Én ennyire nem tudok belemélyedni. Számomra ez inkább egyfajta megérzés, ami persze lehet hamis is. (Valójában a megérzéseim szelektálására szeretnék többet tudni).
Egyébként pedig talán a káosszal csupán érintőlegesen lehet kapcsolatban, mert a pillangóhatás nem azt mondja, hogy a pillangó szárnycsapása a föld túlaldalán tornádót idézhet elő, hanem csupán egy lehetőséget. Azaz akár ennek a következtében lehet tornádó, és ha nem történik meg, akkor esetleg meg nem.
Amit meg én vélek: létezhetnek olyan kvantummechanikai jelenségek, amelyeknek - egyébként jelentéktelennek vélt - hatásai fölhalmozódhatnak, és jól észlelhető eredményt szülhetnek. S bár - a tudomány mai állása szerint - ezeket csupán véletlennek tudjuk be, ám ténylegesen konkrét - kvantummechanikai - okai lehetnek.
Az egyik megérzésem (feltételezésem) pl. a hiperonokat tartalmazó atomokkal kapcsolatos. Ismervén a szabad neutron instabilitását, és az atommagon belüli stabilitását, elképzelhető, hogy egyes hiperonok hosszabb távon stabilak maradhatnak bizonyos atommagokon belül, neutront vagy protont helyettesítve (vagy akár ++ vagy - töltéssel). Ez önmagában még nem is az én ötletem. De ezek az atomok nagyon hasonlóak ahhoz az elemhez, amelynek a magtöltése azonos velük (hiszen kémiailag az elektronok számítanak), ám a viselkedésük csak nagyon hasonló. Az eltérés hatása azonban bizonyos körülmények között felhalmozódhat, és az eredeti kémiai értelmezéstől eltérő eredményt szülhet. Lehet, hogy ez csupán fantazmagória, de az is lehet, hogy a dolgok itt vannak az orrunk előtt, csak még nem látjuk őket. Lehet, hogy bizonyos nehezen magyarázható kémiai (vagy biológiai) jelenségek hirtelen értelmet nyernek ezáltal. Csak ehhez az kell, hogy mások számára is érthetővé váljanak a kvantummechanika erős matematikát igénylő "bikkfanyelvén" megfogalmazott összefüggések.
Mindenesetre én érdeklődve várom a nehézionos ütköztetésekből eredő felfedezéseket, mert talán kiderül, hogy a ritkaság nem is olyan ritka.
Engem is felkeltettek a Káoszos elméletek. Főleg az erős kölcsönhatás kapcsán. Ugyanis kis energián az erős kölcsönhatás perturbatív úton nem számolható, mert a kölcsönhatási tag nem sokkal kisebb a szabad részhez képest. A rácstérelmélet tud ilyenkor számolni, mert rácsdiszkretizációval, a funkcionálintegrálással megoldható egy az egyben a QCD egyenlete. Oké, de az integrálás kisimítja az ingadozásokat, nagyon eltérő esetekhez tartozhat ugyanaz az integrál (vagyis szám). Mi lenne, ha káosz oldaláról probálnák megközelíteni a problémát?
Én nem tartom meglepőnek. Már rég számítottam valami hasonló jelenségre.
Leginkább a "pillangóhatás"-ra emlékeztet (l. Ray Bradbury: Mennydörgő robaj, és az annak alapján készült filmet). Ez pedig megerősíti a fizaika Kvantumkáosz-elméletének létjogosultságát (legalább is véleményem szerint).
Most látom csak, hogy az első cikk szerzője kicsoda :) .
Markó cikke azért több lehetőséget is fölvet. Kb. az szól a gyenge kh. paritássértéséből eredő magyarázat mellett, hogy _többnyire_ az annak megfelelő kezességűekből van több.
Z bozon hogyan hat kolcson a fotonnal?
Hát sokadrendben, nem? Fermionhurkon keresztül, pl.
