Mi ez pontosan? Ha jól tudom, valamilyen vírus és ki kell irtani a fertőzött növényeket. De én nem akarom... Nincs valami permetszer rá? Vagy nem segítene, ha eltávolítanám a beteg részeket?
Kedves GKorni! Hála önnek kaptam egy frappáns érthető receptet .Ezek a műtrágyák valóban szinte minden mezőgazdasági boltban kaphatóak és az adatok sem ha/kg ban vagy folyóméterben vannak megadva (olvastam olyat ,hogy folyóméterenként 3 litert juttassunk ki ,ez se nem hossz se nem terület mérték négyzetméterben biztos bonyolultabb lett volna meghatározni)Még egyszer nagyon szépen köszönöm a segítséget !
Ez a Dr. Howard Resh receptje paradicsomra. Ezt használjuk mi is, úgy, hogy ha nincs mono műtrágya, akkor a meglevőkböl kalkuláljuk ki excelbe a mennyiségeket. Ez 100 literre van, hát 10 literre persze patika mérlegen kell kimérni. Plusz ehhez kell valamilyen mikroelem keverék is. pl. Brexil. Ebből elég 5 gr ez egy kis kávéskanál kb. 100 literre. Ettől egyszerűbb recept nemigen létezik, dá bármilyen műtrágyára ki lehet számolni, ha kell. Az 1-es a palánta virágzásik.A 2-es oszlop, virágzástől a termés megjelenéséig és utána a 3-as az érési fázis a továbbiakban. Egyébként Howard Reshnek van egy egyszerűsitett receptje a hobby kertészek részére, egy általános és egyfajta minden fázisra. http://howardresh.com/Hydroponic-Culture-of-tomatoes.html Itt található, csak galonokra van méretezve....
Kicsibe legjobb úgy, hogy 100 literre kell kimérni a mennyiségeket és fel lehet oldani 10 liter vizben. Utána ebből kell 1 litert venni és hozzáadni 9liter vizet, ebből lesz a kész táp. Az előző pedig tizszeres töménységű. amit használat előtt higgitani kell.
Bizonyára érdekében áll konkurenciát csinálni magának:)! Sehol nincs leírva egyszerűen józan paraszti ésszel felfoghatóan hogy pl: végy 100 l vizet ebbe testvér tegyél 80g ammónium nitrátot 120 g kalcium-nitrátot 60g magnézium szulfátot 150g kálium nitrátot 0,5 dl salétromsavat. Persze ezt egy egyszerű paraszt ember is megértené de félő ez sokaknak nem áll érdekükbe.
Köszönöm a jó szándékot de már láttam ezt a weboldalt.Nos ezt a fajta műtrágyát vagyis a kristalon családot igen nehéz beszerezni és méreg drága.Viszont jó reklám. Az előző táblázat meg csak elemeket említ nem konkrét alapműtrágyákat.Például 150g/1000 liter nitrogén.Oké de ez 150g ammónium-nitrát vagy 150g nitrogén? mert ugye az ammónium-nitrát nem 100%ammónium-nitrátot tartalmaz főleg nem 100% nitrogént.Gyanúsan csekély mennyiségek ezek az adatok tehát 10 liter vízhez (ugye ha próbának csináljuk nem készítünk 1000 litert)0.6g kristalon sárga kell? ennek a mennyiségnek a méréséhez patikai mérleg kell. Azért kértem hogy olyan valaki írjon akinek már gyakorlati tapasztalata van.
Üdv mindenkinek! Igazán hasznos dolgokat olvastam eddig is ezen a topikon.Nagyon sokat segített például az is ,hogy a sima építkezéshez használt perlit ugyan olyan jó mint a drága kertészeti.Kérdésem ill kérésem lenne aki tud kérem segítsen! Hidrokultúrás paradicsom termesztéssel próbálkozok egyenlőre kísérleti fázisban vagyok.A legnagyobb gondom a tápoldat elkészítése ugyanis nagyon sok receptet olvastam eddig de mind más vagy nehezen értelmezhető vagyis nincs pontosan leírva a keverési arány csak következtetni lehet.Nagyon hálás lennék ha valaki akinek már van tapasztalata ebben a dologban írna egy általa jól bevált receptet vagyis hogy milyen mütrágyából mennyit tesz egy bizonyos mennyiségű vízbe és hogyan szabályozza az adagolást .Előre is köszönöm a segítséget!
Már 6 napja mindennap esett az eső, tegnap végre nem esett, megpermeteztem Amistarral a paradicsomot, paprikát, tököt, uborkát, szőlőt, szedret, málnát. Eddig minden egészséges.
Próbálkozom ezzel a "kacsozással", de pl azokon a kisnövésűeken egyáltalán nem találok kacsot.
A fán, meg a közepes méretűn van néhány kacs, azokat leszedegettem.
Bár, ha jól értem akkor kacsból újabb szárak lesznek, akkor viszont lehet, hogy volt amit rajta felejtettem, mert tényleg úgy tűnik, hogy több szára van némelyik növénynek, mint kéne.
