mindazon fizikai és mechanikai tényezők összessége, amelyek nélkülözhetetlenek a tojásban levő embrió fejlődéshez és kikeléséhez. A természetes keltetéskor a kotlós alakítja ki, mesterséges keltetéskor a keltetőgépben kell megteremteni a megfelelő hőmérsékletet, páratartalmat, levegőellátást, a tojások forgatását és hűtését. A keltetőtér hőmérséklete a kotlós alatt, a bőrrel való közvetlen érintkezésben: 39-40 °C. Az optimális hőmérséklet, amiről a keltetőtérben gondoskodni kell, 37-38°C körül van. A hőmérséklet nagyobb mérvű ingadozása nem engedhető meg, mert az embrió a 41,5-42°C-on elpusztul, 28°C-on megáll a fejlődése. A páratartalom igen fontos szerepet játszik abban az anyagcserében, amely a keltetés alatt álló tojás és környezete között lejátszódik. A csirkék számára a keltetés 18. napjáig ált. 60% körüli relatív páratartalom szükséges. Ezután növelni kell a kelésig 70%-ra. A pulykák keltetésekor is nagyobb a relatív páratartalom-szükséglet. Természetes keltetéskor a tojásokat körülvevő levegő kicserélődését a tollak átbocsátóképessége teszi lehetővé. Azonkívül naponta legalább egyszer, amikor a kotlós leszáll a fészekről, megújul a tojásokat körülvevő levegő. A keltetőgép megfelelő szellőztetéséről gondoskodni kell, mert az embrió olyan közegben fejlődik megfelelően, amelynek oxigéntartalma 21%. A tojások elhelyezése és forgatása fontos keltetéstechnológiai tényező. A tojások a keltetőgépbe hegyes végükkel lefelé tálcázva kerülnek. Kivétel a lúdtojás, amelyet vízszintes helyzetben — légkamrával a lapos ventilátor felé - kell tálcázni. A forgatás elősegíti a szabályos vérkeringést az embrió teste és a járulékos részek között. A forgatásnak a keltetési időszak első felében van nagyobb jelentősége. A tojások időnkénti lehűlése a hőmérséklet-változást kísérő nyomásváltozás eredményeként jó hatással van a gázcserére. Legnagyobb jelentősége az intenzív anyagcsere-folyamatokat kísérő biológiai hő keletkezésének időszakában van. A korszerű keltetés-technológiában a tojások gépben és gépen kívül is hűthetők. A keltetőüzemben v. még a termelőüzemben történik a tojások előzetes kezelése, osztályozása, lámpázása, fertőtlenítése. A keltetésre alkalmas tojásokat nagyság szerinti osztályozás után tálcázni kell, ügyelve arra, hogy egy tálcára azonos nagyságú tojások kerüljenek. Egy-egy tenyészetből származó tojásokat lehetőleg ugyanabban a gépben kell elhelyezni. A gépbe berakás előtt a tojásokat legalább 24, legfeljebb 72 óráig pihentetni kell. A kelés egyöntetűsége és gyors lefolyása céljából ugyanazon keltetőgépbe azonos módon előkezelt, azonos korú, fajtájú, ill. azonos hibrid tojásokat helyeznek. A kikelt csibéket néhány órai pihentetés után osztályozzák. A jó minőségű csibe szikzacskója felszívódott, kemény tapintású. A keltetés után 24-30 óráig nem éri a csibéket károsodás, ha nem jutnak eleséghez. Naposcsibe szállítására mindennemű szállítóeszköz igénybe vehető. A zárt szállítótér hőmérséklete 22-29°C közötti legyen. Télen elő kell fűteni, nyáron pedig elő kell hűteni a szállítójármű rakodóterét. A keltetőgépek a kapacitás, az üzemanyag, ill. a hőforrás, a tojások helyzete, forgatása v. egyéb belső v. külső műszaki jellemzők alapján osztályozhatók. Ált. három fő keltetőgéptípus különböztethető meg: asztali keltetőgépek, szekrényes motoros keltetőgépek és termes keltetők. Az asztali keltetőgépek csoportjába sorolhatók a kis asztali keltetőgépek, amelyek meleg vízzel v. meleg levegővel működnek. Kapacitásuk 30-tól 900 tojásig terjedhet. A szekrényes keltetőgépek és a termes keltetők az asztali gépeknél lényegesen bonyolultabb műszaki berendezésekkel megépített készülékek, amelyek tojásbefogadó képessége 1200-tól több tízezerig is terjedhet.
