Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
egerészölyv (Buteo buteo - Mäusebussard - Eurasian Buzzard) v. egerész, egerésző ölyv, másutt ülü, ill. sikoltó-, síró-, tarló kánya stb.: mintegy 540-580 mm nagyságú költöző madár a vágómadárfélék családjában, amely március 12-e körül érkezik hozzánk.
A formáit tekintve hasonlít a darázsölyvre, de annál sokkal erősebb. A vörös vércse után a leggyakoribb ragadozónk.
Azokat a területeket kedveli, ahol a kiterjedt erdőségek nyílt mezőkkel váltakoznak.
Eurázsia mérsékelt övében szinte mindenütt általános, egészen Japánig. Tibetben az erdőségekhez ragaszkodik, de a sztyeppei pocokjárás ki szokta csalogatni. Otthonosan mozog lápok fölött is.
Órákig elüldögél egy kövön, oszlopon v. földhányáson. Amikor felemelkedik, hatalmas szárnyaival (fesztávolság 1,2 m) méltóságteljesen úszik a levegőben. A röpképe sasszerű, s gyönyörűen tud vitorlázni.
Eléggé lomha, így a kiszemelt zsákmánynak van esélye a menekülésre.
Fényes, barna szeme jellegzetes.
Nincs a sárgás csüdön (72-78 mm) toll, ez árulkodik, hogy bár nagyon hasonlít a sasokra, nem sok köze van hozzájuk.
A csőr sárgás orrviasszal 25-28 mm-es. Az egyenesen metszett, 15-17 sötétebb harántsávval díszített farok hossza 218-245 mm.
A mellükön elmosódó V-rajzolat látható. Ezen túl a tollazat színárnyalatai eléggé változatosak, szinte a fehértől a feketés barnáig minden árnyalat előfordulhat.
Nagy eltérések mutatkoznak két egyed között is. Összességében elmondható, hogy a szárny (393-437 mm) alulról és a test alja kevésbé világosabb, mint a gatyásölyvön.
Nálunk átvonulóban szokott mutatkozni egy-egy rőtesebb példány, ezek a
B. b. vulpinus
vagyis pusztai ölyv néven leírt alfajhoz tartoznak. Rajta kívül további alfajok:
Április végén, májusban, rendszerint a fák törzséhez közel, viszont nagyon magasra épített fészkében költ. Másutt elhagyatott sziklás tengerpartot keres fel költés céljából.
A fészekalja 2-4 fehérpettyes zöld v. barnafoltos tojásból áll. A kicsik a 28-31. napon kelnek, s a szülők 6-7 hétig pátyolgatják őket.
Kisemlősöket, apróbb, beteg madarakat zsákmányol, de nem veti meg a rovarokat és a gilisztákat sem. Vannak példányok, amelyek kígyókra, mások madarakra specializálódtak.
A jó alkalmazkodóképessége folytán, táplálékhiányos időszakban kihasználja a mesterségesen felduzzasztott fácánállomány kínálta lehetőségeket. Ilyenkor a fácánosok környékén koncentrálódik.
A röpte lomha, a sasokéhoz hasonló, de a rövid nyaka leleplezi. A hangja panaszos hijü-ü, hij-jé kiáltozás.
Kártevése sokszor el van túlozva, erről árulkodnak a gyomortartalom-vizsgálatok (Suri, 1982)
Megnevezés Hónap
V. VI. VII. VIII.
Összes állat 42 49 26 18
Mezei pocok 11 13 9 8
Fácán 1 6 2 1
Ha az összes elfogyasztott állathoz viszonyítjuk a gyomortartalmakban talált fácánok számát, akkor nem igazán szállhatunk vitába a védelmezőkkel, akik 1933-ban érték el, hogy hazánkban a faj védelmet élvezzen.
Védett, az eszmei értéke: 20 000 Ft. Sőt, 2012-ben az Év madarának választották, ami azt tükrözi, hogy fokozott figyelmet szentelnek rá.(→VÁGÓMADÁRFÉLÉK.)
holló (Corvus corax - Kolkrabe - Common Raven) v. nagyvarjú: a →VARJÚFÉLÉK CSALÁDJÁBA TARTOZÓ LEGNAGYOBB (59-64 cm) énekesmadarunk. Előfordul Észak-Amerikában is, méghozzá helyenként észak felé átlépi a 80. szélességi fokot, dél felé pedig már otthon van Nicaraguában is.
