No megállj csak! Nem transzformátorról, hanem csatolt rezgőkörökről van szó.
Megfelelő jósági tényezővel, kis rézveszteségggel ki lehet alakítani olyan rezgőkört, ami önmagában nem fogyaszt sokat.
Nincs rövidzár üresjáratban, hiszen egy soros rezgőkör szakadást képvisel rezonancia frekvencián.
Amikor fölé ér a csatolt tekercs akkor is csak az átadott energia jelenik meg veszteségként a primer oldalon, tehát rossz csatolás esetén csupán a teljesítmény csökken, nem az átvitel hatásfoka.
Elvileg tehát állandó üzemben is működhetne, de gondolom technikailag nem jelent kihívást akkor bekapcsolni amikor csatolásba kerülnek, amikor fölé ér az autó.
Ezt (nem) elhinni, nem árt kicsit ismerni az energiaátviteli technológiákat. Egyelőre a trafómentes hálózatratápláló inverterek képesek a megadott hatásfokot produkálni. Ami trafóval dolgozik, bármilyen szoros csatolással, frekvencián, technológiával, ..., 97 %-ot legfeljebb különleges körülmények között képes produkálni. Most ne a MW tartományban dolgozó szoros csatolású 50Hz-es hálózati transzformátorokra gondoljunk!
Úttestbe épített, X távolságú (légrésű) transzformátorral, ami terhelés (autó) nélkül gyakorlatilag rövidzárt jelent, már csak a meddőáramok miatt is nehezen elképzelhető egyrészt ilyen teljesítmények átvitele, másrészt ekkora hatásfok.
Lehetséges, hogy az energiaátvitel idejére nem túl rossz a hatásfoka, bár én még az 50%-ért sem tenném tűzbe a kezem. Mi van holtidőben, mikor ~10 óra hosszat egyetlen olyan autó sem jár arra, amelyik töltetne?
A negyedik hatványos dolog mindenképp igaz, ez független az üvegház hatástól.
Ez tehát nem helytálló: az adott T hőmérsékleten ennél kevesebbet sugároz ki,
A széndioxid már elnyelte a sugárzás egy újabb, nagyobb részét, és visszaverte a felszínre, ezért nőtt meg a felszíni hőmérséklet.
A növekedés mértéke a koncentráció megduplázódását figyelembe véve a jelenlegi mainstream kalkuláció szerint 3,7 W/m2 (zöld sorok az ÜH kalkulátorban). Ezt a sugárzásst a StefanBoltzmann képlet alapján 0,68 K-nel melegebb felszín képes kisugározni.
(Az igazi üvegház teljesen másként működik, egyszerűen nem engedi felszállni a meleget, ez határozza meg az üvegház melegedését, mert kénytelen sugárzással megszabadulni a bentrekedt hőtől. Ha olyan üvegházat készítenél, aminek a teteje a sugárzást tökéletesen visszaveri de nem lenne zárt, alig tapasztalnál némi melegedést benne, mert a meleg egyszerűen felszállna.
A valóságban is a légkör hőmérsékletét ez a konvekciós áramlás határozza meg, és csak kis részben járul hozzá az ÜH gázok hővisszaverése.)
Amúgy viszont nagyon jól látod, hogy ezzel nincs vége a történetnek, de nincs szükség közelítő algoritmusra.
Nem csak a széndioxid, hanem más légköri alkotóelemek is okoznak üvegházhatást, amik a széndioxid által létrehozott 3,7 W/m2 sugárzási kényszer (többlet) egy részét ugyancsak visszaverik. Ez a légköri tulajdonság legegyszerűbben a légköri átlátszóság paraméterrel jellemezhető, és a széndioxidszint növekedése megváltoztatja ezt.
A széndioxid miatt megváltozott légköri átlátszósággal és a megnövekedett felszíni sugárzással számolt újabb többlet üvegházhatást tekinthetjük a légköri válasznak (piros sorok az ÜH kalkulátorban).
A széndioxidszint duplázódása tehát összességében kb. 1 °C (1,16) klímakényszert okoz a többi üvegház tényező hatását is figyelembe véve.
Ezek az eredmények eddig viszonylag jól körülhatárolt és egzakt fizikai kalkulációk alapján születtek. A Hansenes képen a gyár fölötti 1 °C is ezt a közvetlen melegítő hatást jelenti.
(Annyit azért zárójelben megjegyzek, hogy a sugárzási kényszer képletében az 5,35 paraméter ugyancsak becslésen alapul, és esett már át fazonigazításon, tehát nem olyan fizikai állandó, amiért bárki is tűzbe tenné a kezét.)
