Keresés

Részletes keresés

tozó81 Creative Commons License 2011.11.03 0 0 19614

Szerintetetk, ha a deszkaborításra teszek geotextíliát felszórom egy kis homokkal - ami kiegynlíti az átlapolt deszka felső síkját is - a hagyományos saralással (10-15cm) elázna a deszka? Nem lenne jó ha teljesen átázva a sáros lé összefogná az előre lekezelt (lazúr) deszkát.

Ki tud rendesen száradni, anélkül hogy károsodna  a fa?

Biztos csinált már valaki alulról borított födémet sárléccel, mennyire őmlik a sárból a víz?

 

dokke01 Creative Commons License 2011.10.29 0 0 19613

Akkor ezek szerint ha én az ilyen, egy külső viszintes szigeteléssel ellátott fal és egy belső szigeteletlen fal által határolt helységet járólapozással szeretném ellátni akkor megtakarítható a szigetelés költsége, bár most is pvc volt rajta és ott semmi gond nem volt...

Előzmény: nopánick (19612)
nopánick Creative Commons License 2011.10.29 0 0 19612

Vannak esetek amikor és amiért megúszható.

 

A belső falak úgyanis nem lesznek hőszigetelve, így az

általuk a talajból a lakótérbe szállított pára útja nem záródik el.

Ellentétben a külső falakkal...

 

Így ha, a ház alatt, amúgy nem túl nedves a talaj, akkor mivel a belső falak által

a lakótérbe vezetett pára mennyiség nem változik, azt a kellő szellőzés továbbra is eltávolítja.

Mint eddig... szóval megúszható, ha a fal alja alapban nem nedvesedik-salétromosodik.

 

A belső falakat tipikusan, a (szét)fagyás veszélye sem fenyegeti.

 

De, ez nem jelenti, azt hogy általánosságban nem volna jobb itt is vízszigetelni, meg a padló alatt is.

pl. mert csökkenti a szellőzési hőigényt a kevesebb lakótérbe jutó pára eltűntetése

vagy mert a padló és falburkolat választásnál nem kell foglalkozni a falban lévő vízzel!

 

 

dokke01 Creative Commons License 2011.10.29 0 0 19611

szigeteléshez.

Mostanában mindenhol nagyon megy a fal vízszintes szigetelése, viszont mindenhol csak azt látom, hogy a külső falakat szigetelik a belső elválasztó falaknál nem kell?? vagy mint pl nálam a régi főfalak belülre kerültek a hozzáépítés miatt, az olyat nem kellene szigetelni?

KisIgri Creative Commons License 2011.10.28 0 0 19610

És a nádat,mint már egy bevált szigetelőanyagot miért nem említi senki?

Nálam a rétegrend alakulása a következő lesz.

Látszó födémgerenda,váltott deszkaborítás,élére állított 25cm-es deszkából

vázszerkezet,köze náddal kitöltve,a lábazatomról lebontott zsaludeszkával

leborítva,és egy 10cm-es törekes sárborítás...

tozó81 Creative Commons License 2011.10.28 0 0 19609

Hő tároló tömegnek vagy minek?

Igen annak szánom, a deszkaborításra fekettett hőszigetelés szerintem kevés? Az eddigi ismereteim alapján az a jó fal ill. födémszerkezet, ahol a megfelelő hőtároló kapacitású határoló  kiegészítő hőszigeteléssel van ellátva. Tévedek? Sokkal egyszerűbb lenne csak egy hőszigetelést leteríteni a deszkázatra és egy járófelületet kialakítani rajta. Nem végezetem semmiféle tudományos számítást, viszont ha nem lehet ezzel elérni mondjuk min. 10%-ot meghaladó javulást ill. későbbi energamektakarítást , lehet hogy maradnék az egyszerűbb megoldásnál. A gerendafődém terhelése szempontjából is kedvezőbb ha elhagyom a "puffer réteget". Bár látam már kisebb keresztemetszetű födémgerendán, az egyémnél nagyobb áthidalt fesztávon kb. 30-40cm vastag saralást, gondolom nem kevés súlya lehet.

