Azt, hogy hogyan szerkesszünk adott szög szárait belülről érintő adott sugarú kört, vagy adott körhöz adott külső pontból érintőt, valóban nem írtam le. De mint kiderült, (a kérdező szempontjából) felesleges is lett volna. Gondolom, annyira számodra sem fontos ...
ha leírod a te szerkesztésed menetét rögtön megérted mi a probléma
Na ugye, hogy a szerkesztés menetének leírásakor derül ki? :-) Egy geometria feladat diszkutálását körzős-vonalzós szerkesztéssel ritkán tudod elvégezni - márpedig, mint te is figyelmeztetsz, ez is a megoldás része. (no nem mintha én elvégeztem volna, ezt elismerem)
(jut eszembe, a két különböző megoldásra vezető paraméterek megvannak?)
Síkgeometriában összefüggnek a dolgok. Főleg nem értek egyet a slendriánsággal. Ez bevésődik. Aztán csak a gondok jönnek elő.
Fekete vázlatok catiában, vagy pro e ben a scatch doktor a legkedvencebb menű... stb, stb ....,egy kicsit megváltatoztatok egy változtatható paramétert és szétesik a modell...,stb. Felesleges munkák tömkelege generálódik. A nyomok oda vezetnek, hogy papíron se tudná megcsinálni.
Na most ahhoz képest láttam József Attila nagy költőnk egy ábrázoló geometriai szerkesztését. Megnézem neten, hátha meg van.
Amúgy meg ne tegyél úgy, mintha egy "Szerkesszünk ..." kezdetű geometriafeladatban a körző-vonalzós szerkesztés elvégzését várnák el a szerkesztés menetének leírása helyett.
Ebben is van valami: ahhoz, hogy valóban szerkesszünk, előtte tudnunk kell, mit is akarunk pontosan csinálni, és ehhez legtöbbször egy vázlat szükséges. Az eszközhasználat és a kényszerű precizitás könnyen elvonja a figyelmet a felhasználandó/felhasználható összefüggésektől.
Olyasmi, mint az autóvezetés: kezdetben a technika kezelése köti le minden figyelmünket - hiába tudjuk, hogy A-ból B-be szeretnénk eljutni, nem pedig pedálokat nyomkodni és kormányt tekergetni.
(Nekem meg az jutott eszembe, hogy amikor gimibe kezdtünk járni, és elkezdük a geometriát, mindenki szépen kikészítette az asztalára a vonalzókat, körzőt, ami kell, mire a tanárunk azt mondta, hogy ezeket mindenki tegye el, és délután szabadidejében játszadozzon velük, de a geometriához ezek nem kellenek.)
Nekem ugyanis az jön ki, hogy ha a sugár, a két oldal hossza és a közbezárt szög adott, akkor nem szerkeszthető meg. Az egyik adat felesleges szerintem. Vagy a szöget, vagy a sugárt, vagy az egyik oldal hosszát ki kell venni, ahhoz, hogy megszerkeszthető legyen. Különben nem jön ki érintőnégyzet.
A többi hozzászólónak is köszönöm az építő jellegű hozzászólást :-)
(Mindig lenyűgöz, ahogyan ráérzel a kérdező problémájára, tudásszintjére és a követelményekre, és korrekt, tényszerű és részletes válasszal szolgálsz.)
Első lépésben szerkeszd meg a kört és a két ismert oldalt. (Vagy a megrajzolt körhöz szerkessz két adott szöget bezáró érintőt és azokon vedd fel az oldalhosszakat, vagy az adott szögbe szerkeszd bele az adott sugarú kört.)
Ha két oldal (pl. AB és BC) így megvan, akkor második lépésben a szabad csúcsokból (A és C) szerkessz érintőt a körhöz és e két érintő metszéspontja lesz a negyedik csúcs, D.
Honnan kell kiindulni? Keressünk egy masszív elegendően nagy asztalt, legyen kiváló a fényviszony, valamint rajztábla, rajzszög 4db, körző 1db, és rotring ceruza szükséges. Keretezzük meg az A3 rajzlapot (pecsétmezővel) és töltsük ki.
