Parkoni tudsz a Corvin bevásárlóban. A festő úgy oldotta meg, hogy reggel beállt oda, dolgozott 5 órát, megebédelt, majd a kocsiját átvitte a másik parkolóba és ujabb 5 órát dolgozott - Ingyért parkolt egy hétig.
Amikor az anyagot hozta - reggel 8 előtt, lekapkodtuk az anyagot és felvittük.
Sok kicsi sokra megy !!
Hogy mi a munka ?
Sokféle, sok kicsi, most éppen a villany lenne soron.
Az se ördöngős.
Ki kéne cserélni egy kapcsoló táblát, jelenleg 4 áramkör van, ebből 3 marad, a 4. Fi relés-re egy cirkóhoz, kell még egy EPH, és némi áthuzalozás !!
Persze át lehetne huzalozni az egész lakást is, de most arra nincs akarat - nem pénz, hanem akarat!!
Mérőhely és számla biztos nincs benne... előbbi már kiépítve, ez egy emelet bővítés. Szal elosztó/biztosítéktábla, illetve sima kapcsoló-konnektor-lámpa-net-termosztát rendszer, semmi extra.
Kb. 4 éve javítottuk, toldottuk a tetőt, akkor a szarufák meg lettek hosszabbítva kicsit (cserélve kb. 2 méteres rész), ekkor lekentem valami kültéri lazúrral, utána talán lakkal is, de ebben nem vagyok biztos. Most a képeken látható foltosodást tapasztalom. Fogalmam sincs mikor jött ki, lehetett 3 éve is de akár idén is. Valami vízbefolyásnak gondolnám, de a cserép alatt végig fólia van berakva. Lehet, hogy a tetőtérben páralecsapódás volta fólia belső részén, és az csorgott végig, és áztatta így a fát? Nem látszik mindegyik fánál ilyen, csak néhánynál, a lambérián pedig egyáltalán nem.
a környék erősen agyagos, tartottam tőle, hogy a nedves agyag a terheléstől hajlamos megsüllyedni, ezért a csapadékvizet oldalra vezettük. gondolom a megkeményedett agyag és a terhelést elosztó alapozás együtt adja a teherbírást. sok segítséget kaptam az úttervezés-útépítés topicban randalírozó útmérnököktől is.
Remélem, de ... (főleg) a mivel-hez előbb szükségem lenne némi infora:
- vízszintes, vagy függőleges a felület?
- ha vízszintes, és járó, akkor esetleg nem "csak" járó, hanem járműforgalom is zajlik rajta?
- mekkora koptató igénybevételre kell számítani?
- milyen mély(ek) ezek a felfagyások jelenleg, és mennyire porladnak?
- mikor készült a beton, és volt-e sózva (ha járófelület)?
Ne vedd kukacoskodásnak, de a betonjavító anyagok kiválasztásánál nem alapvetően a vízszintes kiterjedés, hanem inkább azok mélysége a meghatározó szempont, no meg a terhelhetőség.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy ezek nagy (vízszintes) kiterjedésű javítások esetén nem igazán használhatóak, több nm esetén nehéz őket nyom nélkül összedolgozni.
A nem elég tömör (szilárd) bázisfelületre felhordott javítóanyag, amennyiben nagyobb a szakítószilárdsága, mint az alapnak, előfordulhat, hogy gyakorlatilag feltépi magát.
Azt is jó tudni, hogy a betonjavító habarcsok legnagyobb többsége nem végső felületnek készül, tehát nem árt "letakarni" őket valamivel. Burkolat, betonfesték, vagy legalább impregnálás.
Hozzátenném, hogy kb 3 éve készítettem kültérben, állandó napnak kitett részen egy próbafelületet, semmivel nem takartam-védtem, és bár megmattult, eddig semmi baja.
De, hogy a kérdésedre előzetesen azért válaszoljak is valamit (hozzá kell tennem, Mapei-hívő vagyok), látatlanban, többféle anyag is szóba jöhet, Mapegrout Tissotropico, vagy T40, illetve Planigrout 400, vagy vagy a 430-at, esetleg (kiebb mélységek esetén) a Monofinish. Ezek mind 1K-s, készrekevert anyagok, csak vizet kell hozzájuk adni, és telítettségig előnedvesített felületre kell őket felhordani.
Léteznek 2, ill. 3 K-s, epoxi, vagy PU-gyantás anyagok is, de baromi drágák.
Ha részletes adatok érdekelnek, termékadatlpokat emilben tudok küldeni.
--
A javítási technológia:
- véső, vagy vésőkalapács segítségével a megfelelően szilárd, és terhelhető mélységig viszabontani (ez akár néhány cm is lehet!)
- pormentesítés (magasnyomású, vagy erős vízsugár) és innentől a felhasználandó anyag összetételétől függ ...
