" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Asimina= Paw Paw választék: Sunflower,Overleese, Prima 4-5 evesek, 60-100 cm magasak, termeszetesen telre visszametszve 32 €-ert adom.
Asiminak 2-3 evesek, magassaguk 10-30 cm, altalam 20 € a kovetkezo fajtakbol: Prolific, Sweet Alice, Wells, Wilson, Ithaca, Davis, Rebeca Gold, Sunflower, Overleese, Prima 1216
Asiminak 5-6 evesek, 80-150 cm, Luigi alanyba oltva, vagyis ket fajta egy fan 40€, a kovetkezo fajtakbol: Prolific, Sweet Alice, Wells, Wilson, Ithaca, Davis, Rebeca gold, Sunflower, Overleese, Prima
Sztem a legfőbb jót akkor teszed vele, ha arra szorítkozol, h. szárazságban megöntözöd, és nem keresel rajta naponta vmi hibát, hanem hagyod a fenébe, mint pl. a sarokban álló szilvafát! Kb. ugyanannyi gondoskodást igényel!
a fügénél megállapítottuk, hogy a fajták többsége nem viseli el a (2 méteren mért) -15 fok alatti téli hőmérsékletet. A reális viszonyítás kedvéért májusban is 2 méter magasságban kellett volna mérni: valószínűleg nem, vagy alig volt 0 alatt. Nem túl rossz hely, de nem is túl jó.
A kiviszaporításban nálam zöldebb fülű nem létezik. Én a profi szaporítókra (mikroszaporítókra) hagyatkozom. Ezzel az esetleges betegség esetleges terjesztése is elkerülhető.
A mellettünk lévő konyhakert pedig arról tanúskodik, hogy térségünk 99 %-a mennyire szerencsésen úszta meg a májusi fagyos napokat (éjszakákat). Emlékeztetőül, a kivikre vonatkozóan is: A TÉRSÉG ÁLLOMÁSAI TÉLEN -21 - -22 FOKOS, A "FAGYOS" MÁJUSI ÉJSZAKÁKON -1 - -2 FOKOS MINIMUMOKAT MÉRTEK!
Az első helyszínről a második felé tartva egy általunk nem "felügyelt" kivipárt pillantottam meg az egyik konyhakertben. Távolról úgy tűnt, mintha működne a "szájhagyomány", vagy a helyes példa "ellesése".
Amikor nem esős az idő, locsoljuk esővízzel.Értem, hogy nem adsz neki semmit, de a talajban lehet, hogy megvan ami kell, nálam meg lehet, hogy nincs.
A kopaszkiviknél láttam, hogy ha vízhiányos, akkor először is lekonyulnak a hajtások, a levelek, nem a sárgulással kezdődik. Itt sose konyult le a levél, nő is, azóta a Green light is szépen megindult, bízom a többiben is, de ez a sárgulás, száradás nem tetszik. De nem gondolnám, hogy a víz a kevés.
A kivihez ugyan nem értek, de 4-5 szemre való visszametszés a szőlőnél hosszúcsapnak számít. 6-8 szemnél félszálvesszőről beszélünk az ennél hosszabra metszett vesszőt nevezzük szálvesszőnek.
Tehát jó lehet az a megállapítás, hogy a kivit ugyanúgy kell metszeni, mint a szőlőt, ha szálvesszőről beszélünk!
Sokan viszont nem szálvesszőzik a szőlőt ezért az ilyen leírások alapján könnyen gondolhatják azt, hogy rövid vagy hosszúcsapra kell metszeni a kivit is.
A szőlő és a kivi egyaránt kúszónövény és a természetben a fákra felfutva hoz csak termést. A szőlő is jobban szereti a szálvesszős művelésmódokat, ha megfelelő környezeti feltételeket biztosítunk.....
Én személy szerint ellene vagyok a műtrágyának, minimum annyit árt, mint amennyit használ. Elfagyásra érzékeny növényeknél meg semmiképpen nem használnám, ui. a nitrogén erőteljes növekedésre ösztönzi, laza, vízzel teli szövetei lesznek, sokkol nagyobb az esélye, h. télen károsodik.
Szia, engem Nikita’s Gift és PAWPAW éredekelne, meg lehet tudni hogy mennyiért lehetne hozzájutni? Köszönöm
nino: kiwit azóta se tudtam szerezni, még csak nem is válaszolt a delikvens, majd jövőre rendelek valahonnan aztán ha nem terem akkor legalább tudom mi a baj :) Viszont úgy hallottam itt a szigeten is van kiwi, de még nem termett mert hogy csak kétéve ültették és 3dik évtől terem(?) HA terem... Itt elfagyott sok minden egy hete, még a frissen ültetett diófám is, az összes paradicsomom, a selyemakácom... Az őszibarack viszont sokkal vízigényesebb mint gondoltam....rogyásig teli volt virággal de egy se fakadt ki-vélhetően kevés vizet adtam neki...:(
János 123 már jól megválaszolta a kérdésedet, de egy pár gondolattal kiegészítem.