Kérj kölcsön egy szünetmentes számítógéptápot. Ez teljesen automatikusan átkapcsol akkumulátoros üzemmódra és a fogyasztástól függően akár 4-5 órát is át tud hidalni, bedugod a konnektorba, a kimenetére rákötöd a keltetőt, folyamatosan tölti az akksiját és ha áramszünet van, automatikusan az akkuról adja a 220V-ot. Persze figyelni kell a terhelhetőségre, hogy mennyi ideig bírja, ezért olyan kell, ami biztosan áthidalja az áramszünetet. Nálunk a 20 KV-os trafót cserélték és az áramszünet nem tartott 1/2 órát.
Ha 2-3 óráról van szó akkor, csak zárd le a szellőzőket. Ha 4-6 óráról akkor vidd be olyan helyiségbe a gépet amelyik minél melegebb. Természetesen sem forgatni sem permetezni nem szabad. Ha viszont mégtöbb időt nem lesz áram akkor, szerezz egy generátort, vagy óvatosan vidd el egy olyan ismerőshöz aki megengedi ebben a pár órában a keltetést(természetesen, csak akkor, ha kicsi gépről van szó). Ha egyik sem megoldható akkor Gázon melegits egy akkora tető cserepet ami befér a gép alljába. Olyan meleg legyen, hogy a kezed még éppen elbírja, csavard be egy törülköző nagyságú rongyba és tedd a tojások alá. ezzel kb 2 órát átvészelsz, ha még mindig tart az áramszünet melegits egy másik cserepet és cselld ki. Nem baj, ha a rongy egy picit vizes.
Sziasztok. Volna egy kérdésem-problémám ki, hogy oldotta meg a keltetőgépnél az áramszünet gondot. Az utcánkat sok év után végre le fogják aszfaltozni és most egy pár villanyoszlopot, bentebb tesznek, ebből következik biztos valamikor áramszünettel, kell, számoljak. Remélem ki lesz majd azért írva, hogy ne érjen váratlanul. Aki tud, segítsen valami ötlettel, hogy küszöböljem ki, mert nem szeretném, ha kárba vesznének a tojások. Válaszotokat előre is köszönöm.
Egyszer már én is nekiláttam összeszedtem minden alkatrészt hozzá és akkor gondoltam mi lesz, ha félre forrasztom, vagy nam jó egyi db. Aztán úgy döntöttem megveszem készen ami jó és nem kell bajlódni. Majdnem anyag árban kaptam egy hasonlót mint amit én akartam. A munkatársam pedig csinált egy jobbat és még most is azzal keltetek. Igaz évente már csak 2-3 szor.ebből 2 a fürj.
Ha igy számolod igazad van, de ha beteszel százat akkor ott üres hely mard. Feleslegesen fütöd az üres helyet. Ha az én számolásom szerint (harmadik napon lámpázom) 100- kiesik 35 és megfőzöm a tyukoknak, csibéknek kutyának az sem veszik kárba mert tápot pótoltam. A hatod napon szerintem ezzel a móddal minden marad tehát 65. ha a keltetőgép jól szuperál és a tojások is jók akkor a 10-ik -és a 18-ik napon alig kell kidobni. max a 65- 5-öt akkor 3.5% esik ki azaz 96,5 % a kelési arányom????
Bocs és ezzel beis felyezem. mert a világon minden keltetős( kivéve te) a berakott tojás és az egészségesen kikelt csibét számolják.
Ne vezessük félre a kezdő keltetősöket. Aki belevág úgy is lesz gondja.
