Tervezzük,tervezzük de még nagyon friss a dolog.Valamikor tavasszal valszeg, már csak azért is mert hoszabbak a nappalok.Jelenleg úgy gondolom hogy két részletben szerencsésebb lehetne, de nekem jó akár egyben is.Viszont ha azt vesszük hogy 110 km az kb négy túranap -ha nem akarunk rohanni,márpedig nem akarunk- akkor a legideálisabb lehet két hosszú hétvége erre a mozgalomra. Na de mit is szoktam volt mondani? Majd kiforrja magát!:-)
Ja és ha megyünk természetesen várunk szeretettel! Másokat is!
bár újabb szokásom szerint csak végigfutni van időm a mai termést, de mintha a cserehát turistájáról lenne itt szó
egyben gondoltátok lejárni?
csak azért kérdezem, mert hiába hoztam át tavalyról egy csomó szabit, idén sem "illett" túl sokat kivenni, ezért úgy néz ki hogy 21 napot fogok jövőre átvinni
és most megfogadtam, hogy ha cigánygyerekek potyognak is az égből, jövőre akkor is csökkenteni fogom a szabijaimat
ha kell, a céges policy sem érdekel, hogyaszongya 2 hétnél többet nem illik egyben kivenni, mert izéljék meg a policyjüket
ezért első felindulásomban még a jövő évi DDK vándorlásra is fontolgattam a jelentkezést, de aztán otthon asszonypajtás a lelkendezésemet néhány csöndes szóval helyrebillentette :-)
szóval a lényeg: elhatároztam hogy ha a DDK-t nem is, de annál valami rövidebb mozgalmat végigjárnék egyben, a feeling miatt
átnéztem a túrabázist: Cserehát turistája, Kohász kék, Alpannonia, Móricz emlékút maradt fenn a rostán ha nem tévedek
persze minden nagyon bizonytalan (jól emlékszem az ígéretemre, holmi közös "fiatal túratárs"-azásra NHH-s bivakolással ugye, ami miattam, aki csak húzta húzta, hogy most nem jó, még most sem jó, végül lemaradt róla, azóta is lelkiismeretfurdalásom van) de hátha
szóval első kérdés: egyszuszra gondoljátok?
második kérdés: mikor? nekem van ugye az a hülye maradi elvem hogy levél nélküli erdőben nem túrázok, késő tavasz, kora nyár mondjuk? Pünkösd, ilyesmi? az nálatok nagyon családi?
"... belépett egy hátizsákos jó kötésű fiatalember a pályaudvar bejáratán, fülén a telefon, az enyém meg csörög ..."
Nos, hogy is fogalmazzak, meghívhatlak valamire ezért a félmondatért? :-)
Komolyra fordítva:
Minden így történt. Sajnos, én egy mondatot sem tudtam írni a túráról, mert embert próbáló néhány nap van mögöttem. Embert próbáló? Csak fogjam be a számat, Észak-Borsodban élve minden nap embert próbálónak tűnik. Ebből a szempontból is jókor jött ez a túra. Valószínűleg az elmúlt napok eseményei után alapállapotban megtépném ruháimat, és tetemre hívnám a Feljebbvalót, hogy ezt most így hogy? (Copyright by Tornócky Anita) Most csak belefeküdtem az igába.
Igazán embert próbáló egy olyan faluban élni, ahol télen csak 5-6 idős, egyedülálló ember él, és minden reggel azt figyelni, hogy bodorodik-e a füst abból az 5-6 kéményből. Igazán embert próbáló az, ha amputálták a férj lábát, a nyugdíj kevéske, és azt a kevéskét is kihasználva a tavaszi árvíz okozta felfordulást a nyakig érő vízen átgázolva ellopja egy csintalan (esküszöm, így nevezte a néni, nem rohadt gazembernek, tolvaj disznónak, hanem csintalannak) falubéli. Igazán embert próbáló fillérekből vergődni, gyermeket nevelni és a felszínen maradni. Igazán embert próbáló az, ha a fajtám (bocsánat, de nem tudok rá jobb szót, az etnikai társaim kifejezés elég idétlen, bár talán pc-bb), vagy éppen a rokonaim miatt kell szégyenkeznem. Igazán embert próbáló nap, mint nap a kilátástalanság ocsmány pofáját bámulni.