 

A homokot az átlapolt deszkaborítás síkbahozására gondoltam, így a vályogtéglák egyenletesen fektethetők, beágyazódva a homokba egységesebb réteget alkotna. Akár a a téglák közötti függőleges hézagokat is ki lehetne tölteni homokkal, vagy  sárral, mint ha "víszintesen falaznánk"??? A habarcshézagba rakott sár szerintem nem enged annyi vizet, hogy az latta lévő homokon és geotextílián keresztül a deszkázatot eláztatná. Erre kerülne a saralás nagyából vízszintesre "lehúzva". Ha nincs hézagkitöltés, ez lezárná azokat,ezzel növelve a hővezetési ellenálást, valamint alkalmas felületet képez a járófelületet hordozó deszkaváz fogadásához.

 

Mindez természetesen sok macera és töblet teher a gerendafödémre. És még ehhez jön kérdésként, hogy a páramozgás szempontjából mi a megfelelő.

 

Jövő tavaszig még rérek agyalni rajta, egy biztos észerű kompromisszum mentén valami (relatív) olcsó megoldás kell.

Jancsimiska Creative Commons License 2011.10.28 0 0 19608

Én is gondolkodom a saraláson. Csak szerintem geotextil helyett papírt rakok. A sár lezárja a födémet légmentesen (a deszkaborítás az én képességeimet ismerve nem fog tökéletesen záródni), tűz- és féregbiztos, hőtároló és hangszigetelő.

 

JM.

Előzmény: nopánick (19607)
nopánick Creative Commons License 2011.10.27 0 0 19607

Mi célból rakod azt 10-15 cm vályogot a rétegrendbe?

Ill. a saralást, homokot?

Hő tároló tömegnek vagy minek?

 

Nem nagyon látom az értelmét....

Előzmény: tozó81 (19606)
tozó81 Creative Commons License 2011.10.27 0 0 19606

 

Üdv!

 

 

 

Ezért kell mindig azt mérlegelni, hogy  teljes hőszigetelő hatásból 

 

mennyi is esik éppen a páraféken belülre és mennyi kívülre! 

 

  

 

Ha, a max 20% van belül szabályt betartjuk, akkor OK lesz a dolog... 

 

 

 

Ezt hogyan kell a gyakorlatban alkalmazni?

 

Nálunk kötőgerendás fafödém van és azon átlapolt deszkaborítás lesz, mely fölé a következő rétegrendet terveztem:

 

 

 

átlapolt deszkaborítás

 

geotextília (a deszkák közötti résen "leszivárgó" por és egyéb ellen)

 

hagyományos kézi vetésű vályogtégla szárazon rakva (10-15cm?)

 

néhány cm sárréteg kiegyenlítésként és a "függőleges habarcshézagok" lezárására

 

15-20cm ásványgyapot szigetelés párnafák közé (élére állított deszka?)

 

deszkaborítás, járófelületként

 

 

 

Ez a fent említett szabálynak megfelel, hogyan tudom ezt ellenőrizni?

 

 

 

Ha nem vagyok tolakodó, lenne még néhány kérdésem:

 

 

 

Mivel az átlapolt deszkaborítás felülete nem sík, milyen kiegyenlítést alkalmazzak a vályogtéglák egyenletes felfekvése érdekében? Ha a geotextíliára száraz homokot terítek az jó lehet, vagy léc távtartókat alkalmazzak az alsó deszkákon?

 

 

 

A téglák közötti "függőleges habarcshézagot" érdemes kitölteni, vagy elég a felső sárréteggel lezárni?

 

 

 

Hagyományos saralást nem szeretnék alkalmazni, megkímélve az előre lekezelt látszó deszkaborítást az elázástól.

 

 

 

A válaszokat előre is köszönöm!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: nopánick (19604)
dokke01 Creative Commons License 2011.10.25 0 0 19605

Így már értem, ez volt a lényeg nekem:)

Előzmény: nopánick (19604)
nopánick Creative Commons License 2011.10.25 0 0 19604

Az az OSB már a gyapot ALATT van a jó meleg lakótértől csak egy deszka és pár centi nádazott vakolat választja el.