Csak még annyit a fogyaszthatóságról: ha nem veszed észre és van benne egy véreres tojás akkor már nem ehető. Az én nejem a fejemhez vágná az egészet.
Ezek szerint te egy analóg szabályzót építesz, gondolom triac-os jel-szünet arány változtatással, fázishasítással. Mi ennek a szerkentyűnek a terhelhetősége és mennyi az ára? Egy ilyen megépítése annak, aki már gyártja, sokkal egyszerűbb, mint elkezdeni. Nekem csak annyiban lenne probléma, hogy nincs hozzá kedvem, pedig mindenem meg van hozzá (eszköz, műszer, anyag, műhely, gyakorlat, az esztétikus nyákot meg meg lehet rendelni. Szóval, mennyiért tudod szállítani?
Én nem a gép tetejét fúrtam ki, hanem az oldalát, arról az oldaláról, ahol a forgató van, a tojások teteje fölött közvetlenül. Így a hőmérő vízszintesen van és sem a higanytartályra, sem a hőmérő szárára nem fújja a meleg levegőt, hanem csak olyan hőt kap, mint a tojások, nekem így 37.8Co és 38.1Co között van.
Nekem az a fontos, hogy a keltetésre elindított tojásokból hányat nem kell kidobni. Tehát, ha az első 24 óra után ki tudom válogatni azt, ami szerintem nem kel ki, azt nem számolom bele, mert az még fogyasztható, nem kell a kutyának odaadni. Ha beteszek 100 tojást, 24 óra múlva kiveszek 30-at, mert úgy ítélem meg, hogy az nem fog kikelni és az a 30 fogyasztható, a bennmaradt 70-ből meg kikel 63 akkor a kelési arány 90%-os, mert hiszen csak 70 tojást keltettem. A 30 tojás 1 nap alatt nem megy tönkre. De ha az összes betett tojást számolom, akkor valóban 63%-os a kelési arány, de a kivett 30 tojás olyan, mintha be sem tettem volna.
Pénteken indítok 56 tojással, jelezni fogom, hogyan alakul a kelés. Az, hogy 24 óra múlva látható az osztódás megindulása, nem az én fejemből patant ki, szakkönyvekből olvastam, ellenőriztem, lámpázással láttam és a kivett tojást el is fogyasztottam. Valóban 24 óra múlva látható az osztódás megindulása. Persze a 7. napi lámpázásnál kivett tojást már kidobom. Nekem így jön ki a magas kelési arány. Honnan tudod, hogy amit boltban vásárolsz tojásokat fogysztásra mennyi ideig tárolták (persze lehet hogy dátumozva van) és milyen körülmények között? Ezt csak a fogyaszthatóság miatt írom.
vidékipupák úgy tettem ahogy mondtad villám gyorsan beszereztem egy keltető hőmérőt. Ez a magyar géphez való, de kifúrtam a román gép tetejét és belógattam úgy, mint a magyarba. Meglepő eredményt kaptam, annyira még se csal a román gép hőmérője a gép 39,2-3 mutat a kifejezetten keletető hőmérőn meg az optimumban van 38,6 -38,8 között. A higany hőmérő a tojások feletti képzeletbeli vonalon van, tehát nem közöttük, a gép hőmérője szerintem szerencsétlen helyen a fűtőszál mellett. Véleményem szerint ebből adódik a mérési különbség, de most már megnyugodtam, h a hőmérséklet megfelelő lesz. Olvasva is a hozzászólásokat, most a megfelelő levegő minőségtől aggódom, azok a dugók amiről beszéltek azok tarják össze a tetejét a gépnek azt nem vehetem ki, lehet fúrok rá még pár lyukat ahogy a magyar gépen is van.
Várom tanácsaitokat!
Nika
ui.: én tavaly egy kölcsön kapott magyar géppel elsőre szűk 45-50% értem el, de akkor szerintem gyenge minőségű volt a tojás is. Idén a kotlósom bebizonyította, h a tojás megfelelő.