A többi, a légköri visszacsatolások képezik vita alapját. Ez a légköri érzékenység paraméter. Jelenleg az IPCC legjobb becslése az egy fokot megháromszorozza (lila sorok).
Kalkulációik szerintem hibás feltételezéseken alapulnak, és semmiféle fizikai háttér nem képezi ezeknek a becsléseknek az alapját. Paleoklimatológiai idősorok statisztikai elemzésére alapoznak, ám nem veszik figyelembe, hogy a széndioxid szint változása nagyrészt a hőmérsékletváltozás következménye.
Mint ahogy a múltkorjában kifejtetted, az óceánok elnyelőképessége a hőmérséklettel változik.
A leleteken azt látják, hogy nagyon kicsi CO2 változás nagyon nagy hőmérsékletváltozással jár, emiatt ha ragaszkodnak ahhoz, hogy a CO2 okozza a változást rendkívüli légköri érzékenység paramétert kapnak.
A mai modellek ezért erőltetik a pozitív vízpáravisszacsatolást, és a pozitív felhővisszacsatolást.
Igen, nem tévedés, a mai modellek úgy számolnak, hogy minél hidegebb van annál több felhő lesz az égen.
James Hansen ezt a 3 °C-os IPCC melegedést is megszorozza kettővel, a hosszú távú visszacsatolások okán. Ezt pedig a sarki jégtakarók elolvadása hozná létre az albedóváltozással, tehát az eredetileg 0,5 °C széndioxid okozta felszíni hőmérsékletváltozás a sor végén 6 °C klímakényszert okozna.
Itt álljunk meg egy pillanatra, valami lényeges dologról elfelejtkeztünk! Na jó tényleg álljunk meg, nem regényt írok.
a 4.dik hatványos dolog akkor lenne igaz, ha nem lenne üvegház hatás, de mivel van, az adott T hőmérsékleten ennél kevesebbet sugároz ki, hanem elnyeli a spektrum egy részét
az így elnyelt energia helyben, tehát az adott légköri zónában gondolom melegítő hatást fejt ki, és az ő saját sugárzása már mindkét irányba történik, tehát a fent lévő "meleg" co2 lefelé is sugároz, meg kifelé is
illetve egy részét a dolognak vissza is verheti
azt nem tudom pl. rendes üvegházban az üveg mennyire melegszik fel, a bentről kijövő hősugárzás hatására
a benti tér melegedése azért következik be, mert az üveg vagy visszaveri, vagy visszasugározza a fénnyel bejött energia egy részét, így egy T1 hőmérsékletre kell a benti térnek melegednie, hogy ugyanannyi energiát adjon le mint üvegház nélkül a T0-on adott volna
a kalkulátor adataiból közelítő algoritmussal lehetne kitalálni, hogy a modell által saccolt kisugárzási teljesítmény változása milyen felszíni hőmérséklet változást fog indukálni
a légkörben ez azzal is bonyolódik hogy van egy sor pozitív visszacsatolás (főleg a pára), meg néhány negatív (a felhők), ezért kell képzett kutató, vagy a szakértő hogy kiigazodjon a részleteken
A grafikonok azt mutatják, hogy a változatlan felszíni hőmérsékleti sugárzásból mennyit tartanak vissza az egyes üvegházgázok.
Ha nullázod az összes üvegházgázt, akkor kapsz egy teljes feketettest sugárzási görbét, amit a hőmérsékleti offsettel tudsz változtatni.
A felszíni hőmérsékleti sugárzás és a hőmérséklet között negyedik hatvány szerinti összefüggés van, a StefanBoltzmann-féle sugárzási törvény alapján.
Pontosabban a felszíni hőmérséklet a sugárzás negyedik gyöke szerint alakul.
De. Bocs, hogy magam reklámozom, ebben az üvegházhatás kalkulátorban elég jól táblázatosítva van, írogatni is lehet bele, különböző értékekkel számoltatni:
Ha megnézed a grafikont, akkor azt látod, hogy a víz 260-280K-ig, míg a CO2 220 K-ig ugároz. Ez azt a magasságbeli különbséget jelzi, ahonnan már akadálytalanul hatol kifelé a hőmérsékleti sugárzás. A CO2 tehát sokkal mgasabbról "engedi" ki az adottt spektrumon az energiát.
Kérdés: A széndioxid melegíti a légkört, és azért sugároz, vagy a légkör melegíti fel a széndioxidot olyan magasban is, és azért sugároz?