Vissza akarok menni a Cserehátba. Nem szeretnék, akarok. Talán úgy, ahogy Hobo Bobo tette az abaújszolnoki faluvégen (is). Talán úgy, ahogy ő dobott fel egy remek ötletet valahol Abaújszolnok és Nyésta között. Naiv és idealista az ötlet, de az emberiség már kipusztult volna a naiv idealisták nélkül. Nem írok részleteket, mert nagyon bensőséges és diszkrét mindkét téma. Ha felhatalmaz rá az érintett, megírom. Emberségből mindenképpen jár neki egy csillagos ötös.
És készülj, Hobo Bobo, az Irota és Felsővadász környékén megízlelt piros jelzés 110 km-e miatt is vissza kell menni! Van néhány jó túraleírás, mackka cikkei a Magyar Turistában, van GPS :-), és igen-igen meglepődtem rajta , de van számos szálláshely is a Cserehát turistája mozgalom vonalán. Már azzal is segítünk a térségen, ha néhány napra itt szállunk meg.
Egyszer majd csokorba rendezve, elérhetőségekkel együtt, útvonalat követve, ide is feldobom a szálláshelyeket. Vagy nem.
P. s.
Populista leszek. Nagyon. Olyan Mennyi lélegeztetőgépet lehetne venni ebből módon. De őszinte. Egyszer a Tisztelt Házat is végigvinném ezen az ötvenegynéhány km-en. No, nem luxusautóval, testőrökkel, Kössék meg holnap az összes kutyát, vagy mind lelőjük. előfutárokkal. Nem lehetne visszaügetni az A8-hoz, és azt szajkózni az alsóvadászi cigányasszonynak, hogy menni kell dolgozni, én is megyek dolgozni. Gyalog. Gyaloglás közben ugyanis gyakrabban kikristályosodik néhány jó megoldás. Talán néhány képviselő most látna először igazi romát, igazi nyomort, igazi kilátástalanságot. Talán még nem későn.
Hosszabb szöveg írásakor a fórumnak van egy időkorlátja, ha ezt túl léped elveszik a beírásod.
Mielőtt elküldenéd, jelöld ki az elküldendő szöveget és nyomj ctrl c-t, de nem kell elmenteni sem world-ba sem pedig jegyzettömbbe.
Ha a küldés nem sikerül, akkor vagy a választ vagy az újat újból megnyitod és ebbe ctrl v-t nyomsz, ekkor biztos lehetsz, hogy elmegy az eredeti szerkesztésnek megfelelően.
"Gyanús lett ez nekem,máskor is csinált már ilyet mielőtt megzabálta a hsz-t,így fórumozásom során először elmentettem Office-ba az egészet."
Ha "offiszon" a Picipuha wördjét érted, akkor ne abba mentsél, hanem a Jegyzettömbbe (nótpad). A wördben össze tud szedni a szöveg mindenfajta formázásokat, aztán csudálkoznak a delikvensek, hogy milyen tré lett itt a hsz-ük formája a ctrl c és ctrl v (kopi/pészt) után.
Ja! A főkapcsolót nem én kapcsoltam (most) le. :-/
Egy hete jártam a területen amit tapasztaltunk az a nagy szárazság, gyakorlatilag a két nagy főcsatorna kivételével az összes csatorna száraz volt Kéthely és Balatonfenyves között. A Nyugati-Övcsatorna és a Nyugati-Főcsatorna közötti terület táblákkal le van zárva. Feltételezhetően a vadászat miatt. Nagyon sok új magaslest építettek a térségben és úgy gondolom, hogy a területen a vadászati turizmus lesz az elsődleges. Talán a Csisztai gyógyfürdőhöz majd kijelölnek valami utat ami lehetőleg autóval is járható.
A Hubertus BT. a saját kezelésű területén már táblákkal kijelölt 3 db nordic walking útvonalat. Tudni kell a cégről, hogy a Braun érdekeltségébe tartozik és németeket nyaraltat/vadásztat a saját szállodáiban elhelyezve, illetve talán aki nem vadászik azoknak séta lehetőségeket teremt.
A vízszint leeresztéssel kapcsolatban jogilag teljesen védett a cég:
A vizsgálat feltárta, hogy a vészhelyzetet a vízjogi engedélyezési eljárás működési zavarai is okozták. A terület védetté nyilvánítását követően 32 évvel született meg az a vízjogi engedély, amely a természetvédelmi értékek figyelembe vételével írta elő a szükséges vízszintet, ezt az engedélyt azonban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügy Főfelügyelőség megsemmisítette.
