Élvefogó csapdát próbáltad már? Macska? Esetleg egy jó kis foxi.
Nekünk a fagyállós kaja nagyon bevált. (fürj tojásba fecskendeztem)Persze majd két hétig etettük.
Tényleg nem érdemes befektetni.Egérre még csa-csak,de patkányra nem jó.Tapasztalat.
Mi ilyet vettünk.Fenn van már vagy 2 éve,de mindig visszatér.Most én is eredményre várok.Egy komolyabb szerkezet van kirakva,kíváncsi vagyok beletorkoskodik e?
Sziasztok nagyon nagy gondban vagyok a szomszédaim nem irtják a patkányokat csak én !!!!Az összes fürjemet megdézsmálták(a fürjeket a lányom egészségi állapota miatt tartom,nem hobbiból!) ketrecen keresztül semmi nincs biztonságban ,már a ketrecre is ketrecet eszkábáltam!!!!
A szag miatt nem jön vissza! Az istálló alatt volt járata és a füstpatron használata óta egyet sem láttunk. Ez olyan, mint a menyét, nyest nem bírja a gázolajos rongy szagát és még a környéket is elkerüli.
A Critox patront nem éppen így kell használni. Mire megyünk vele ha elszalad a patkány? Visszajön gyorsan...
A füstpatron meggyújtása után keletkező mérgező gázoknak (kéndioxid és szénmonoxid) az üregben kell maradni (csak ekkor hatásos), ezért a biztos begyulladás után minden kijáratot el kell tömni, beleértve azt is ahol bedobtuk a füstpatront. Emiatt nagyon korlátozottan használható a critox eljárás, ugyanis a patkányfészek minden kijáratát nagyon ritkán lehet eltömni. Sokszor a farakás alatt van kijárata, sittrakásban, esetleg a szomszédban. Ha kijön a füst, nem hatásos. Agrohydro.hu
Még egy hatàsos...
Meg kell keresni a patkány bejáratokat és mindegyikbe Citrox(úgy emlékszem ez a neve)vakondriasztó füstpatront kell bedobni. A lyukat be kell fedni pl. téglával, kivéve egyet amin majd menekül. Ez egy elég büdös, patkány nem bírja a szagát.
Egy-két tippet megosztok veletek.
1. 3 rész rozsliszt, 1 rész gipsz, 2 evőkanál cukor, pár csepp ánizsolaj. Mellé egy tálban sok viz.
2. Tojásba fecskendővel fagyállót kell nyomni.
3. Fagyállót lehet még búzára vagy bármilyen takarmányra, lekvárba, gyümölcsbe fecskendezni.
Ezeket próbáltuk, beváltak.
Szia! Engem is érdekelt a téma, amit kérdeztél, így utánanéztem. Viszonylag sok idő telt el, így lehet, hogy Te azóta már többet tudsz a témáról... Azért bemásolom ide (hátha mást is érdekel), hogy milyen betegségek köztigazdái lehetnek a patkányok. Elég rémisztő, hogy milyen komoly, fájdalmas és akár halálos betegségek ezek. Tehát a leírás: Rágcsálók által terjesztett betegségek:
JÁRVÁNYÜGYI JELENTŐSÉGÜK
A rágcsálók között különféle kórokozók (pl. vírus, baktérium, spirocheta, rickettsia, fonalféreg stb.) által előidézett betegségek és járványok fordulnak elő, amelyek a gazdaszervezetnek (rezervoárnak) minősülő rágcsálók révén más állatra és gyakran az emberre is átterjedhetnek (zoonózisok). A szeméten, hulladékon, csatornában, vagy más szennyezett helyen mászkáló rágcsálók a testükre tapadt kórokozókat az élelmiszerekre is átvihetik, így a különféle mikroorganizmusok mechanikus terjesztésében szerepet játszhatnak. A rágcsálók által terjesztett legfontosabb, Magyarországon is előforduló fertőző betegségek a következők. Patkányok
Az igazoltan patkányok által terjesztett, betegségek közül a pestis, leptospirosis, trichinellosis, a rágcsáló kiütéses tífusz, patkányharapási láz és a vírusos hemorrhagiás láz a legfontosabb. (1) Pestis (dögvész) A Yersinia pestis baktérium által előidézett betegség a patkányon élősködő bolhák (bármely embervért szívó faj, leggyakrabban a trópusi patkánybolha, Xenopsylla cheopis, de a nálunk honos, mérsékeltövi patkánybolha, sőt az emberbolha) közvetítésével terjed. A kórokozó a bolha csípésekor kerül a szervezetbe. A betegség 2-6 na-pos lappangási idő után hirtelen