Ezek a szárak a talajszintről indulnak ki.
Szerinted megritkítsam úgy, hogy csak két szár maradjon?
Jártam már én is így hogy túlnőtt a paradicsom a karón, vertem le mellé hosszabbat. Aztán le lehet vágni a tetejét, ha elég ha azt beérleli ami rajta van. Az augusztusi virágok már úgyis csak késő őszre érnek be.
Ha törékeny az pech, óvatosan kell hajtogatni vagy jövőre más fajtát ültetni.
A törpeparadicsomot is érdemes karózni mert idővel elfekszik a súly alatt, melléversz egy karót és hosszabb madzagokkal felkötözöd a karó végéhez az ágait hogy ne tudjanak lehajolni.
.....aranyat ér, tartja a mondás. Az biztos, hogy jó ideje elég gyakran esik. Ahogy elnézem a kertet, itt mifelénk tényleg jót tesz. Eddig a nagy zuhárékat megúsztuk, jég nem volt. De naponta volt eső. Valamennyi gond esetleg a hőmérséklettel lehet, de a fagyosszenteket már megússzuk. 20 fok az utóbbi napok kivételével mindennap megvolt, 13 fok alá meg éjjelre sem süllyedt a hőmérő. Ahogyan véget ér ez az időszak, és bejön a meleg, minden teljes erővel nőni fog.
Lassan a fejes saláták felmagzanak, kivéve, amiket utoljára palántáztam szét. Azok szép fejesek. A többinek viszont nem volt jó az eső, mert a sok víztől összerothadt a tövük. De így is volt elég ennivaló.
Lassan érik a szamóca is, most már azt is kell figyelni. Ha kint marad, akkor a csigák győznek.
Vetettem futó babot is, annak hosszú, zöld termése lesz majd. Bokorbabot még nem vetettem, annak még hűvös az idő.
Jövő hét végére javulás várható, így akkor kiteszem a paprikákat is. Lassan kinövik a poharakat a növényházban. De legalább nem fáznak meg.
A paradicsomok nagy része már kint a szabadban is virágzik. Eső ide, hűvösebb oda, ezeket naponta ellenőrizni kell, nem jelentkezik-e valami betegség, és nem kell-e kitörni a kacsokat.
Na ennél a résznél kicsit több magyarázatra van szükség.
Mi az a kacs? A paradicsom levélnyelének, és szárának találkozásánál előtörő hajtás, amiből új szár képződik. Ahány ilyen megmarad, annyi száras lesz a növény. A bokor ezáltal sűrű, levegőtlen lesz, a terméseket nem éri annyira a nap, nem járja a levegő, így hamarabb felütheti a fejét valamilyen gombabetegség. Azért, hogy ez ne következhessen be, a paradicsomot 1, 2, esetleg 3 szárra neveljük, azaz ennyit hagyunk meg. Ez főleg a folytonnövő, nem determinált fajtákra vonatkozik.
Na itt is álljunk meg! Mi az a determinált, féldeterminált, és nem determinált, azaz folytonnövő paradicsom? Ezt nem is kísérlem leírni, inkább innen kimásolom:
A paradicsom egyéves, lágy szárú növény. A szár kezdetben hengeres, a fejlődés későbbi szakaszában bordázott. A szár milyensége jellegzetes fajta tulajdonság, az egyes fajták között különbségek vannak:
a) a szőrözöttség mértékében és típusában;
b) az antociános elszíneződés erősségében. Ez a teljes vagy részleges hiánytól a túlzottan lila színig terjed. Az előbbi a szik alatti szárra is érvényes, és ebben az esetben a tulajdonságot jelzőgénként használják a hibridmag-előállításban. Az ellenkező jelenség, vagyis az antocián felszaporodása, kedvezőtlen hatások (alacsony hőmérséklet, túlöntözés, levegőtlen talaj) egyik megbízható mutatója;
c) a szár helyzetében, amely lehet elfekvő vagy felálló;
d) az ízközök hosszúságában. A legrövidebb az ún. törpe fajták ízközhosszúsága. Ezt a második kromoszómán elhelyezkedő recesszív gén irányítja, amelynek következtében erős, vastag szárú, jellegzetesen hólyagos levelű növény jön létre. A fejlődés különböző fázisaiban a talajból kisugárzó hőt ez a fajtatípus jobban hasznosítja, ami jobb koraiságot, gyorsabb érést eredményez. A legjobb minőségű palánták a törpékből (pl. Zömök) nevelhetők;
e) a főhajtás lezártságában. E vonatkozásban két típust különböztetünk meg: determinált és folytonos növekedésűt (68. ábra): determinált: a főhajtás csúcsán virágzat képződik, amely lezárja a növekedést. A főhajtás növekedésének ez a természetes lezáródása serkenti az oldalhajtások növekedését, ami jellegzetes bokor típus kialakulását eredményezi.
