>Ugyanígy elég a vasúton annyi, hogy műszaki, vagy forgalmi ok. A többi már a mi bajunk.
Nono.
Ha a műszaki ok pl. csavarkapocs-törés, az néhány perc és mehetnek tovább. De ha felsővezeték-szakadás, akkor a gyakorlott utas tudhatja, hogy az a MÁVnál több óra késést szok okozni és ha tud, átül buszra, Gödöllőn meg HÉVre, ha az alkalmas neki.
ha egy igazán komoly zivatar van, ti is lassítotok?
Előírás nincs rá, általában nem. Persze az időjárás befolyásol(hat)ja a vasútüzem működését, időnként meg is teszi.
Ami a mozdonyvezető ténykedését illeti: az előírások arról szólnak, hogy a vonatot a menetrendben előírt sebességgel kell továbbítani, figyelembe véve a pályamenti jelzők/jelzések által közvetített max. sebességeket (+a vonatba sorozott járművekre engedélyezett sebességet meg még néhány nyalánkságot).
Summa: egy zivatar ténye önmagában nem ok a lassításra.
Nem is teljes tájékoztatás a cél, csak az iránya. Azt megértik, ha elmúlik egy hajtány, vagy valami visszajelző. Mélyebb nem is szükséges. De a rejtély valóban nem rejtély többé, ma már mindenki tudja, sőt érti, mitől megy egy repülőgép és egyáltalán hogy működik a rendszer. Abban már nem vagyok biztos, hogy a vasút kapcsán is ilyen tájékozottak-e, nekem speciel elég sok láma kérdésem szokott lenni.
Külön örülök a zivataros felvetésnek: sokan nem tudják, hogy gyakorlatilag az egyetlen olyan időjárási jelenség, amivel a modern repülés sem tud mit kezdeni. Btw ha egy igazán komoly zivatar van, ti is lassítotok?
Annak persze, hogy semmi rejtélyes nincs benne, aki ismeri. De az átlagutas aligha fogja érteni, ha mélyebb tájékoztatást kap egy hibáról. Az autóban nincs csűrő, hajtómű, stb., ezek működéséről szakmailag nem sokat tud. Egy adott típus üzemeltetéséről meg még kevesebbet. A többség még azzal az infóval sem tud túl sokat kezdeni, hogy egy guszta zivatart ki kell kerülni, és ez késést okoz. Ugyanígy elég a vasúton annyi, hogy műszaki, vagy forgalmi ok. A többi már a mi bajunk.
Ha gondolod, küldhetek neked egy hibalistát az egyik repcsiről, ami szinte az egész pályafutását mutatja, azzal az eltéréssel, hogy az más típus volt. A szállodáztatás nem jó az utasnak, de még rosszabb a cégnek. Viszont a repbiztonságot régebben is komolyan vették. Érdekesség, hogy pl. egy villogó nappali meghibásodása teljesen más súlyú, mint egy látszólag sokkal súlyosabb, de mégis nélkülözhetőbb műszer hibája.
Egyébként létezik egy szükséges minimum-lista, így mindig lehet tudni, mi mehet még, mi nem. Vasútnál van ilyen?
Hál' Istennek, engem eddig elkerültek az ilyen okból történő járatkésések és kimaradások, még a második (a milánói) eset is vagy 10 éve volt. És bár ott nem igazán volt kedvem szállodába menni valamikor az éjszaka közepén, kora reggel meg vissza a reptérre, egy ilyen hiba miatt inkább mondjanak le egy járatot mint, hogy valami baj történjen út közben.
Tételezd fel, hogy nem vagyok teljesen hülye, kérlek. A GPWS-t nem kell "felprogramozni"...Egyébként már nem is igen használatos, mert a modernebb változatot használják. A vas nem kanyarodik a hegybe magától. A futóműveket akkor viszi a fa, ha olyan alacsonyan van a gép. Ez pedig műszaki hibát leszámítva mindig emberi hiba. De az sem ezeken a gépeken. Ne csináljunk repülős topicot itt, de csak akkor érdemes hozzászólnod, ha érdemben és rendesen tudsz valamit. Ez nem kioktatás, ez válasz. Szakszó ügyben egyáltalán nem szeretnék interjút adni.