1: cementbázisú, szárazanyag esetén
- az előkészített felület telítettségig történő előnedvesítése (tócsamentes, azaz mattnedves)
- a megfelelő mennyiségű víz hozzáadásával habarcskészítés
- habarcs besimítása
- felületvédelem
2: epoxi, vagy PU alapú műgyantabázisú (általában 2, vagy 3 K-s) anyagok esetén azonos előkészítés után száraz alapra történő felhordás
Ha még nem sülledt ,eg ilyen terheléstől, valószínű jó lehetett az alap, és ügyes volt, aki letette. :D
Aggódás helyett - ha módod, időd, és ... pénztárcád ... engedi - megfelelő előkészítés után impregnáld le.
Először takarítsd fel alaposan (magasnyomású, de legalébb erős vízsugár), és száradás után a por, és szennyeződésmentes felületet permetezőből, vagy teddy hengerrel két rétegben itatsd át.
Vigyázz, ne nagy melegben csináld, és az első réteg még nem száradhat meg teljesen, amikor rákerül a második.
Köszönöm a légbelépővel kapcsolatos tanácsokat. Kicsit szomorú vagyok, mert ventit nem terveztem. Most volt a villanyszerelés és ennek nem készült kiállás, bár egy kis venti konnektorba dugva is működik. Titkon bíztam benne, hogy a kályha működése generál annyi légmozgást befelé, hogy nem kell rásegíteni elektromosan a légáramlásra. A nyílást viszont akkor a padló közelébe vágom inkább.
azért kérdeztem, mert kb 2005-ben hullámkővel burkoltunk egy kb 80 méteres (köz)útszakaszt, miután az önkormányzat által évente kétszer ráhordott több teherautónyi murvát ezt követő első zápor lehordta a lejtő aljába. rendes alapot készítettünk (betondarálék, CKT hengerelve, amire sima homokba fektetve a hullámkő). bár kint van egy max 5 tonna tábla, kukásautó, teherautó, sőt, mixerkocsi is jár rajta, az úton nem látható sérülés. ám télen, ónos esőben, vagy ha letaposódik rajta a hó, életveszélyes. ilyenkor kerül elő néha a sós homok, én meg aggódom.
Kedves barátomnak a tervező olyan tervet és árazatlan árajánlatot rakott össze, hogy amikor beáraztam neki, akkor meglepődőtt, másfél milka volt csak az anyag. :-)
Pl a garázsba (sufni) 6 db 2x36 W-os vízmentes fénycsőarmatúrát tervezett be, típusmegjelöléssel, 18e ft/db áron. Rákérdeztem, hogy szeretne-e műteni a helyiségben, erre azt mondta, hogy csak nem szeretne átesni a fűnyírón este. Erre kapott 2 db 800 ft-os hajólámpát... A mozgásérzékelőkhöz és a refikhez 3x2,5-es mbcu volt kiírva. A padláson át a garázsvilágításhoz vezetett 40 méter madzaghoz kábeltálca 3000 ft/m áron...
Vannak ilyen érdekességek. :-)
A végén megkapta az egészet szűk másfél milkából anyag-munkadíjjal (3 fázisú mérőhely-kiépítéssel, riasztócsövezéssel, stb).
Erről most újra eszembe jut az angliai barátom -itt egyszer már emlegetett- sztorija a lakásfelújítással: A megvett lakásban átfolyó rendszerű, elektromos vízmelegítő volt. Ha megnyitották a vizet, melegedett a fal. És ezt (ottani) szakember kötötte be.
Engedd meg, hogy sorrendben visszafele válaszoljak.
Nem véletlen, mivel a térkövek, gyártási technológiájukból adódóan tömörebbek, mint a házibeton.
A tisztességes térkövek rázóasztalon nyerik el végső formájukat, amikor a sablonbaöntött nedbes anyagot elég nagy frekvenciával, meghatározott ideig rezgetik, ami által betömörödik. A tömör szerkezet vízfelvétele pedig jóval kisebb, mint a lazábbé, akár normál, akár savas, akár sós vízről van szó, ha pedig a víz kevésbé tud bejutni, fagyáskor kevésbé is tudja rongálni a szerkezetet.
A szokásos probléma az, hogy a "házi" betont általában csak levében simítják, jobb esetben csömöszölik, ami csak részben tömörít, de lényegesen kevésbé egyenletes (és tömör) anyagot eredményez, mint a vibrált, vagy a berázott. Ez a lazább szerkezet nem csak fel tudja venni a vizet, de ha pl sós víz került bele, akkor kiszáradás után a só benne is marad, nem tud kiürülni. A sós víz, fagyásakor lényegesen nagyobbat tágul, mint az "édes", sómentes. Ez a repesztő hatás mikrorepedéseket okoz, amik komoly károkat tudnak okozni.
Az aszfaltburkolatokat ne keverjük ide, mert másképp viselkednek, más az anyaguk, gyártási technológiájuk, stb.