Tibetben a keselyűk mellett részt vállal az ottani szokások szerint kitett halottak eltakarításában.
Elfogja a fiatal nyulat, keres magának gilisztát, fogyaszt magvakat, gyümölcsöt és "kivájja a dög szemét".
Erős csőrének (79-84 mm) felső vonala ívelt.
A szárny 420-449 mm. Az erős, fekete lábon a csüd 70-73 mm.
A farok (270-280 mm) ék alakú, de a vége kerekedő.
A tollazat kékesen fénylő fekete. A toroktájékon szakállszerű bozont mutatkozik.
A szem sötétbarna.
A fiatalok tollazata matt.
Nagyobb erdőségekben, magas fákon fészkelnek. Ágakból összehordott masszív alkalmatosságot építenek. Évekig kitart a fészkénél. Az is előfordul, hogy sziklafalon költ, ilyenkor is hűséges a fészkelő helyéhez.
A nászrepülését kifigyelni nagy élmény, ti. közben gurgulázó és harangszerű hangokat hallat, felborzolja a hosszú farktollait; játékos fordulatokat tesz a levegőben, imitálja a zuhanást, s a mutatványok között szerepel HÁTON VALÓ REPÜLÉS IS.
Akinek van ideje megfigyelni a párt, az hamar észreveszi, hogy a hím a tojót és a tojó a hímet a saját "nevén" szólítja.
Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól Konrad Lorenz rendkívül élvezetes leírásban számol be, melyből kiderül, hogy a hollót tartja a legintelligensebb madárnak.
A rendszerint 5 db, zöldes fehér alapon szürkével, barnával foltozott tojásból álló fészekaljat a tojó egyedül költi ki.
A kotlási idő 3 hét, s feltűnő, hogy esetenként már februárban a tojásán ül. A kicsik 5-6 hetes korukban repülősek.
Meglehetősen ritka, ezért természetvédelmi értékként fokozott védelmet élvez.
Sőt, a pilisi állomány felerősítése végett (ahol a 80-as években már csak egy költő pár maradt) szabadon engedtek néhány párat, minek eredményeként a 90-es évekre már több mint 30 pár fészkelt.
: kékes csillogású fekete szín (hollószín). (os corcoideum): a vállízület csontja (→coracoideum).: az álmoskönyvek szerint hollóval álmodni kellemetlenséget jelent. Rossz hírt fogunk kapni.
A szem sötétbarna.
A fiatalok tollazata matt.
Nagyobb erdőségekben, magas fákon fészkelnek. Ágakból összehordott masszív alkalmatosságot építenek. Évekig kitart a fészkénél. Az is előfordul, hogy sziklafalon költ, ilyenkor is hűséges a fészkelő helyéhez.
A nászrepülését kifigyelni nagy élmény, ti. közben gurgulázó és harangszerű hangokat hallat, felborzolja a hosszú farktollait; játékos fordulatokat tesz a levegőben, imitálja a zuhanást, s a mutatványok között szerepel HÁTON VALÓ REPÜLÉS IS.
Akinek van ideje megfigyelni a párt, az hamar észreveszi, hogy a hím a tojót és a tojó a hímet a saját "nevén" szólítja.
Ezzel kapcsolatos tapasztalatairól Konrad Lorenz rendkívül élvezetes leírásban számol be, melyből kiderül, hogy a hollót tartja a legintelligensebb madárnak.
A rendszerint 5 db, zöldes fehér alapon szürkével, barnával foltozott tojásból álló fészekaljat a tojó egyedül költi ki.
A kotlási idő 3 hét, s feltűnő, hogy esetenként már februárban a tojásán ül. A kicsik 5-6 hetes korukban repülősek.
Meglehetősen ritka, ezért természetvédelmi értékként fokozott védelmet élvez.
Sőt, a pilisi állomány felerősítése végett (ahol a 80-as években már csak egy költő pár maradt) szabadon engedtek néhány párat, minek eredményeként a 90-es évekre már több mint 30 pár fészkelt.