A saját készitésü gép is lehet megbizható. Mindegy miből készül. A kelési arányhoz egy picit olvass vissza, van akinek 100% de nekem 75-80 % szokott lenni saját tojásból. A sok éves tapasztalatom is ezt mutatja.
Ha van műszaki érzéked akkor olcsóbb, ha te csinálod.
Ha van sok pénzed és nincs időd, akkor vegyél egy kész gépet, a drágábbra kevesebb ideig kell odafigyelni.
Ha van időd, és nincs sok pénzed, de nincs szakértelmed, vegyél egy olcsóbb gépet.
Ha nincs sok időd és nincs sok pénzed, szerezz egy kotlóst.
Ha van szakértelmed, eszközöd, akkor elkészítheted egy rossz hűtőszekrényből, - lehetőleg mélyhűtőből, - mert annak jobb a hőszigetelése. Az, hogy mennyire megbízható, az nem a hűtőszekrénytől, hanem a hő, páratartalom, forgatás függvénye. Ehhez viszont kitartás kell, mert azért egy kis ideig eltart elkészíteni. A hőfokszabályzónak, a légkeverésnek nagyon megbízhatónak kell lenni, a forgatás megoldható kézzel is, de nyilván ha automatizálod, akkor egyszerőbb, mint kézzel forgatni.
El kell dönteni, melyik utat választod és neki kell indulni, végigcsinálni.
Nekem van két román keltetőm. A befogadóképessége 56 db, a forgatás kézi, de egyszerre fordíthatom meg egy mozdulattal az 56 tojást. A fogysztása már húzósabb, egy tojásra vetítve kb. 32 forint. Páratartalom szabályzás nincs, a hőfokszabályzója nem a csúcs, oda kell figyelni, sok időt vesz igénybe. Ugyanennek a gépnek a tetejét rátettem egy kinyitott tetejű hűtőszekrényre, a fogysztás nem nőtt, abba befér 240 tojás, csak hát nem tudok mit kezdeni ennyi csibével, úgyhogy maradtam az eredeti felállásnál. A keltetési arány nagyon változó, tapasztalatom szerint ha mindent pontosan betartok, elsősorban a tojástól függ. Volt már nagyon jó, de volt rosszabb is, azonos körülmények között.
Volna egy olyan kérdésem hogy egy saját készitésű keltetőgép, mondjuk egy régi hütöből lett készitve menyire megbizható ?
kinek mien kelési arányok voltak ?de lehet más is nem csak hütő ezt csak pl-nak irtam :) kiváncsi vagyok másoknak mien kelési arányok lettek saját készitésüvel! :)
a lényeg ami érdekelne engem hogy érdemesebb e csinálni inkább házit vagy inkább venni egy ilyen gépet :)
Most keltettem először géppel. A tojásokat nem lámpáztam, a gép még mindig megy,mert 2 csibe még ma délután kelt ki(a 24.!!! napon). Az első héten csak 1 csatornába töltöttem vizet, a 2.héten mindkettőbe. A szellőző dugókat(ha jól emlékszem) Törpe55 tanácsára vettem ki kb a 7-8. napon,de a következő keltetést rögtön a kis dugók nélkül indítom. A tojásokat naponta 2-szer forgattam(reggel és este), kb a 10.naptól langyos vízzel spriccoltam, így biztosítva a magasabb páratartalmat. A 18-naptól a tojásokat a rácsra fektettem(kivettema forgatót), ekkor már naponta 4-5 alkalommal spriccoltam langyos vízzel(amibe kis mennyiségű ecetet tettem). A 20.napon kinyitottam a 2 nagy dugót is,hogy a kipattanó csibék több oxigénhez jussanak. Az arányt nem keveslem tekintve,hogy volt olyan fúrumozó,aki ezzel a típusú géppel 5-6 csibét keltetett, valamint számmra ez volt az első gépi keltetés.