 

Így ez az alsó, gerendán fekvő OSB nem lesz olyan hideg soha,

hogy a lakótéri oldalán a lakótéri pára ki tudjon csapódni...

 

Ezért nem okozhat ott a gyapott alatt, a jó melegben gondot :-)

 

Az meg, hogy fékezi, nem engedi tovább menni a párát a gyapot felé, direkt jó.

 

----

 

Gondot a párafékezés-párazárás két helyen tud csak okozni!

 

- a hideg oldalon, jelen estben pl. a gyapot tetején ugyebár...

 

- a hőszigetelés KÖZÖTT elhelyezve !!! akkor, ha

  a höszigetelő hatásból több mint 20% jut a meleg oldalra

 

A meleg oldalalon, vagy ahhoz még elég közel rakva

(de, már a rétegrendben benne azaz <20%-ra) viszont

soha nem okozhat gondot... a rémhírekkel ellentétben :-)

 

Ezért kell mindig azt mérlgelni, hogy  teljes hőszigetelő hatásból

mennyi is esik éppen a páraféken belülre és mennyi kívülre!

 

Ha, a max 20% van belül szabályt betartjuk, akkor OK lesz a dolog...

Előzmény: nopánick (19603)
nopánick Creative Commons License 2011.10.25 0 0 19603

Ott alul (ami már a MELEG oldal), nem gond egy kis párafékezés, sőt inkább hasznos is.

 

Előzmény: dokke01 (19602)
dokke01 Creative Commons License 2011.10.25 0 0 19602

Bocsánat ha figyelmetlenség, de én itt néztem az OSB borítást!!

 

 

- deszkázat vagy akár OSB borítás

- gerenda ill. a levegőréteg

- plafon deszka+stukatúr

Előzmény: nopánick (19590)
nopánick Creative Commons License 2011.10.25 0 0 19601

Nem figyelsz... !

 

1. A rétegrendben ott a 3-5 cm légrés, így a gyapot teteje és az OSB között levegő van.

 

2. A járó felületnél, írtam, hogy pici résekkel rakva, tehát

ebből a légrésből ki is tud jönni a pára ezeken a pici réseken...

 

------------------------------

 

- járó felület (ahol muszáj), pici résekkel rakva a burkolata

- 3-5 cm légrés !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

- páraÁTERESZTŐ fólia

- 25 cm gyapot, járó felületnél fa/OSB/hab váz között

 

 

Előzmény: dokke01 (19600)
dokke01 Creative Commons License 2011.10.25 0 0 19600

Ezen kell nekem is gondolkodni...viszont kérdés: itt olvasom hogy akár OSB borítás. Az OSB nem túl "párazáró"??

Előzmény: nopánick (19590)
proletár Creative Commons License 2011.10.25 0 0 19599

Szépnapot!

 

tavaly vásárolt, részben vályog falazatú házban élünk. Az elmúlt év során tetőt cseréltünk és közponi fűtést szereltettünk. Sajnos az ereszcsatornákat még nem szereltük fel és a falak mellé a csapadékvíz elvezetésére szolgáló járdát sem betonoztuk még le. ebből is követekezően vettem észre a hétvégén hogy a ház egyik sarka belülről kb 10-15 cm magasságig vizesedik. ennek közvetlen oka vélhetően az hogy a gázvezetékkel kapcsolatos munkák során a falazat vízszigetelését biztosító, a falhoz vmilyen habarccsal rádolgozott kátránypapír szigetelést megsértették, megbontották. A héten az ereszcsatornát remélem felteszem, de betonozni az idén már valószínűleg nem tudok. Ezt a lábazati(?) szigetelést viszont mielőbb pótolnám. Mit javasolnának a tisztelt hozzáértők? Bitumenes lemezt?

sörösferi Creative Commons License 2011.10.24 0 0 19598

Még annyit tennék hozzá, hogy a ház mögött  kb. 20 méter hosszan kb 10 fokos lejtő van, mögötte pedik lankásabb a telek, aztán kb. 1km-re pedig egy hegy. A ház a 10 fokos lejtő után van, szinte teljesen sík terepen. Esős időjárás esetén van probléma, mikor a dombró folyik le a víz az udvaromon keresztül az utcai vízelvezető árokig.

sörösferi Creative Commons License 2011.10.24 0 0 19597

a kép lemaradt

sörösferi Creative Commons License 2011.10.24 0 0 19596

Valahogy így terveztem el a drénezést ahogy a képen van.  Ha a ház után ásnám ki a drén árkot akkor csak  max 30-40 cm mélyre tudnám letenni a dréncsöveket, mert ha mélyebbre teszem akkor nem lenne lejtése az utcai vízelvezető árokig.

