1. Igen, vonzó a klasszikus, pecsételős módszer. Főleg túrákon (este a szálláson) szeretem lapozgatni azt a füzetet, amit 14 éve kezdtem meg, és még bőven van teljesítendő szakaszom.
2. Változatlan(!) formában az eddigi tűzzománc jelvény. Ha ki kell utólag külön fizetni az árát (~1000-2000 Ft), akkor ki fogom. Mivel több éven, több évtizeden át teljesíti általában a túrázó, a jelvény költsége elhanyagolható a teljesítésre fordított egyéb költségeken felül.
Az első: Vonzó-e a Kék túrában az, hogy amolyan "retro" stílusú (pecsételőfüzet, helyi pecsétek, stb)? Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ha haladna a korral, akkor vonzóbb lenne-e, többen teljesítenék-e, ha pl érvényes lenne trackek vagy fotók igazolása?
A másik: Mi a jobb? egy retro tűzzománc jelvény vagy egy modernebb, ám olcsóbb műgyanta? A lényeg, hogy egy jelvény lehet csak, tehát nincs is-is
A turistajelzések alakjának a sorrendjében a sáv az első, tehát ha nem mondjuk a jelzés alakját, akkor az sáv.
Olyan ez mint amikor számolunk, mennyi 10+10 ?
Eszébe nem jutna az embernek eredményül 100-at mondani, pedig az is igaz lenne, de mivel alapértelmezésben 10-es számrendszerben gondolkodunk, így mindenkinek evidens, hogy az eredmény 20!
Megnéztem az1956-ban kiadott "Túravezetők kézikönyvében" is, ahol ugyan konkrét hivatkozás nincs erről, de pl "Az országos kék útvonalról" tesz említést.
Ja! és megtaláltam, hogy a túra során hogyan kell kiszűrni a reakciós elemeket
A sáv kifejezést a laikusoknak találták ki, akik nem értették, hogy "jó, jó, hogy piros, de milyen jelzés?" kérdésekkel bombázták a szövetséget.
Az MTE 25 éve könyv (1888-1913) összefoglalja a jelenleg is érvényes útjelzések kialakulását, amely szerint szinekkel nevezik meg a ( akkor még többnyire) főváros környéki utakat. Pl a Pomáz - Kőhegy - Püspökmajor - Szentendre: piros Érdekesség még, hogy előtte "színváltós" volt a jelzés, egy adott szín csak egy adott pontig tartott, utána változott a jelzés szine illetve a piros előtte vörös volt (gondolom akutálpolitika rulez)
A sima szín, mint az útvonal megnevezése a térképen is visszaköszön, de ez más kérdés
Nem nagy a különbség, elismerem, hogy egy túristaút neve piros sáv vagy piros, de ezek azok a hagyományok, amiket örököltünk és ha adunk magunkra, akkor tovább is adunk. Nehéz ezt olyanoknak elmagyarázni, akik nem "túráznak", hanem valamelyik más, az eredeti irányzatból levált műfajt kedvelik (pl a lovaglás és a lólengés hasonlat lehet a helyes). Remélem, nem bántottam meg senkit sem
nade nem is azon ment a vita hogy ha valaki szimpla "zöld jelzés"-ként hivatkozik a zöld sávra akkor rosszat mond-e, hanem ennek a fordítottján, hogy ugyanis ha valaki zöld sáv jelzést mond, az lenne a rossz és kerülendő
a tuhun a fórumokon a zöld keresztet Z+ -szal a zöld háromszöget Z3-mal stb írják így egymás közt röviden, a zöld sávra csak szimpla Z-ként hivatkoznak
bevallom ezt átvettem én is (na nem mintha ez annyira autentikus forrás lenne, jobban mint a korábban hivatkozott MTSZ-es írások, csak példakánt írom)
ez is tán az támaszthatja alá hogy ha csak színt mondunk akkor sávra gondolunk mint fő jelzésre
de szerintem kevésbé félreérthető -főleg egy mondjuk alkalmanként kiránduló család útbaigazításakor- ha zöld sáv jelzést mondunk, itt advanced userként nyilván értjük ha valaki Dobogókőre a kék jelzésen ért fel.
nade hogy megszóljuk a "zöld sáv"-ot, az -szigorúan- szerintem, hasogatása a szőrnek
Más.
Mint tűzhöz közeli, nem tudod véletlenül hogy Sikáros felé meddig lesz még elterelve a kék? (sáv :-)
Korábban azt írta a tuhu hogy 2010-ig, most hogy "ideiglenesen"
És ugye 2012 van.
Remélem nem annyira lesz ideiglenes mint a hazánkban tartózkodó baráti csapatok..
1929-től létezik egyébként a hazai turistautak „napjainkig használatos egységes útjelző rendszere”. Forrás: Túravezetői Ismeretek (zöld könyv, 2010-es kiadás.)
"Egyébként szerintem a zöld jelzés kifejezés használata kifejezetten hibás a zöld sáv jelzéssel szemben"
Ha olyan nagy neveknek mint Ströpl, Thirring, Barcza, vagy Dr Pápa Miklósnak megfelelt, akkor hyugodtan használhatjuk. Természetesen alatta nem az alakos jelzéseket, hanem mindíg sávjelzést értünk. A sáv szót többnyire akkor tesszük ki, ha az adott helyzetben az egyértelműsítéshez szükséges.