68. ábra - A paradicsom hajtásrendszerének típusai
A determinált fajták között két nagy – és mindmáig kevéssé ismert – különbség van: 1. a főhajtás növekedése hányadik virágfürttel záródik – 2. két fürt között mennyi a levelek száma.
A tipikus determinált fajta esetében a 6. fürt zárja le a főhajtás növekedését, és két virágfürt között egy levél van. A determinált növekedési típus azonban nem egységes, ezen belül további 3 típus különböztethető meg (FARKAS, BALÁZS, 1985). A gyakorlat által féldetermináltnak nevezett típus hajtásnövekedését a 8. vagy a 9. fürt zárja, a felső oldalhajtásoknak erős a tendenciájuk a főhajtás szerepének átvételére, és két fürt között 2–3 levél található.
Folytonos növekedésű: a főhajtás növekedése korlátlan, 2 virágfürt között rendesen 3, kedvezőtlen környezeti hatásokra esetleg 4–5 levél is képződik. A folyton növő növekedési alkat teszi lehetővé az üvegházban az ún. egész éves kultúrák létesítését (pl. Anglia) és a támrendszeres (pl. „gúlás”) paradicsom termesztését a házikertben.
Ez a kacs.
Kacsozás. Az oldalhajtások rendszeres eltávolításának az a célja, hogy ne vonjanak el tápanyagot a növénytől. Hetenkénti kacsozás esetén növényenként átlagosan 3 oldalhajtást kell letörni. Ebben az esetben nem nőnek 8–10 cm-nél nagyobbra.
Ezt kell kitörni.
A determinált fajták kacsozása abban az esetben okoz gondot, ha különböző erős környezeti hatásokra (túl alacsony hőmérséklet, levénült palánta stb.) a főhajtása a 2–3. fürtnél lezár. Ekkor a legerősebb oldalhajtást kell meghagyni és főhajtásként kezelni. A lezárt főhajtáson – a növekedés egyensúlya végett – csak egy fürt maradjon meg.
A levelezés végrehajtásában szintén a rendszeresség a döntő (kéthetente 3–4 levél). A levelezés akkor kezdhető, ha a növény elérte a 90–100 cm-es magasságot. A leveleket mindig a levelezés időpontjában érő fürtnél két fürttel feljebb szedjük. A művelet után a növényeken 70–80 cm magasan maradjon lombfelület. Fontos, hogy minél kisebb legyen a sebfelület, ehhez a nyelénél megfogott levelet erőteljes, fölfelé rántó mozdulattal kell letörni.
A levelezés hatékonyabbá teszi a növényvédelmet (gyorsabb a felszáradás, ezért kisebb a gombás fertőzések veszélye), és fokozza a koraiságot.
A kisebb lombfelületű determinált fajták levelezésekor óvatosan kell eljárni. A növényeken mindig maradjon 10–12 kifejlett levél. A hajtás fürttel záródása után a levelezést be kell fejezni. Őszi hajtatáskor többnyire csak az alsó, sárguló és a beteg leveleket kell eltávolítani.
A tetejezés a főhajtás visszacsípése, amely a hajtatás befejezését határozza meg. Az utolsó szedés időpontja általában július 10. és 20. között van, ettől negyven napot kell visszaszámolni. Őszi hajtatásban ez az időtartam 50–60 nap. A tetejezés segíti a felső fürtök kötődését és az éréslefutás felgyorsulását. A kacsozást és a levelezést a tetejezést követően is folytatni kell. (Forrás a fenti linken elérhető: Tankönyvtár: Zöldségtermesztés)
Ebből láthatjuk, hogy a determinált, azaz bokor paradicsomokat nem kell kacsolni. A folytonnövőket Lehetőleg 5 cm- nél ne legyen a kacs hosszabb, így nem terheli meg a növényt annyira. De ehhez rendszeresen kell nézni őket. Így egészségesebb növényeik, és szebb termésünk fog lenni. Tovább »
Nincs ezekkel semmi baj, van olyan determinált paradicsom aminek a neve is Zömök. Ezeket elvileg nem kellene karózni de nekem az a gyakorlati tapasztalatom, hogy nem birja el a termést, leérnek a paradicsomok a földre ami esős időben nagyon nem jó. Ne úgy karózd ezeket ahogy a fákat karóztad, hanem méterenként üss karót, azok tetejére szögelj egy másikat vízszintesen. Ehhez kötöd a madzagot, aminek először a végére csinálsz egy hurkot, átveszed a paradicsom alján mint a nadrágszíjjat a derekadon, ez az első levélben megakad. A madzagot körbetekergeted a száron, majd felkötöd a vízszintes karóra. Nekem a faparadicsomok vannak így, most 170cm-nél tartanak.
Ja, és ne felejts el kacsolni sem! Ha nem tudod ez mit jelent akkor szólj és elmondom hogy csináld.
Ez az elrendezésük. 
Ez a legnagyobb :) De már 1 nap alatt is szépen nőtt.