magas lázzal, zavartsággal, deliriumig fokozódó nyugtalansággal kezdődik, a kórokozó a nyirokutakon haladva eléri a behatolási kapuhoz közeli, regionális nyirokcsomót és ott elhalást okoz, amelyet vérzéses, gyulladásos ödéma vesz körül, ún. bubópestis fejlődik ki. Az így kialakult bubóból a folyamat továbbterjed. A megbetegedések egy részénél másodlagos tüdőpestis fejlődhet ki. A tüdőpestis epidemiológiai jelentősége az, hogy a beteg már cseppfertőzéssel is terjeszti a kórokozót, így a környezetében levő személyeknél (helyi elváltozások nélkül!) elsődleges tüdőpestis alakul ki. A betegség felismerése típusos esetekben vagy járványban nem okoz nehézséget, de sporadikus, vagy atípusos formában jelentkezve a kórisme felállítása nem könnyű. A betegség antibiotikum időben megkezdett alkalmazásával gyógyítható, egyébként az életben maradás esélyei csökkennek. Be- és kijelentésre kötelezett. A beteget a Fővárosi Szent László Kór-házban kell elhelyezni. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat elvégzése kötelező. Szigorított folyamatos- és zárófertőtlenítés kötelező. A beteggel érintke-zett személyeket 7 napra szigorított járványügyi megfigyelés (zárlat) alá kell helyezni és kemoprofilaxisban kell részesíteni. Betegség előfordulása esetén a továbbterjedés megelőzésében a kemoprofilaxis az elsődleges. Az aktív immunizálás korlátozott jelentő-ségű, mivel a vakcina védőhatása bizonytalan és csak kb. fél éves védettséget biztosít. Az általános megelőzésben a patkányok és a bolhák irtásának (a nemzetközi egészségügyi egyezmények előírásainak megfelelően elsősorban a nemzetközi forgalomban közlekedő vízi-, légi- és szárazföldi járműveken) kiemelt jelentősége van. A pestis kórokozója a fertőzött bolhák közvetítésével a patkányokat is megbetegíti, amelyek között a betegség igen gyorsan, járványos formában terjed. A beteg patkány rejtekhelyéről többnyire előjön, mivel már nem fél az embertől. A pestisben elpusztult patkányokról eltávozó, a kórokozót tartalmazó bolhák (amelyek általában 4-6 nap alatt szintén elpusztulnak) más patkányra, vagy az emberre felkapaszkodva, vérszívásukkal terjesztik a kórt. A házi patkány szerepe a megbetegedésben azért jelentősebb, mivel szorosabb közelségben él az emberrel, és több bolha is élősködik rajta, mint a vándorpatkányon. A betegség hazánkban különösen a XIV. században pusztított, az utolsó megbetegedést 1828-ban észlelték.
(2) Leptospirosis (iszapláz) A kórokozók (a Leptospira interrogans fajok különféle szerotípusai és az ember számára különösen veszélyes Leptospira icterohaemorrhagiae) kivétel nélkül a bőr apró sérülésein át hatolnak az emberi szervezetbe. A betegség általában 9-10 napos lappangási idő után, leptospirémia ré-vén, enyhébb formában lázat, fejfájást, végtagfájdalmat, majd néhány nap múlva meningeális és vesetüneteket okoz. Súlyos, rosszindulatú formájában (Leptospirosis maligna, Weil-féle betegség), gyakran halálos kimenetű máj- és vesekárosodást, sárgaságot és vérzéseket idéz elő. Időben kezdett antibiotikummal gyógyítható. Be- és kijelentésre kötelezett. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat elvég-zése kötelező. A megbetegedés terjesztésében és fennmaradásában a patkányoknak kiemelt jelentősége van, amelyek – anélkül, hogy megbetegednének! – a kórokozók természetes gazdái és fenntartói. Az ember a patkányok vizeletével való közvetlen érintkezéssel, vagy valamilyen közvetítő anyaggal (víz, nedves föld, iszap), többnyire fürdés alkalmával fertőződik, illetve fertőzött helyen (csatornában, kikötőben, bányában, rizsföldeken) dolgozva van kitéve a fertőzés veszélyének. A megelőzésben a rágcsálók elleni védekezés különösen fontos.