Imre, ilyenek egyre gyakrabban fordulnak elő és alapvetően két okok van. Egyrészt agyonterhelik a gépeket, ergo a daily és az utak közti checkek tényleg csak a minimum átnézést engedik és ha apró, de még elfogadható hiba akad (szerintem a repülésben ilyen nem létezik), azzal még mehetnek. Viszont a kapitány dönt, ez olyan mint a Mozdony füstjében, amikor a séf egy irtózatos hibalistát hozott össze, de azért elindult.
A másik ok, hogy a listák szerint valóban szinte bármilyen kis hiba is azt eredményezi, hogy a göpzi állva marad, épp a biztonság miatt.
A tájékoztatás változó, van amikor szól a sofőr, hogy egy indikátor rossz, van, amikor nem megy bele.
"Egyre kevésbé lengi, mert ezeket a gépeket rendkívül könnyű vezetni, illetve szólni a számítógépnek, hogy tegye meg."
Ja, csak a GPWS nem szól, mert elfelejtették felprogramozni az adott esetre, meg a vas belekanyarodik a hegybe, mert jó az úgy, meg a tolóerőt nem kell gyorsan növelni, hagy vigye a fákat a futómű, meg ....
Egy sem maradt még fent, de sok úgy jött le, mint a balta.
(Egyébként milyen szakszód van? Mert itt van olyan, akinek akad egy-két, csak a tisztánlátás miatt. :) )
Az elsőnél (Frankfurt - Budapest, Lufthansa) beszáltunk a gépbe, ami egy idő után olyan hangokat adott, mintha öninditóztak volna, majd bemondták, hogy elromlott a gép, de már hívtak szakembert. Vagy fél óra múlva - addig tényleg dolgoztak, mert lehetett látni, hogy valamit szereltek a hajtóműnél - közölték, hogy nagyon jó szakembert küldtek, aki megjavította a repülőt és már megyünk is Budapestre. Nem hazudtak, mert haazértünk. :)
Másodszor a Milánó - Budapest Malév gép romlott el, beszállás után kiszállítottak, hogy rossz a gép, aztán elvittek minket szállodába (valami esti járet lett volna), aztán a reggeli géppel jöttünk haza.
Egyre kevésbé lengi, mert ezeket a gépeket rendkívül könnyű vezetni, illetve szólni a számítógépnek, hogy tegye meg. Ez tehát nem így van. Sejtelmességről sem lehet szó már, annyira mindennapos. Ezenkívül ha csak lehet, a kapitány igenis elmondja, hogy mi az adott hibajelenség. Ezeket csak a tisztánlátás kedvéért. De sebaj, nálam néha a sínen haladókat lengi körbe a sejtelmesség, amít Imre néha enyhít, néha nem.
De jó, hogy megtaláltad ezt a balesetet! Gyűjtöm ugyanis a balesetben elhunyt utazószemélyzet neveit, az esemény helyével, időpontjával együtt (ennyit megérdemelnek a szerencsétlenek), és ez ideig megfeledkeztem arról, hogy ebben az eseményben is meghalt egy vasutas. Be is írom az Excelbe.
Pár szó az eseményről. "1942. január 17-én kb. 10 óra 24 perckor az egyenes állású 424,027 sz. mozdonnyal vontatott 1207. sz.... gyorsvonat Martonvásár állomás 2. sz. vágányon való áthaladás alkalmával a kijárati váltót a 3. sz. vágányról a kalauzkocsival a daruhoz átállni szándékozó 1275. sz. vonat mozdonyára szaladt. Az összeütközés következtében az 1275. sz. vonat 61 676 sz. D kocsija pozdorjává tört, a vonat egyenes állású 323,030 sz. mozdonya a szerkocsitól elvált és a pálya bal oldalára, az anyagárokba fordult, míg szerkocsija kisikolva a pályán maradt. A 424,027 összes tengelyeivel.... kisiklott." Ezen kívül még 3 kocsi siklott, több megsérült, a pálya 19-én 6.30-ig elzáródott.
