Házfelújításba kezdtem 2 éve akkor az egész kocsibejáró fel lett ásva mivel a szennyvíz és a vezetékes ivóvíz csövét le kellett fektetni. Sajnos a házból a mester elég magasan állt ki a szennyvízcsővel így meg is roppant 1x egy teherautó súlya alatt. Most ott tartok, hogy nem csinálok járdát és külön autóbejárót, hanem a házam és a szomszéd ház közötti rész egybe le lenne burkolva hátra a garázsig (kb 150m2). Kb. 10 cm vastagságú 2 éve tömörödő kohósalak van most lerakva 150 m2 részen ezen akarok végigmenni lapvibrátorral, hogy tömörödjön, hogy előkészítsem a tavaszi betonozásra. Viszont, ahogy néztem a szegélyköveket végig a bejáró két oldalán kb. 15cm magas helyem van a beton és a térkő részére. Ezért gondoltam arra, hogy csak lebetonoznám az egészet és utána színezném valahogy az egészet. Érdemes ezzel foglalkozni? Vagy mit javasolnátok? Ahogy számolgattam a térkő árában már bőven kapnék kerámia burkoló lapot is, esetleg a garázsba vettem pl. 33x66-os pei5 kopásállóságú jó vastag lapot ilyesmit nem használnak bejáróhoz? Nem szeretném felbontani a szegélyköveket illetve a kohósalakot, nem is lenne értelme mert akkor a szennyvízcsövet is meg kellene bolygatni. Mit tanácsoltok?
jaaaa... felmerült még az autolift is az autó garázsba varázslására. Anno még egy éve én beszéltem egy céggel, az egy igencsak horror 2 millás ajánlatot adott.
Szerintetek érdemes utánajárni, vagy máshonnan is ilyen ajánlatok várhatók? (annyira nem ugrálunk, nekem ez már felesleges flancnak tűnik... igaz, így lehetne garázsunk, de elég macerás lenne beállni - kapu kinyit, liftre rááll, az levisz a föld alá - garázsba behajt... )
20% fölött szerintem nem sok trükközési lehetőség van a garázs 1 méterrel feljebb rakásán kívül - ami esetünkben a régi épületrész miatt nem működne, a nappaliba meg nem szeretnénk egy csomó lépcsőn át feljutni (bár szerintem jó a szinteltolás, de itt randa lenne)
Úgyhogy a dolgok jelenlegi állása szerint lesz egy 30nm-es billiárdszobánk... (a pincéről nem teszünk le, ha most nem csináltatjuk meg, akkor soha).
Tiszta szerencse, hogy nem vettük meg a kiszemelt garázskaput... (találtunk egy tökéletes kaput féláron a gyártónál... ucsó darab lett volna, ma kellett volna lefoglalni... )
"kicsit" sírdogálunk...
A földszintes házba viszont annyira beleszerettünk, hogy nincs mese, hacsak nem jön valami teljesen új ötlet, ez marad - garázs nélkül (max. mobilgarázzsal, az engedély nélkül is mehet).
tudtok javasolni energetikai szakembert, aki felméri az ingatlant, és kiszámolja hol milyen hőveszteségem van, milyen beruházással mire számíthatok, valamint a tervezett garázsbeépítsnél segít a fűtés megfelelő kialakításában, a nyílászárók kiválasztásában.
17 kerület és környéke.
olyat keresek, aki képben mindenféle megoldással, és nem tőlem fog új gépészeti eszközökről hallani
nálam abból a szempontból hasonló a szitu, hogy az egyik emeleti erkélyajtónál úgy tűnik hamarabb szerelték a redőnyt, mint a hőszigetelést, és a redőnysínek szépen be vannak szigetelve. ezzel semmi gond nem volt, amíg a bevezető műanyagok egymás után ki nem törtek, elkezdett akadni a redőnyt. kb a 10 redőnyös volt hajlandó kijönni, az importőrt hívtam már fel, ő javasolt valakit, aki végül eljött. próbálta megráspolyozni a bevezető helyét, hogy ne akadjon tovább, meg kiszedte azokat a léceket, amik eldeformálódtak. na ez kb 2 hónapig volt jó, utána ugyanúgy megakadt. az lett a megoldás, hogy a redőnysínbe belecsavarozott új redőnysínt, kb 4 centivel kisebb redőnyt csináltattam, viszont innen kezdve hozzá lehet férni...
