy-két ágát a szilvafámnak, mert az eltérő virágzási idő lehetetlenné teszi a védekezést, vagy a méhek is mennek a levesbe, amit nem szeretnék. Amíg nem fonnyadtak le a virágok, én nem kezelném, bár azt is írja az újság, hogy létezik az ugyn. méhkímélő technológia, vagyis a napnyugta utáni permetezés. Azt nem értem, hogy ennek mi az értelme? Valami biztos van, mert több helyen említik. Este a poloskaszagú darazsak aktívak maradnak? A méheket már nem bántja másnap a felületre került KARATE, a darazsakat igen? Nem tudom...
Egyik évben 'éppen' idejében kaptam el egy régen bevált felszívódó szerrel. Már megszúrta a kis gyümölcsöket,de bedöglöttek a hernyócskák, mielőtt kirágták volna a magot. Erre minden érintett gyümölcsön egy kis vulkánkürtő ékeskedett, de más baj nem lett, megnőttek, beértek a gyümölcsök.
Poloskaszagú darázs (szilva, alma, körte): a permetezéssel nem szabad megvárni a teljes sziromhullást. Amikor már a virágok 2/3-áról lehullott a szirom, akkor nyomatni kell rovarölővel. Persze, meg kell figyelni előzőleg, járják-e még a méhek a fát.
(Méhésztől tudom: az adott virág nyílási idejének utolsó harmadában már nem termel nektárt, a méhek nem járják, legfeljebb keresgélésileg megy rá egy-kettő, de hát az úgy járt. Én már szilvával, almával, körtével is jártam úgy, hogy a poloskaszagú darázs az utolsó szemig lelökdöste a kis terméseket.
Természetesen függ az olaj minőségétől... az általad említett "3 éves szabály" a már rég nem kapható Gyümölcsfaolaj E nevű cuccra vonatkozott, ami egy kevéssé tisztított - egyszer desztillált - ásványolaj fajta (kőolaj-frakció) volt, relatív nagy mennyiségben tartalmazott gyűrűs szénhidrogéneket meg reakcióképes telitetlen vegyületeket is, voltaképp ezek voltak fitotoxikusak. A manapság futó ásványolajok (tkp paraffinolajok) meg növényi olajok már nemigen tartalmaznak ilyesmit...
És hát elvben a rügyeket, levélkezdeményeket károsíthatná...
Tudnatok ajanlani valami szakirodalmat, amibol a kezdo kertesz megtanulhatja a novenyvedelem alapjait? :) Olyan lenne jo, amiben manapsag kaphato szerek vannak. Es az sem baj, ha feloleli a metszes es a mutragyazas temakoret is...
Miben jelentkezhet az Agrol Plusz évenkénti használatának káros hatása? Függhet ez a dolog az olaj minőségétől? Hogy pl. gyümölcs- vagy vazelinolajat tartalmaz a szer?
Értem. Hát Zolone-t már nem kapsz... nem volt az egy rossz szer, de az utolsó években meglehetős volt már vele szemben a rezisztencia, lévén jóformán az egyetlen felszívódó szabadforgalmú rovarölő volt. (és elég mérgező)... Elvben lehet kapni ilyen Axoris nevű szabadforgalmú spray-t, ami egymás mellett tartalmazta az Actara és a Vertimec (amúgy II. kat) hatóanyagát, elég megbízható és korszerű vegetációban: http://www.kwizda.hu/15167 ... nem túl gazdaságos, de tán pár bonsai-ra elég... (virágzásban véletlenül se, mert mindkét hatóanyag durván méhveszélyes)
A juharfánál meg az lehetett a gond, hogy a tanácsadó valszeg ritizmás levélfoltosságot azonosított (így a felsorolt gombaölők alapján gondolom) csak hát a Topsin egy jó felszívódó szer, de sok vele szemben a rezisztencia, a mankoceb meg kontakt hatású, csak megelőzésre alkalmas, ami ennél a betegségnél csak május előtt jön szóba...