A főfelügyelőség iránymutatatása alapján a megismételt eljárásban kiadott vízjogi engedély már nem vette figyelembe a terület természetvédelmi igényeit és rendeltetését. A vízügyi hatóság által kiadott engedélyek ellentétesek a területre vonatkozó 1977-óta hatályos védetté nyilvánítási határozattal és a 2004-től kötelező Natura 2000 előírásokkal.
Ennek az a lényege, hogy az engedély kérője és kiadója is egyaránt jól járt :-(
Negyed hétkor ébresző...majd gyors reggeli, aztán kávé...(na jó bevallom azt a Jégert is amit indítótöltésnek ittunk :-)) és ezek után frissen,üdén belevágtunk az aznapra szánt 25 km-be Bódvaszilas vmh-ig.Kényelmes séta volt ez az elején kifelé a faluból a taplószáraz földúton (bő egy éve ugyanitt combig merültem a sárban, tudtam értékelni a jelenlegi útviszonyokat) majd rövid de szuszogtató kapaszkodóval jutottunk el a Boros-erdőig.Ott folytattuk ahol előző nap abbahagytuk,be sem állt a szánk, egyfolytában beszélgettünk mindenféléről,így értük el rövidesen a Kecske-pad gerincét.Használtuk a GPS-t is természetesen de a jelzések is elég jól követhetők voltak az erdős részeken.A Kecske-padtól Rakacaszendig rossznak mondják a jelzettséget, ezt talán a falu feletti dombok kivételével nyugodtan megcáfolhatom, bár ez éppen elég annak aki pont Rakacaszend felől támadja Irotát.
Tölgyesek, fenyvesek váltották egymást mi meg csak beszélgettünk, néha meg-megálltunk hogy pár másodpercig hallgassuk a süket csöndet is amelyet egyébként csak mi magunk törtünk meg.Bő másfél órás menet után megpillantottuk a falut, amelyet a románkori templom felől értünk el.Mivel ezt szándékunkban állt megnézni és még idővel is jól álltunk ezért a kulcs után kezdtünk érdeklődni amit némi téblábolás után a kitartó Tavaszi Széllnek hála meg is kaptunk a Fő utca 7-ben lakó nénitől akinél egyébként bélyegző is van amely elérhető akkor is ha a kocsmák zárva vannak.
Nagyjából fél órát töltöttünk a templom megcsodálásával, kívül-belül alaposan megnéztük és fotózgattam is.(Jesper Olsen rettegj, jövök!!:-)) )
a kis románkori templom kívül és belül
Visszavittük a kulcsot,elbeszélgettünk ezzel a nénivel is egy kicsit majd továbbindultunk.A Felső kocsmánál hagytuk el Rakacaszendet pár lelkes kutya által kísérve...velük ellentétben ez nem mondható el a kék jelzésekről, itt ezek nem nagyon kísérték utunkat, elvétve láttunk egyet-egyet szinte egészen a Tornabarakony előtti Barakonyi hegyen lévő fenyves erdőig, ott már egészen követhetőek voltak a jelek.
Tornabarakonyt már messziről látni lehet, szép kis falu, újjávarázsolt régi parasztházakkal (üdülőházak), szépen felújított templommal...és itt ért minket az egyik legdöbbenetesebb info...
Megnéztük a templomot itt is kívül-belül, majd a templommal szemben bélyegeztünk is, mindeközben az egyik házból néhány cicus kíséretében odajött egy néni akivel túratársam szóba elegyedett amíg én a pecséttel bíbelődtem.
Megtudtuk hogy a falu lakossága 20 fő körül van -nyáron.Télire viszont mindössze 5-6 (!) lakó marad a faluban, a többiek beköltöznek valamelyik nagyobb településre a rokonokhoz.Ezzel együtt a lakosság átlagéletkora finoman fogalmazva nyugdíjaskorú.Van egy 50 körüli vállakozó aki egy egészen tekintélyes gazdaságot visz a falu szélén,ez látszik is, örvendetes is,de egy fecske nem csinál nyarat ettől még gyakorlatilag pár év és kihal a falu ha valami csoda nem történik.Fájdalmas és szívszaggató ezt így folyamatában látni, nem is beszélve arról aki ezt itteni lakosként éli meg.(ennek ellenére a néni jó kedélyű és kedves volt, csodálom is a lelkierejét!)