eléggé elgondolkodtatott, hogy csak olyan redőnyt szabad csináltatni, aminek minden alkatrészéhez hozzá lehet férni, mert sajnos előbb utóbb el fog romlani :(
Erről, meg KömKel lejárós sztorijáról jutott eszembe, amit 25 évvel ezelőtt tanultunk: Magyariországon a lépcsőt szeretik "majd lesz valami" alapon kezelni és csinálni, azaz hagynak egy lyukat, és abba beleteszik, ahogy sikerül. Márpedig ennek az eredménye az, hogy tele van az ország elcseszett lépcsőkkel, ahol hasraesnek, vagy a fejüket verik be a vendégek, vagy csak egyszerűen randák, mert alulról tele vannak kiszögellésekkel, ahol aztán bőven eremnek a pókhálók. Úgy, hogy nem építésznk tanultunk, egy negyed évig rajzoltattak velünk lépcsőket, csak hogy "ráálljon a kezünk".
Pár éve találkoztam egy gyönyörű példánnyal egy balatoni nyaralóban. A tulaj maga tervezte, szakmájára nézve sikeres úri szabó. Hiába szóltak neki a fiai is, hogy nem úgy kéne, az öreg elég autoriter volt, megmondta a tutifrankót. Hát el lett szabva rendesen. Egyrészt "szokás szerint" bevered a fejed a födémbe, másrészt olyan meredek, hogy majdnem létra. Emiatt a fokokból ki kellett vágni, hogy elférjen az ember lába. Így viszont a kivágások miatt "elfogyott" a fellépők egyik oldala, tehát előre meg van határozva, hogy melyik lábbal kell indulni a lépcsőn, különben a fordulóban nem tudsz hová lépni. Helyes, kis piros tappancsok vannak felragaszta az induló fokokra, azok mutatják a vendégnek a helyes lábtartást. Nem ugrálunk össz-vissza, rend lesz itt kérem!
egy szerelodobozt epitettek be a falba utolag (38 cm-es porotherm fal). Az ureg eleg nagy volt, majd 50x40-es es 20 cm mely. A mesterek nagy dunnyogve epitettek be athidalot, majd a szerelodoboz melletti falhezag betonozva lett (ki lett vesve az ureg, aztan kiderult, hogy bocs, a doboz nem is olyan nagy :-(, a guta majd megutott). A beton szerintem nem lett jol tomoritve (mondjuk a felrakott zsalu mellett nem is lehetett rendesen hozzaferni), s a beton utes nelkul furhato furokalapaccsal (meg kicsit porlik is, ha kapirgalom), 2 heti kotes utan. Hoztak egy zsak keszrekevert zsakos "beton" alapanyagot, ami persze nem lett eleg (ez valamelyik neves gyartotol volt), mert a doboz kisebb a vartnal, aztan kevertek 1:4 aranyban betont (cement:soder)... a res meg szuk volt, hullott az anyag a foldre rendesen, a vegen meg kezzel is raktak :-), de a tomorites mar nem ment (probaltak, s szetesett a zsalu elso korben). Csak fogtam a fejem, ahogy a fal kinezett az ureg alatt.
Az lenne a kerdesem, hogy a gyenge beton nem okoz(hat) gondot a jovoben? Mondjuk kap vakolast, s igazabol az athidalok miatt nagy teher nem is lesz rajta. A mesterek szerint jo az, orok eletre szol, de a fenti felvezetes utan kicsit ketkedve fogadom a dolgot... szoval az nem lenne jo, ha elkezd porladni a falban vagy ilyesmi. Mondjuk legkozelebb (remelem nem lesz legkozelebb), nem veluk dolgoztatok :-(
A lejáróba lehet csinálni pozitív-negatív hullámokat, ami egy 2m-es léccel mérve a negatívnál középen, a pozitívnál a két végén mérve 12 cm,nél nem több
Így a legtöbb autó nem akad fenn, kivétel, 1-2 sportkocsi
a redőnyláb szélességében az ablak és a redőnyláb közé beszabtam 6 cm-es xps-t, az ablakhoz ragasztottam, hálóztam, gletteltem, festettem fehérre, mint az ablak. Persze ugyanez felül is. Így a redőny 6 cm-el kijjebb került, de az ablaktok amúgy is redőnnyel takart része garantáltan nem hőhíd. Nem hiszem, hogy mindenkinek tetszene, engem általában a célszerűség vezet. (ha érdekel, hogy néz ki, keresek fotót, bár talán a hőszigetelés topikon tettem be kb. 1 éve)
Ami még problémás lehet, az ablak alsó része, ott a csatlakozó párkány hőhídmentes illesztése elgondolkodtató...
