Nem védett hazai (ill. európai) madárfajok - pl. szarka, szajkó, dolmányos varjú, seregély - fiókakorú vagy felnőtt példányainak beszerzése, tartása, gondozása
Én az észak-budai aglomerációból én adok neked verebet doszt.... itt, az utcában többszázas csapat van (mezei verébből), a karvalyok azon telelnek. :-)
Lehet, hogy eltérő mód látjuk a dolgokat - nem vagyunk egyformák.
Ami viszont tény:
A szarka vadászati idénye: július 1.-február utolsó napja.
Azaz március 1-től június 30.ig nem vadászható. (kivéve apróvadas vadászterületen (azaz nem kertben, háznál), s ott is csak külön szakhatósági engedéllyel).
A Vtv. szó szerint így írja: "A vadászható madárfajok egyedeire, a fészekrakás és fiókanevelés időszakában, illetve a szaporodási időszakban... ... tilos vadászni". (Vtv. 38§.4.)
A csapdázás vadászatnak számít. A saját kert saját terület sem jogosít fel rá.
Szerintem az is nagy baj, hogy: "Az, hogy ki, hogyan végez a szarkával emberfüggő"
Nem lenne szabad hogy így legyen. A Vtv. is határozottan tiltja az állat kínzását, de egyéb joghelyek is, no meg az erkölcs is.
Az, hogy egy adott állatfaj valakinek nem szinpatikus, nem lehet ok, indok a fenti "emberfüggő"-ségre. Mert ha elfogadjuk annak, akkor fogadjuk el azt is, aki méreggel irtja a macskákat, a környék kutyáit, vagy hurkot tesz ki nekik, vagy damyl hurokkal csonkolja a galambok lábát, vagy leönti benzinnel a szomszéd állandóan ugató kutyáját, ami ráéadásul az ő füvére szarik, illetve megette a nagyi kedvenc macskáját.
Városi körülmények mentén az apró énekesmadarak vonatkozásában nem a szarkák, varjak irtása a megoldás (abból mindig csak baj lesz, ha az ember Istent játszik), hanem az etetésük, nyáridőben az ITATÁSUK, illetve fészkelőhelyek biztosítása.
Lásd a mi környékünkön (Kőbánya) a belvárosi hajléktalan elűző programok miatt hirtelen megnőtt múlt nyáron a közterületen élők száma.... és sajna a csöves, meg a fülemüle kb ugyanott "fészkel". (no meg a rigók is a sűrű bokrosokat szeretik, szeretnék). A dologból sajna az lett, hogy az összes közterületen olyan bokorirtás történt, hogy max azok a madarak maradtak, akik a magas fákat preferálják (lásd szarka, dolmányos, örvös galamb). Néhány énekes rigó és fülemüle fészkelőhelyet - ideiglenesen - sikerült megmentsünk, így ott a bozótirtást csak ősszel végezték el (így legalább az a fészkelés rendben lement).
Az itatást azért emeltem ki nagybetűvel, mert talán ezt felejtjük el leginkább.
A mostani nyarak rémesek. Lásd 2011ben is volt, hogy heteken át nem volt egy csepp csapadék sem.
A szarka, varjú, örvös, stb el tud menni messzebre is vízért, meg ahogy írtad, a szarkék elég rafkósak ahhoz is, hogy akár a kutya itatójából is ígynak. Addig az aprómadárnak erre nincs ereje, módja, főleg ha fészkelésben van.
Annó, a régi világban a park, közterület építés alap pontja volt a madáritató, fürdő, csobogó. Ma ilyenek nincsenek.Max a klímák kifolyó kondenzvize.
Ugyanez van kajailag is.
A mai szokások szerint termő fát, bokrot nem trendi ültetni, mert "koszol", dolgozni kell vele. (eég megnézni, hogy egy-egy eperfa környékén több madarat lelni, mint máshol több hektáron). A gyomot irtjuk, a füféléket is felmagzás előtt levágjuk. Akkor mit is eszik a magevő apró madár?