(3) Trichinellosis (fonalóckór) Különféle fonalférgek, nematodák (elsősorban az izomtrichinella, Trichinella spiralis) által előidézett betegség. Általában 7-10 napos lappangási idő után az elfogyasztott, fertőzött húsból az emésztőnedvek hatására a lárvák a tokjukból kiszabadulnak, majd nemi érésük után a megtermékenyített nőstény a bélfalba fúrja be magát. Itt egy héten belül 1 500-2 000 eleven lárva születik, ezek a véráramba kerülve az egész szervezetet elárasztják, végül a harántcsíkolt izomzatba hatolnak be. Kezdetben enterális tünetek jelentkeznek, majd magas láz mellett izom- és izületi fájdalom lép fel, a légző- és a rekeszizom érintettsége miatt pedig felületes légzés alakul ki. Toxikus idegrendszeri tünetek és a myocardium károsodása is észlelhető. A klinikai tünetek kialakulása és a beteg kilátásai a szervezetbe kerülő férgek számától függ. A betegség jól gyógyítható. A diagnózis korai felállítását a kórelőzmény alapos feltárása, esetleg a féreg lárváinak a fogyasztott húsból történő kimutatása elősegíti. Be- és kijelentésre kötelezett. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat elvég-zése kötelező. A fertőzés forrása a kórokozóval fertőzött sertés és vaddisznó, amelyekből a fonalféreg a fertőzött hús vagy húsárú nyersen vagy elégtelenül főzött-sütött állapotban való fogyasztáskor jut az emberi szervezetbe. A betegség terjesztésében és fennmaradásában a patkányok kiemelt je-lentőségűek. A szemétbe kerülő, fertőzött (trichinellás) hústól a patká-nyok fertőződnek, közöttük a betegség elsősorban úgy terjed, hogy a patkányok egymást és elhullott társaikat gyakran szétmarcangolják, felfalják. A sertések és vaddisznók pedig a fertőzött patkány, vagy ürülékének elfogyasztása révén fertőződnek. A megelőzésben az állategészségügyi intézkedéseken és a fogyasztók tájékoztatásán kívül a rágcsálóirtásnak és az irtáskor elhullott patkányok összegyűjtésének van jelentősége.
(4) Murin tífusz (rágcsáló kiütéses tífusz) A különféle rickettsiák (elsősorban a R.typhi) által előidézett, világszerte előforduló megbetegedés. Lefolyása tulajdonképpen egy igen enyhe, a ruhatetű által terjesztett ki-ütéses tífuszhoz hasonlít, fejfájással, lázzal kezdődik, majd 5-6 nap múlva jelennek meg a kb. 2 hétig tartó kiütések. A betegség antibioti-kumokkal jól gyógyítható. A kórokozó forrása a patkány, amelyről a fertőzés a bolha (leg-gyakrabban a trópusi patkánybolha, Xenopsylla cheopis) ürülékével a patkányok között kis bőrsebzéseken keresztül terjed. A levegőben ke-ringő, vagy bolhacsípéskor a bőrre kerülő bolhaürülék közvetítésével kizárólag bőrsebzéseken keresztül, a viszketést enyhítő „bevakarással” az ember is fertőződhet. A betegség elsősorban a melegégövi országok tengerpartjain fordul elő, ahol a patkányok nagyobb számban tartózkodnak.
