Igen, nagyon szép munka volt. Csupa olyan rádióberendezéssel foglalkoztam aminek máshol egyenként sem juthattam volna a közelébe. Még Enigma titkositó is volt, szupertitkos csúcstechnikaként vezették elő. :-) A gond az volt, hogy anyagilag ezt egyáltalán nem ismerték el. A feleségem 18 évesen segédmunkásként jóval többet keresett.
Szakmailag egyértelmüen nagyon közel állt az a munka a rádióamatőrködéshez de megélni belőle nem lehetett. Sajnos rendre odahelyeztek valahol lebukott pártkádereket akiknek nem, hogy oda való speciális szakismeretük nem volt de másmilyen sem. Ezek aztán minden erővel gyürtek maguk alá mindenkit. 8 év után azt kellett látnom, hogy már mindenki parancsolgat nekem, olyan is aki 2 hete még azt sem tudta, hol a WC.
Az egy olyan világ volt, de senki ne csodálkozzon ha ezek után van némi averzióm bizonyos dolgokkal szemben.
Ez egy egészen infantilis vita. Szerintem mindenki másfajta meteo mérésről beszél. Még ebben a kis országban is lehetett többféle, esetleg nem is tudtak egymásról, mert netán szolgálati titok volt. A katonai az hót ziher, hogy az volt, hisz még ezreden belül sem pofáztak róla egymásnak a katonák, csak annyit, hogy van, mert köll. Ennyi!
Katonai meteorológiai méréseket manapság is végeznek, a repülőtereken egészen biztos. Lentebb kifejezetten az ionoszféra rádiótechnikai szempontból való méréséről beszélgettünk. Persze van, aki szerint fogalmunk sincs róla. :-)
A meteorológiában nincs igazán ruszki meg másmilyen rendszer. Az észlelések akkor érnek valamit ha legalább egy európányi terület minden adata egy helyen látható. Állitólag még a 2. v.h.-ban is adatokat cseréltek valamilyen szinten még az ellenségek is.
A hidegháború idején a met. adatok cseréje teljes és politika mentes volt, főleg ingyenes.
Beleugatok, ha megengeditek. Rendszeres katonai meteorológiai mérések voltak egészen a '90-es évek elejéig, amíg volt Tapolcán rakétadandár. Persze az valamilyen ruszki rendszer volt, úgyhogy semmi köze a témához, csak vau vau :-))
Nyilván katonai vonalon és más tudományos szervezeteknél illetve más módszerekkel volt ionoszféra kutatás. Én csak azt a bizonyos IRX müszert ismertem de nem zártam ki más lehetőséget.
A Meteorológiához biztosan csak 1db került. Tudtommal a 2db protón kivül nem épült több de a külföldre került vagy esetlegesen katonai felhasználású darabokról nem tudok semmit.
Valamilyen CB rádió végfokából kitermelt vasra. Ezek kb 7 mm átmérőjű vasak, 27-en is jó a q-juk és elég nagy a keresztmetszetük. Csak elég rövidek sajnos. Így a 28 menet nem fér ki egy sorban. De talán ez nem akadály.
Az én tudtommal a fejlesztő EMV-nél készült el az első 2 darab. Valószínűleg ezek kerültek a Meterológiai Intézetbe. Miután 1958 elején 10 darabra érkezett rendelés, az iparigazgatóság úgy döntött, hogy ezt a sorozatot már a BRG-nek kellett elkészítenie az óbudai Polgár utcában.