Olyan kavicsot tudok szerezni, mint a vasúti sín alatt a töltés, kulékavics sajnos nincs a környezetemben. A kavicsnak úgyís az a lényege, hogy megtörje a víz útját és a víz leszivárogjon  a dréncsőig, ha jól tudom.

Geotextília szükséges? Mintha az egyik régebbi hozzászólásodban azt olvastam volna, hogy nem kell.

Köszi szépen.

Előzmény: mzm (19587)
nopánick Creative Commons License 2011.10.24 0 0 19595

Azt, azért ki kell kideríteni, hogy mitől pusztul helyenként a mostani padlás padozat!

 

Ha, csak a túlterheléstől szakadt be helyenként, akkor OK.

 

DE, ha korhadt a fa, netán penészedik-rothad, akkor

a károsodott részeket el kell távolítani és újat rakni helyette.

 

A gerendákat, pláne különös figyelemmel kell átvizsgálni...

Főleg  a külső falak közvetlen közelében lévő ~félmétert.

Előzmény: zylo. (19594)
zylo. Creative Commons License 2011.10.23 0 0 19594

Köszönöm, ez szakszerűnek tűnik.

 

Nekem könnyebb, ha marad az ép deszkázat és rajta az agyag, viszont így kell egy komplett új borítás+váz a gyapot fölé/közé. (Mindenhol kell tudnom járni a padláson, egyrészt a kémények miatt, másrészt mert néha kell a régi cserepeket cserélni, igazgatni.)

Előzmény: nopánick (19590)
nopánick Creative Commons License 2011.10.23 0 0 19593

az üveggyapot kis szálairól azt mondják, káros,ha a levegőbe jut.

 

... mondjuk én a kőzetgyapot szálait is utálom és gondolom az se jobb a tüdőnek.

 

Mellesleg az üveggyapot is ásvány gyapot :-)

 

közetgyapot = alapanyaga BAZALT (ásvány)

üveggyapot  = alapanyaga HOMOK (ásvány)

 

Azért szokás üveggyapotnak is nevezni, a homok ásvány gyapotot,mert

a gyártásakor a homok egy része már (hulladék) üveg formájában van jelen.

Azaz a homokból előbb üveg lett, abból hulladék és aztán gyapotszigetelés...

 

Az üveg gyapot szálai régebben szúrósabbak és törékenyebbek voltak, ezért utálatosabb anyag volt.

Emiatt lett népszerűbb a kőzetgyapot....

Viszont az újrahasznosított üveg rész miatt, olcsóbb tudott lenni, ezért fogyott :-)

 

Mostanában, azonban új technológia jelent meg, ami eltüntette ezt a hátrányt, sőt!

Az új technológiát, pl. az URSA PureOne néven, a KNAUF Ecose néven árulja.

http://www.knaufinsulation.hu/hu/ecose-technology

http://www.pureone.hu/hu/index

 

A kőzetgyapot egyetlen igazi előnye a magasabb olvadáspont ~ 1000 fok.

Az üveggyapot már 600 fok körül olvad....

Ezért, aztán a szigorúbb tűzvédelmi osztályú helyekre csak kőzetgyapot építhető be.

A családiház nem ilyen szigorú kategóriás hely, annál jó az üveggyapot is bárhová.

 

--------------

 

Viszont éppen a szálak szálldogálása ellen jómagam mindig ajánlom, hogy

a gyapot hideg oldalát eg yréteg páraÁTERESZTŐ fóliával kell takarni.

 

Mert, ez a fólia...