Szombaton indítom a következő adagot, amivel kapcsolatosan a terveim a következők:
Mindkét csatornát megtöltöm vízzel már az 1.napon, illetve a kis dugókat kinyitom, a tojások helyét időközönként cserélgetni fogom,hogy egyenlő hő érje őket, a 8-10.naptól spriccolni fogom a tojásokat, a többit ugyanúgy,ahogy fentebb leírtam.
A ki nem kelt tojásokat megnézted? Van bennük embrió? Nem kevesled az arányt? Te kivetted a szellőződugókat? Hány kanálisba töltesz vizet? Bocs a sok kérdésért, csak próbálok minél több infót, tapasztalatot megismerni ezzel a géppel kapcsolatban.
Ismét módosítanom kell a korábbi kelési adatot. 56/20-ra. A román géppel keltettem, 56 tojásból 22 "kelt ki2,de 2 csibe elpusztult sajnos, így 20 maradt! Szombaton indul a következő adag tojás! ;-)
A tojások tetejénél 37,5 37,8 fokos értékeket mértem 2 lázmérővel. Közvetlenül a rácson 35-36 fokos értéket Sajnos a hőmérsékletet ezen a gépen nem lehet állítani.
Az utolsó keltetésnél a betett 36 tojásból 33 kelt ki.
Ugyanebben a román keltetőben 30 libatojásból 23 kelt ki, de sajnos mind elpusztult.
Vasmérgezésben.
De szerintem a % pontos számítása lényegtelen, ez csak szörszálhasogatás. 19 évvel ezelőtt a boltban vásárolt tojásokból 2 tálca, 60 db, egy hűtőszekrényből fabrikált keltetőben 56 db kelt ki. Az, hogy mennyi %, az annak fontos pontosan, aki keltetésől akar megélni. Végül is én azt számolom, hogy a szerintem jónak tartott tojásból mennyi kel ki. Nekem ez egyrészt hobby, elfoglaltság, másrészt pedig fogyasztom a baromfit. Ha gazdaságossági számítást végzünk, akkor a háztáji keltetés még 100%-os kelésnél is ráfizetéses, mindent figyelembe véve. Keltető, áram, ráfordított idő. Most, 3 nap múlva be fogok tenni ismét 56 db tojást, a saját állományom tojásaiból, de ha csak a fele kel ki, nem fogom főbe lőni magamat.
Volt itt olyan, akinek 56-ból 6-8 kelt ki, mégsem hagyta abba a keltetést.
Én csak a 6-ik napon lámpázom először. Akkor biztosan ki lehet szűrni a terméketlen és azt a tojást amelyikben esetleg megállt a fejlődés. A terméketlent megfőzöm tökéletes tápanyad kiegészitő a már növekvő csibéknek, a többi a kutyáé és komposzt közé persze összetörve. Szerintem felesleges agyon bonyolitani. Úgy sem látsz sokkal többet. Esetleg egy nagyitó álványra. De az a lényeg gyorsn lehessen vizsgálni ne hűlljön ki és ne melegedjen fel a tojás a lámpától. A 10- napon mégegyszer lámpázok ill. a 18-ik napon. A fürjeket nem lámpázom mert vanolyan amelyiket nem lehet átvilágítani és nem is kisérletezem.
Biztos, hogy a hőfok volt kevés. A kiscsibék kiakarnak kelni és ki is kelnek, ha a hőmérséklet közel megfelelő, de a csibék ragacsosak, vagy beszáradnak. Legyengül mielött ki tud törni.A páratartalom keltetés ideje alatt 55-60% legyen keléskor 80-85% A hőfok 37.5-37.8 A tojás tetejénél a levegő. Keléskor 36.8-37.2 legyen.
Egy kis hiba van a % számitásodban. Etzt írod:folyamatos ellenőrzéssel 85-90%-os kelés sikerült, de volt már 96%-os is. Utánna :amelyikben nincs egy 5 Ft-os méretű folt, azt kiveszem. Ez általában 10-15%, Ez már 85-90 % marad meg és még 2 lámpázás + A kelésgyenge bent fulladt csibék.