Az odúban fészkelő madaraknak nincs hol, mert az odvas (korhadt/öreg) fa veszélyes, s kivágják. A bokrokban, alacsony, sűrű lombú fákon fészkelőknek sincs hol, mert ezek is max kertekben vannak, ott meg macsak van és kutya. S tévedés ne essék, a mai divatos "macskalájk" ebek ugyanúgy levadásszák a rigót, mint egy cirmos.
---
Thick: vedd észre az idézett mondatomban az "olyan" szót is, ami a mértéket volt hivatott jelölni.
Tisztában vagyok a szarka táplálkozásával, de tudtommal (és nem kisujjamból veszem) érdemi kárt fácánban, fürjben ott tud okozni, ahol intenzíven szaporítja ezeket a vadásztársaság, ahol kis helyen van sok. (és nem védi háló felülről a fácántelepet) Ott az okos varjú, szarka, holló, szajkó svédasztalt tart, ez tény.
A szarka viszont a szaporodási időszakában is jelentős mennyiségű apró rágcsáló és rovar kártevőt fogyaszt el, fészkelési időn túl jobbára ezek teszik ki a kajája zömét. Ha gondold előkeresem azt a tanulmányt, ami pontos adatokkal igazoltan készült a szarkák, varjak, szajkók táplálkozási szokásairól..... Lásd pl szajkónak az éves táplálékfelvételének 2 azaz kettő százaléka (ha jól emlékszem) a madár, madárfióka. Viszont 40% körüli a káros, szövölepkék hernyóinak fogyasztása.
---
De teljesen mindegy.
Ötezer akárhány madár pár hónap alatt való lemészárlása semmilyen formában nem lehet indokolt.
Csepel teli van verebekkel, a teraszunkra rendszeresen jönnek reggelizni zöldikékkel, stiglincekkel, cinkékkel és rigókkal együtt (bár ez utóbbiak csak inni jönnek :) ).
Jómagam is használtam Larsent több ízben. Úgy látom rossz oldalról közelíted meg az esetet. Én spec azért használom mert a kerti rigók költését éveken keresztül hiúsították meg a szarkák. Számtalan esetben láttam szarkát, dolmányost, szajkót szó szerint vadászni, és mindenféle különösebb ok nélkül halomra gyilkolni. Ezt adta nekik a természet. Meg inteligenciát, ami miatt könnyebben alkalmazkodtak az ember által teremtett környezethez. Évente 30-at szoktam fogni, meg még ennyit a környékbeli ismerőseim (Dél nyugat Buda). A szarkák száma ettől függetlenül gyarapszik, pedig biztosan Larsenoznak rajtam kívül is. Macska ritkán jár csak a kertünkben a kutyák miatt, és általában akkor is valamelyik csapdában köt ki. A rigók viszont sikeresen nevelnek évente kétszer, legalább is a kertünkben. Szerintem jelentősen hozzájárul a Larsen csapdázás az apró énekes madarak, és az apróvad védelméhez. A macska igaz nagy kárt végez, és sok is van belőle, de egy szarka vagy dolmányos lényegesen több fészket lát meg a magasból (nem védeni akarom a macskát, sőt!) Március végétől válik valóban territorilissá a szarka is meg a dolmányos is, ami a Larsen csapda lényege. Az, hogy ki, hogyan végez a szarkával emberfüggő. Sok madarat láttam aminek a tartása nagyobb állatkínzás volt, mint bármilyen kivégzési mód.
...találtam a Fővárosi és Pest magyei Vadászkamara lapjának 2011/01. számában pár érdekes sort:
"Megnyertük a Duna–Ipoly Nemzeti Park támogatását a ragadozógazdálkodási programhoz. A program eredménye, hogy 2008. február végétől augusztus közepéig mintegy 250 db Larsen-csapda működött Pest megyében és ezen időszakban 5082 db volt a szarkateríték, szemben a 2007/2008-as szezon 2221 db-os terítékével."
Egyébként megkérdezném: a szarka melyik vadászható apróvadra jelent olyan veszélyt, ami indokolná ezt a tömeges, embertelen irtást?