- nem enged vizet jutni a gyapotba, pl. a cserepek között a szél által bevert esőt-havat

- nem engedi, hogy az áramló hideg levegő átjárja a gyapot tetejét >> ~ 10% hőt megfog ezzel

- nem engedi a port a gyapotba >> nem lesz ocsmány látvány

- nem engedi agyapot szálakat a levegőbe >> nincs köhögés, vakarózás, tüdő gond

- látszik szemre, ha valami állatka netán megsérti a fóliát és a gyapotba költözik...

Előzmény: mzm (19592)
mzm Creative Commons License 2011.10.23 0 0 19592

A felső deszkázat fölé rakott szigetelésen is lehet járófelületet csinálni: élére rakott pallókból kazettákat csinálsz és azokra fekteted a járópallókat. Ez akkor, ha nem akarsz minden nap ott járkálni, hanem pl. csak a kéményhez kell odajutni, akkor megoldás.

Ha már mindenképpen szigetelést akarsz rakni, lehet, hogy az ásványgyapot jobb, az üveggyapot kis szálairól azt mondják, káros,ha a levegőbe jut.

Előzmény: zylo. (19589)
nopánick Creative Commons License 2011.10.23 0 0 19591

Közben erőt vettem magamon és számolgattam....

 

Ha, az imént  javasolt módon, csak a gerendák fölött lesz gyapot,

akkor páratechnikai szempontból még a 10 cm is tud jól működni.

 

Ezzel már jobb hőszigetelő lesz, mint a mostani födém volt, de még mindig gyengécske...

Igazából, 20 cm gyapot alá nem érdemes menni semiképpen, az elbontott felső réteg miatt.

nopánick Creative Commons License 2011.10.23 0 0 19590

Nem raknám a gerendák közé.

 

A gerenda alighanem

- túl nagy hőhíd lenne, ha nem kerül fölé (elegendő) gyapot

- ha kerül föléjük gyapot, de túl kevés (< 35 cm), akkor pedig a tetejénél lehetnek pára gondok

 

-------

 

Szóval, a gerendák fölé célszerű rakni azt a (20)25(30) cm gyapotot.

 

Alá nem kell fólia, a tetejére ésszerű egy páraÁTERESZTŐ fólia védő takarás.

 

- huzatos padlástér

- járó felület (ahol muszáj), pici résekkel rakva a burkolata

- 3-5 cm légrés

- páraÁTERESZTŐ fólia

- 25 cm gyapot, járó felületnél fa/OSB/hab váz között

- deszkázat vagy akár OSB borítás

- gerenda ill. a levegőréteg

- plafon deszka+stukatúr

 

Ahol nem járkálsz, ott a kék részek elhagyhatók.

 

------

 

Így az alsó deszkázat, a gerendák és köztük levő levegő, még lényegében "szoba meleg"-ek lesznek a gyapot alatt.

Mert a plafon deszka+stukatúr engedi átmelegedni ezeket a részeket.

...és mivel így még elég melegek tudnak lenni,  nem jön létre rajtuk a pára lecsapódás.

(épp ezért nem javaslom a gerendák közé is a gyapotot, gátolná ezt a szükséges átmelegedést)

 

Ellenőrzés....

A legrosszab eset a gerenda, ami ha mondjuk ~20 cm fa akkor

R=vastagság/lambda=0,2/0,14=~1,43 m2K/W hőellenállást jelent.

 

A rajta lévő 25 cm gyapot, pedig R=0,25/0,044=~5,68 m2K/W-ot.

 

Amikor kint -15 fok és bent +21 fok van, akkor a hőlépcső 36 fok lesz.

Ez a hőellenállások arányában oszlik el, azaz

 

36/(1,43+5,68)*1,43=~7 fok jut a gerendára belőle.

Így a gerenda-gyapot határon 21-7=~14 fok lesz MÉG ekkora hidegben is.

(mivel a gerendák között nincs gyapot, vélhetően még kicsit melegebb is lesz ott)

 

Megnézve egy harmatpont (páralecsapódás) táblázatot, akkor ehhez

http://img.index.hu/imgfrm/3/8/8/0/BIG_0009353880.jpg

a 14 fokos felülethez, a 21 fokos lakótérben ~65% páratartalom tartozik.

