Ördög (Ördögh, Eördögh stb.): Hajdú Mihály Családnevek Enciklopédiája-beli összefoglalása talán a legteljesebb: „A névadási motiváció külső-belső tulajdonság metaforikus elnevezése lehetett: olyan fekete szemű, bőrű, hajú volt amilyennek az ördögöt képzelték”; kellemetlen, rossz tulajdonsággal rendelkezett, vagy csak egyszerűen szavajárása volt az ördög emlegetése. Az egyénnévből apai családnév lehetett ’Ördög nevű személy fia, leszármazotta’ jelentéssel, de kialakulhatott a családnév ragadványnévből is.”
Adalék Kálmán Bélától: „Érdekes, hogy az egyáltalában nem hízelgő jelentésű vezetéknevek közül jónéhány csakis a nemeseknél fordul elő: […] Eördögh (Ördög) […]. Milyen az oklevelek ilyen ragadványnéven említik az illető családokat,, ilyen névre szólt oklevelük és birtokadományuk is, nem váltak meg vezetéknevüktől. Némelyiket a régies írásmód választja el a köznévi alaktól”.
A topikban az Ördög már korábban is előfordult más nevek kapcsán, érdemes a keresőben erre rákeresni.
Sziasztok! Az Ördög vezetéknév eredete felől érdeklődnék. Ez nem helységnév, vagy foglalkozást jelentő szó, esetleg megbélyegzésként használták? Biztos, hogy pejoratív a jelentése? Segítségeteket előre is köszönöm!
A magyar közszavak jelentős részének első előfordulását tulajdonnévként adatoljuk. Ez nem meglepő, hiszen a korai források nem magyar nyelvűek voltak, de magyar nevek szerepeltek benne. Ilyen szó a gát is: első tulajdonnévi előfordulása 1138-ból való, első köznévi adata 1256-os.
A gát azonban rávilágít arra a bizonytalanságra, amelyet az etimológiai irodalom jelöl is, hogy az ilyen rövid szavaknál egyáltalán nem biztos, hogy a korai tulajdonnevek a később kimutatott közszavakból erednek: lehet más etimológiájuk.
Ilyen kérdőjeles dolog a gát szó első tulajdonnévi etimológiája. Ez helynévi lehet. Az első tulajdonnévi adatot 1251/1281-ből találtam Gath formában írva, emellet van Gathk (-k kicsinyítő képzővel), Gatho (-o kicsinyítő képzővel), Gathe (talán -é birtokjellel). — A kérdezted Gátos jöhet ebből a régi személynévből -s kicsinyítő képzővel.
Ennek ellenére Kázmér a XV. sz.-ban megjelenő Gát családnévnek gátkötő ’malomgát készítője’, ill. gáttöltő ’gátmunkás’ értelmet tulajdonít. Ez is elképzelhető de a Gát csn. szerintem lehet a fenti régi személynév folytatója, de esetleg Gát helynévre utaló képzőtlen lakosnév is.
A Gáti a korábban a Pallaginál elmondottak alapján egy Gát településnévre (Bereg vm.), vagy egy településen belül gát, töltés környéki lakóhelyre utaló lakosnév. Némi valószínűséggel a régi Gáté ’Gát leszármazottja’ apanév folytatása.
A gát köznév egyébként szláv eredetű, vö. szb-hv-szln. gat ’vízlevezető árok; duzzasztógát; toltás, gát’, szlk. hať ’(rőzse)gát, töltés; kerítés, élő sövény; akadály’, le. gać ’rőzsenyaláb gát készítéséhez, rőzsegát’, or. гать (gaty) ’dorongút, rőzsaút’.
A közszó szláv etimológiája nem zárja ki, hogy ebből eredjen a régi magyar személynév. Ugyanakkor alnémet etimológia is adható (vö. holl. gat ’lyuk, eldugott hely’, sv. gata ’irtássáv, nyiladék; utca’, n. Gasse ’utca’). De lehet belső fejlődés is, amelynek a közszói alapja már a nyelvemlékes kor előtt eltűnt a nyelvből.