A fűtő nem Takács Imre, hanem Szakács Emil volt Budapest-Ferencváros fűtőház létszámából. Ő valóban a felborult mozdonyon lelte halálát, viszont a kazán felrobbanásáról a véleményes jelentés nem tesz említést, az valószínűleg téves információ volt a lapban. Rajta kívül jelentéktelenül megsérült a 323,030 mozdonyvezetője (ö borulás közben kiesett a mozdonyból, valamint a 424,027 mozdonyvezetője, fűtője, a gyorsvonat vonatvezetője és hét utasa.
A baleset oka az 1275. sz. vonat mozdonyának engedély nélküli mozgása volt.
Pontosan úgy van, ahogy írod. A láthatósági próbával egybekötött fékútmérésen egy hasonló kocsikból - a balesetes vonat két 20-27-es volt, a próbán két 20-07-es - és egy ugyanolyan sorozatú mozdonyból összeállított szerelvénnyel végeztek mérést, ami természetesen nem jelenti azt, hogy a balesetes szerelvény ugyanúgy fékezett, a mozdony ugyanúgy világított, stb. De legalább egy tájékoztató adatot kaptak arról, hogy kb. milyen fékúttal és milyen láthatósággal lehetett számolni a baleset idején.
Aki utazott már repcsin, és netán előfordult valami gubanc, a kapitány ott sem adott részletes beszámolót. Közölte, hogy övek becsat., dolgoznak a problémán. Nem fejtegette, hogy pl. valamelyik hajtóműnél jelentkező vibráció valós, vagy csak műszerhiba, de foglalkozni kell vele, mert nem üzemszerű. Csak amíg a repülést még mindig körbelengi a sejtelmesség, a rejtélyesség, az utas hallgat. A vasúthoz viszont - mint a pecához, vagy az időjáráshoz - mindenki doktori szinten "ért".
"...de jól jönne akkor a megnyugtatás, hogy ... a vonatszemélyzet biztosan tud róla, és a szokásosnál is figyelmesebben teszi a dolgát."
Ez alapvetés, és a mindennapi élet számtalan területén érvényes. Az az utas, aki ebben nem bízik, ne is szálljon vonatra. Ha meg valakit megnyugtat néhány, esetleg semmitmondó, alaptalan mondat arról, hogy a követő vonat mozdonyvezetője biztosan "a szokásosnál is figyelmesebben teszi a dolgát" az az ember menthetetlen klinikai eset. Akit meg mélyebben is érdekel a téma, az ne utazzon a vasúton, hanem csinálja. A túlságosan részletes tájékoztatás ugyan felkészültnek láttatja a tájékoztatót, de további kapukat nyit az okoskodó utasok részéről a viták előtt – márpedig ők mindig mindent jobban tudnak. Az átlagos utasnak fogalma sincs arról, hogy mi az a térközbiztosító berendezés. Nem tudja, hogyan kell működnie, azt sem, hogy milyen az, amikor nem működik. Nem ismeri a rendkívüli esetekben, a meghibásodások alkalmával követendő eljárásokat, ugyanakkor a felületes ismeretei miatt hajlamos elhamarkodott és sommás ítéleteket mondani a vasútról, a vasutasokról. Az átlagos utasnak elegendő annyit tudnia, hogy műszaki hiba történt, és elhinnie azt, hogy mindenki teszi a dolgát, és a kialakult állapotot igyekeznek megszüntetni, mert az senkinek sem jó. A nem átlagos utas meg tudja, hogy honnan szerezhet további információt...
"Utasként viszont piszokul tudom ám rühellni, amikor két állomás között negyedórás késést igérve, lépésben cammog velem a vonat és az okáról se kép, se hang..."
Szerintem mindenki foglakozzon a maga dolgával és induljon ki abból, hogy az egyes munkavállalók felelőségteljesen végzik a dolgukat.