érdekes ez a kalkulátor, mert akármit írok be, a felszíni hőmérsékletre 288.2 K ír ki, de ez van 2000ppm co2 és 50ppm metán mellett is
viszont fölötte a kisugárzott hőteljesítmény változik, a 280ppm -> 500ppm (ami a teljes fosszilis kiégetésnél valószínű érték) között a kisugárzás kb 2,5W/m2-t változik (csökken)
ez persze nem tudom mennyi felszíni hőmérséklet változást okozna önnmagában
és ez a szám nyilván egy adott felszíni hőmérséklet mellett igaz
valszeg azért is nem változott a 288.2K a paraméterek hatására, mert az egy input paraméter, amit a hőmérséklet offset-el lehet állítgatni
Bármilyen grafikont csalogatsz elő, mind azt bizonyítja, hogy míg a CO2 koncentráció 5-szörös értéke is jelentéktelen változást okoz, a metán, bár ott nincs ekkora lépték, de az is elenyésző, a vízpára elképesztő hatású előzőekhez képest. Mintha az idézett zöldtech-es hozzászóló is a beduinok erre vonatkozó tapasztalatait említette volna. Igaz, nekik nem sok lehetőségük volt szavanna, préri vagy őserdőégetésre. :-(
Nem úgy, mint a katalán szakadároknak Barcelona környékén.
A jelenséget úgy hívják, hogy interferencia. Rádiós nyelven "fading"-nak is becézik. Két távoli, alig látszó hullám összetalálkozik és helyenként kioltja, helyenként sokszorosára növeli az amplitúdót. (hullámmagasságot)
Nem kell ehhez Heisenberg vagy Schrödinger macskája, aki ismeri a hullámjelenségeket, nem áll Bálám szamaraként előtte. Viszont ritka, mint a fehér holló. A területi megoszlása meg már külön téma. :-)
The European Union has plans to expand electric production by wind turbines up to 20 percent of total production in 2020, Spain being one of the leading countries in installed capacity of such generators located onshore.
Recently they have begun to install wind turbines at sea in areas up to 200 miles offshore and at not excessive depths, outstanding this kind of parks in North Sea countries. These "off-shore" generators solve some of the problems arising onshore, as noise, visual aesthetics, environmental opposition, and they get too a better use of wind power, which is greater at sea than onshore, and also allow for larger power / sizes, with better economic performance.
However, the installation of wind turbines offshore is more complex and expensive than the land one, so that procedures are being introduced of increased sophistication and technically advanced in order to reduce these costs. Particularly, they have designed and built specifically for this service, vessels of various types, which seems will have high demand in the coming years.
The shipyard "La Naval" from Sestao (Spain), of CNN group, is making inroads into this market niche, which fits into his philosophy of building special ships to allow them compete with the ubiquitous Far Eastern shipyards.
At the recent Leadership Bilbao conference, that took place on April 21 at the Maritime Museum Ría de Bilbao, the Euskadi(Basque Country)' president Patxi López announced, during the opening ceremony, that, thanks to the efforts of his Industry and Economics councillors, guarantees from CESCE (credit insurance)have been secured as required to complete the financing of a special vessel, for installing offshore wind generators, to be built by "La Naval", as soon as they sign the contract. Although I only have a rough knowledge of this ship's particulars, I have no information that can published, so I will only limit myself to quote some features of these vessels type.
The off-shore wind turbine, which drives the electric generator is mounted on the upper end of a tubular support, which in turn is attached to a steel jacket anchored at the sea bed. They have designed two types of vessels for these installation works:
1) vessels for installation of jackets at the sea bed
2) vessels for installation of turbines with tubular supports, on the jackets (2 variants)
The descriptions and sketches of these ship types, as shown below, are taken from the magazine "Ports and Dredging" Spring 2010 / E174.
Type 1: not-propelled barge (click to enlarge)
This design corresponds to a not-propelled barge that carries up four Jackets that are lowered to the sea bed together with their interlocking piles, which are secured by means of a hydraulic hammer. The transfer of the jackets from the vessel up to their locations on the sea bed is achieved through two mobile gantries running on skates on the barge deck.
Type 2: Jack-up vessel (variant 1)
This design is a self-propelled vessel equipped with DP2 dynamic positioning, with capacity to carry up to six 6 MW wind turbines with tubular supports, and transfer them from the vessel up to the jackets at the sea and from the pier to the vessel. The ship is equipped with four hydraulic driven "legs", which are hydraulically lowered to rest on the seabed and then can raise the deck to make it a stationary work platform. It is a similar system to that used in jack-up oil drilling platforms. This is the ship type that is expected to be built by "La Naval" from Sestao.