"Azzal a kihívással szembesültünk, hogy minél több információt gyűjtünk össze, annál nehezebb lehet (az adatbázist) használni – mondta Erick Mata, az enciklopédia ügyvezetője."
Megnéztem Varin jegyzékét az 1715. évi összeírásban. A nevek túlnyomó része nem nyelvspecifikus: a maradék jelentős része nem lengyel (pl. Vlah, Horeczkj, Czveho, Taborita, Pasztuha, Palyo, Mohila). A Korenik név lengyel etimológiájához itt is Korzenik írásmódot várhatnók, vö. le. korzeń ’gyökér, fűszer’ (ha nem Korzonik, vö. korzonek wlosa ’hajgyökér’).
A Korenik tehát legalábbis szlovakizált forma. A Vlah csn. alapján gondolhatunk valah / kárpátukrán vonalra is. A Кореник / Коренік a keleti szláv nevek közt is megjelenik.
Az első fajú etimológiát hej_hej_hej adta a 8499-esben. A csehben azonban van Kořený változat is, amely ilyenformán nem etimologizálható: inkább tűnik a korenný forma variációjának. Tehát a Korenik mellé felvehetünk Korennik alakot is: ehhez vö. or. коренник (korennyik) ’rudas ló, középső ló (hármas fogatban); régi, tősgyökeres lakos, dolgozó’, le. korzenny ’fűszeres’, cs. kořenný ’gyökeres; tősgyökeres; fűszeres, illatos, aromás’.
Az előző hozzászólásomnak bevezetője is volt, de azt elfelejtetem átmásolni:
Abban a korban, amire a családnevek kialakulását tesszük, nem volt a magyarban -i kicsinyítő képző. Ezért az -i-re végződő Pallagi nevet nem lehet közvetlenül ragadványnévként értelmezni. Az -i képző a korban (is) lakosnevet képez, ezért etimologizáljuk a Pallag-ot helynévként.
Meg kell azonban mondani, bár Hajdú nem említi, az -i lehet az -é birtokjel alakváltozata, ekkor a Pallagi jellentése ’Pallagé’ lenne, azaz ’Pallag leszármazottja, családtagja’.
> Lehetett egy olyan ember,aki sok területet hagyott parlagon,vagyis lusta volt?
Amit kérdeztél az az -i képző nélküli Pallag ~Parlag ~ Parrag(h) csn.-re lehet igaz. Ez lehet képzőtlen lakosnév (azaz értelmileg azonos a Pallagi-val), de lehet ragadványnév is, amelyt gúnynévként a „földjüket elhanyagolták, így az elgazosodott, úgy nézett ki, mintha parlag lenne” (idézet Hajdútól). Van egy ilyen népi szállóige is: „Parrag Péter mëg Paré Pál műveli a főggyit” (azaz nem műveli, hanem parlagon van és paré, gaz nő rajta).
A Kóspallag indikálta Hont vm.-t talán azért nem említette Hajdú, mert ennek a településnek az első említése kései, a XVI. sz. legvégéről való (1590: Kósparlak). Hajdúnak ez talán már túl „modern”, ő a XIV–XV. sz.-ot tartja a családnevek kialakulása fő időszakának.
Mata: A régi magyar Mata ~ Máta személynévből, amely a Máté egyházi személynév rövidülése + a magyar -a kicsinyítő képző.
Matiz: Szerintem ez a német Matthies névből: ez a n. Matthias ’Mátyás’ szn. változata, amely családnévvé is vált. A szóvégi /z/ miatt úgy gondolom, a magyarba német családnév (és nem személynév) formájában kerülhetett be.
Pallagi: (1) Egy Pallag (~ Parlag ~ Parrag) nevű településről való, onnan elszármazó. Hajdú szerint a családnevek kialakulásának korában volt ilyen néven helység Abaúj, Bács, Baranya, Kolozs, Szabolcs, Szatmár, Ung és Vas vármegyékben.
(2) Valamely település Pallag (~ Parlag) nevű dűlőjében, külterületén lakó, oda építkező személy.
