Igen, igen. Felmerült bennem is a teljes bontás és ujra falazás.
Csak, de...
Az elbontott tufakőböl nem igen találnék embert aki ujratudná falazni szépen. Preciz , köfaragó tudás kellene hozzá, meg lassu is lenne a dolog. Akkor már inkább uj téglafal.
De nem is ez a legnagyobb ellenérv sajnos.
A ház jelenlegi helyzete a telken ugy néz ki, hogy régi jó szokás szerint a szomszéd kb két méterre épitkezett a ház mőgé valamikor a multban.
Tehát ha elbontanám a házat, az ujat a régi helyére nem engedélyeznék felépíteni. Túzvédelmi távvolság, min 6 méter stb stb.
A telek adottsága is jelenleg erre a helyre adná a házat ahol jelenleg van.
Ha a jelenlegi helyén ujítom fel a házat így is ugy is tűzgátló ( közetgyapot) szigetelés kell a házra ( legalább is a szomszéddal közös oldalra mindenkép). De a jobb falszellőzés érdekében szerintem mindenhova ez kellene.
A falak sziegetelésénél gondolom ezzel később sem lenne gond.
Itta hogy látom és írod is a lábazat szigetelése a problémásabb dolog. Mert gondolom ha erre kivulrol kerül egy jól zárodó szigetelés akkor az a flban tartja a vízpárát.
Úgy sem lehet okoskodni, hogy a ház körül olyan mélységig elszedem a talajt, hogy a lábazati szigetelés magassága a belső padló szint alá kerül?
Így a lábazat szigetelés ( XPS) legmagasabb pontja kívülröl a házon mondjuk 60-80 centi magasan végződik és innen indul a közetgyapot szigetelés, párnafa rendszerrel, faboritással. És ez a külső 60-80 centi magassági pont a belső padlózat szintje alatt van...
Így a falba vezetődő nedvesség a közetgyapoto keresztül már valamennyire ki tud szellőzni.
Lehet teljesen hülyeséget irtam akkor bocs.
A házat amugy körbe tudom ásni. JObban mondva nem is asni kell hanem pont az, hogy eltúrni egyenesre körülötte, mert annyit lejt a terep.
A padlószint a patakköhöz képest kb 20-30 centivel van magasabban.
De ha lehetséges akkor tervezem, hogy a jelenlegi beton ajzatra 10 centi lépésálló szigetelés, térháló erősitésű beton kerül. tehát akár 20 centit is emelhetek a padlószintet. Legalább a ház még jobban " kiemelkedne" a talajszintből.
a jelenlegi födém és a tető is le lesz cserélve. így a leendő belmagasság ( akár a padlószint is) képlékeny.
A falazat tufa kövei a fal nagyrészében egymáshoz illesztett, faragatott de alaktalan kövek, de a sarkokban precizen kötésbe rakott nagydarab kövek. darabonként legalabb 60-80 centiméter hosszú és 40x40 magasságú, szélességű kövek.
Andezit tufa a pontos anyag. Viszonylag könnyen faragható, de van köztük sárga andezit tufa ez keményebb, szedimentes fajta.
Hmm, olvastam erről az aquapol eljárásról. De nekem elég misztikusnak tünt.
Valahogy a mechanikai gátban ( az alap és a falazat között) jobban bízok. De ez sokszor kétségkívül pénztárca, munka, idő függvénye.
Bár ha minden kötél szakad ezt a technikát akár utólag is lehet művelni.? Felrakott külső szigetelésnél még is ugy tűnik, hogy nedvesedik akkor lehetne ezzel próbálkozni.?
Ezektől a mérhető, nézhető paraméterektől sajnos rosszabb állapotban van a ház. 15 éve lakatlan, nincs rajta csatorna. Így a falak környékén a föld jelenleg nedves az esőktöl. Borostyán boritotta az egész házat, ez csak a vakolattal együtt jött le.
A tető rossz állapota ( és a csatorna teljes hiánya) miatt sok helyen a vakolat felülröl levált.
A belső szobákban egy két menyezeti beázástol eltekintve sehol sincs a vakolattal baj a padló találkozásánál.
Padló rétegrend az gondolom nulla. Gondolom döngölt föld lehet a betonozás alatt.
Az alapba lévő kövek kötöanyag nélkül rakták ebben az időben. Kiásták az alap nyomvonalát és telehordták patak kövel. a pontos tipusát ennek nem ismerem, de rendkívül kemény, legombolyodott kő. Itt a környéken mai napig használják alapbetonozáskor.
Ez a "körakás" a falazás során folyamatosan igazodott a tufa kő rakásakor.
Az alap és a fal találkozása a lábazatnál egy két helyen kifagyott, pergős, de jól látni, hogy a csatorna hiáynában felverődő viz magasságáig ilyen.
Tudom így nehéz elválasztani, hogy melyik a tényleges talajnedvesség és melyik a tetőről érkező csapadék víz.