Ennyi pára egy normális üzemű lakásban, télen, a kinti nagy mínuszban biztosan nincs!

Azaz a megoldás a legrosszabb esetben is működik.....

 

Ettől kisebb kinti hidegekben, tehát biztosan minden rendben lesz.

 

ill. az is látszik, hogy párafékezés nélkül az elbontott felső réteg miatt

nem célszerű 25 cm-nél kevesebb gyapotban gondolkodni.

 

Ha maradna a meglévő felső deszak+agyag is, akkor már 20 cm is elég lehetne.

(sőt az agyag párafék hatásától függően akár még kevesebb is...)

 

-----------------

 

Persze ellehet gondolkodni a gerendák közti gyapot és/vagy teljes párazárás alkalmazásán is.

De ezeket átgondolni-méretezni kell, nem lehet csakúgy jónak minősíteni, mint

a fentebb javasolt (csak a gerendák fölé 25 cm gyapot) megoldást....

Előzmény: zylo. (19589)
zylo. Creative Commons License 2011.10.23 0 0 19589

Általános válasznak ez kitűnő, de... Párazáró fóliát nem teszek sehová. Az üveggyapot terítés már többeknek bevált. A kérdés az, hogy a 10-20 centi vastag üveggyapot mehet-e a gerendák közé, vagy a felső deszkázatRA kell tenni, majd újabb borítást építeni, hogy járható legyen? Nyilván az első esetben a gerendáknál nincs hőszigetelés, mennyit számít ez?  

Előzmény: mzm (19588)
mzm Creative Commons License 2011.10.22 0 0 19588

Ha javasolhatom, akkor csak óvatosan azzal a "szokásos" hőszigetelési rétegrenddel: gondolj csak bele, ha egy fafödém fölé párazáró fóliát teszel - vagy olyan szigetelést, mely nem engedi át a párát - mi is fog történni azzal a párával, ami felfelé akar eltávozni...?

  

Előzmény: zylo. (19586)
mzm Creative Commons License 2011.10.22 0 0 19587

ha jól értem, 7-8 méterre készíted a háztól a drént. Így nem sok értelme van, az csak akkor hatásos, ha közvetlenül  a ház mellett húzódik.

A drént úgy szoktuk lefeketetni, hoyg az alapozási síkban - azaz az alap alsó síkjában legyen. Mélyebbre nem érdemes, ha magasabban van, akkor pedig a hatásfoka nem megfelelő.

üdv

mzm 

Előzmény: sörösferi (19581)
zylo. Creative Commons License 2011.10.22 0 0 19586

Ha úgy döntök, hogy eltávolítom az összes sarat és a felső lécezést, a hőszigetelést (üveggyapot) tehetem a gerendák közé (vagyis az alsó deszkázatra közvetlenül)?

Előzmény: ép-it-ész (19585)
ép-it-ész Creative Commons License 2011.10.21 0 0 19585

Hali

Hát igen , ahogy yenoee mondta , koszos meló lesz .

Főleg a falak vonalától úgy 50 cm -re lesz érdekes, mert ott korhad a leginkább a födém gerendázata .

Tehát a müvelet sorrendisége a következő :

- Strapabiró ,, játszó ,, ruhát és porvédő maszkot felveszed

- kisbalta, csákány , kalapács , spakli , kőmüveskanál , vödör , lapát kibiztositása után agyag bontás és letermelés ( elég gusztustalan meló )

-Óvatosan , egyenként --- esetlegesen pallóterités mellett ) födém felső deszkázatának bontása és a gerendák közeibe behullott törmelék eltávolitása

- megmaradó rész átvizsgálása . ha ennyi a  gond, akkor sörözést követően folytatás ha gond van akkor pláne sörözés .

Na a gond az , hogyha a kezedbe veszel egy hegyes kést és azt cca. 3-5 mm mélyen a fába be tudod könnyedén tolni akkor hivj statikust ha nem akkor a kivánt hőszigetelő anyag rétegrendjének és kivitelezési útmutatójának megfelelően hőszigetelj és fellülről zárd le páraáteresztő fóliával és deszkázd le .

Hát ennyi !

cs

Előzmény: zylo. (19583)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!