Tudom, hogy válság van. Tudom hogy rosszak a körülmények. Tudom, hogy a nyersolaj ára az egekben van. Tudom, hogy a dollár egyre többet ér. Tudom(?), hogy miért drágul a benzin. Ettől mégsem érzem jobban magam. Aki azt mondja, hogya késés kevésbé zavarja, ha annak okait részletesen az orrára kötik, az önámító. Sajnos ezt teszi velünk a bulvármédia. Szomjazunk a rossz hírekre, a balhékra, a vitűákra, a konfliktusokra. Ahelyett, hogy a negyedórás késés alatt egy regényt vagy verseket olvasnánk, esetleg elbeszélgetnénk az élet kellemesebb dolgairól a velünk utazókkal... :)
> "....de azért elmondanám a saját véleményemet,...."
─ Roppantul szégyellem magam, ha szövegemet úgy lehetett értelmezni, hogy bárkit is visszatartson véleménye kinyílvánításától. (Ilyesmire egyébként sincs se jogom, se szándékom!) Észrevételeidet köszönöm, őszinte érdeklődéssel olvastam, komolyan elgondolkodva rajtuk. Sok dolgot egyformán ismerünk, azonosan értelmezünk, máskor eltérő gondolatainkkal is kiegészítjük egymást... Jól van ez így!
> "....az utasításokban le van szabályozva hogy egy vonat mikor, hogyan milyen feltételekkel indulhat...." ─ Így igaz, csak a feltételek teljesülése (vagy annak hiánya) nem mindig, nem minden érdekelt számára egyformán hozzáférhető és világos tény! Márpedig a véletlen tévedések és veszélyes vélekedések legbiztosabb ellenszere a kellő tájékozottság a valóságos és várható állapotokról! (Még akkor is, ha ennek nyomán a folyamatos éber készenlét közben a személyzet számára netán némi ellazulás kinálkozik. Ez benne a praktikum!) A vonatszemélyzet ilyen jellegű tájékozatlansága okán (is) megtörtént balesetekre időközben Rollende Landstrasse Olvtársunk példákat is említett. (Az egyikről eddig még magam sem tudtam ─ ez külön jó!)
> "Ha késést okoz a várakozás, akkor a vonatkísérők tudják az utasokat tájékoztatni...." ─ Ez az értesítési kötelezettség másik fontos praktikus folyománya! Utasként viszont piszokul tudom ám rühellni, amikor két állomás között negyedórás késést igérve, lépésben cammog velem a vonat és az okáról se kép, se hang.... (Hát még ha abba is belegondolok, hogy mögöttünk egy mozdonyvezető egyetlen vétlen érzékcsalódása[?] vagy egy nagyon is tudatos áramköri teszt[?] miatt talán éppen most érheti el a menetrend szerinti 120 km/h-t az a szerelvény, ami fél perc múlva belénk durran!) Hú, de jól jönne akkor a megnyugtatás, hogy a térközbiztosító berendezés ugyan hibás, de a vonatszemélyzet biztosan tud róla, és a szokásosnál is figyelmesebben teszi a dolgát.
> "...meg volt határozva még ha néha kétségesen is az eljárás,..."
─ Ez az állítás éppen a "sajnálatos esetekben" ─ a szakmától független rendszerelemző szemszögéből ─ erősen vitatható! (Néha biztonságosabb volna, ha nem is lenne "így" meghatározva!) Az általában szokásos helyzetekre megfogalmazott szabályok nem fedik fel és emiatt nem is térnek ki a végrehajtásban rejlő egy-egy fontos veszélyforrásra. Néhány ilyen "részletre" nem találtam más írott szabályt: felelős forgalmi szakember ─ mellesleg: mindíg a legkedvezőtlenebb lehetőségre is tekintettel ─ az általam idézett rendelkezés szellemében utasításszerűen eljárva is még sokat tehet(ett volna) a "sajnálatos következmények" megelőzéséért.
Csak nem arról van itt szó, hogy fenébe az utasítás összes többi degenerált rendelkezésével, ha adott helyzetben nem szolgálják eléggé a közlekedés biztonságát?