A Lagrange-ban valami olyan van (a dolog struktúráját tekintve, és most lusta vagyok utánanézni, mű-ket nem írom be, bocs), hogy q*J_em*A , de (g*J_em+g'*J_3)Z - g és g' közt van valahogy a Weinberg-szög, és a J_em az szimmetrikus, a J_3 viszont már szelektív a jobb-bal tekintetében. De ezt szerintem te jobban tudod nálam. :)
Igazad van, hogy mostmar az elo szervezet biztositja az L aminosavak kizarolagos jelenletet. Lehetnek kivetelek egyes bakteriumokban es tengeri csigakban. de ez nagyon ritka. A cikk arra akar magyarazatot adni, hogy mi adta az L-aminosavak pici tobbseget akkor, amikor meg nem volt elo szervezet.
Nem tudom, ez nekem is gyanús. Van benne egy-két feltételezés. Utána kéne olvasni rendesen. A Fiziki Zsemlés cikkből nem az jön le, hogy konszenzus lenne a kérdésben...
..az elektrogyenge kölcsönhatás által biztosított előny a folyamat ideje alatt miképpen erősödik fel oly módon, hogy például a 20 aminosav.. szinte teljesen átment D-ből L formába..
Azért ne keverjük az aminosavakat ide, mert az élő szervezetbe beépülő L aminosavakat enzimek válogatják ki és már olyan fehérjéket eszünk amik eleve L aminosavakat tartalmaznak, D aminosavak normálisan nem épülnek be, felszívódásuk is lassúbb. Egyes bacillusok tartalmazhatnak D aminosavakat is, ugyanis a fejlettebb szervezetek nincsenek felkészülve (jól) ezek lebontására és ez a bacillusnak kényelmes. Kis mennyiségben meg mindenhol előfordulhatnak D aminosavak.
A diplomamunkám mellett olvastam egy cikket, ami nagyon meglepett:
"A legjelentősebb paritássértő gyenge kölcsönhatások a semleges gyenge erők, amelyeket a Z0-bozonok közvetítenek. Ezek a kölcsönhatások az atomfizikai és magfizikai normák szerint rendkívül rövid hatótávolságúak. Nagyon jó közelítéssel érintkezési jelenségeknek tarthatjuk őket. Mason, Tranter és MacDermott közelmúltbeli számításai azt mutatják, hogy négy aminosav (lényegében mindazok, amelyekre e számításokat elvégezték - alanin, valin, szerin és aszparaginsav) vizes közegben L állapotban stabilizálódik "természetellenes" D tükörképeikkel szemben. (Az elmélet egy kisebb diadalát jelenti, hogy cukrokra - különösen a D-gliceraldehid esetén - a számítások azt mutatják, hogy a jobbra csavarodó változat a stabilabb.) Ez a többletstabilitás szobahőmérsékleten 1017 molekula esetén egy többletet jelent. (10-17 ≈ 3 ˇ 10-19 eV/300 K). Ezen szám kicsinysége sok vegyészt elgondolkoztatott: vajon ez a mechanizmus lehet-e felelős a kialakult optikai aszimmetriáért. A döntő probléma tehát az, hogy az elektrogyenge kölcsönhatás által biztosított előny a folyamat ideje alatt miképpen erősödik fel oly módon, hogy például a 20 aminosav (amelyek felépítik a fehérjét) szinte teljesen átment D-ből L formába. Ezt a problémát K. D. Kondepudi és C. W. Nelson vizsgálta.