Tehát a megfigyelés jogos, a térkő sokáig jobban bír(hat)ja a sózást - főleg egy tisztességes térkő, nem a garázban készült! -, de a végtelenségig az sem tud ellenállni a kihívásnak.
Mindazonáltal a sózásnak EGYEDÜL a vízfelvétel kizárásával készült, vagy ilyenre kezelt lapok, kövek stb. tudnak tartósabban ellenállni, mint amilyen pledául a klinker. Gyakorlatilag 0 a vízfelvétele. De annak megint más a gyártási technológiája.
Egy irodaház osztatlan terét fel szerették volna osztani gk falakkal. Hív az ismerős, ugorjak már be, ha már a környéken vagyok. Az építésvezető épp a melós srácokkal vitatkozott, akik a kazettás mennyezet hossztartóját nem akarták elvágni. Mondtam, írják be az építési naplóba, hogy az építésvezető kérésére. Beírták, aláírták, a srác felment a létrára, elcsippantotta a hossztartót, az összeugrott, 30 méterrel odébb leszakadt valami 50 nm mennyezet légtechnikával, gyengeárammal, világítással együtt. :-)
Ez alap esetben így is van. Az extráknál voltak inkább számolások (nem akartunk sem ráfizetni sem többet számolni), illetve az olyan munkáknál amihez nem értettünk (értsd másik vállalkozó végezte). Persze sokszor a teljes anyagkiírást nekünk kellett végezni (lakásfelújítás, kisebb átépítés)
Társasházaknál persze ilyen nem volt (bár legtöbbször a csőtakarásokra nincs terv), ott inkább a beruházó sokallta a végösszeget.
A legfőbb baj az, hogy bárki lehet épitési vállalkozó. Ráadásul év végén bedönti a céget (se áfa, se adófizetés), ezzel a garanciális javitásokat is megússza, aztán 200e Ft-ból másnap alapit másikat, és folytatja tovább.
Az alkesz, semmihez nem értő embereivel meg tényleg mélyen tartja az árakat, megölve a normális munkákat végzőket.
Az én költségvetéseim m2-erekre szólnak, tehát mondjuk "31 m2 gipszkarton falazat készitése, 75-ös profillal, kétoldali kétszeres gipszkartonozással". Aki ebben dolgozik, annak kapásból tudnia kell erre egy anyag- és munkadij m2-t mondani, ha álmából ébresztik fel, akkor is.
A kiirások munkamennyiségeket takarnak, de nem kirészletezve az utolsó csavarig, hiszen azt senki sem fizeti meg, ráadásul gyakorlatilag lehetetlen is. De egy ebből élő vállalkozónak az már óriási könnyebbség, hogy ki vannak számolva a mennyiségek, és ki vannak irva a munkatételek. Egy ilyen költségvetést beárazni 1 perc tételenként, ha lassan olvas :)
-
Csinálok egy társasházat, ahol az (lesötétitett irodában is napszemüvegben ülő) épitési vállalkozó ki akarta velünk dobatni a kész kiviteli statikai terveket az alapozásra, merthogy elég oda 20 cm vasalt lemez, nem kell itt ugrándozni a sikokkal meg egyébbel.
Meggyőzte a megrendelőt, hogy számoljuk már át az egészet lemezalapozásra, mert úgy milliókat lehet megtakaritani. Fogcsikorgatva a statikus kiszámolta a dolgokat, beáraztuk, átküldtük a majdnem ugyanakkora összegről szóló kiirást.
Kiderült, hogy a kivitelező nem akarta megcsinálni a vizszigetelést (mert minek, elég a falak alatt), ezzel 1 millát takaritva meg, és a kavicságyat is el akarta hagyni (mert beton alá minek). Igy tényleg lehet olcsóbbnak lenni...
Szerencsére a megrendelővel már csináltunk pár társasházat, úgyhogy szépen megvált az embertől/cégtől. A faszinak komoly bp-i épitőipari cége van, és igy dolgoznak.
Elbukott egy 300 millás tuti munkát, mert már a legelején sumákolni akart.
Gyakorlatilag nem volt szabad leírni mennyi gipszkartonra és profilra van szükség (vagy a sittszállításból mennyi a konténer, és a kézi pakolás). Ugyanis néhány "megrendelő" ezzel kereste utána az olcsóbb szakikat (tehát gyakorlatilag ingyen végeztük a felmérést, anyagkiírást)...
A visszatérő megrendelőknél persze mehetett.
Nem voltunk a legolcsóbbak, viszont nem is jártunk vissza garanciában toldozgatni (értsd nem volt rá szükség).
A legtöbben viszont a legolcsóbbat akarták. Azzal a hidegvízre valót sem lehet megkeresni (úgy legalábbis hogy minden előírt anyagot beépítesz).