Mindezen helynevek eredete a magyar parlag szó,, amelynek elsődleges jelentése ’két-, ill. háromnyomásos gazdálkodás esetén pihenőben hagyott föld, ugar’, később ’műveletlen terület’. A parlag hangalak, mint közszóként, mind helynévként, mind családnévként hasonulhatott pallag-gá, illetve parrag-gá. Hajdú szerint a Duna vonalától keletre Erdélyig gyakoribb.
Pallaga: Szerintem a Pallagi hangrendileg illeszkedett változata. Vö. hasonló Balassi ~ Balassa.
Bősárkánytól nem messze van Szilsárkány, kicsit távolabb Bakonysárkány, Dél-Szlovákiában pedig Sárkányfalva (1907 előtt a neve pusztán Sárkány). Ez mind személynévi eredetűnek mondott helységnév.
Hajdú a Sárkány vezetéknevet felvette a Családnevek Enciklopédiájába, ami azt jelenti, hogy a 1230 leggyakoribb magyar családnév közt volt 2007. január elsején a 2334 viselőjével. Hajdú szerint az eredeti jelentése ’(valamiféle) kígyó’, a ’mesebeli szörnyeteg’ jelentés csak a XVII. sz. elejéről adatolható. Eszerint családnevekben a jelentése inkább ’kígyó’, mivel a XV. sz.-ban már vezetéknévként szerepel.
Szintén Hajdú idézem: „Motivációja igen sokféle lehetett: külső tulajdonság metaforikus megnevezése (olyan karcsú, hajlékony, hideg kézfogású, surranó járású stb., mint a kígyó), belső tulajdonság (ravasz, állhatatlan), de lehetett foglalkozás is (kígyókat irtó, gyűjtő, bőrüket fölhasználó stb.). Végül pedig valamilyen eseményhez is kapcsolódhatott a név, amit ma már megfejteni nem lehet (kígyómarta személy, kígyót találó, kígyóról mesélő stb.).”
Van egy Sárkány nevű, eredetileg szász település a Fogarasok lábánál (Sercaia). Történeti névalakjai a Wikipediából: 1235-ben Sarcam, 1372-ben Scherkkengen, 1429-ben Sorkingen, 1503-ban Sarkan, 1508-ban Schwrkengenndorf, 1532-ben Schírkengin, 1585-ben Sárkány.,
Sárkány (Fábián, Miklós, Anna, Balázs, Erzse, Ilona) nálam is van a családfa leágazásain. Szerintem az első tipped a helytálló. Az RMCsSz szerint legalábbis mindenképpen, de józan paraszti ésszel is abba a kategóriába esik, mint az pl. Ördög családnév.
A gyíkról jutott eszembe: tudsz-e tippet adni számomra, hogy a "Sárkány" családnév honnan származhat? Az első tippet kilövöm: a nevet kapó személy külső vagy belső jellemzése a sárkány nevű elképzelt (nem létező) hüllőszerű állat valamelyik tulajdonságáról.
A többi tippemet nem merem leírni, mert túlmennék a megengedett szabadságfokomon, pedig teljesen egyetértek az alábbi tudós emberekkel, és azonosulni tudok velük:
"Távol, igen távol vagyok attól a hittől, hogy a következendőkben "megállapítok" vagy "kimutatok" minősítést alkalmazhatom magammal szemben. Egy-két lehetőséget pendítek meg, egészen halkan. Titokban bízom abban, hogy a további vizsgálódások folytán egyik-másik novella-részletem esetleg valószínűséggé erősödhetik, vagy ha nem, az ellentmondást és cáfolatot kihíva, előre segíthet bennünket- engem és másokat- az igazság felé való haladásunkban." (Pais Dezső)
Gombocz Zoltán rendkívüli tehetsége mellett (vagy amiatt) képes volt arra, hogy véleményét megváltoztassa, amennyiben az újkeletű adatok azt indokolttá tették.
Kérdésemet ne inzultálásnak tekintsd, mert nagymamám dédnagymamája valóban Sárkány nevű volt (az előnév nem érdekes).
Tudsz-e tippet adni a Kurutso és a Pallaga eredetére, értelmére (szintén családomból)?