Tekintsük például a kvarckristályokat, amelyeket T= 300 K körüli hőmérsékleten nem-egyensúlyi statisztikus mechanikai rendszerként kezelhetők. Egy autokatalitikus mechanizmust és a késleltetett bifurkációk elméletét alkalmazva megmutathatjuk, hogy 1 km2 felületű és 4 m mélységű tóban 104 évbe telik az, hogy az elektrogyenge kölcsönhatás által biztosított előny a kvarcra vonatkozóan a szükséges mértékben érvényesüljön. Kondepudi és Nelson általános elméletet adnak a spontán királis szimmetriasértésre nemegyensúlyi kémiai rendszerekben és a semleges gyenge áramok lehetséges hatására ilyen folyamatban. Arra a következtetésre jutnak, hogy hosszú időskálán (104 év), nagy térfogatban, például óceánban lejátszódó reakciók esetében, a semleges gyenge áramok okozta paritássértés hatásait nem lehet kicsinek tekinteni."
Ez nagyon durva. Főleg, hogy az anyag-antianyag asszimetria magyarázatára is a gyenge kölcsönhatás által, a CP sértés segítségével is probálják magyarázni. Durva, hogy az aminosavak balkezességéért is a gyenge kölcsönhatás a felelős.
Mivel lehet magyarazni az anyag hullamtermeszetet?
Amivel a feny hullamtermeszetet is. A feny (foton) alapvetoen reszecske, 4 elemi reszecske epiti fel. Ezek egymas koruli keringese okozza a hullamtermeszetet mikozben ezek negyen fenysebesseggel mozognak egy iranyban, ld fotonmodell. A 4 reszecske egymashoz viszonyitott helyzete okozza az egyszer elektromos majd negyedhullamhosszal kesobb a foton magneses tulajdonsagat.
Mivel a barionos anyag fotonbol keletkezhet a foton kettehasadasaval (parkeltes), ezert a foton ket fele szinten hullamtulajdonsagokat mutat ugy a proton mint az elektron is, mert a toltes keringese a graviton-fel korul megmarad a toruszban is ami hullamjelleget ad az osszetett stabil reszecskeknek (proton elektron, antiproton pozitron, ezek a stabil reszecskek).
Nincs az elmeletedben a hatarozatlansagi relacio beepitve..
Persze, hogy nincs, mert annak semmi ertelme nincs, megerthetned vegre, hogy az csak a megfigyelesre vonatkozik, a termeszetben nincs ilyen, ezert nincs a modellben.
A SUSY nagy erénye mindenképpen a sötétanyagban rejlik. A neutrino szuperpartnere (sneutrino, a legkönnyebb SUSY partnerrészecske) az R-paritás miatt nem tud elbomlani, így a tömegével magyarázhatja a sötét anyagot. Ha a SUSY-ról kiderülne, hogy mégsincs, akkor nagyon érdekes lenne, hogy mi okozza a sötét anyagot.
(Angelika, meg szeretném jegyezni, hogy RMKI-ban Lukács Béláéktól hallottam, hogy ők sokkal hamarabb elvégezték azt a munkát, amiért a külföldiek 2011-ben Nobel-díjat kaptak, vagyis a Világegyetem inflációjáért. Egy más módszerrel dolgoztak, de ők is kisérleti adatokból építkeztek. Csak ők nem kerítettek akkora feneket a dolognak, és továbbléptek. A külföldiek pedig egy drága kísérletbe kezdtek, amik az IA-s típusú szupernovás távolságmeghatározáson alapult, és nagy szenzáció volt. http://www.origo.hu/tudomany/20111004-fizikai-nobeldij-2011ben.html
Csak az a bibi az egészben, hogy olyan nagyon messzi tartományokban, amit vizsgálnak, mert a ezek a nagyon régi szupernovák már valószínűleg más Chandrasekhar tömeggel bomlanak. Mert a Chandrasekhar-tömeghatár függ az anyagi minőségtől. De az inflációs időszakban szinte csak hidrogénből álltak a csillagok, nem volt annyi nehéz elem a csillagokban, ami manapság van. De nem baj, akkor is a magyarok voltak az elsők, és a királyok, ha ezek a külföldiek kaptak Nobel-díjat.)
