"az égéshez szükséges levegőt a padló alatt húzódó 110 mm-es PVC cső szállítja"
Tehát már méretezve is van - elvileg - kérdés, hogy elgendő lesz é ?
De ha már készen van a szerelőbeton akkor gáz van - talán még nincs.
És még egy kérdés/megjegyzés . Nem tudja hogy hová vezesse a kéménybe avagy a kandalllóba - na erre mit lehet mondani - a fizika ilyen hiányos ismerete már betegség !
Szerintem vesz 130 - 150 -es csatorna csöveket - idomokat, lefekteti és körül betonozza - ha tudja hová menjen.
Erre :
"A külső levegőbeszívó csatorna bekötésekor fokozottan ügyeljünk a tökéletes tömítettségre."
Miért ?? Elszivja a levegőt a lásból az esetleges tőmítetlenség ?? A betonon keresztűl ??
te: ha nem egy méter magas támfalat épitesz belőle (mint én az elvileg védett, 'zöld' fenyő cölöpökből), 5-6 évet talán kibír. (a fenyő cölöpök alja 5 év alatt humusszá korhadt a vékony bitumen kéregben.)
Mondjuk a 130-as cső kicsit karcsúnak tűnik az itt írt 200/300 cm-hez.
Mert az csak r*r*3,14=6,5*6,5*3,14=132 cm2 ....
Szóval inkább 180-200 mm kellene legyen az a cső!
------------
2. Légbevezetés:
A külső levegő bevezetési keresztmetszete 200/300 cm2 (lásd: műszaki adatok),
mely elengedhetetlenül szükséges a kandalló tökéletes működéséhez.
A külső levegő bevezetés a tűztérhez kapcsolódhat hátulról, alulról, vagy oldalról.
A külső levegő bevezetésnek a padlószint felett kell lennie.
A külső levegőbeszívó csatorna bekötésekor fokozottan ügyeljünk a tökéletes tömítettségre.
A levegőszabályozás vezérlője jobb- vagy baloldalon is elhelyezhető.
A légbeszívó rendszer külső részére ajánlatos egy védőrácsot felszerelni,
amely azonban nem csökkentheti az előírt keresztmetszet méretet.
A 3 m feletti szakaszokon illetve az íves részeken az előírtnál 10-20%-al nagyobb átmérőt kell kialakítani. A legideálisabb bevezetés az alulról történő, mert a hideg levegő lefelé, míg a meleg levegő felfelé igyekszik.
Így az üzemszünetben a legkisebb a légcsere.
A 10 kW alatti teljesítményű kandallókhoz elegendő 1 db légbevezető,
a 10-20 kW közöttiekhez 2 db kell, a 30 kW felettiekhez pedig 3 db szükséges.
Azt tudtam, hogy miért kell a levegő, csak azt nem, hogy hogyan, pl- az sem volt világos, hogy a kéménybe kell majd vezessen ez a cső vagy a kályhához. Aminek a típusát sajnos nem tudjuk még, mivel ki tudja, hogy jövőre mi lesz a választék, az idén csak tető alá szeretnénk hozni, a többi jövőre.
Az építész műleírásban szerepel így, mikor kértünk tőle anyagkiírást, azt mondtam hogy kőművesmunkákra nem szokott, mert azt a kőművesek úgyis jobban tudják. Ezek után ezzel a témával már meg sem próbáltam zaklatni.
Bevallom kicsit sem számítottam rá, hogy ettől mindenki így lepadlózik azt gondoltam, a mai követelményeknél ez egy alap dolog. Persze gondolhattam volna, már kőművest sem volt egyszerű találni, mert többen lehidaltak a szigetelt lábazatunktól.
viszont a nappaliba lenne egy kémény szilárd fűtőanyagú kályhához amihez a terv szerint:
"az égéshez szükséges levegőt a padló alatt húzódó 110 mm-es PVC cső szállítja" Na ez a cső sehol nincs, szóltunk, hogy akkor ezt meg kéne csinálni -gondoltuk tudni fogja
miről van szó, de nem. Mi meg még úgy se. Műellenőr se. Kémény forgalmazója se.
Épületgépészt már régóta keresek, még a Construmán is, de a mi megyénkben nem sikerült találni.
Már csak ez az egy reményem maradt, hogy itt talán tud valaki segíteni.
Van egy 22 éves ház. A padláson a födémre szeretnék hőszigetelést tenni, a lehető legkevesebb munkával. A födém I gerendás, kerámia béléstestek, rajta pár centi perlitbeton. A padlás nincs beépítve, mostanában nem is lesz, csak lomtárként funkcionál.
Azt gondoltam, hogy teszek 2x6 cm lépésállót (EPS 100, kötésbe), rá egy réteg OSB lapot, arra meg fóliát, hogy az OSB lap ne vegye be a port. A héjazat alatt nincs fólia.
Jó ötlet ez? Vagy inkább mást érdemes? A födém nyilván nem nagyon sík, de talán annyit felvesz a hungarocell.
Hú, akkor faügyben eléggé el vagyok veszve és keseredve...
A fát már megvettem, kicsit többe került annál, hogy csak úgy eltüzeljem, és most hasonló mennyiségű akácra sincs pénzem. Annak idején rossz döntés volt, de ezen javítani már nem tudok. Ez a tetol nagyon drága és macerás? Színben milyen hatással van a fára? Sokáig kell áztatni?
Köszönöm a részletes választ, sajnos nem ez a helyzet. Annak idején mondtam az embereknek, hogy nem kéne simán mésszel habarcsolni, mert szopó lesz, de lehurrogtak, én pedig befogtam, mert baromira nem értek hozzá. Cementet egyáltalán nem tettek bele, csak sok meszet (nyomták a sódert - dumát - hogy ez örökké tartani fog, ne aggódjak, nem spórolják ki az anyagot), hordtam is állandóan, mert fogyott, mint a pinabérlet.
Az alap szépen le van szigetelve és az oszlopok teteje is fedett (cseppvetővel), tehát nem felázik (bár amúgy a talajvíz tényleg magas), nem is alulról esik szétfele, hanem fentről. Sajnos ezt beszívtam, egy igen nagy darab kerítésről van szó, csak remélem, hogy nem fog összedőlni...
van ahol a kőolajlepárlás végén maradó bitumen bányászható. dinoszauruszok ragadtak bele (pontosabban ahol ebbe ragadtak, ott konzerválódtak). ez lenne a szurok...?
Ha már szurok: van itthon egy félzsák, de kőkemény. Ezt állítólag valami mészporral, vagy mivel kell elkeverni melegítés után, hogy képlékeny maradjon. Erről tud valaki valamit?
Ez a mészpor nem az, amit a focipályákon is kiszórnak vonal gyanánt?
Más: bitumenes lemezt csak lánggal tudom megfelelő hőmérsékletre hevíteni az összedolgozáshoz, vagy elég lehet egy hőlégfúvó is?