Egyetértek. Régen elmúlt az az idő, amikor a kőművesek 3-4 centis tűréssel dolgoztak (meg 1-3 fokkal). Hipermodern falazóanyagok és szerszámok vannak, tessék igenis 1 centis tűrésen belül dolgozni!
Volt szerencsém együtt dolgozni egy angol fickóval. A fal glettelését surlófénnyel ellenőrizte, és hétszer gletteltette át a festőkkel, egy rohadt vasat sem fizetve ki a pluszmunkáért. Elmondta az elején, hogy mit kér, és hogyan fogja ellenőrizni. Nem vették komolyan...
Én is mindig elmondom az elvárásaimat, ha nem teljesülnek, akkor javitság ki önköltségen, nem érdekel. Akinek nem tetszik, az menjen máshová dolgozni, ahol ezt elnézik.
Szerencsére az újabb generáció (nem a legújabb) és a régiek közül is páran felismerték az igényes munka igényét, és még most is tökig vannak JÓL FIZETŐ munkával.
el lehet csalni. Arról van szó -egy új építésű háznál- hogy az egy valami, hogy mi van a terveken, az meg egy másik, hogy mi épült meg.
Nem ertelek felre. Attol, hogy az "elcsalas" meg a tervekkel nem egyezes teljesen altalanos, attol az meg kontarsag, hozzanemertes, trehany, szar munka. Nehogyma egy komuves ne legyen kepes centi pontossaggal kialakitani egy falnyilast. Ha meg nem sikerult, lehet elovenni a nagyflexet es kesz. Nehogyma azert legyen 100 even keresztul tele "elcsalassal" a haz, mert anno ugy egyszerubb volt a komuvesnek.
Majd lesz aki elmagyarazza, hogy nem ertem, az az egy centi nem szamit az ablaknal, csak tudom hogy akinek az az egy centi nem szamit, annak majd a ketto sem szamit a sarok derekszogenel, majd elcsaljak vakolattal, es a vegen pl nem lehet betenni a kadat. Meg elcsaljak a lepcsot, a vendegek meg a kovetkezo 30 evben fel fognak bukni az utolso elotti lepcsofokon. Azert csak 30, mert addigra tonkremegy a burkolat, elokerul a flex, es ki lesz javitva.
Azt nagyon jól gondoltad, hogy nagyobb falnyílás kell a beforduló hőszigetelés miatt, nem egyszer meg szoktak erről feledkezni és nem csak laikusok. A tokdoldónak az a szerepe, hogy szilárd kapcsolatot képezzen a fal és a tok között, magyarul ez egy távtartó. Általában 5cm-es ráfordulásnál 3cm-es szokott lenni a tokdoldó. Egyrészt van egy beépítési hézag PUR habbal + 3cm toktoldó + 1-3cm-t rá lehet takarni a tokra, így jön ki az 5cm szigetelés vastagság. De szerintem érdemes lenne felvenni a kapcsolatot/keresni nyílászáróst és vele leegyeztetni ezeket a méreteket/megoldásokat, elvégre ő tudja, hogy az ablakához mi kell.
A toktoldó drága, és szerintem hanggátlás/hővezetés szempontjából is rontja az ablakot.
Én úgy csinálnám, hogy az ytongot az ablak feléig tolnám ki, a másik felétől indulna kifelé az XPS.
Az ablakok méreteinél figyelembe kell ám venni a redőnyt is! Ugyanis azt is centi pontossággal fogják legyártani, MÉRETRE.
Az ablak tokja általában (szemből nézve) 55-60 mm széles. A redőnysín 35-40 mm széles.
1. ha nem fordulsz be a szigeteléssel a tokra, akkor a redőnyöd ugyanolyan széles lesz, mint az ablak, tehát a tokból (szemből) látszik 20 mm.
2. ha befordulsz 1 cm-t+1 cm a purhab miatt, az 2 cm-es szigetelést jelent. Itt már a redőnyöd 1-1 cm-el kisebb, mint az ablak, tehát (szemből) a tokból marad 10 mm
3. ha befordulsz 2 cm-t+1 cm purhab, az 3 cm beforduló szigetelés. Itt az ablaktokból (szemből) nem látszódik semmi, a redőnyöd 2-2 cm-el kisebb, mint az ablak.
(mindjárt csinálok ábrákat)
Nálam a negyedik kombináció van:
Úgy gondoltam elég a 2 cm befordulás az elején. De mivel a régi részen kisméretű téglával van felfalazva az ablaknyilás, rájöttem, ez kevés lesz. Viszont addigra le voltak gyártva a redőnyök, és az ablakok is megvoltak.