Az IRX sorozatgyártása tudtommal 2db-ból állt. Egy maradt Magyarországon amit 1976 vagy 77-ben örökre kikapcsoltak. Sokáig nem tudtam a sorsáról, most az O.M.Sz. Kitaibel Pál u.-i épületének előcsarnokában látható. Mint irtam, évekig javitottam. Nagyon mostoha körülmények voltak. Egy TSz telepen volt az állomás. őnökeim jóvoltából -akik szerint nyáron vidékre menni az nyaralás- mindig ősszel meg télen mentünk szerelni. Akkor viszont az út az állomáshoz járhatatlan volt. Tehát reggel le Csabára (Warsawával!) majd az országút szélén kellett hagyni a kocsit és az egész felszerelést gyalog, gumicsizmában behordani kb 1km-re. Legtöbbször legalább a szállodát fizette a cég. 31Ft napidij :-)
Az ionoszférakutató berendezést az Elektromechanikai Vállalatnál (EMV) fejlesztették ki. A négy fejlesztőt Kossuth díjjal tüntették ki. A berendezés a brüsszeli Világkiállításon Nagydíjat kapott. Sorozatgyártására az óbudai Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) került sor. További részletekkel érdeklődés esetén szívesen szolgálok. Egy példánya valahol megmaradt, néhány éve egy kiállításon láttam.
Adott egy Diamond 77NR antenna, végtelen nagy SWR -rel mindkét sávon. Rámértem multiméterrel, az antenna PL dugója és a pálca közt végtelen nagy az ellenállás . Leszereltem a képen látható menetes véget az illesztő tekercset tartalmazó részről, és a kiálló rézdrót-PL csati meleg közt is végtelen az ellenálás. Megmértem a PL csati meleg, és külső fémház között is az ellenálást, ott zárlat van. Mikor letekertem a fekete, menetes kupakot, mintha valami por szórodott volna ki. Remélem valaki érti a gondom, nem vagyok műszerész, csak ideges.
Akármilyennek is tünik sajnos igaz. Én nem ültem a dokumentáción, az ott volt Békéscsabán. Sajnos az a cég ilyen volt. Hajlamosak voltak a tényleges munkát végzőkről elfelejtkezni és holmi ejtőernyősöket favorizálni. Volt még egy pár dolog ott ami regénybe illene, pl. a rengeteg fiatal halott. (Ld. III/III)
Jellemző volt, hogy kifejlesztették talán a HTV-nél az IRX ionoszféra vizsgáló müszert. emekül müködött a békéscsabai meteor állomáson. Valami világkiállitáson nyugaton dijat is nyert. Ősszesen 2 példány épült belőle. Egy régi RT évkönyvben hosszú cikk is volt róla, a magyar ionoszféra kutatás történetéről. Fejleszteni viszont soha nem fejlesztették.
A történetből egy dolog kimaradt: Miért szünt meg az ionoszféra mérése? Azért mert engem elvittek katonának és én voltam az utolsó aki meg tudta javitani. Hozzátartozik a történethez, hogy pár év után meguntam a világmegváltó alkotást és elmentem egy épitőipari céghez mindenesnek az irástudatlan szabolcsi cigányok közé. Azonnal annyi fizetést kaptam mint amennyit a kvalifikált szakmai munkáért a főosztályvezető. Ennyit a magyar hiradástechnika történetéről. :-)
Keresnék bármilyen fellelhető dokumentációt, kapcsolási rajzot, akármit a BRG TR-321 típ. rádiójához (nagyon hasonló - csak külsőre - az Ascom SE540-hez).
Akkoriban a költség semmit nem számított. Az nem volt reális indok szerintem.
Sőt!
A millió eltérített ár miatt soha nem is lehetett tudni minek mi is a valós költsége. Amikor az energiaáraknak vagy a nyersanyagok árainak csak rubel viszonylata volt.
A munkabéreknek sem volt a termeléshez vagy az értékesítéshez közük semmi .
Az árakat egy hótt kívülálló agyagagyú politikus szabta meg egy pártkongresszus irányelvei szerint.
Az autógyártásban nagyon szoros a rés a termelésben. Nem csak a mutyukinál, mindenütt. Haszon a kis autókon igen minimális, ha van. Ha tudják, nyomott áron adják és a nagyobb modelleken van az igazi haszon.
Meg természetesen a szervizen.
Itt is minden gyár ugyanolyan módszerekkel próbál költséget lefaragni. Mint a híradástechnikában. Mert sok 1 dolláron múlhat, hogy egy gyár úgy jár, mint most a Saab vagy nemrég a Volvo.
Vagy a teljes brit autógyártás. Pedig nem voltak kispályások.
Amikor egy német népautó veszi meg a Bentley-t.....