Type 3: Ship (option 3)
This design is a self-propelled vessel equipped with DP2 dynamic positioning, with capacity to carry up to six 5 MW wind turbines with tubular supports, and transfer from the vessel to the jackets at the sea and from the pier to the ship. The vessel works as floating, with position and movements control through DP2 and ballast tanks, with a patented motion-compensated manipulator/handling system.
I hope that this contract from "La Naval" will materialize soon and later on I should be able to post a more specific data and specification. And I hope too that this can be the start of a series of this kind of vessels which afford for the next activity in Sestao shipyard.
A földfelszínem még sokkal inkább a vízpára a domináns üvegházgáz, sajnos a mai légkörmodellek a széndioxidra vannak programozva nem a valóságra, mint azt a múltkori Hansen példán is jól látni.
Ez valoban igaz. A Bremen (az egy nemet hajo volt) fel is vettek a hullamot. Betörte a vezerlöterem ablakait, elmosott, tönkretett mindent ...
Van egy svajci matematikus, aki a Heisenberg-fele valoszinüsegeloszlassal (bizonytalansagi relacio) magyarazza, ... kiszamolta az elöfordulas valoszinüsegeit is.
Söt, NASA altal keszitett fenykepek automatikus kielemzesevel meg is talaltak vagy 20-30 ilyen oriashullamot (ami kb. megfelelt a matematikai ertekeknek).
A "semmiböl keletkezik", 20-30 meteres ampitudot is eler(het) es, mint egy hullam/fal halad, majd nehany szaz meter utan összerogyik es eltünik a "semmibe". Ha eppen egy hajo jar arra ... akkor annak peche van/lett.
Csak óvatosan. Az érintett hullámhosszakon az űrből nem a földfelszin látszik. Más szóval komplex légkörmodelleket egyszerűek alapján 'cáfolni' nem feltétlen jó ötlet.
Ezzel a rácsos megoldással biztosan lehet spórolni. Az tény, hogy nem olyan elegáns, de erre is van - lehet - megoldás: olyan rácsszerkezetet kell tervezni, amely nem csak elég erős, hanem esztétikus is.
(Arra nem emlékszem mér konkrétan hogy a vasbeton megoldás mellett lettem volna.)
"Ha vennéd a fáradságot, és megnéznéd a légkör elnyelési spektrumát, akkor rögtön látnád, hogy mekkora ökörség azt állítani, hogy a CO2 volna az üvegházhatás meghatározó tényezője. Ott ugyanis rögtön látszik, hogy a CO2 elnyelési sávjai a földfelszín által kisugárzott spektrumnak csak egy szűk tartományában érvényesülnek, tehát a CO2-szint növekedése a légkörön átjutó sugárzás mennyiségén már gyakorlatilag semmit sem változtat. Csak megjegyezném, hogy ugyanebből a diagramból az is megállapítható, hogy a metán elnyelési sávjai teljesen a földfelszín által kisugárzott spektrumon kívül esnek, tehát a metán állítólagos üvegházhatása is egy kapitális ökörség. Ezzel szemben a vízgőz elnyelési sávjaiból sokkal szélesebb terület esik a földfelszín kisugárzott spektrumába, a felhők pedig köztudottan a teljes sávban elképesztően erős visszaverő illetve szóró hatással rendelkeznek. Vagyis aki nemcsak hülye újságírók és politikusok szösszeneteit olvassa, az már zsenge gyerekkora óta tisztában van azzal, hogy a földfelszín hőegyensúlyát alapvetően a felhőzet és a vízpára mennyisége határozza meg. Nem véletlen, hogy a nappal 40 fok feletti hőmérsékletű sivatagokban éjszaka a száraz levegő és felhőtlen égbolt miatt fagypont alá tud hűlni a hőmérséklet, miközben a nedves levegőjű és felhős égboltú trópusokon éjszaka szinte semmit sem csökken a hőmérséklet. Tudod, iszonyúan szomorú, hogy az emberek néhány hülye politikus dumájának hatására még azt is elfelejtik, amit az emberiség már ezer évvel ezelőtt is tapasztalatból teljes bizonyossággal ismert."
Azért szomorú lennék, ha nyílt tengeren 20 m-nél magasabbra felcsapna a hullám. Magas hullám part közelében alakulhat ki (torlódás). Nyílt vízen csak nagyon különleges esetekben, pl. 2 viharfront találkozása (interferencia), vagy éppen tsunami és viharfront találkozása. A tsunami sem kelt nyílt vízen magas hullámot.
Ha meg már úgyis olyan erős vihar várható (berci negyedórás előrejelzései alapján :-) ), akkor a szélkeréknek illik leszabályoznia.
