Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Nem tudom, mennyire használom jól, ugye nem értek hozzá.
Az első a válasz, tehát fizetés nélkül parkoltunk (a cég, nem én, de az mindegy). Gondolom volt mikuláscsomag is, majd megkérdezzük a sofőrt. A levelet és csekket a parkolási cégtől kaptuk.
Na várjunk, először is tisztázni kell, hogy parkolási bírságon mit értesz, nem ismerlek, nem tudom, mennyire használod jól a kifejezéseket (ne haragudj).
Tehát díjfizetés nélkül parkoltál fizető övezetben és emiatt kaptál PÓTDÍJAT (mikulászacskót), vagy tilos helyen várakoztál/álltál meg és emiatt közigbírságot kaptál, esetleg a Közterületfelügyelet bírságolt meg helyszíni bírsággal.
Parkolási bírsággal kapcsolatos kérdésem lenne: az 1988 évi I. tv-ben említett hatvan napos ügyintézési határidőt pontosan mettől és meddig kell számolni? Beleszámít a szabálysértés napja is (ez esetben a következő nap a második, ugye), vagy a másnappal kezdődik a számolás? Az időszak vége pedig a postára adás napja vagy a kézhezvételé?
Egészen konkrétan: május 19-i eset papírját mikor kellett föladniuk, vagy nekünk megkapnunk?
Ha Te átadtad a szig-et és a kalauz nem volt képes a lakcímedet hibátlanul átmásolni a jegyzőkönyvbe, akkor miért is lennél utólag felelősségre vonható? Persze, nem szép dolog jegy nélkül utazni, nem azt mondom.
Az is igaz, hogy ha csak egy betű elírás van és az összeg olyan nagyságú, akkor azért lehet, hogy kicsit utána járnak.
Annál is inkább, mert írod, hogy >2 éve történt, amikor még egészen biztos, hogy 5 éves volt az elévülés.
Azt tudom, hogy a zadatfélelmi biztos nagy dérrel-dúrral bejelentette még valamikor 2009. nyarán, hogy már majdnem úgy van, ahogy ő elképzelte, de valóban életbe is lépett az a dolog?
Mert én - bár nem mertem leírni - sima polgári peres balhénak tartottam volna, és ennek megfelelően 5 évesnek.
Az adatoknak meg úgyis hatóság jár utána, ők adják ki indokoltság esetén.
Következő a kérdésem: Ha a MÁVon jegy nélkül utazás miatt pótdíj fizetésére köteleztek, és a kalauz rossz címet másolt rá a papírra (én ezt ott nem vettem észre csak később), így én nem fizettem be a büntetést, mondván, hogy úgy sem tudnak elérni, mikor évül el ez a kötelezettségem? Azaz meddig kereshetnek ők meg ezzel? (Lassan két éve történt az eset.) Ptk szerint öt év, de olyat is olvastam, hogy ezek egy év alatt évülnek el. Követtem el én ezzel olyat, aminek pénzbüntetésnél magasabb a büntetési tétele? (Mármint: ha mégis kiszámláznák mert valahogy elérnek, akkor el lesz intézve a dolog azzal, hogy kifizetem a büntetést?) Egyáltalán: van joga a Mávnak ahhoz, hogy utána járjon az adataimnak?
közbe alkudozok a biztosítóval de kezd egyre pofátlanabbnak tűnni ez az egész részükről.
még akkor annyit. olyan út nem létezik, hogy én beviszem egy a biztosítóval szerződött szervízbe ahol megjavítják és ők lerendezik egymás közt az összeget?
öregnek öreg de 65e ft ot akarnak adni érte mikor 650ér vettem 3éve. ilyen állapotú nem nagyon van a piacon de az áruk kb ezen a szinten van.
Ezért is írtam, hogy próbálkozni lehet. És vagy bejön, vagy nem.
Én úgy tudom, hogy vannak olyan károkozások, amiben a biztosító nem fizet és csak polgári peres úton lehet érvényesíteni a kárigényt. És nyerhető a per.
Persze, ez nem feltétlenül a kárt szenvedett jármű 'testi épsége' témakörébe tartozik. Ilyen lehet pl. az autóbérlés, a baleset miatt elmaradt haszon és hasonlók...
Polgári peres úton minden károdat megpróbálhatod az okozóra hárítani, de még ha nyersz is (évek alatt), akkor sem biztos, hogy ki fogja tudni fizetni az illető az okozott károdat.
Hiába voltál vétlen, akkor sem fognak többet fizetni.
Ezt mindet a köcsög ügyeskedőknek köszönhetjük, akik ebből gazdagodtak étvizedekig.
Úgy kellett átalakítsák a felelősségbiztosítást, hog ySEMMIKÉPP ne járhasson jól a vétlen, balesetet szenvedett jármű tulajdonosa, mert akkor az azonnal visszaélésre adhat okot.