Nem arról van szó. Ott van az idézett utasításpontban: "Ha a rendkívüli esemény elhárítására vagy az okozott zavar megszüntetésére az utasítás nem tartalmaz rendelkezéseket".
Szvsz itt inkább a folytatás izgalmasabb: "akkor a dolgozók olyan intézkedéseket kötelesek tenni, amelyek megítélésük szerint az adott helyzetben a legeredményesebbek és legbiztonságosabbak."
Én sem találkoztam még olyan helyzettel, de még mondani sem tudtak nekem olyat, amikor kizárólag ezt az utasításpontot kellett volna alkalmazni. Egészen egyszerűen azért, mert szinte mindig lesz valamilyen utasításpont, amire egy-egy helyzetben lehet majd hivatkozni. Teljesen mindegy, hogy az adott szituációban egy-egy utasításpont mennyire "fedi le" az adott helyzetet. Ha csak egy kicsit is kapcsolódik egy utasításpont az adott szituációhoz, legalább egy dolgozó/szakszolgálat máris "fedezve" van. Te is, meg sokan mások is tudnának ilyen eseteket sorolni, azt hiszem. A kollektív felelősséggel innentől kezdve nem is kell foglalkozni, béke poraira!
Egy ekkora rendszerben, mint a vasút, egy ilyen szerteágazó, minden aprósággal külön foglalkozó utasításhalmaz mellett ennek az utasításpontnak nem sok értelme van. Mellesleg el nem tudom képzelni, hogy ha netán mégis adódna egy olyan helyzet, amire nincs konkrét utasításpont, és a dolgozó a saját józan eszével dönt, később milyen vizsgálati jegyzőkönyvek, véleményes jelentések születnének. És a jó öreg "Hibáztatom a ..." kezdetű mondatokkal mi lenne? Főképp, ha tényleg nem lehetne senkit fenéken billenteni, mert valóban nem volt konkrét utasításpont, mégis megtörtént a baj. Honnan, mi alapján kaparnának elő legalább egy felelőst?
Többek között pont az ilyen kérdések miatt szoktam ragaszkodni a formaságokhoz. Igaz, két éve már ez nem az én problémám (a szója meg a szén nem ad felhatalmazást), de régen mindig ragaszkodtam a menesztés formai szabályainak betartásához. Lusta volt elővenni a kézi tárcsáját a jv, vagy a forgalmista éjszaka kék színű ledes zseblámpával akart meneszteni: nem mozdultam.
Tounjban több probléma volt. Olyan sok, hogy még csak azt a közhelyet se lehet mondani, hogy "ha egyik elmarad, akkor nincs katasztrófa". Legalább három-négy oknak kellett volna elmaradnia a baleset elkerüléséhez.
- A forgalmi szolgálattevő nem tudott beszélni az állomási és a pályaszemélyzet nyelvén.
- A vonal fegyelme kritikán aluli volt.
- Az őrházakban éjszaka aludt a személyzet.
- Váratlanul áthelyeztek egy vonatkeresztezést.
- A tehervonat indulásánál a vonatvezető nem várta meg a szabályos menesztést.
- A kijárati oldalon a váltókezelő engedély nélkül állított vágányutat.
Aztán persze mindenki a magyar forgalistára akart kenni mindent. A balesetvizsgálók összevissza beszélő állomási személyzetet meg egy kiradírozott őrházi naplót találtak.
Szerintem meg nem. A forgalmista tagadta, hogy engedélyt adott az indulásra, a vonatvezető pedig félreértette a forgalmista utasítását, ezért tévesen adott engedélyt az indulásra a mozdonyvezetőnek. A baleset közvetlen kiváltó oka az áthelyezett vonatkeresztezés volt, melynek ténye (különféle okok miatt) nem jutott el a tehervonat személyzetéhez.
Magyarán. Szólt a kaller hogy ha elindul a vonat, és ő nincs fent a vonatokn akkor húzza meg a vészféket, s ennyi. Nem értem mások mit rugóznak egy ilyen banális kis sztorin........