Nyugodtan elmondhatom hogy anno Derenken én az égvilágon semmit nem éreztem viszont itt kicsit elszorult a torkom...Tavaszi Széll is sokáig a hatása alatt volt a dolognak, egy ideig ha megszólaltunk csak erről beszéltünk.Na de az élet megy tovább...legalább is nekünk,mert Tornabarakonyban már nem sokáig...
Tornabarakony temploma, vele szemben a parókia a bélyegzőhely
Rövid aszfalt után erdőbe értünk amely jóformán Bódvarákóig tartott, ez nagyon szép szakasza a túrának,főleg a gyönyörű bükkös a Mile-hegy északi oldalában.Lefelé ereszkedve egy tarvágásos völgyfejezetnél előtűnik az Esztramos csonka csúcsa is -szintben velünk!
az erdőben...a Mile-hegy északi oldalában találkozik a kék az északi zöld sáv jelzéssel
Bódvarákó egyik emlékműve, háttérben a kéktúra útvonala indul Tornabarakony felé...
Bódvarákó is szép falucska, szép emlékművekkel, a templom mellett értük el a főutcáját.Szebbik arcát mutatta a helység,a főutcán mindössze 5-6 vadász formájú ember beszélgetett,egyikük autóján 20 centis betűkkel ez a becenév állt:FELHŐCSKE. Felhőcske egy 1.90 körüli 120 kilós srác volt...:-)
Bélyegeztünk a kihelyezett pecséttel majd továbbindultunk, immár csak 4 km aszfalt várt ránk Bódvaszilasig...alig hagytuk el Bódvarákót megállt mellettünk Felhőcske és invitált hogy elvisz minket ha kell.Nem hiszem hogy megértett minket miért is gyalogolunk,de azért jól esett nekünk ez a gesztus!
Bódvaszilasra 2 óra körül értünk be a hátralévő másfél órát a vonat indulásáig (nagyobb) részben a kocsmában, (kisebb) részben a vasútállomáson töltöttük.(kocsmában adnak céges pecsétet ha kell!) Jókedvűek és elégedettek voltunk hogy sikerült a túra, talán sokkal jobban is a vártnál...
Megvettük a jegyeket Budapest Keletiig majd fél négykor felszálltunk a vonatra.
A Keletiben várt minket Tavaszi Széll felesége aki taxisokat megszégyenítő tempóban és rutinnal száguldott át velünk Zugló vasútállomásig így elértem a kecskeméti gyorsvonatot.
Elválásunkat megkönnyítette hogy abban maradtunk:Folytatás következik...talán a Zemplénben,de könnyen lehet az is hogy akár újra a Cserehátban...a Cserehát Turistája cím szépen csendben felkerült a bakancslistára.
A Középső Peremvidéken ismeretlen okok miatt lezuhant az Oberon mesterséges hold. Súlyos károk keletkeztek Otoh Gunga városban, megszűnt az áramellátás és az ivóvíz-szolgáltatás, nincs internet és nincs elegendő midiklorián.
Csoda hogy csak ennyi hiba maradt a tegnap esti indexes kálváriám után.
Gondolom azt már mindenki észrevette hogy a fórum mostanában előszeretettel nyeli be a hsz-eket.Tegnap este ezt abból kezdtem el sejteni hogy mikor képet akartam feltölteni nem sikerült,kiírta hogy tegyem az Indafotóra.Gyanús lett ez nekem,máskor is csinált már ilyet mielőtt megzabálta a hsz-t,így fórumozásom során először elmentettem Office-ba az egészet.Jól tettem,mert az "előnézet"-re klikkelve csak az üres lap jelent meg pár mp-cel később.
Ezt még kétszer eljátszottuk, majd mikor éppen végeztem volna akkor egy pillanat alatt elment az áram az egész lakótömbben!:-O
Mióta itt lakunk 14 éve ilyen talán egyszer fordult elő.Nagyjából egy óra múlva jött vissza az áram, de ezek után csak reggel fejeztem be az írásomat.
Off
Te mint bennfentes nem tudod mitől volt ez az egész órás áramszünet este fél tíz körül?Amerre elláttam sehol sem volt a környéken,az utcákon sem!
Egész pontosan 2010 nyártól Jött a Sony váz, az első hét kiránduláson még Fuji s6500fd, a két 2010 nyári albumban vegyesen a kettő (nyomokban Panasonic ls60-at is tartalmaznak), ősztól pedig megérkezett a Tamron 18-200 objektív, ezzel lett teljes az alapfelszerelés, azóta a korábbi gépek többnyire otthon maradnak.