Tehát egy olyan mértékű kárrendezést alakítottak ki a biztosítók, aminél eszébe nem jut a tulajdonosnak szándékosan összetöretni az autóját, anyagi haszon reményében...
Úgy 8-10 éve még hallani lehetett egy-egy törésből kihozott 100-150e Ft nyereségről...
valami olyasmit hallotam, hogy a kötelő biztosítás keretében 5 milliárdig felel a biztosító. Jól írtam. Mert belekalkulálták, hogy akár épületben is okozhat kárt a gk. Amennyiben a a kárt okozónak van felelőség biztosítása, úgy a biztosítónak állnia kell a javítás költségeit, a szállítást, a kölcsönautót. stb. De ezt gondosan titkolják.
Ha gtk van, akkor ha új kocsit veszel annak átirási, és törzskönyvét kifizetik. Kocsit bérelni ha magánszemély vagy nagyon macerás, de nem lehetettlen.
Hát ez elszomorít mert annyit nem ér az autó, hogy éveket pereskedjek miatta több 100ezer forintér. Amit lehet megpróbálok, hogy kicsit feljebb vigyék a kárösszeget.
Még annyit szeretnék kérdezni amit szintén nem találtam, hogy ugye a baleset miatt autó nélkül maradtam ebből kifolyólag kéne egy másik autó. Az másik autónak vannak átírási költségei amit a biztosítótól vissza tudok igényelni? Hallottam több helyről és még régebben egy jogi fórumon olvastam is róla. Ennek mi a menete? Egyátalán van rá lehetőség?
Lenne egy kis gondom a biztosítóval. Van egy 23éves nagyon ritka(jelenleg ilyent nem lehet találni használtautón, illetve még külföldön is keresni kell) jó állapotú, relatív értékes autóm amit összetörtek egy balesetben. Az autót GTK-ra vették és egy nevetséges összeggel akarják kiszúrni a szemem. A javíttatása ennek az összegnek egy szakszervízben körülbelül a 3x-osa. 4x-ese
A KGFB nem azért van, hogy a károsult járművében okozott kárt megtérítse? Én nekem le kell nyelni azt az összeget amit megajánlottak és el kell fogadni, hogy GTK? Mi van akkor ha én odaviszem egy szerződött márkaszervízbe, odaadom a betétlapot, rendőrségi határozatot és megjavíttatom az autót? Akkor is a 3ad-át fogják az összegnek kifizetni? Van értelme harcolni a biztosítóval?
Értem amit írsz, de KÉTSÉGET KIZÁRÓAN egyedül csak a jármű üzemben tartójának személyét tudják megállapítani, hiszen megállítás híján a rendszámból az ő személyét lehet megtudni.
Azt, hogy az XY tulajdonában/üzemben tartásában lévő járművet ki vezette a szabálysértés elkövetésének időpontjában, kinek kellene kiutalni az előéleti pontokat, azt fizikailag lehetetlen kideríteni.
Lehet nyilatkoztatni a jármű tulajdonosát/üzemben tartóját, hogy nevezze meg a járművezetőt, de kötelezni nem lehet rá.
Ez megint egy olyan odabaxott jogszabály. Majd kerül millió L.B. állásfoglalás és amúgy is az ügyvédek is megéheznek... Meg vergődjön vele a rendőr és a szabs. e.a. ...
A t.v.t.-n átvezető úton bárki közlekedhet ha az nincs sorompóval lezárva. rengeteg ilyen út van az országban, akár az M3 is. Mindegy, hogy földút vagy aszfalt út. Az út használójának nem kötelessége ellenőrizni, hogy az útnak látszó objektum tényleg út e? A zárásról a t.v.t. kezelője köteles gondoskodni illetve arról is, hogy ami nem út az ne is legyen alkalmas útként való használatra. Az, hogy egy erdőterületen melyik rész van kivéve az erdő müvelésből út céljára azt a telekkönyv tartalmazza. Ha az erdő kezelője ezt nem tartja be és máshol utat létesit az az ő felelőssége és nem az út használójáé. Az útról letérni természetesen szabálysértés.
- Mit is tilt egy ilyen tábla hivatalosan, magában?
- Melyik jogszabály írja elő, hogy nem mehetek le egy ilyen földúton?
1966. évi LIII. törvény a természet védelméről:
38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
..... j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.
- Jogszerű volt a büntetés így, minden tájékoztató és tiltó tábla ellenére?
Ez nem olyan, amit 'szoktak' tudni az emberek.Mármint, hogy AZ, OTT természetvédelmi terület.
Ha nincs tábla, nincs tiltás, nincs (jogos) bírság.