Úgye a Higgs-mechanizmus nemcsak az elektrogyenge kölcsönhatásban lép fel, hanem a szupravezetésben is a Higgs-bozonok (Cooper-elektronok) adnak a fotonnak tömeget a szupravezető belsejében, és a mágneses tér emiatt nem jut be a szupravezetőbe (csak a szélén egy nagy picit). A SUSY sem kizárólag a részecskefizikában merül fel. A szuperszimmetria segítségével kvantummechanikai potenciálvölgyes feladatokat meg lehet oldani. Csak akkor a páros csomópontú hullámmegoldás szuperpárja lesz a páratlan csomópontú hullámmegoldás. Illetve a szuperszimmetria a mágneses tér hatása alatt vizsgált Ising-modellben is megmutatkozik, egy trikritikus pontban.
Nekem el tudod küldeni mégegyszer? Hát igen. Nem tudom, hogy a SUSY-nak vagy az SU(5)-ös Nagy Egyesítésnek kell megjelennie a gyorsítókban. Régebben azt írtam, hogy logikai szükségszerűség, hogy a SUSY teljesüljön:
1. mert m2>0 vagy m2=0 orbitok lehetnek csak, így a tachionnak megfelelő m2<0-t kizárja.
2. a vákuumenergia a SUSY-ban nem végtelen nagy, hanem nulla, mert a bozonok és fermionok nullaponti energiái kinullázák egymást (a bozoné 1/2 hvonásomega, a fermioné -1/2 hvonásomega).
3. az elektromágneses és gyenge, illetve az erős kölcsönhatás egy pontban egyesül
A 1. pontnál nem biztos, hogy szükséges, hogy szükség van egy általánosabb szimmetriára, azért hogy a tömeg valósságát biztosítsuk. Mert a tömeg értelmezésébe alapvetően nem fér bele, a képzetes tömeg. Mivel a fermionikus szektor antikommutáló mennyiségeinek antikommutátora az energiával arányos(nyugvó rendszerben, ez épp a tömeg). Az antikommutátor viszont csak pozitív értékű lehet.
2. pontnál a vákuumenergiára nulla jön ki. Ez úgye azért furcsa, mert a vákuumenergia kozmikus méretekben nézve, nem nulla, hanem egy kis pozitív érték. A renormálással a vákuumenergiára kijön a hagyományos Standard Modellben is nemnulla, véges érték. A SUSY esetén a vákuumenergia nemnulla értékét a SUSY explicit (nem spontán!) szimmetriasértésével akarják magyarázni. Ami súlyosabb sértés, mint a spontán, mert az explicit sértésnél nemc az alapállapot változik meg, hanem maga a dinamika.
3. az egy pontba egyesülés a SUSY magas szimmetriájából adódik. Vagyis onnan, hogy a bozonoknál mindenféle magasabb rendekben megjelenő divergenciáknak, van a fermionoknál divergenciapárja, csak ellentétes előjellel. Vagyis, nemcsak a vákuumenergia, hanem mindenféle divergencia kiesik.
Illetve a világnak miért kellene olyan szabályosnak lennie, hogy a kölcsönhatások egy pontban találkozzanak?
Ezek ellenére persze lehet, hogy létezik a SUSY, de logikailag nem szükségszerű, hogy létezzen. A SUSY-ban az a szépség, hogy magyarázza a sötétanyagot(ez a neutrino szuperpartnere, ami mivel a legkönnyebb egy megmaradó mennyiség miatt nem tud elbomlani, ahogy a proton sem tud, ha a barionszám tényleg megmarad), és ad helyet a gravitonnak. Ami elszomorító, hogy megduplázza a részecskék számát.
Annak én is örülnék, ha a gravitont is sikerülne megtalálni, mert így lenne teljes a kép. Utána már csak a négy alapvető kölcsönhatás egyesített elméletét kellene megalkotni..... SUSY? Képet találhatsz róla a szakdolgozatomban, ide nem engedte a rendszer beszúrni, mert túl nagy méretű......