Képekre visszatérve: Szőke Attila (gondolom hivatásos) vadászt megkérdezet valaki, hogyan tett szert erre a bőséges tarítékre? S megkérdezte valaha a T. Zöldhatóság (lásd Duna-Ipoly Nemzeti Park, mint támogató), hogy az élve elfogott madarakból milyen módon lett ilyen merev, mozdulatlan teríték, hogyan, mi módon pusztultak el?
Azóta is kisértett a dolog, így nekiültem telefonálni, utánajárni egy kicsit ennek a témának.
Felhívtam a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol elébb beszéltem a Természetmegőrzési Osztályon Baranyai Zsolt megbízott osztályvezetővel. Ő nem sokat, pontosabban semmit nem tudott a dologról, de mivel a téma a vadászathoz kapcsolódik, így tovább írányított előbb Solymár Andráshoz, aki a DINPI vadászterületeiért felel, s aki meg tovább küldött Grósz Róberthez, aki végül illetékesnek bizonyult, és tudott is a dologról.
Sommázva a telefonbeszélgetéseket:
Baranyai Zsolt természetmegőrzési mb. ov. nem tudott a dologról, s amikor felolvastam neki a fenti részt, ő is hasonló kérdéseket tett fel, mint én (khmmm... őszintén remélem, sikerült bogarat ültetnem a fülébe). Meglepődött a drabaszám nagyságán, és aggályosnak tartotta, hogy a cikkebn írt csapdázási időszak pont egybeesik a szarkák, varjak fészkelési idejével.
Solymár András már vadászként állta a kérdéshez, azaz érezhető volt a hivatásos vadászok zsigeri ellenérzése a szarkával szemben. (megj: tényleg dúvad, de a felé irányuló utálat, ellenszenvet messze nem indokló mértékben (lásd városok, lakott települések környékén a kijáró macskák, kutyák sokkal nagyobb kárt tesznek az apró (és nem csak apró) vadban, mint a szarkák, varjak, stb együtt.)). Ő a cikkrészletet hallva nem vetett fel kérdéseket, hallhatóan nem érzett benne kifogásolni valót, csakjelezte, nem az ő asztala, és tovább irányított.
Grósz Róbert már képben volt, tudott a Pest megyei Larsen csapdás szarka irtásról. A cikk részeletre, cikkre, illetve a kapcsolódó kérdéseimre azzal válaszolt: A szarka nem védett madár, viszont kárt tesz a védett madarakban, így ők mint Nemzeti Park (környezetvédelem, stb) tul.képp csak örülnek, ha a vadászok szelektíven, védett madarakban (pl hollóban) kárt nem téve csökkentik a szarka állományt. A mennyiségre nincs rálátása, nem érezte soknak az 5082 db-ot egy szezonra, egy megyére, mondva, hogy a szrak nagyon túl van szaporodva, így elvileg még véletlenül sem lehet kiirtani, vagy komolyabb kárt tenni a populációban, mert a környező régiókból visszatelepül. (megj: anno, amikor a strichnines tojással majden sikerült nullára írni a hazai holló állományt, akkor is ezzel kommentálták az illetékesek, hogy majd a környező országokból visszatelepül....)
Arra a kérdésemre, hogy hogyan lehetséges, hogy pont fészkelési időben engedik csapdázni a vadászokat (lásd az idézetben feb-aug időszakot ír), azt válaszolta, hogy csapdázni is CSAK az év vadászatot megengedő részében szabad (ugyanúgy, mint lőni), shogy biztos itt is így volt/van. Amikor jeleztem, hogy a szarkát pontosan ebben az időben nem szabad lőne, s pont aug-febr. a vadászhatósági ideje, akkor azt válaszolta, valószínűleg akor így is volt, a cikkben meg elírták az időt (megj: ezt én nem hinném), de egyébként is, ez természvédelmi hatóság illetékessége, hanem a vadászati hatóságé. Ők (lásd DINPI) nem fognak erőforrást pazarolni nem védett állatot illető ilyetén ellenőrzésre, de egyébként is, azt a Vadászati hatóságnak kell megtennie.