Nálam meg sajnos a számítógép nem akart engedelmeskedni, meg egyéb zűrök miatt iszonyúan feltorlódtak a tennivalóim, ezért tisztelettel kérem elnézésedet. A képek, amelyeket email-ben küldtél, nagyon szépen, köszönöm szépen. Valamennyi ragyogó, nagy hasznukat vesszük a lexikonban.
Szívből kívánom, hogy az új év hozzon számodra (és minden kedves madárbarát társunk számára) sok-sok örömöt és boldogságot, tenyésztő barátainknak gazdag fészekaljakat!
Már aggódtam, hogy egyáltalán jó címre küldtem -e, mostanában (így év vége felé) több balkezesre sikeredett produkcióm elbizonytalanított...;-)
Külön örömömre szolgál ha azok, a számomra momentán kedves képek között találtok a lexikonba is használhatót!:) Amennyiben találok még arra érdemesnek tűnőket amik persze elsősorban "madárcentrikusak" valahova (?) átküldjem e?
Gál Szabolcs (1982-): 10 éves korában kezdett madarászni, s évek óta mindig 200-nál több madarfajt sikerül bizonyítottan megfigyelnie hazánkban, főként Zala megye lankáin és a Balaton nyugati medencéjében. Rendkívül elkötelezett, már-már megszállott terepmadarász. A teljesítményét 2009-ben, vagyis az “Év terepmadarásza” címet az első alkalommal történő odaitélése során Gál Szabolcs érdemelte ki.
fehérnyakú varjú (Corvus albicollis - White-necked Raven): 50-54 cm hosszú, fénylő kékes fekete tollazatú varjúféle a háton és a tarkó alatt egy a végeknél elkeskenyedő fehér csíkkal.
A hatalmas, fekete csőrök is a felső káva hegyén fehérrel jelzettek.
Kelet és Dél-Afrika hegyvidéki tájain gyakori, be-bemerészkedik a településekre is. Fák gyümölcseivel táplálkozik, de azt is tudja, hogy törje fel a teknős páncélját.
éhségcsík: a tollasodás rendkívüli módon igénybe veszi a madár szervezetét, ha ilyenkor (fiókáknál v. vedléskor) mennyiségében, minőségében elégtelen táplálékhoz jut a madár, akkor annak következménye a tollakon az ún „éhségcsík” keletkezése.
Tulajdonképpen azt jelenti, hogy az ínség idején növekedő tollrészek (vágómadárféléknél óránként 0,2 mm növekedésről van szó) silányabbak, mint a normál szakaszban keletkező tollrészek. Ezt a minőségében satnya tollcsíkot - nem ritkán tollcsíkokat - a szakértő szem észre is veszi.
Tapasztalatok szerint az éhségcsíkok mentén a toll könnyebben törik.
Cornell Egyetem (Cornell University): 1865-ben létesített alapítványi, de államilag is támogatott egyetem New York államban (a fő campus helye Ithaca város). Célja, hogy az élet minden területén gyarapítsa a tudást.
A szellemiségére jellemző, hogy a felsőfokú oktatási intézmények között elsőként valósította meg a villanyvilágítást. 2800 hektáros botanikus kertje is világhírű. New Yorkban orvosi egyetemet üzemeltet, 2004-ben Katarban hoztak létre orvosi kollégiumot. Puerto Ricoba ők telepítették a világ máig egyetlen tányéros rádióteleszkópját
A 150 éves intézmény az ezredfordulóig mintegy negyedmillió(!) hallgatónak nyújtott lehetőséget, s hogy ez milyen szinten sikerült, arra beszédes bizonyíték: közülük 41 tudós érdemelte ki valamely Nobel-bizottság elismerését.