(5) Patkányharapási láz Közismert, hogy a patkányok az ember (különösen a védtelen csecse-mők és a 12 éven aluli gyermekek) végtagjait gyakran megharapják. A harapás alkalmával a sebbe különféle, a patkány nyálmirigyében élő kórokozók (Spirillum minus, Streptobacillus moniliformis) kerülhetnek, amelyek kb. 10 napos lappangási idő után (a sebzés begyógyulását kö-vetően) az influenzához hasonló lázas megbetegedést idézhetnek elő. Mivel a sebzésen keresztül a tetanusz kórokozója (Clostridium tetani) is a szervezetbe kerülhet, ezért patkányharapás esetén minden esetben orvoshoz kell fordulni. Hazánkban a betegség elsősorban azon településeken élőket veszélyezteti, ahol igen rossz higiénés viszonyok uralkodnak és a rágcsálók jelentős mértékben elszaporodtak. (6) Vírusos hemorrhágiás láz A számos rágcsálófaj által terjesztett, vérzéses (hemorrhágiás) láz szindrómát hazánkban a hantavírusok idézik elő. A betegség súlyos formájában a kis erek sérülnek, a bőrön, a szájban és a végbélben, illetve a szervezeten belül a mellhártyán, a szívburokban, a has-üregben és egyes belső szervekben (májban, szívben, vesében, lépben, tüdőben) elháríthatatlan vérszivárgások lépnek fel, amelyek halálos kimenetelűek lehetnek. A betegség leggyakoribb formája hazánkban a veseszindrómával járó hemorrhágiás láz. A vírus a rágcsálók váladékának belégzésével jut a szervezetbe. A világszerte előforduló hantavírusok rezervoárjai Európában elsősorban a különféle mezei és erdei kisrágcsálók, ritkábban a vándorpatkány. Szórványos megbetegedés a szabadban való alvás, hadgyakorlat, rekreációs tevékenység során fordulhat elő. A megbetegedések tavaszi és nyári halmozódása a mezőgazdasági munkák során a szabadföldi rágcsálókkal való közvetlen vagy közvetett érintkezésre vezethető vissza. Zárt térben a fertőzött silóban, garázsban történhet fertőzés.
(7) Egyéb betegségek A nyúlpestis (tularémia), a lépfene (anthrax), a takonykór (malleus), a veszettség (lyssa) és a brucellosis vándorpatkányok útján az emberre is átterjedhet. Életmódjukból adódóan – jelentős mérvű elszaporodásuk esetén – a különféle enterális betegségek (salmonellosis, hastífusz, pa-ratífusz, vérhas) kórokozóinak terjesztésében is szerepet játszanak. Egyes állatjárványok (pl. sertésorbánc, Aujeszki-féle betegség, baromfi-pestis, száj- és körömfájás stb.) kialakulásában is jelentőségük lehet.
sajnos nálunk is megjelent eddig úgy nézem, hogy 1 darab (családi ház, Bp). Kitettem pár csapdát, mérget nem, mert szeretném látni, ha megvan. Amiben a segitségeteket szeretném kérni: milyen csalit érdemes tenni a csapdába? korábban kolbász volt, azt meg is piszkálta csak akkor még nem tudtuk, hogy egér, vagy patkány, és kicsi volt az egérfogó nem fogta meg. A másik helyen azt mondták (ahol a nagyobb csapdát vettem), hogy a patkány édesszájú, és tegyek ki neki csokit, vagy mogyorókrémet mert azt "szereti" most ez van kinn két napja, de nincsen siker. mit érdemes használni (kb 5-6 napja van a házban)? illetve most úgy néz ki hogy egy van, és az be van zárva a speizba meg vélhetően a ház réseiben is közlekedik, de szerintem nem jutott még ki. Várható, és ha igen mikor, hogy "hivja" a társait? Vagy ezek nem olyanok, hogy ha talál egy jó helyet, akkor oda hivja/jonnek a többiek is?
Nekem is sok gondot okoztak a patkányok. Tavaly megöltek 6 db kis gidámat. Megfogadtam egy tanácsot ami szépen be is vált. Vettem egy foxit aki bent lakik az ólban a kecskéim között. A foxi most 5 hónapos és nem látom hetek óta a patkányok nyomait. Ha lennének már biztosan megtámadták volna a most nap mint nap születendő kis gidáimat. Javaslom tehát, hogy foxit, vagy tacskót tartsatok patkány ellen. Üdv: Braccianese
sziasztok nálunk is rengetek patesz van akertbn és lopkodják a napos csibéket kis dögök de nem találtam a járatot sehol...rendeltem a tv productol patesz riasztot amit nem ajánlok senkinek mert annyit ér amennyinek látszik...marad a méreg......
Annó mikor ketrecben tartottam a nyulakat, egyszerüen berágták magukat a ketrecbe. De azt az ólat már elbontottuk, alatta tele volt járattal. Másfél éve vettük a házat és költöztünk ide, elötte jó ideig lakatlan volt, tehát volt idejük elszaporodni. A szomszédban szintén, hol laknak, hol nem. A kutyáim megfogják a patkányt és meg is eszik. A nyulat is megfogják azt is megeszik:-) Ha az aljazatot és a hátsó falat meg tudnánk átjárhatatlanra csinálni, akkor már meg kell küzdeniük a három kutyával, hogy hozzá férhessenek a nyúlhoz. Kettő kutya állandóan ott van, mert rá vannak cuppanva a nyúlra. Az emberemet rácuppantottam a szomszédra, megigérte, rendet rakat velük, így vagy úgy.. Jó lenne tőlük végleg megszabadulni. Már egy egész doboz mérget megettek.