Az amerikai datolya szilvák(Diospyros Virginia) Early golden, Yates, Meader stb. fagytűrőbbek, mint az ázsiai datolya szilvák és lassabban nőnek. A Meader a New Hampshire-i egyetemen Meader professzor munkájának eredménye, ezért róla nevezték el. A Meader az amerikai datolya szilvák között is a legjobb fagytűrő. -30F= -34,44C alatt van a fagytűrő képessége és ön termékeny. Az amerikai gyümölcs mérete kisebb, mint az ázsiaié, kb. 3 cm körüli. Íze édes sárgabarackszerű, állaga szárazabb, mint az ázsiaié, ezért egyes vélemények szerint az ázsiai gyümölcs finomabb.
A Rosseyanka-t és Nikita-t az ukránok Jaltán a Nikita kutató központban, az ázsiai dat. szilv. és amerikai dat. szilv. keresztezése révén kísérletezték ki.
Rosseyanka első hibrid = amerikai dat. szilv. x ázsiai dat. szilv. A keresztezés eredménye 3-5 cm –es gyümölcs nagyon finom íz, és -30C fagytűrés. Tehát viselkedésben amerikai (kis méret, jó fagytűrés), ízben viszont ázsiai előnyökkel rendelkezik.
A Nikita’s Gift második hibrid = Rosseyanka x ázsiai dat. szilv. A visszakeresztezés miatt az ázsiai jelleg jobban érvényesül, tehát nagyobb gyümölcs kb. 7cm és kisebb fagytűrés -24C.
Ezeket az adatokat amerikai oldalakon olvastam. A Cinebuli, Corale, Mukacev- ről már csak cseh és szlovák információim vannak, melyek szerint -20C, -22C fok a fagytűrésük. Nekem ezek a felsorolt fák cseh és szlovák forrásból több példányban, a birtokomban vannak, de tapasztalataim fagytűrésre még nincsenek. Mindenesetre össze tudom majd hasonlítani a cseh és szlovák egyedeket. Ami pillanatnyilag észlelhető a levelek színe és mérete közötti különbség. Legnagyobb méretre a Meader levele és színe sötétzöld. A hibrideké valamivel kisebbek és szintén sötétzöldek, de még így is kb. 3-szor akkorák, mint a Tipo és Vagnilia levelei. Tehát külsőre is inkább amerikás, de a növekedés üteme = az ázsiaiéval.
Akit érdekelnek ezek a fák, nálam megrendelhetőek!
A kivitermesztés feltételei egész Magyarországon adottak, csupán azokat a helyeket, fekvéseket kell elkerülni vele, amelyeket szinte minden más gyümölcstermővel is el kell(ene).
Valóban arról van szó, hogy leírásod szerint éppen azon a ponton csonkolja le a vesszőket, ahonnan a virágkezdeményeket tartalmazó rügyek kezdődnek. Persze így is beleesik egy kis töredéke. Ezért egy csekély termés így is van, de a java el van távolítva tavasszal. Erről már sokat írtunk, ennek az egyik példája éppen a tájékoztatásunk eredményeként végre helyesen metszett tornyiszentmiklósi "szlovén néne kivije".
A lugas kialakításának a módja is arról árulkodik, hogy a gazda "szőlőkordon-fal"-ként képzelte el a termesztést, nem tudva, hogy a kivi (Hayward-Tomuri) "háromdimenziós" növény és a siker titka az "ernyőt" képező, oldalt kinyúló, teljes szálvesszőkben rejlik.
Akik a kedves topictársak közül nem tudnak, vagy nem szoktak résztvenni a találkozókon, de véletlenül erre járnak az autópályán, Szlovéniába, vagy Olaszországba menet, nem bánják meg, ha Letenyénél lemennek a pályáról a régi útra és Lendván mennek vissza rá. Hogy miért mondom? Nos, egy pici ízelítő a látványokból:
Aztán két "szakmai" kép a domb aljában, de már a síkon lévő ép Tipo fajtájú kákiról, amelynek az idén ugyanúgy nem esett baja, mint tavaly.
lehet oltári nagy hülyeséget írok, de azt halottam, hogy a fügét lehet eperfára oltani, mivel egy családba vannak, ezért kérdem véleményetek, hogy megprobáljam e, mert fogok szedni eper sarjakat, meg füge oltóvesszőket.
Nem tudom sikerül e de lehet nem fog, annyira megfagyni a füge.
Ahoj, valaki nem tudja, hogy a legkönnyebb mézbogyót szaporítani, és ha tudja segitene e benne, és valaki tudna e küldeni vesszőket.
Mospilannal. Rá is akasztottam egy figyelmeztető táblát (ami inkább kérés), hogy az ágak vagdosásától, tördelésétől (ami sajnos eléggé elharapódzott) tartózkodjanak a kedves látogatók, azért is mert a levelek konyhai felhasználása nem ajánlott a permetezés miatt.
Nikitas' Gift