> A kisérletekkel a tóruszmodell is összhangban van
Mondj már _egy_ kísérletet, amivel _számszerűen_ is összhangban van. Pl. vezesd le bármelyik részecske/atom/bármi felezési idejének, vagy kölcsönhatás hatáskeresztmetszetének a kiszámítását. Definiálhatsz saját konstansokat is, mondjuk akkor több esetet kell kiszámolni, hogy lássuk, nem arra az egy esetre vannak belőve a konstansok :)
"Vagy az LHC -ben szerinted nincsenek erõs kölcsönhatás alatt az ütközõ részecskék? Kétféle mércével mérsz."
Nincsenek, mert lehet, hogy nagy energiás részecskék ütköznek, de a köztük levő kölcsönhatási HI tag sokkal kisebb, mint H0. Vagyis itt szabad részecskék jöhetnek, mehetnek, alakulhatnak át, de a köztük a kölcsönhatás mindig csak egy kis perturbáció (zavar) marad.
"..de a Standard modell a kísérletekkel összhangban van. A kisérletekkel a tóruszmodell is összhangban van, csak az elcseszett értelmezésekkel nincs összhangban természetesen."
Ennek kellene a lényegnek lennie. Vissza kell adnia a modellednek is a kisérleti eredményeket.
"Ezek nem örvények ! A tóruszban egy graviton-fél kering ami egy energiarészecske. A graviton körül közben egy töltésrészecske spirálozik / kering. Ezek okozzák maguk az erőt."
Jó értem, de milyen erő tartja őket össze? Mi közvetíti köztük az erőhatást?
"Az egyik elektromos erőt okoz (ez az elektromos töltésrészecske, nyilván), míg a graviton a mágneses erőért felel."
A Maxwell-egyenletek szerint az elektromos és mágneses erőt egységesen elektromágneses mezőként kell kezelni. A QED-ben ennek a mezőnek lesz a kvantumja a foton. A gravitont tudtommal a gravitációs tér kvantumjának akarják bevezetni.
"Mezők nem léteznek, ezek hatását ne várd mert a mezőket ezek a részecskék építik fel, ezen hatások összességét érzékeled mezőként. Tehát nem a mezők okoznak erőket, hanem az elemi részecskék okozzák a mezőnek nevezett fikciókat."
Hogy magyarázod az interferenciajelenségeket? Mivel lehet magyarázni az anyag hullámtermészetét. Mert, ahogy látom a modelled determenisztikus keringésekről ír, értelmezve van a részecske pályája és impulzusa, amit pontosan kell ismerned. Nincs az elméletedben határozatlansági reláció beépítve. Ezért tartozkodhat az atommag belsejében elektron. Úgy gondolom, hogy klasszikus mechanikai leírást alkalmazol az atommag modellezésére.
"Természetesen, magától miért esne szét amikor az elektron normálisan egy stabil részecske, annyira, hogy a tudós világ elemi részecskének véli."
A sejtnek sem kell szétesnie, amikor elektronmikroszkoppal megnézed a sejttesteit, belső struktúráját. A vékony platinalemez atomjai sem semmisültek meg, amiket Rutherford, Geiger és Mardsen átvilágított alfa-sugárzással, és felfedezték, hogy az atomnak egy nagyon kis tartományában van atommag.
"Két féldisznó is csak nagyon erõs kölcsönhatásra jön létre és mégsem mondod, hogy az eredetije kvázidisznó volt vagy kváziféldisznók jöttek létre az egész disznóból.."
A disznó esetén a hentest nem érdekelte, hogy miből áll a disznó, hanem csak széttrancsirozza, mert ezért kap fizetést. Ha a hentes részecskefizikus lenne, akkor csak elég lenne megröntgeneznie a disznót, nem kellene a vizsgálat céljából a halálát okoznia. Vagyis az elemi részecskéknek nem kell ahoz darabokra hullniuk, hogy megtudjuk belső struktúráját.