S hogy a mi szempontunkból fontos tevékenységeikről is essék szó: az egyetem kutatócsoportja 2004-ben szenzációszámba menő felfedezést tett közzé arról, hogy a kihaltnak leírt →királyharkály (Campephilus principalis - Ivory-billed Woodpecker) példányait lelte fel az arkansasi Cache River National Wildlife Refuge (nemzeti vadrezervátum) területén – sajnos később a bozonyítékok nem bizonyultak elegendőnek. Vagy pl. a Cornell Egyetem Ornitológiai Intézete sólyomtenyészetében alkalmazták először a tíz napnál fiatalabb vágómadaraknak a fiziológiás sóoldatba mártott húscsíkokkal való etetését. Ennél sokkal nagyobb eredmény, hogy Tom Cade a DDT-hatás következtében a kihalás szélére került amerikai vándorsólyom állományt az egyetem mintegy 30 évig tartó programja révén (Cornell Raptor Program), képzett személyzet és önkéntesek bevonásával visszatornáztatta a normális szintre. Az első nagy siker 1973-ban született, amikor 20 fiatal, mesterséges tenyésztéssel létrehozott vándorsólymot bocsátottak a szabad természetbe.
Számos módszert alkalmaztak. Nem önmagáért a változatosság kedvéért, hanem a helyzet bonyolultsága miatt. Gondoljunk bele, hogy nyilvánvalóan más lehetőségeket kínál és igényel a sérült, a természetben életképtelen példányokkal való foglalkozás, mást az a pár, amelynek a tojásai a DDT miatti héjelvékonyodás okán folyton eltörnek, így a szabad természetben tőlük nem lehet várni szaporulatot…
A legérdekesebb, hogy kidolgozták a törékeny héjú tojások keltetését, s a fiókák szabad természetben (sziklafalon kiépített műfészekben) való felnevelését. Módszerük lényege, hogy a kötélliften a műfészekhez leereszkedő gondozó rejtve-fedve etette a fiókákat, így a kicsik nem tekintették az embert szülőjüknek, nem váltak imprintált madárrá, ezért a visszavadításuk sem okozott problémát.
A programban hasznát vették a madarak fészekaljjal kapcsolatos azon tulajdonságának, hogy ha elveszünk 1-2 tojást, a tojó újra és újra késztetést érez a fészekaljanként jellemző tojásszám kialakítására.
A program során derült fény arra is, hogy a fiatal sólymok mintegy 50 %-a nagyobb ragadozók, sasok áldozataivá válik. A kisebbeket, még a fészekből nem ritkán baglyok ragadják el.
tollbábú: a solymászat eszköze (idegen kifejezéssel: →szatuna), egy cc másfél méteres zsinórra kötött, galamb nagyságú, rendszerint patkó alakú, tollal fedett ”bábú”, madárimitáció, mely a vadászmadár visszacsalogatására szolgál. A solymász fel-feldobja, s a madara azt hívén, hogy zsákmány mutatkozik, visszatér a gazdájához.
A régebbi, úgynevezett élőgalambos visszahívást hivatott kiváltani, s hogy a dolog élethűbb legyen, szoktak a bábura kiszárított tollas (fácán, varjú) szárnyat erősíteni. A bábú és a zsinór közé célszerű forgókapcsot iktatni, hogy a pörgő bábu ne gubancolja össze a zsinórt.
Héja és karvaly kivételével szoktak a bábura jutalomfalatot is felerősíteni. Az említett fajokat ezzel szemben le kell léptetni a “zsákmányról” és külön kínálni.
A bábuzás technikája: a bábuszíj végét a bal bezünkbe fogjuk, a jobbkezünkbe a szíjat a bábutól kb 1 méterre tartjuk, és ferde síkban elkezdjük forgatni, amikor a madár rávág, a jobb és a balkéz közötti szíjat engedjük átcsúszni a jobb kezünkön, ezzel megváltozik a forgó csali röppályája és a madár valószínűleg elvéti.
Ilyenkor újra támadó helyzetet vesz fel… Ez a gyakorlás.
→tanállat
Záborszky-féle tollbábú
Tom J. Cade (1928-): 1951-ben az University Alaska hallgatójaként antropológiából szerzett diplomát és doktori címet, ezt követően múzeumokban munkatárs majd főmunkatárs, mígnem a Cornell University tanáraként világhírnévre tett szert.
Ennek alapja az 1970-ben létrehozott Peregrine Alapítványban ( Peregrine Fund in Boise) betöltött szerepe és a ragadozó madarak iránt megnyilvánuló megszállott elkötelezettsége lett
A Cornell University amerikai vándorsólyom megmentési projektjét vezetve irányította a sólymok fogságban történő mesterséges szaporítását, s az abban szerzett tapasztalataival gazdagította az ornitológiát. Publikációinak zöme szintén a sólymokkal kapcsolatos és négy könyve is a veszélyeztetett fajok megmentésével kapcsolatos kérdésekre keresi a választ.