Igen kérem, a 2. PPU (nem sok van már vissza) és a 2. Encián (no, ebből még van rendesen). Természetesen megvan a menedékház saját bélyegzője és gyakorlatilag mindig tartózkodik valaki a házban. Alkoholt csak Pilisszentkereszten, a végállomásnál (egyébként az Encián PT-6 és a PPU 15. túra teljesítése volt) ittam, pici unimukk a hideg és egy üveg sör a folyadékpótlás okán. A kiskocsmák borfelhozatala hazánkban még mindig, nos, heterogén, de ezt már kiveséztük. Ja: a csobánkai kocsma volt a legdrágább, de szerintem még a pilisszentkereszti kocsma is drágább a menedékháznál.
Hó az első néhány km-en még nem volt, a kutyakaland körül kezdett el szállingózni, a Kő-hegyen már volt némi porcukor. A Bölcső-hegyen és a „Csikóvárakon” csúszkáltam, de nagyon. Utána egyre több, de jól járható, és még csak nem is szűzhavon haladtam.
És bezony mindenhol sáv jelzésről írnak. A termeszetbarat.hu weboldal, azt hiszem, súlyos szakmaiatlansággal nem vádolható. A gondolatmeneted alapján egyébként pl. kék kereszt jelzés sincs, csak kék jelzés, melynek jele a fehér alapon kék kereszt.
Persze, ha elutasítjuk az MTSZ által használt terminus technicust, akkor bármely kifejezés használható. A dolog „súlya” miatt azért vallásháborút ne kezdjünk.
Bor:
Ezt is szívesen kifejtem, mert a borokat is nagyon szeretem, és egy kicsit ehhez is értek. Maradjunk Pannonhalmán, és az alap-, vagy újboruknál (St. Martinus cuvée, 2011). A pincészet fő forgalmazójánál (Bort.......) egy palack ebből a borból 1640 HUF, a Kő-hegyen talán 1800-1900 HUF körül (max. 10-15% felár). Ha egy étteremben akarod elfogyasztani (nem sommelier ajánlásával és némi varázslásával, csak úgy, az itallapról kiválasztva), akkor bizton számíthatsz a 3000 HUF (400 HUF/dl) körüli palackárra. És a slusszpoén: a pincészet csúcsbora (Infusio, 2009) kb. 200 HUF-tal olcsóbb a Kő-hegyen, mint a forgalmazónál.
Soha nem jártam igazi magashegyi menedékházban, de olvastam-hallottam az ottani brutális árrésekről. Azokhoz képest a Kőhegyi th-ban tapasztalt árrés – finoman fogalmazva – elhanyagolható.
Egyébként szerintem a zöld jelzés kifejezés használata kifejezetten hibás a zöld sáv jelzéssel szemben és zavaró is, mert nem adja meg a jelzés típusát, márpedig a zöld színű jelzések általában egymásból ágaznak ki és azonos útszakaszon illetve csomópontban több zöld színű jelzés is elő szokott fordulni. Ha csak annyit mondassz a túrázónak, hogy a zöld jelzésen haladjon, akkor mi csináljon ha azonos színű elágazáshoz ér? A fenti szabvány szerint (amiről tudom, hogy jelenleg csak ajánlás, viszont nincs semmi okunk arra, hogy figyelmen kívül hagyjuk a benne foglaltakat), zöld vízszintes sáv lenne a helyes elnevezés.
Szombaton (02. 04.), amikorra a tudatformáló média a legújabb kori jégkorszak beköszöntét vizionálta, jártam egy mixtúrát (EET + PPU) a Pilisben (és a Visegrádi-hegységben). Pomázról kifelé tartva a Z sáv jelzésen nem egyszer hozták már rám korábban a frászt az utolsó, kerítés nélküli háznál a láncra vert kutyák. Most nem voltak láncra verve. Lett néhány nehéz pillanatom és egy be nem tervezett kunkorom jelzetlen utakon. :-) A Kő-hegyi th-ban (változatlanul zseniális a hely, sőt, egyre inkább, pl. alig a bolti ár fölött kapható a Pannonhalmi Apátsági Pincészet gyakorlatilag teljes vertikuma a St. Martinus-tól az Infusio-ig) ismerik a problémát, de sokat nem tudna ellene tenni. Állítólag többször feltörték már az ominózus házat, és a tulaj talán agresszióra agresszióval válaszol.
Még ha el is fogadom azt, hogy a sok egyedül túrázás miatt fokozottabban tartok a kutyáktól, azért egyedül vagy gyerekekkel óvatosan közelítsük meg az ojjektumot.
Szvsz nem érdemes követni a bulvármédia és a felszereléseket árusító boltok véleményét, miszerint gore-tex és golyóálló mellény és teflon-karbon-titán-pajz nélkül öt perc után halálra vagy ítélve a vad és kegyetlen Pilisben.
Menj nyugodtan, max visszafordulsz, ha úgy ítéled meg, hogy körülményes lenne lefelé az út.
Pomázi-forrás (Pilisszentkeresztől ÉK-i irányban, a Kopasz-hegy fölött nem sokkal, a Bükkös-patak mellett): A 2002-2003 Cartographia térképeken még ilyen néven szerepelt, a 2010 térképen már Szürke-forrás a neve, bár a helye sem pontosan ugyanaz. Ha jól emlékszem (2004-ből, a mozgalom első teljesítőjeként), nem volt foglalt és megtalálni sem lehetett. (=vagy folyik éppen valami a hegyoldalból vagy nem) Meglepne, ha azóta kiépítették volna. A mozgalom eredetileg térkép mellett készült :), így nem csoda, hogy változott az évek során, meg aztán a turistatérkép sem szentírás...