Erre endoterápiában a nagy juharfáknál tebukonazolt használnak (a Folicur Solo II. kat. szer hatóanyaga), ez alapján valszeg a difenokonazol (Score, Alfa Solo) is mutat valami hatékonyságot ellene... az meg szabadforgalmú, és 1 ampullánként is kapható...
OFF: én is a műkedvelő önsegélyező kör tagja lennék, egyébként IT-s:)
ON:
1, SZVSZ növénye válogatja, ha tartasz tőle, csökkentsd le a koncentrációját, a lemosásra ajánlott 3-4%-ról 2%-ra... azt körtelevélbolha ellen évente el szoktuk sütni, gond nélkül.
2, Házilag tényleg ne keverd inkább... az a trükk, hogy a készen árult ilyen réz+kén+olaj keverék szerekhez, mint az olajos rézkén vagy a Vegesol eReS szerekhez mindig adnak emulgeáló szert is a keverék stabilizálására, amit házilag nem tudsz megtenni. Enélkül meg sanszos a csomósodás, szétülepedés, és hasonlók... (a Vegesol eReS-be pl. cc. 7% etilénglikol van ilyen célra a feltüntetett komponensek mellett - n.b fagyálló:) - egyébként valójában ez a legmérgezőbb komponense... meg emellett 2,5% Disperg LFS és 5% ammónium-citrát)...
Szóval ezek ilyen hosszas keverési próbák során kikisérletezett fajtájú és mennyiségű komponensek...
Hogy ha mégis megpróbálod, bejósolhatatlan, hogy mi fog történni, mert erősen függ pl. az általad használt víz keménységétől és pH-jától is... én már mostam k...anyázva permetezőt amire belül olajos kis csomókba kitapadt a réz...
Agrol plussz Bordóilé+kénel nem keverhető. Ha mindenképen ezekel a szerekkel akarsz permetezni akkor Vegesol eReS-t használj ebben mond a három anyag bent van.
1. Az Agrol Plusz alkalmazható-e minden évben lemosóként, vagy csak 3 évente? (Tavaly is ez volt és már megvettem, holnap nyomnám:-(()
2. Az Agrol Plusz keverhető-e Bordói lé+kén gombaölővel (lemosáshoz)?
A kérdés azért is izgat, mert az interneten keresgélve homlokegyenest ellenkező válaszokat találok a kérdésre (különösen a másodikra). Persze az is látszik, hogy a "tanácsadók" egy része egyazegyben másolja az infokat egy másik helyről, és ez nekem gyanús. Az főleg furcsa, hogy neves kertészmérnök szakértők honlapjain is ellentétes válaszokat találok. Ha meg konkrétan rákérdezek pl. a második kérdésre, akkor ilyen választ kapok: keverési próba! Ez tényleg ilyen ilyen bonyolult?? Még senki nem csinált keverési próbát???
Megjegyzem, hogy ezt a fórumot olvasva találkozom olyan hozzászólásokkal (pl. Antisystem), akinél mindig úgy érzem, hogy ért a dolgához. Ezért tettem fel itt ezeket a kérdéseket.
A Gazdaboltban kérek tanácsot, az említett juhart le is vittem, a következőkkel próbáltam:
Atkaölő perm.szer., Bordói lé, Roverölő perm.szer.és lemosó, Zolone 30 szívó- és rágókártevők ellen, Topsin-M gombaölő, Manco 80 WP gombaölő. Ezeket tudom, mert megtartottam a zacskókat, flakonokat, de már lejártak
A virágzás kezdetén szoktam metszeni, kivéve a nektarint, mer az tényleg nagyon érzékeny. A metszést mindig azonnal követi egy második lemosó permetezés, ez már nem rezes, itt lép be az elérhetetlenné vált BUVICID helyett a DITHANE. Tavaly nagyon jól megúsztam a moniliát, tafrinát, és a többi nyavaját. Sajnos a szilvadarazsakat nem sikerült időben elkapnom.