1993-tól nyugdíjas. Legismertebb könyve a Return of the Peregrine.
sapka v. solymászsapka (Falcon with his cap - Falcon-hoods): a solymászat eszköze, mely a madár nyugodt, stresszmentes pihentetésére, szállításához a megfelelő feltételek biztosítására szolgál. Tudniillik a vágómadarak az őket körülvevő világot javaréészt a vizuális ingerek útján érzékelik. Amennyiben ezektől elzárjuk őket, már cask a hanghatásoktól rémülhetnek meg.
Az eszközzel kapcsolatban elvárás, hogy pontosan illeszkedjék a fejre, s a madár azt ne tudja levenni. Sem nagy, lötyögős, sem kicsi, szorulós nem lehet. A cél vele a vizuális ingerek kiszűrése, ezért sehol nem szűrődhet be rajta fény. Viszont a szemet nem irritálhatja, az orrnyílást nem fedheti el, az állszíj alatt elég helyet kell hagynia a csőr kinyitásához. A kifogástalan sapka behúzószárai pontosan a nyakszírt alatt húzzák be a tarkórészt.
Következésképpen a kifogástalan sapka egyedre van szabva v. a madárra van igazítva. A rossz sapka a madár halálát is okozhatja!
Fontos tudni: a sapkával (v. szekrényben) pihentetett madárhoz nyugodt hangon beszélve kell közelíteni, hogy a madár ha a gazdáját nem is látja, a hangja alapján fel tudja ismerni. (Tudnivaló, hogy az eszköz sokkal inkább zárt sisak, mint sapka.)
A sapka feladásának eltűrésére meg kell tanítanunk a madarat. Ennek ideje a szelidítés első fázisának lezárulása után következik be.
Amikor etetés után, tévézés közben a madár már nyugodtan megül az öklünkön, eltűri, hogy hozzá érjünk, akkor kell elővennünk a sapkát.
A sapkához szoktatás első mozdulata: simitsuk végig a sapkával a madár mellét! S egy megfelelő pillanatban hirtelen mozdulattal tegyük azt a fejére.
Ám mielőtt ideje lenne tiltakozni, már le is kapjuk. A tévé félhomályában viszonylag könnyű a dolgunk, s a fel-, lesapkázott madár lassan (4-5 óra alatt) rájön, hogy valójában nincs mitől tartania.
Megpróbálhatod a sapka zárását, de légy résen, s ha tiltakozna a madár, akkor szabadítad ki a fejét és cask kis szünet után kezd újra a tréninget! Egy idő után felejtsd rajta a sapkát!
Előfordulhat, hogy el is bóbiskol a sapka alatt – ez esetben a mellét simitva előbb ébrezd fel a madarat, s csak aztán vedd le róla a sapkát!
Pihenésként tehettek egy kört a lakásban, közben elidőzhetsz a vizesblokkban. Igyál, s kínáld meg a madaradat is (→itatás)!
Ivás után megrázza magát a madár és tollászkodni kezd, ez annak a jele, hogy őszintén jól érzi magát. Élvezd a helyzetet, majd simogasd a mellén a sapkával újra és megint sapkáztass (le s fel)! Amikor ez már egy abszolut bevett gyakorlattá válik, az ülőrudon sapkában pihentetheted a madarad. Persze még ilyenkor is előfordulhat, hogy valamitől nagyon megijed és félelmében megugrik.
Ha nem vagyunk a közelben, akkor bizony meglehet, hogy egész éjjel a lábszíjon lógva verdes-szenved. Ezért a probléma megelőzése érdekében érdemes a másik béklyóra csörgőt rakni. Annak a hangja riasztja a solymászt. Ám a legbiztosabb megoldás a madárszekrényben altatás.
→itatás, →idomítás, →madárszekrény, →Záborszky Ede
egerészölyv
Záborszky-féle tollbábú
Tom J. Cade
Óholland kapucinus galamb
Sólyomsapka