Arra a kérdésemre, hogy a becsapdázott madarak elpusztítására vonatkozóan van-e valami módszertani előírás, vagy bármi irányelv, illetve hogy bárki ellenőrzi-e ennek a módját, formáját, azt a választ adta, hogy tudomása szerint előírás nincs, amit befognak, azt elpusztítják, mert a cél...., mikor közbekérdeztem, hogy talán nem mindegy az elusztítás módja sem, azt válaszolta, van állatvédelmi törvény, az tiltja az állat kínzását, előírja, hogy szüksége esetén az elpusztításnak a lehető legkisebb fájdalommal, stb. kell járnia......, majd ismét jlezete, hogy ennek az ellenőrzése, megfigyelése, stb nem az ő dolguk, hanem talán a vadászati hatóságé, vagy bárki másé aki jogosultnak érzi magát (s van rá intíttatása) hogy az állatvédelmi trv betartásra kerül-e.
Kb ezt követően elköszöntünk egymástól azzal, hogy a további kérdéseimet a cikk írójának, az adott vadászlap főszerkesztőjének teszem föl.
A lapban megadott telefon csak kicsöngött, így ott nem tudtam senkivel sem beszélni.
Úgyhogy írásban fogok kérdéseket feltenni nekik.
Érdekes volt, hogy egyedül Baranyai tartotta aggályosnak a Duna-Ipoly Nemzeti Park nevének szereplését egy ilyen "ragadozógazdálkodási programban", a másik két úr őszintén meg volt lepve, amikor azt hallotta tőlem, hogy egy természetvédelmi szerv nevének, mint együttműködőnek/támogatónak a felbukkanása egy ilyen állat-irtási témában igen csak rossz rossz fényt vet rájuk.
Elgondolkoztam, tekintettel arra, hogy pont most van a szarkáknál revírfoglalási időszak, így gondolom most is csapdázási "nagyüzem van", hogy a Fővárosi és Pest megyei Vadászkamara illetékese felé jelzem, hogy szeretnénk élőben nyomonkövetni, dokumentálni (mondjuk kamerákkal is) a Larsen csapdák kezelését, a "program" lefolyását.....Utána meg megnézzük, mit reagál rá a nyilvánosság.
Jár az agyamban az a 2008-as (Bugyi) teríték, meg az a kb 250 db szarka rajta.
Ha egy ilyen fotón mondjuk 250 db cirmoscica feküdne kiterítve, kb még a CNN is foglalkozna vele. Pedig.... kisfácánra, fürjre, bármi földön (bokorban) fészkelő madárra a macska sokkal valósabb, és nagyobb kártevő, mint a szarka. De mondjuk a revírjén belül a mókus is minden tojást, fiókát vacsorának néz, sokkal nagyobb pusztítást végezve fajlagosan, mint egy szarka..... Csak a cicamica az cicamica, a mókus meg Disney-éknek köszönhetően cukimuki, ergo ártatlan. Nekik jó a PR-juk....., pedig a vadon élő szarka csak azért viszi el a másik madár fiókáját, mert etetnie kell a sajátjait....., addig a (háztartásból kijáró, Whiskason hízott) macska pusztán a vadászat kedvéért öl, zömmel meg sem eszi, amit elkap.
Olvastam anno egy angol tanulmányt, ami a fokozottan urbanizálódott énekes madaraknél, azon belül is a fekete rigónál vizsgálta, hogy lakott területen a kaja bőség miatt hektáronként 8szor, vagy még többször nagyobb a költőpárok száma, mint a "mezőn", mégis a hektáronkénti túlélő azévi szaporulat tekintetében a "mező" győz, mivel 100 rigó fiókából kb 85-öt elintéznek a macskák, vagy (kisebb részben) a kerti kutyák.
No..... mindegy, holnap majd beszélek az illetékes Vadászati hatósággal, oszt meglátjuk, merre tovább.
