Há mér nem mondtad? Az is van hozzá! Úgyis aktuális megint egy ötös kirándulás, megkeresem, ha hazamegyek. Most a 2-es körzetben vagyok, megint csata volt, és én buktam, és itt kell lennem, mert nem tudom otthon a sebeimet ellátni egyedül, de 28-án tán már hazamegyek, márciusban majd el tudom vinni a doksit. Majd konkretizáljuk. Arról készült a pdf :-)
Személyes érintettség címén kell, hogy elmondjam, hogy édesapám és édesanyám is nagyon sokáig dolgozott az Elektronika KTSz-nél és igen komoly része volt az ET70 páros létrehozásában. Sőt, életem első munkahelye is ez volt, nyári 1 hónapos diákként.
A fater a fejlesztésen, mamám mint műszaki rajzoló, pl. a műszerek skáláit csinálta. Ott is laktunk a VII. kerületben, a "Szövi" közvetlen közelében.
Ezek párban jártak, volt egy mérõadó és egy mérõvevõ (a régi békeidõkben szelektív csõvoltmérõnek is hívták az ilyesmot...). 75-135-150 és 600 Ohmra voltak illeszthetõek (illetve vannak is) és a frekvenciamultiplex távközlési rendszerek mérésére használták õket. 200 és 620 kHz, illetve 200 Hz és 1600 Hz között mennek a kisebbek, de a Siemensnek volt olyan, ami 200 Hz-tõl 30 MHz-ig ment. Az asztalom szélén volt a cégnél egy ilyen, igen szépen jöttek rajta az amatõr állomások. Haza is akartam hozni, de nagyon meg volt számolva...
Schlumberger körtárs jóvoltából most is van egy ET-70 párosom, igen jól használható. Két különlegességük van: a sávot egyetlen tartományban fogják át, tehát végig lehet tekerni 200 Hz-tõl a felsõ plafonig váltás nélkül, és az adó és a vevõ összeszinkronizálható. Legtöbbjük wobblerezhetõ is, néha igen érdekes módon: a Clamman-Grahnert meg az RFT messplatz például egy kis motorral tekerte oda-vissza a hangoló forgót... Meglehetõsen érzékeny szerkezet, az ET-70 vevõjének a legérzékenyebb méréshatára -10 N (~ -86 dB). A sávszélesség általában választhatóan 200 Hz vagy 2 kHz.
Köszi a hozzászólást, egyáltalán nem veszem belep.fázásnak. Nagyon örülök, hogy a "rádiósok" ilyen rendes figurák, és szóbaállnak hozzám hasonló analfabétákkal is! Lassan kedvet kapok közétek tartozni... :) Egyébként semmiféle elvárásaim nincsenek a masinával szemben, egyszerűen csak kiváncsi voltam mi is lehet az a készülék abban a szép lakkozott ládában. Most már legalább van róla valami sejtésem. Még egyszer köszönöm a segítségeteket, és a türelmet!
Ezek alacsony frekiken dolgoztak. Pár tíz kHz-től 1-2 MHz-ig. Általában átkapcsolható sávszélességűek. A lényeg, hogy a bejövő jel szintjét (és csak a kiválasztott jelét!) pontosan méri. Általában nem is dB-ben. Hanem Neper a mértékegység. Nem 10-es, hanem természetes alapú logaritmuson alapul.
Ha egy antennát beledugsz és végigtekered a sávban, fog mutatni itt-ott.
Kimenete hallgatásra ritkán van. A modernebb példányok előre beállított frekiken végigugrálnak és digitális formában is kiadják az eredményeket.
Köszönöm a gyors és kielégítő válaszod! De ha nem haragszol, volna mégy néhány valószínűleg teljesen idióta kérdésem. Ha jól értelmeztem szavaid, akkor ez a készülék képes fogni mondjuk az MR2 jeleit, és megmutatja azok adott helyen mért erősségét, de nem tudja azokat átalakítani a számomra is élvezhető Kispál és a borzzá? Továbbá hogyan tudhatom meg, hogy egyáltalán működőképes-e a műszer? Az összes számomra észrevehető reakciója ha feszültség alá helyezem, hogy kigyullad rajta egy kis piros lámpa. Csak kizárólag kábelen továbbított jel mérésére alkalmas, vagy csatlakoztatható rá antenna is?
A szelektív mérővevő nagyon hasonló egy sima rádióhoz. Hangolható, hol érzékelje a jelet és megméri a nagyságát. Nem fület szolgál ki, hanem egy szintet mér. Általában kábeleken továbbított jelek mérésére szolgál. Mára nagyon kihalóban lévő szakág az analóg jelek ilyen felhasználása és mérése.