A %-ot A berakott tojások és a kikelt életképes csibék jelentik a keltetésben.
Ha tényleg ilyen jól keltetsz akkor gratulálok , mert még nem találkoztam olyannal aki ilyen jól keltet rendszeresen. 80-85 % az már nagyon jó keltetésnek számít. Ahoz a tojásokhoz már Tenyész állomány kell. Amik a kűlvilágtól el vannak zárva szinte hermetikusan, gyógyszereket , vitaminokat, ásványi sókat,stb kapnak. És egy nagyon szuper keltető kell a napi 24 órás figyelés mellett.
Csak azért Írtam, hogy akiknek nem sikerül, ne essenek pánikba és ne haggyják abba a keltetést.
A háztáji keltetés már megelégedhet a 65-75% keltetéssel is
Azon kivűl hógy jó kivitelü hőfok szabályzó .A megjegyzésem nem keltető szabályzó .
Mert az érzékelőnek a fütésnél kell leni. Igy viszont a fütés mértékét szabályozza . Ha külső hő vltozik ,vagy tojáshő belép korigálni kell .Mert ha a tojások kőzt van nagy lezs a fütés hiszterézise.
Meg se közeliti egy "P" szabályzó értékeit 33c-39c Csak ikubátorba haszlható .
Ezt a kapcsolást kifejezetten csak keltetőkhőz találták ki .
Ha kőzeliti a bellitott hőfokot lecsokkenti arányossan a fütésteljesitméyét .
Igy lengés mentes hőt lehet beállitani . Ha belép a tojás hő akkorse változik a hőfok csak kiegyenlitődik ( kisimul)
Nem beszélve arról az apróságról ,hogy korlátlan garanciát válalok rá.
Most írok ide először, egy kis segítségre lenne szükségem.
Tavaly keltettem először, akkor egy kölcsönkapott, régi, kör alakú hungarocell keltetővel, abban 50-ből 38 tojás kelt ki, ezen felbuzdulva vásároltam idén egy román masinát. Az idén már a második turnust keltetem a „román csodával”, de számomra nem kielégítő eredménnyel. Az első alkalommal 56 tojásból 17csibe kelt ki, a csibék ekkor ragacsosak voltak, ezt követően kimértem páratartalom mérővel, hogy egy kanális víz csak 40% körüli párát ad, a 2 kanális is csak 50% körüli, így tettem a csatornák közé is vizet, így a páratartalom már 55-65% volt. A következő turnust már így indítottam, a forgatóállványt is kivettem, csak a rácsra helyeztem a tojásokat, melyeket a 18. napig naponta kétszer forgattam, szellőztettem, a vízre ügyeltem, hogy mindig legyen. Az első turnus alacsony kelési aránya miatt nem csak saját tojást használtam, hanem két másik helyről is szereztem. Így összesen 60 tojás került bele, melyből az első lámpázás után 6-ot eltávolítottam. Jelenleg már a 24.-ik napon járok 18 csibével, több tojás egyelőre nincs megpattanva. Az előző alkalommal a tojások zöme nem pattant meg, pedig embrió volt bennük, de már halottak voltak, vagy nem voltak kifejlődve rendesen. Valamint kb 4 napon át keltek, tavaly a másik típusú gépnél két nap alatt kibújtak. Úgy tűnik a jelenlegi keltetésnél is ez az eredmény, nem megpattant tojásokat meglámpázva látni az embriót, de már nem mozognak a tojásban, és a légburok is sértetlen, azt sem szakították át. Ilyenek a ki nem pattant tojások (több, mint 30): http://gallery.site.hu/d/17683848-1/Picture_763541561.jpg
Most visszaolvasva a fórumot, látom, hogy írjátok, hogy a hőmérséklettel lehetnek ennél a keltető típusnál gondok. Ez lehet a probléma? A keltető tetejéről nem vettem ki a műanyag dugót, ki kellene, vagy a napi kétszeri szellőztetés elegendő? Most betettem a lázmérőt, meglátjuk mennyit mér.