Neki mindegy, hogy teli vagy üres, Ő akkor sem szeret kézre jönni, ezért macerás minden beavatkozás. Kiskorában sérült, sokat kellett kezelni. Számtalanszor lett megfogva. Gyakran jártunk dokihoz. Kézből kap enni, mégsem sikerült a kéz jótékonyságáról meggyőznöm. De mivel, mint ’Szeretett Murci’ él velünk, gyakorlatilag azt teszi, amit akar. Én nem erőltetem a kézre jövetelt. Ilyen esetektől eltekintve, nincs rá szükség. De ilyen esetek nem voltak. Most újra kell gondolnom az egészet. Ő sem lesz fiatalabb……
Én örülök annak is, ha sziesztánál ide ül a lábam mellé, vagy felmászik a számítógépre és ketten ücsörgünk. Vagy a kanapén alszunk együtt. Tényleg nem volt szükségünk egyébre. :-)
A karmából vágtam, mert túlnőtt és beleakadt egy csomó mindenbe. Itthonra elég ez is. Vagy nem????
Ha magamat is írtom, lehet egyeseknek jó, de neki(k) nagyon rossz lett volna, mert nem lett vón' ki gyógyítson! :-) Persze volt "nálunk" is szarkánál, meg seregélynél.
Elég makacs egy kór! Ladybee (is) elég jókat írt, én parafinoztam őket (gyógyszertárban akkor még vény nélkűl) és...2-3 hét minimum.
"Pánikban vagyok, mert Murci pánikban lesz." Elég ha egy kesztyűbe vagy (ajánlatos), mert nem úszod meg, hogy meg kelljen fognod! :) Percek múlva mindenképp megbocsájt Neked, csak nehogy vmi félreérthetőt súgj a fülébe...
És nektek már volt? Magadat, lakást mivel fertőtlenítetted, 'irtottad'? Őszintén szólva nem vagyok a vegyszerek híve, egyedül a flóraszeptet alkalmazom, de csak Murci cuccaira, amúgy ecetet, szódabikarbónát használok majd mindenhova. 3évig nem ütött be a krakk.
Infrázás a gócra hülyeség????
Pánikban vagyok, mert Murci pánikban lesz. No, most ilyen estben hogyan súgjam meg neki, hogy meg kell fognom, alaposan megmosdatnom és kencéznem, felszámolnom a helyét és stb…Ha eddig nem utált, hát most fog….:-(
Ez az atka és petéi szinte mindenhol jelen vannak. A levegőben (fölporladt szálló galamb & kutyaszarban...), az egerek, cicc, kuty szőrein, rovarokon, madáreleségekben és persze a talajban...Szerintem kivédhetetlen a legnagyobb tisztaság ellenére is. Hajlamosító tényező a madár viszonylag kevés mozgása és a meleg környezet. A szabadban épp ezért jóval kevésbé fordúl elő.
Köszönöm a hozzászólásokat! Ivermectin megvolt (elfelejtettem leírni) Alapos fertőtlenítés folyamatosan megy, ezért kicsit csodálkozom, h rühhhhh.
Ülőfái rendszeresen fertőtlenítve, forgácsa, homokja 2hetente cserélve, tartói fertőtlenítve.
Feneke alatt naponta papír csere. Játékai, tükrei szintén. Bár csontot, egeret rejteget, ami érintkezik mindezekkel. De mindennap átnézem, mit hova. Azt hiszem, az egész berendezését lecserélem. Padlót fogtam
"Amikor anno Kókuszékat kölyökkorban pancsolni tanítottam, kiválóan lehetett őket fürdésre ingerelni azzal, hogy egy lapos, de széles edénybe (műanyag söntés tálca pl) tettem 1-2cm vizet, majd leültem mellé, és elkezdtem a víz közepét tenyérrel óvatosban csapkodni, azaz tocsogni tenyérrel a vízben. Kb 2 percen belül a kiváncsiság odahozta őket, majd belesétáltak a vízbe, s elkezdtek pancsolni."
Problem no1: nem jön oda, hiába tapicskolom a vizet, félénkebb, mint kíváncsi, hidd el, próbáltam, és az edény nem elég nagy ahhoz, hogy bele kelljen mennie, pl kajáért. Ma próbálom beterelni a kalitkába, hogy kipróbálhassa a pancsit. Ma éppen rémüldözik (fogalmam sincs mitől), etetni is alig lehet, nem hajlanó elvenni a kaját. Közel jön, nézeget, nem ugrik el, de nem veszi el a kaját. Kíváncsi leszek ma hova jutunk el vele...