Előre le szeretném szögezni, hogy köszönőviszonyban sem vagyok a rádióelektronikával, ezért is lenne szükségem az Önök segítségére. A napokban teljesen véletlenül hozzájutottam egy Tel-Mes TT-1301 típusú készülékhez, igazából először csak a hordládája tetszett meg, de ha már itt van szeretnék róla megtudni ezt-azt. Sajnos a neten csak annyit találtam, hogy ez egy szelekív mérővevő(?) készülék. Ha lenne Önök között valaki, aki számomra is érthető nyelven röviden leírná, hogy mi is ez a szerkezet és mire használták (használják), annak előre is nagyon köszönöm!
Köszönöm az "ellenállhatatlan" ajánlatodat. Akkor ezek után alku sem lesz? Majd -remélem- van valakinek tapasztalata itt a fórumon a csereszavatosságról. 73! Laci HA3TBL
Szeretném megkérdezni, leginkább mondjuk hg4i -től ( anico -s a rádió ), hogy a yaesu ftm-10 mennyire tolerálja az amatőr sávon kívűli működést. Gondolok itt pl. a szűrőkre.
Hg4i, 8fle, Lajos üdvözöl, megkérte, hogy adjam át.
R-310 tápdugó. Hát, ez ugyancsak ritkaság, de szerencsére csak két vezetékről van szó - talán még a barkácsmegoldás sem annyira nehéz
Megmértem az enyémet, hogy miként van bekötve. Az aljzatokkal szembe állva (ahogy a foto van), a baloldaliba kell dugni. A tájolócsap ("I") felül van, és így néz ki a számozás kívülről nézve (remélem az editor jól fogja megjeleníteni):
2 I 1
3 4
A 220V a 2-esre és a 4-esre van kötve, a védőföld a dugó fémházára. (szétkapnom most kicsit nehéz lenne, mert 66 kiló, így nem tudom a másik kettőre mi van kötve belülről)
Fontos, hogy a rádió tetején van egy fedél, alatta egy átkapcsoló, amit 220-ba kell kapcsolni. Rémlik valami, hogy akkuról is üzemeltethető, szerintem a hátsóbb aljzat ahhoz való.
A Seregben, mikor kérdeztük az oktatót, hogy az F6+A3 üzemmódnál miért nem zavar be az A3 oldalsávja az F6-ba, akkor közölte, hogy "itten nincsen oldalsáv, mert azt tiltja a szabályzat"...
Használatban van mind a 12 csatorna, de valóban vannak olyan csatornák amelyek nem kaptak vonalat. Ennek több oka is lehet, egyrészt az, hogy nem lett olyan sok egymáshoz közeli vonal rádiósítva, hogy ki kelljen mindegyiket osztani. A csatornák kiosztásánál figyelembe lett véve az, hogy lehetőleg egymáshoz közeli csatornák legyenek (ez nem mindenhol jött össze), és az is, hogy lehetőleg ugyan az a két csatorna váltakozzon, ha már erre szükség van. Aztán lehetnek még olyan szempontok is, hogy a Hatóság mit engedélyezett. Halasi Nándi oldalán láthatod: a Hatóság munkája nem csak abból áll, hogy itt egy szabad frekvencia, fizess, vidd. Sokan azt gondolják, hogy a nem használt frekvencián szabadon forgalmazhat bárki, ahogyan Valaki le is írta már itt a Fórumon, ez korántsem ilyen egyszerű. A felharmonikusai zavarhatnak éppen egy lokátorállomást, vagy bármi egyéb fontos dolgot, amiért nem jár vállveregetés. Ezek mellett a szomszédos országokkal is egyeztetni kell, a rádióhullámoknak nem állja útját a határ. Biztos vagyok abban, hogy ilyen szempontok is döntöttek abban, hogy mely csatorna hol lett kiosztva és meddig, de erről a részéről konkrétan csak olyan Valaki tudna nyilatkozni, aki ott dolgozott/dolgozik.
Furcsa, mert pl. a 11-es megy Ceglédtől Szegedig, és a Keletiben is. De van még jópár csatorna, ami nem csak egy területen használatos. Időnként - ha olyan a terjedés - történnek érdekességek. :)
Ja, én meg a nagy kűzdelmek során kinyírtam a pll-t vezérlő procit. Remélem, a pll nem szállt el, mert abból nincs tartalék (szerencsére még kapható, de most ezért nem akarok külön a Nagyfaluba menni). Ma kiderül. (Röviden: szabadon lógó, 12V-on lévő vezeték hozzáért az 5V-os stabkocka kimenetéhez... Csak azért, hogy Murphy-nek megint igaza legyen, HI!)
Még mindig nem tetszett válaszolni az agc-re vonatkozó kérdésemre...