Szevasz! Adj nekik mérget amíg bírod pénzel és ideggel !!! Én részben miattuk hagytam föl a nyulakkal. Volt h egy éjjel 3*8-12 db-os almomat rágták szét. A szabadtartásban bármikor hozzáférhetnek a nyulakhoz, nem csak alulról! Az almokat tedd ketrecbe, födtől 30-40 cm magasra, belső elletődobozba v. jól illeszkedő külsőbe. Erős süldő koráig jól záródó ketrecben tartást javaslok. A közös kerítést építsd duplára a kutya járásához ha teheted. Nem szokta megenni de megfogni igen, a terrierek tipikusan ilyenek (persze a nyúlra is szemet vethet ). A patkány nagyon okos és találékony állat, nincsenek ellene 100% biztos ólak és ketrecek. A betont nem képes átrágni, de a nem kellően szilárdat már kikotorja. A mérget egy idő után váltani kell mert nem eszi, a csapdákat is hamar megismeri ! Ha a szomszéd így áll hozzá vele sem lesz könnyebb dolgod! Nálam a ponthegesztett gyári ketrecből a 10 cm magas bádogozás ellenére is evett meg kisnyulat a surrantóról fölállva mikor az elletőből eleinte kijárni kezdtek. Megvárta amíg elkaphatja a pici lábát és lehúzta a taposórácson át, lerágta a lábát, majd kikezdte az oldalát stb. Reggel csak az 4 hetes nyuszi fejét találtam a rácson. Az ilyen taposórács azt hiszem 8mm osztású 3mm-es drót ponthegesztéssel.
Sajnos nálam is aktuális ez a probléma, így érdekelne ki milyen módszerrel küzdött meg vele?
Nálam a dolgot nehezíti, hogy a szomszédból járnak át. A nyúlólam (szabad tartásúak) a kerítés része. Így sajnos a kutyáim nem tudják körbe járni. A nyúlas aljzatában (beton) sajnos vannal lyukak, amit nemsokára lejavítunk, azon keresztűl járnak be és hatlmas károkat okoznak. Volt, hogy egy egész alom nyúlat eltüntettek.
Tél óta művelik, de eddig nem tudtam milyen állat, de pár napja rajtakaptam egyet. Szóltam a szomszédnak, de nem igazán érdekli a dolog, az ól mögött pont a fás kamra van, ill. odahordott lomok hada. Az ól és a fás között telis tele van a föld lyukakkal, ami a patkány járat jele. Hatalmas kolónia lakhat itt:(. Pár napja kiraktam késleltetett hatású mérget, amit eddig el is tüntettek. Tegnap reggel (az ólban lévő lyukba) kitettem 12 db.-ot estére el is tünt. A szomszédot viszont nem látom a környéken aktívan tevékenykedni.(. Egyszer beledobált ő is a járatokba 1-1-t, és ennyi. Amit ő kitett az édes kevés. Rendet tenni nem akar, mert csak albérlő, a főbérlő nem lakik itt, őt nem is zavarja a dolog.
Kérdés:
- Jellemző-e a patkányra, hogy a talált élelmet elviszi a társainak is (jelen esetben a mérget) vagy lehet, hogy csak egy falatozik belőle?
- Még nem találtam döglött patkányt, viszont félő, hogy kutya, macska is rátalálhat, ha véletlenül ennének belőle milyen tüneteknél rohanjak azonnal az állatorvoshoz?
-Igaz-e, hogy a patkány átrágja a betont? A lyukak lejavításánál, keverjünk-e bele üvegszilánkokat, vagy felesleges?
-Ha a szomszédom továbbra is így áll hozzá, tehetek-e valamilyen lépést?
Tudom, hogy nagyon nehéz tőlük megszabadulni, de jó lenne..
Állítólag van olyan fajta méreg, ami másodlagosan már nem mérgez, tehát ha pl.kutya-macska megeszi az adott rágcsálót, nem betegszik (hal) meg. Tényleg van ilyen? Melyik termék?