Corvi, igazad van mindabban, amit a fürdetésről leírsz, s a mi hibánk, hogy úgy érezted, ezt le kell írjad. A mi hibánk, mert tőmondatkban beszéltünk a kényszerfürdetésről, s ebből (visszaolvastam) tényleg lejöhet az a kép is, amitől te óvva intesz.
Sorry.
Méginkább azoktól sorry, aki esetleg az alapján kezd el varnyút fürdetni, amit, ahogy eddig írtunk róla.
Gyakorlatban a dolog a következőképp nézett ki, s élőben ezt is beszéltük át (no meg Fruzsiék is láttak már varynúfélét testközelből :-)):
Az éppen langyos, az azt jelenti, hogy nem csutka hideg víz, azaz valahol 15 fok körüli. (nálunk, most télen, ha csak a hideget folyatod, az olyan rém hideg, hogy szinte fáj).
A full (alul is) rácsos kalitkában ülő varnyú kalitkástul be lett téve a kádba, majd alacsony nyomásra állított zuhannyal (felfel fordított rózsából kb 15-20cm magasra menjen csak a víz), óvatosan féloldalról (azaz ülőrúd egyik végénél, félig felülről, félig oldalról, úgy 60 fokos szögben) le lett egy gyors mozdulattal locsolva..... pici szünet, hagy fogja fel, miről szól a dolog...., aztán ugyanez még egyszer...., majd kicsit hosszabban, felülről, hogy ázzon is meg egy kicsit jobban..... (de ezt úgy, hogy az ülőrúd kb fele szárazon maradjon, azaz ha nem testzik neki a víz, tudjon ellépni, kitérni előle)(megj: 2-3 alkalom után már magától lép be a zuhany alá).... majd finoman, kicsit oldalról és alulról kell eláztatni (lásd a magától fürdő varjú az első fej, és nyak mosdató mozdulatok után a fenekét mossa, azaz bele "tocsogtatja a hátulját" a vízbe).
Érdemes alaposan lemosni (sampont, stb NE használjunk, elég a tiszta víz), de arra célszerű figyelni, hogy a hátán, mellén, oldalán ne ázzon át teljesen bőrig..., azaz a pihetollak zöme maradjon száraz. Azokat utólag, száritkozás közbe, vizes csőrrel, úgyis átfésülgeti.
Ja, és a kalitka (egyik oldala teliben nyitható) végig nyitva volt, megadva a "menekülés" lehetőségét :-)
Az egész művelethez türelem kell, ráérősen érdemes csinálni. Minden művelet közt hagyni megnyugodni a madarat, közben beszélve hozzá, stb. Kézzel, erőből nem fognám meg s fürdetném meg mondjuk csap alá dugva, hacsak nem az a célom, hogy elvadítsam magamtól, emberektől.
Fuzsi meg ippeg ugye azt is írta, hogy ők a spontán, önálló fürdésre akarják rászoktatni, ami menni is fog, tekintev, hogy a vizet szereti, a mozdulatokat (ülőrúdon ülve, szárazon) csinálja (spec nálunk kb a 3.ik kádas, kalitkás fürdésnél már zuhany alá lépve is csinálta a fejforgatást, szárnyrázást, tollrázást). Nálunk erre (spontán pancsira) nem tudtam neki helyet, lehetőséget biztosítani, Fruzsiéknál viszont ez megoldható.
Az én galád varnyaim kint a cudar télben pancsiznak, jéghideg vízben, igaz téli "gatya" van rajtuk.... aztán amikor csuromvizesek, akkor jó móka a vállamra jönni, ott tollat rázni, meg a hajamba, ruhámba törölközni :-)
Jut eszembe. Fruzsi: Amikor anno Kókuszékat kölyökkorban pancsolni tanítottam, kiválóan lehetett őket fürdésre ingerelni azzal, hogy egy lapos, de széles edénybe (műanyag söntés tálca pl) tettem 1-2cm vizet, majd leültem mellé, és elkezdtem a víz közepét tenyérrel óvatosban csapkodni, azaz tocsogni tenyérrel a vízben. Kb 2 percen belül a kiváncsiság odahozta őket, majd belesétáltak a vízbe, s elkezdtek pancsolni. Később, mélyebb (lavór) edénybe való belelépésra azzal vettem rá őket, hogy vmelyik macskajátékukat bedobtam a vízbe, avagy némi kaját (lásd pár szem édes, konzerv csemege kukorica) szórtam bele. Amikor meg belementek a vízbe (ugye a kukorica megszerzéséhez bel kellett lépni a vízbe, mert máshogy nem tudták elérni) , az ösztöneik előhozták belőlük a fürdési vágyat, mozdulatokat.
