Tisztelt Szerkesztőség!
Vajdaságiként már nagyon sokszor felbosszantottam magam - és mint utólag kiderült több vajdasági is, amikor tartományunk nevét a magyar média következetesen "a Vajdaság..."-ként használja. Hogy megértsék, mit érzünk, íme egy rögtönzött rövid hírcsokor (amely csak egy példa és a valósághoz nincs köze).
--------------------------------------------
Újra megjelentek a hódok a Morvaországban.
Leállt a termelés, ezért a Bajorországban tüntetések törtek ki.
Újra akciózik a Lidl, hatalmas sorok vannak boltjai előtt a Magyarországon.
A román-magyar meccs után törtek-zúztak az Erdélyben
----------------------------------------------------------
Ezúton szeretném kérni Önöket, hogy Vajdaságot is "a " nélkül írják!
Köszönettel: egy vajdasági
Ahogy már írták, nem összeférhetetlen az, hogy hogy használják az adott alakot ott (ez esetben a Vajdaságban) és hogy használják itt, ahol te kifogásolod, jelesül Magyarországon*. Az -alföld féléket pl. jellemzően névelővel használjuk itt Magyarországon, pl. az Alföld (így nagybetűvel ugye magyar viszonylatban egyértelműen a Nagy Alföldet értjük), de a Kisalföld is és ezért a Havasalföld is. De pl. a Felföld (vagyis a skót Highland ugyebár).
*Vagyis ahogy te sérelmezheted, hogy nem úgy ejtjük, mint ti ott, úgy mi is sérelmezhetjük, hogy te át akarod írni a magyarországi magyar nyelvet :-) És ugyan melyikünknek lesz igaza? Alighanem mindkettőnknek :-) Ezért kicsit ezt az egész topikot, a topik alap polémiáját feleslegesnek tartom (de szó sincs róla, hogy meg akarnám vonni tőled a jus murmurandit).
Nyilván minden nyelvben vannak kivételek, így a magyarban is. Tehát szabály alapon nehéz döntést hozni.
Ezért mondom azt, hogy legyen a nyelven belül a helyiek szava a döntő.
Itt pedig nem nyelvjárási (pl. palóc) alapon gondolkodom, hiszen Vajdaságban jónéhány egymástól élesen elkülönülő magyar nyelvjárás van. Én pl. a szögedit beszélöm otthon. Viszont a tartomány nevét, és három részét (Bánát, Bácska, Szerémség) egész Vajdaságban "a" nélkül ejtjük.
A "Vajdaságország"-ról szóló fejtegetésre tudom említeni a következő vele kb. egyazon státuszban lévő helyeket: Flandria, Dobrudzsa, Epirusz. És nincs ott az "ország"
Érdekes az "a" Havasalföld. Soha eszembe nem jutott volna "a"-val ejteni. És akkor itt van még Moldva (csak nemrég lett független) szintén "a" nélkül.
Annyi logikája van, hogy az USA az Amerikai Egyesült Államok angol nyelvű rövidítése, tehát nem országnév, hanem államnév.
Ugyanúgy, mint az Egyesült Arab Emírségek, nincs rövid formája, legfeljebb az Arab Emírségek (Emirátusok), de az is névelős .
Van még más kivétel is, olyan országok, amelyek neve természeti képződményt is jelöl. Így a Salamon-szigetek, a Fidzsi-szigetek, a Zöld-foki szigetek (vagy Zöld-foki Köztársaság, ami szintén névelős).
A Vatikánnál onnan eredhet, hogy eredetileg nem országot jelölt, csupán városrész volt.
Nem hiszem hogy itt arról lenne szó, hogy betűszó, vagy több szó. Inkább a szóhoz kapcsolódó jelentés. Nyilván a vajdaságiak úgy mondják, mint ahogy mi azt, hogy Magyarország. De innen nézve, szerintem még mint egy tájegység elnevezése él a köztudatban. Pl. a Horvát bánság meg a Horvát Királyság de: Horvátország.
Ez a logika él magyarországi területeknél is: a Somogyban, de: Somogyországban. Az hogy a Vajdaságra névelő nélkül nem áll rá errefelé az emberek szája, szerintem közrejátszik a -ság képző is. Ugyanis, bár a Vajdaság már elnevezés, de felismerhető a képzés logikája: királyság, bánság, vajdaság. Ugyebár a Szerb Vajdaságból logika szerint a Szerbország következne, de a többféle etnikum miatt inkább a szerb tag esett ki.
Azért érzek ebben valami logikát, bár megfogalmazni nem tudom. Pl. ha azt mondom a Zemplénben, az inkább a hegységre vonatkozik. Ha pedig csak Zemplénben, akkor a községre gondolok. Az USA esetén is érezni ilyesmi, mert csak "Amerikában", de "az USA-ban". Vagy: "Európában" de " az Európai Unióban".
Valószínűleg valami olyasmi lehet benne, hogy errefelé a Vajdaság nem mint név, hanem inkább mint tájegység van a köztudatban.
Jelen esetben abból fakadhat, hogy az elnevezés akkor keletkezett, amikor 1849-ben létrejött a Szerb Vajdaság és Temesi Bánság elnevezésű egység. Később ennek különállása megszűnt, de a terület elnevezésének rövidülve megmaradt a Vajdaság, illetve a Bánság (utóbbi korábban keletkezett, már 1718-1778 között is létezett a Temesi Bánság).
De van: "Országnevek az USA és a Vatikán kivételével névelőtlenek, ...", és "Államrészek névelőtlenek "
"Olyan ez, minthogy bizonyos települések ragozása -ban, -ben, ba-, be, másoké meg -on, -en, -ön, -ra, -re." -- az "-on, -en, -ön" csak kárpát-medencei településeknél fordul elő, Kárpát-medencén kívüli helységeknél mindig "-ban, -ben" használatos..
Erre nincs igazán logikus szabály. Bizonyos tájegységek, közigazgatási egységek neve előtt használatos névelő, másoknál nem.
Azt, hogy "Szabolcsban", névelő nélkül mondjuk. Viszont szokták azt mondtani, hogy "a Beregben". Ugyanígy "Borsodban", de van olyan, hogy "a Zemplénben".
"Erdélyben" névelő nélküli, de szoktuk azt mondtani, hogy "a Székelyföldön" vagy "a Partiumban".
Olyan ez, minthogy bizonyos települések ragozása -ban, -ben, ba-, be, másoké meg -on, -en, -ön, -ra, -re.