Felraktuk a redőnysineket (10 mm látszik a tokból szemből), befordultam 2 cm szigeteléssel, MAJD még 4 cm-el, ami eltakarja a redőnysint. Igy összesen van 6 cm.
Viszont a redőnyhöz nem férek hozzá bontás nélkül...
No, akkor most kérnék egy kis türelmet hozzám :-) Az hiszem, hogy értem, hogy a hagyományos módon hogy működik a dolog. Az én esetemben 5-5 centiméterrel nagyobbra lett hagyva az ablaknyílás a névleges méretnél, mert a2-3 centiméter vastag beforduló szigetelést keveseltem. Továbbá nem is nagyon akartam ráfordulni az ablakra, hanem eleve az ablaknyílást akartam "kibélelni" körbe 5 cm-es hőszigeteléssel úgy, hogy a hőszigetelés behelyezése után legyen meg az ablak névleges mérete. Tehát a terven szereplő ablaméret mondjuk 90x150, akkor a falazott nyílás mérete 100x160, vagy (100x155, ha felül a hőszigetelés az elemmagas áthidalóban van. Ahogy behelyezem az 5 cm-es hőszigetelést körben, úgy lesz meg a névleges 90x150-es nyílásméret. Az ablak itt is a falhoz lenne rögzítve, csak az 5 cm-es hőszigetelésen keresztül dübelezve.
Erre a megoldásra mondtátok, hogy rossz hangszigetelés szempontjából, ezért lenne a belső részre Ytong rakva. A toktoldót miért látod szükségesnek? Nem értem a szerepét pontosan. Vagy csak azért kellene, hogy ne kelljen még a beépítés után a purhabozott részt takargatni?
Nem. Az ablakot a falhoz kell rögzíteni, 5cm vtg ráfordulásnál már kell tokdoldó. Ablak toktoldóval beépít, majd utána ráfordulni, rátakarni a toktoldóra/tokra.
Félreértesz. Nem arról van szó, hogy minden ablak más méretű. Eleve az ablakos nem fog gyártani az egy nyílásra 149-es a masáikra 148-as ablakot, megoldja mindkettőt 148-assal, de nem is pár centiről beszélek, amit úgyse fog észrevenni senki, mert el lehet csalni. Arról van szó -egy új építésű háznál- hogy az egy valami, hogy mi van a terveken, az meg egy másik, hogy mi épült meg. Itt a kivitelezés elbaszásától kezdve a menetközbeni megrendelői változtatáson át sokminden lehet. Aztán az ablakos ott áll a "bediktált" méretű ablakokkal, miközben a valóság meg más.
persze kenyelmes a meretre keszult ablakot beepiteni, de az eredmeny szar. milyen mar, ha az ablakok nem egyforma magasak pl? remelem a magassagot azert nem csinaljak meretre.
Erre nem is gondoltam, hogy a hangszigetelést lerontja. KömKel által írt megoldás tetszik. Bár nem tudom, hogy annyira kell-e nekem a hangszigetelés, olyan csendes környéken építkezek, hogy gyakorlatilag nincs zaj. Bár előfordulhat majd, hogy a szomszéd vesz egy idegbeteg ugatós kutyát, aztán szidom magamat, hogy elcsesztem a hangszigetelést.
belülről 5-ös ytonggal felfalazni, kivülről meg az 5 cm xps.
Én ráfordultam az ablakokra teljesen, mivel redőnysinem is van, és akkor már mindegy, hogy az látszódik-e... Viszont ezzel a redőny szerelhetőségét akadályozom, és szinezés után nagyon fogok anyázni, ha hozzá kell nyúlni mégis.
Szóval bármilyen jó is az ablakra ráfordulás, vannak hátrányai a későbbiekben.
Így viszont bukod a hangszigetelést... a tégla és a tok közötti EPS-en keresztül bejön a hang, ezt szépen látni, azaz hallani egy ismerősömnél, aki így oldotta meg.
Beépítés után kell ráfordulni a szigeteléssel a tokra, akkro nincs ilyen gond.
Néztek is az ablakosok, amikor terv alapján rendeltük az ablakokat. Aláíratták velünk, hogy mi adtuk meg a méreteket, semmi felelősséget nem vállalnak... Aztán beszereléskor meg ámuldoztak, hogy soha nem szereltek még úgy, hogy ne kellett volna a falból vésni vagy a tokból gyalulni :) Éljen a CAD és a CNC :)