----
Rühatka >>
Ivermectin direktben a lábára (papagájnál, és kanárinál is bevált), illetve célszerű mindent elsikálni, lefertőtlenítnei, ahol sokat ül (pl alszik), hogy a visszafertőződést elkerüld. Ivermectin ismétlőkúrás dolog > de dobozán ez pontosan le van írva.
Spec a fellazítás>tisztítás> perubalzsam is müxik, ahogy Ladybee írta.
Alapvetően ezért nem is akarom én sem zuhanyoztatni (volt már néhány állatom, egyiket se fürdettem, csak a nagyon vacak állapotban levőket), viszont ahhoz, hogy a rossz tollai szépen kipotyogjanak, szüksége lenne rá (meg amúgy is). Ma is csak a fejét fürdette, holnap muszáj lesz csinálni vele valamit. Ha visszaolvasod, láthatod, hogy Charlie konkrétan NEM TUDJA, hogyan kell fürdeni, és egyelőre ötletem sincs, hogyan tanítsam meg neki, hogy ne csak a fejét dugdossa a kádjába - nem szeretnék eljutni odáig, hogy én mutassam meg neki, hogyan kell pancsizni :D. Szerintem soha életében nem fürdött még normális madár módjára, úgyhogy érdekes feladat lesz ez is. Estére megint előbújt belőle a hisztis, nem hajlandó, csak a felső rúdon enni, de hát ilyen ez a popszakma :)
Szia! Most nem pont csak neked szólóan, de nyomatékosan rossznak tartok madár esetében bármilyen kényszerfürdetést. Itt alább elhangzott már csap alá tartástól a szállító dobozon át a kisketrecben fürdetésig sokminden. Az óriási streszen kívűl -miközben a madár vérnyomása + testhője eleve magasabb betetézi ezt a hirtelen lehűtés szoktatás nélküli traumája! Ha megfigyeljük a vadmadarak fürdési mechanizmusát megtapasztalhatjuk azt a gondosan előkészitett fokozatosságot ahogy a tollak, majd a bőr alsóbb rétegei is kissé átnedvesethetnek. A madár esetén (is) elsődlegesen a csőr-nyelv ill. belső felülete a legnagyobb hőleadó és szabályozó szervrész, nem véletlen, ha pl. melege van nyitva tartja, viszont a várható lehűtés esetén is milyen érdekes, hogy azt meríti be, azzal pocsol először! Ezt szerintem kettős célból teszi, egyrészt felméri a víz milyenségét (tisztaság, kémiai állag, íz stb.) másrészt csőrén keresztűl hűti le szervezetét arra a későbbi szintre, mikor már jöhet a láb elmerítés, majd a nagyobb locs-pocs. :)
Persze mindez olykor nagyon gyorsan történik, s az egyes madárfajok közt nagy különbségek vannak, de ez a menetrend. Sokan az gondolják, hogy a jó langyos vízet szeretik madaraink..Kezdetben én is ezt hittem, de hosszú idő tapasztalata alapján ki kell ábrándítsam mind azokat! A hideg min. 12- max. 25 C°-os vizet szeretik! Valószinű a melegvizet csak a paraziták szeretik. ;)
Elmondanám, hogy persze kényszerfürdettem már én is madarat, erre a hozzám került madár rossz ill. leamortizált állapota miatt volt kezdetben szükség, a tollak és alatta lévő kosz ill. vélhető fertözött területek tisztítása céljából. Ezt követően, viszont törekedtem minden erőmmel arra, hogy Őkelme megismerve környezetét, tudatával és persze fizikumával is a neki megfelelő fokozatosságot betanúlhassa és ebben ÖRÖMÉT lelhesse a későbbiekben! :)
