jaaa... OK, mondom, hogy kavarok, lerajzolni jobban tudnám :) Szóval sátortető.
Akkor ennek utána fogok nézni (egyszer elolvastam a helyi szabályzatot és elég kukacoskodó volt, azt tudom, hogy az akkori terveink teljesen megfeleltek volna az előírásoknak, csak most, néhány hónap ücsörgés után ismét elővettük őket és már lenne néhány dolog amin módosítanánk)
Kb. 3 méter lesz a ház széle és a kerítés között (vagyis kevesebb a 20 centis szigetelés miatt).
Mondjuk ez csak most merült fel, rájöttünk, hogy sokkal jobban éreznénk magunkat 20 centivel nagyobb belmagasság mellett - ami egyébként akár a hálószobák rovására is mehetne, ha ezzel nem kényszerülnénk tetőtéri ablakok beépítésére.
A feltöltés nem trükközés, hanem -általában- teljesen szabályos. Nézd meg a helyi szabályzatot, abban le szokták írni, mekkora hajlásszögű rézsű és milyen feltöltési magasság a szabályos. Nyilván nem lehet kétmétert benyomni egy támfal mögé, és arra vártornyot építeni, aztán beköszönni a szomszéd kéményén, de ez az 1:3 még a k. szigorú Óbudán is jó. A kérdés csak az, hogy van-e hozzá elég helyed a telek széle és a ház közt.
Pszt..: A sátortető az az, amelyik mindenhol egyforma magas (kocka ház, négy irányba lejtő teteje, középen egy csúcsban találkozó élekkel), ami két ferde sík, az a nyeregtető.
fú, ez az az izé amit hosszú képletek sorával szoktak kiszámolni és amit a helyi önkormányzatok jellemzően megadnak :) (a tető aljának az átlagos izéje ha jól emlékszem - nekünk nem sátortetőnk lesz, hanem mindenhol egyforma magas, ezért tudjuk ennyire biztosan, hogy mekkora a mozgásterünk)
A feltöltés bennünk is felmerült, de az egyik önkormányzati építésügyi ismerős mondta, hogy ritkán jön be (a hozzánk tartozó előadó sem szereti ha hülyének nézik - aminek egyébként örülünk, mert ezzel minket is véd az egyik építkezni kívánó és az önkormányzatot hülyének néző jövendőbeli szomszédtól).
A tető levitele: mindenképp megnézzük ezt is, bár gyanús, hogy már most is nagyon levittük a 6 méter miatt...
G-nek este továbbítom (ő buherálja a terveket archicadben)
Hát igen... Szegény apámat nem is olyan rég vettem rá, hogy dobjuk már ki a Reiss rajzgépet és asztalt a pincéből, mert -hacsak egy múzeum nem jelentkezik érte- a kutyának nem fog már kelleni. Még szerencse, hogy a "nem-idén-lebarnultak" a sok aluért cserébe felcígölték a beton ellensúlyt is, különben tuti kiiratkoztam volna az ivarképes egyedek közösségéből.
Egy nagy probléma van még - a papir hiányán kivül:
Én nekiállok a suliban tanult módszerek szerint számolni (ezeréve elfelejtettem egyébként), a statikusom meg 3 perc alatt kidobja a programjával a komplett rajzot, vasmennyiséget, mindent.
Magyarul abszolút nem éri meg olyannal vacakolni, amit valaha valamilyen szinten tanult az ember, mert visszarázódni hosszú idő, és rengeteg a hibalehetőség.
Mivel általában minden épitésznek van egy statikus kollégája akivel összedolgozik, és az évek alatt látott tőle egy csomó számitást és munkát, tanácsot tud adni. De csak azon a szinten, hogy működhet-e a dolog vagy sem.
Abszolút más irányú példa:
Volt nemrég egy tervfeldolgozásom, de az idős tervező azt kérte, hogy kézzel fejezzem be a rajzot (vonalzó, tusfilc, stb.). Fizethetett volna bármennyit, nem vállalom el. Mert őszintén szólva kézzel nem rajzoltam tizeniksz éve (kézi skicceken kivül). Se párhuzamvonalzóm, se egyéb felszerelésem nincs hozzá... Tehát nem vállaltam el kézzel. (Egy hét után belement a gépi feldolgozásba)
Én -fél-laikusként, aki sosem dolgozott a szakmában, csak papírt tud lobogtatni róla- azt mondanám, hogy egy kéttámaszú monolit vb. gerendát bárki megtervez, aki túl van a harmadéven (Mechanika szigorlat, plusz vasbeton tartószerkezetek első két féléve), de KömKel megmondja, hogy építészeknél hogy is van ez. Szóval szerintem nem kell hozzá külön statikus.
nekem úgy rémlik, hogy külön kivitelezési (?) terv kell ilyenkor... (mi is hasonló cipőben járunk, 10m-t szeretnénk áthidalni, mert az alsó részt majdnem teljesen egyterűvé szeretnénk alakítani).