A tavalyi nyári, őszi rendkívüli szárazságkor abszolút száraz volt a talaj az alap melett kb 60 centiméter mélységig. Próba ásást végeztem ekkor.
Az aljzatod hőszigetelése is rossz, de ezt jelentős bontással-újraépitéssel tudnád csak javitani.
A födémedre jó lenne még rádobni legalább 10 cm-t a padlás felől, hogy optimális legyen. Ahol nincs a gipszkarton+hőszigetelés, ott borzasztó sok hő elveszik, gyakorlatilag kb 1500 Ft/m2/szezon, azaz kb 0,05 m3 gázt veszitesz NÉGYZETMÉTERENKÉNT NAPONTA!
A páraelszivó mindenképpen egy hőhíd, de mivel szükségszerű rossz, ebből a szempontból megkerülhetetlen, és annyira nem vészes a vesztesége éves szinten.
Az utólagos vizszigetelésben nem csak a sajtolós technika létezik. Az injektálásosról nincs jó véleményem, de létezik egy aquapol nevezetű eljárás, amire szintén van garancia, és nem jár roncsolással.
Átolvasva majd az egész topikot úgy gondoltam "Nopánick"-nak szegezném a kérdéseimet.
Mátra alján ( Abasáron) egy öreg házat szeretnék felujítani.
A ház minimum 60 éves, 50 centi vastag, vulkáni tufa kőböl rakott fallal készült.
A ház alapja, a falak alatt 60-80 centi mélyen patakkövel kirakott. De "vízelválasztás" az alap és a falak között nincsen. Az első kérdés egyből erre vonatkozna. Gondolom így xps szigetelést nem volna szabad felrakni a lábazatra..? Sajnos a falvágásos, téglasor fugába bepréselhető szigetelő lemezt nem válal senki , mivel nincs egyenes fugasor.
Milyen későbbi problémát okozhat ha még is leszigetelném kivülröl ( az alap mellett megásva) a lábazatot.
A ház maga egy természetes dombon van, a domb "alatt" 5-6 méter mélyen faragott, tufa pincék vannak. Abszolut belviz, szivárgó víz mentes a ház környéke. Maga a ház is kiemelkedik a talajszintből. A ház körul akár 80 centi mélyen is körbe bírom ásni a lábazatot.
Másik kérdés, hogy ezt a tufakőfalat gondolom célszerűbb közetgyapottal szigetelni?
Párnafa rendszerrel szeretném, és külső faburkolással, hogy valamennyire "lélegző" maradjon a fal és a szigetelés.
Milyen vastag és milyen tipusú szigetelest volna érdemes a falakra tenni?
Hiretelen ennyi kérdésem lenne. A többit menetközben.=)
Van kb 20m3 nyílászáróm kb : 2k de lehet hogy rosszabbak
Gázból 40000Ft nyit enged ki évente
2: ha szigetelem a falakat 0.2 értékig a 150m2 30000Ft enged majd el (most 0.7 100000Ft gáz )
3:
Padlásom most, hogy rajta van a 20 cm paplan durván ez is 0.2 K és 110m2 22000Ft évente gázból
4:
Ha most a pincére felragasztok 8cm grafitost akkor az is 0.2K ?? lesz és 14000Ft gáz megy el majd a kb 50m2 en évente ? Plusz a pincézetlen 60m2 padlóm 0.6 al számolva 36000Ft
Ez összesen 142000Ft gáz ha kb 30000Ft ot kiszellőztetek elképzelhető durván 200000Ft ből 1500m3 ből kihúzhatom a telet ?
Nem nincs a padlóban semmi szigetelés, ez a ház a 70 es évek végén épult, itt a pince felett méterenként hosszában sinek vannak közte pedig beton , a szobákban laminált parketta konyha fördő ott járólap !
Akkor mégis megpróbálom a 8 cm grafitost, a pince falon pedig 50 cm körbe gallérként felteszek !
A ház másik fele alatt nincs pince, mindenhol laminált parketta van , gondolom 20-25 cm aljzatbeton alatta meg föld, ott érdemes lenne felszedni a parkettát és alá valami lépésálló szigetelést tenni 2 cm vastagon ?Betont semmi képpen nem szeretném feltörni !
Ha átlagosan 180 napot tüzelünk egy évben, akkor nekem még mindig elmegy napi 20m3 számolva évente 3600m3 gáz !
Ha tavasszal beszigetelem a falakat 12cm epsel ,akkor a gázszilikát falam k értéke lemegy kb:0,2 re 600Ft-ot nyerek m2-enként éves szinten , akkor ez összesen évente 90000Ft megtakarítás a falon kb 650m3 gázból , és akkor még mindig 3000m3 gázt fogok elfogyasztani évent ?
Nagyon rossz lehet a fűtésem ?
Régi lemez kazán , gravitációs központi fűtés, gázkazán pedig régi thermotéka gázkazán !