A spinon és holon csak olyan elektronból jött létre, ami nagyon erõs kölcsönhatás alatt volt.. Természetesen, magától miért esne szét amikor az elektron normálisan egy stabil részecske, annyira, hogy a tudós világ elemi részecskének véli.
Két féldisznó is csak nagyon erõs kölcsönhatásra jön létre és mégsem mondod, hogy az eredetije kvázidisznó volt vagy kváziféldisznók jöttek létre az egész disznóból..
Vagy az LHC -ben szerinted nincsenek erõs kölcsönhatás alatt az ütközõ részecskék? Kétféle mércével mérsz.
..de a Standard modell a kísérletekkel összhangban van. A kisérletekkel a tóruszmodell is összhangban van, csak az elcseszett értelmezésekkel nincs összhangban természetesen.
..a modelledben a tóruszokat milyen erõhatások hozzák létre?Ezek nem örvények ! A tóruszban egy graviton-fél kering ami egy energiarészecske. A graviton körül közben egy töltésrészecske spirálozik / kering. Ezek okozzák maguk az erőt.
Az egyik elektromos erőt okoz (ez az elektromos töltésrészecske, nyilván), míg a graviton a mágneses erőért felel.
A (holo)graviton alkotórészei (tehát a két fél-graviton) körbe mennek. Ha a két ellentétes polaritású graviton-fél összekapcsolódik, akkor tökéletesen kiegyenlítik egymás kalimpálását, ezért a holograviton már egyenesen megy, nagyon gyorsan.
Mezők nem léteznek, ezek hatását ne várd mert a mezőket ezek a részecskék építik fel, ezen hatások összességét érzékeled mezőként. Tehát nem a mezők okoznak erőket, hanem az elemi részecskék okozzák a mezőnek nevezett fikciókat.
Közben utánanéztem, csak az ATLAS önmagában 2.6 szigmás szignifikanciát jelzett, ami kb. 99% valószínűséget jelent. Ez persze nem jelenti azt, hogy 1% eséllyel a tóruszmodell lesz a nyerő :)
Úgy látom, nem sok fogalmad van arról, mit jelent a "jóslat" ebben az esetben :)
> A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy kvarkok nincsenek.
Neutron, proton, kvark, bozon, vagy éppen tórusz az elméletekben van (vagy nincs). A mérésekben meg számok vannak, egyes detektorokban különböző észlelési gyakoriságok. Ha az én elméletem az, hogy kicsi zöld törpék alkotják az anyagot, akkor az nem jóslat, hogy de bizony tündérek viszont nincsenek :)
Jóslat az, hogy ennek következtében ha egy aranyrögöt háromszor megdörzsölök, majd ráolvasok egy versikét, akkor zöld színűvé változik. Hogy ezt a manócskák szerintem hogy csinálják, az egészen addig nem sok embert érdekel, amíg ki nem derül, hogy tényleg zölddé válik az aranyrög (amit ugyebár a korábbi modellek nem jósolnak).
> A tóruszmodell azt jósolja konkrétan, hogy Higgs bozonok nem léteznek, kár keresni.
Ez jó, én is felcsapok jósnak, 300 forintért percenként, és azt fogom jósolni, hogy a többi jóst nem érdemes felhívni, csak engem :)
Egyébként meg ha ennyire izgat a téma, érdemes lenne követni az LHC háza tájáról érkező híreket... most épp ott tartanak, hogy nagy (azt hiszem, >95%) eséllyel megtalálták a Higgs bozont 125 GeV energián, ráadásul az ATLAS és a CMS műszerek egymástól függetlenül szignifikáns valószínűséget jeleztek ugyanott, ami nem kis dolog. Igaz, a hivatalos "bizonyíték" valami 99.9999% kell, hogy legyen, de ehhez nagy valószínűséggel már csak egy kis időre van szükség.