Van 5 db különféle őszibarack, 2 db ceglédi óriás kajszi, két meggyfa, egy germersdorfi cseresznye, és egy nemtudommilyendekurvajó szilvafa.
A nálam a tavaszi esedékes kezelési menetrend a következő, a 0. hét minden fa esetében a különböző virágzási időpontokhoz igazítva:
Február végén, az első rezes lemosó permetezés.
0. hét Fehérbimbós állapotban metszés és azonnal a következő kezelés, DITHANE + CHORUS (+ őszibaracknál SCORE).
1. hét Rendszerint teljes virágzásban újabb kezelés, DITHANE + TOPAS (+ őszibaracknál SCORE).
2. hét Közvetlen virágzás után, DITHANE + FOLICUR SOLO + KARATE + ACTARA.
3. hét Csak a szilvánál DITHANE + KARATE.
4. hét Mindegyik fa DITHANE + TOPAS + KARATE + ACTARA.
6. hét Mindegyik fa DITHANE + ACTARA
Itt már rendszerint még a korai virágzású fajták esetében is április végén vagyunk.
Később már csak kontakt gombaölő szerekkel védekezem tovább és szükség szerint rovarok ellen, a fajtáknak megfelelően. A szilvát a levélfoltosodás ellen két hetente permetezem június közepéig, sajnos felénk rettentően agresszív, ezt eddig nem csináltam ennyire sűrűn, de tavaly sem úsztam meg, tehát bekeményítek.
Minden gyümölcs beérése előtt, kb. két héttel kezelem KARATE-val és ACTARA-val. Megfigyelésem szerint a termés többnyire akkor kukacosodik meg, ha hagyom, amikor éppen színesedni kezd. Ezzel a keverékkel le lehet küzdeni a cseresznyelegyek és a molykártevők utolsó, már a gyümölcsöket fenyegető veszélyes hullámát is.
A termés leérése után már csak a fák kondíciójára figyelek, kontakt szerekkel kezelem, aztán késő ősszel jöhet az évvégi lemosó permetezés ismét rézzel.
Lehet, hogy kicsit durva az én menetrendem, de csak így tudom elérni, hogy a környező elhanyagolt kertek között az enyém viszonylag (nagyképűen majdnem) zöld sziget legyen.
A kajszit nyáron az érés végén metszd Nincs kitéve anyira az ágelhalásnak. De ha mindenképpen tavasszal akor várd meg a virágzás kezdetét.De én a moniliafertőzés miatt nem hagynák nyílt sebeket a kajszin Málnálat ugyszintén a szüret után vágd ki a letermett veszőket hogy az idei veszők meg tudjanak erősödni.
A többi fám szil, juharok, japán birs, fagyal, kőris, ostorfa, galagonya, kinai szil eddig egészségesek voltak, de megelőzésként talán le kellene permetezni azokat is
köszönöm válaszod. Vegesolt amatőr kertészkedők már ajánlották, de hozzátették, vigyázni kell vele, mert éget.
A Som fámon jelentek meg évek óta fehér, cérna vékonyságú fehér kártevők, próbálkoztam permetzőszerekkel, de eredménytelenül. Látom, idén is ellepik, mert a törzsén már megjelentek, majd a levelekre is rámennek.
A másik krónikus betegem egy juhar /az első fám, kb 25 éve nevelem, fiatal magoncról/ Több szakembernek is megmutattam, adtak rá szereket, de meg nem gyógyult. Kiváncsi vagyok idén is előjön-e a probléma: a rügyek szépek, a fiatal levelek még egészségesek, szépek, majd elkezdenek barnulni, száradni, mintha megégnének. Próbáltam levégni a leveleket, hozott újakat, hasonló tünetek. Átültettem az elmúlt nyáron friss földbe, most ismét, nem tudom megfejteni, mi a baja. Felírom az elérhetőségedet, és a jelenség kialakulásakor küldök képet, remélem, meg tudod mondani a baj okát.
