Dunakeszi, Alagi-major, templomromok (Pest megye): „Alag a török időkig önálló település volt Keszi keleti szomszédságában. … Történeti forrásaink rendre megemlítik, hogy Alag határában egy régi templom vagy kápolna romja található. Első szabatos leírása Arányi Lajosnak köszönhető: a polihisztor doktor 1876-ban felmérte és lerajzolta a maradványt, a jelentéséhez készített vázlatokon egy különös geometriai formát mutató, két egymáshoz kapcsolódó, sokszög alaprajzú épületrész látható, az egyik, magasan álló falain még az elpusztult boltozat falpillérei és ívei is kivehetők. E középkori eredetű rom szerepel a Technika folyóirat 1943. évi számában és az 1958-ban kiadott Pest megyei műemlék-monográfiában. Első tudományos vizsgálatára azonban csak 1961 nyarán került sor Molnár Vera (1940–1979) régészhallgató jóvoltából. A tisztázott alaprajz és építési periodizáció alapján azóta tudható, hogy az épület legkorábbi része egy 7,8 méter belső átmérőjű, egy méter falvastagságú XII–XIII. századi körkápolna. Lábazatát gondosan faragott és illesztett, íves párkánykövek alkotják. Felmenő falait elhordták vagy beépítették a későbbi bővítésekbe. A rotundához csatlakozik a két későbbi toldalék, észak felé egy tört mészkőből készült egyenes záródású helyiség – talán sekrestye? –, északkeleti irányban pedig a három méter magasan álló, kőből és téglából vegyesen falazott sokszögű szentély. Ez utóbbi – csúcsíves boltozati részletei és támpillérei alapján – a XIV–XV. századra datálható. A vélhetően több lépésben tervezett és megkezdett bővítések, átépítések talán az 1440-es évek huszita belháborúi, majd a törökök északra nyomulása miatt szakadtak félbe, a hódítók kiűzése után pedig már csak bontogatták a rom építőanyagát. Az Újpestről Veresegyház felé vezető vasútvonal Alagimajor megállója közelében található templomromot az utóbbi években restaurálták.” (Ludwig Emil cikkéből). – Nincs messze a fővárostól, de nem csak ezért javaslom felfedezését. Két képet mellékelek a napfényben fürdő romokról.
Csopak, kövesdi templomrom (Veszprém megye): „A ma négyszáz lelkes Csopak lejtős Kossuth Lajos utcájának újkori házsorába illeszkedik az a telek, amelyen az egykori Kövesd templomának romja látható. Az Árpád-kori okiratban Cuesth alakban szereplő falurész nevét a helybéliek még ma is Küesdnek mondják. Az egyszerű, tört helyi kőből falazott épület hajójának és nyugati oromfalának nagy része ma is látható, az elpusztult részeket az 1966–67-ben elvégzett régészeti kutatás, illetve helyreállítás során rekonstruálták. Déli oldalán, a vörös kő keretezte bejárat fölött eredetileg három román kori ablak nyílott, a szentély feltárt alapja enyhén trapéz formájú négyszöget mutat, keleten egyenes zárófallal. A hajó nyugati végén három-három kőlyuk szolgált a fából ácsolt karzat gerendáinak beillesztésére. A Szent Miklós püspök tiszteletére szentelt kövesdi plébániatemplomról 1312-ből származik az első adat, az egyház még 1550-ben, a török háború idején is működött. Az 1861-ben itt járt Rómer még szinte épségben lévőnek írta le, később lakóházat építettek elé, annak istállójául használták.” (Ludwig Emil cikkéből). Nekem – főleg a többi, Balaton-felvidéken található emlékhez viszonyítva – kevésbé tetszett (azon a vidéken el van kényeztetve a vándor)...
„Konzerv II.”, avagy újabb kamrából elővett emlékek
Budapest, cinkotai ev. templom: „A község első templomának falait az 1973-ban folytatott ásatáskor tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum munkatársai. A valamikor a XII. században keletkezett épület alaprajza kör formát mutat, tehát az első cinkotai egyház az Árpád-kori Magyarországon elterjedt rotundák közé tartozott. Ezt a kis kerek templomot még a román korban téglalap formájú hajóval toldották meg. Átalakították félköríves szentélyapszisát is. Az 1300-as években ugyanezen a helyen építették meg a falu tornyos, gótikus plébániatemplomát, amelynek jelentős maradványait most is láthatjuk.
A Rózsalevél (korábban Művezető) utca sarkán, fás parkban álló épület nyugati felének falazata tisztán középkori. A hajó északi oldalán jókora nagyságú, jellegzetes falhálóba rakott kváderkövek mutatják a román és a gótikus stílus átmenetét, ugyanott egy alacsonyan lévő körablak hívja fel magára a figyelmet. A négyszögletes, előreugró torony alatt csúcsíves átjáró nyílik, az emeleten lévő ablakok lőrésnyiek. A déli falon szépen kirajzolódik a XIV. századi gótikus kapuzat vonala.” (idézet Ludwig Emil cikkéből) A török hódoltság után lett az evangélikusoké a templom, ők megnagyobbították, átalakították (kereszthajó, tágas szentély).
Sajnos bent nem készítettem képeket, viszont jól elbeszélgettem a fiatal lelkésszel. A kulcsok a lelkészi hivatalban találhatók (nem messze a templomtól).
A XII-XIII. században épült, román stílusú vértesszentkereszti kolostor és templom mai romos állapotában is azt igazolja, hogy annak idején méltó társa volt Jáknak, Lébénynek vagy Zsámbéknak.
Két építési korszaka ismert. Az elsőt egy 1146-ban kelt oklevél igazolja, de néhány előkerült kőemlék segítségével építészeti értékei is rekonstruálhatók. Az első templom egyenes záródású szentéllyel épült, a második alapja viszont latinkereszthez hasonló. Ez utóbbit Csák Ugrin építette, aki előbb püspök, majd esztergomi érsek is volt. A bencések által lakott - később a ciszterciták birtokába került - kolostor a török időkben vált néptelenné. Végső pusztulásában az is közrejátszott, hogy az Esterházy család a környékbeli községek újratelepítésekor építőanyagnak használta faragott köveit, de ami megmaradt, az is csodálatunkra méltó.
Ha bárki tudna olyan helyet mondani ahol el lennék szigetelve a civilizációtol szóljon már. Lehetőleg Magyarországon belül legyen :D egyfajta vad kempingre alkalmas hely kéne.
Eszembe jutott a Szanda-Péterhegyi kápolna,sajnos valószinü már eltünt a köbánya miatt.
Az egyik hegycsúcson ott porladoznak Szanda vár romjai a másikon pedig volt a (kápolna) ahogy emlitették,de lehetett erőditett udvarház is.Itt vannak a fellelhető rajzok és ha megyek a várhoz megnézem hátha maradt nyoma.
És még nagyhirtelen este 11-kor leszedett szlovák anyag .....akit érdekel
Majd lesem a Nógrádi és a Felvidéki templomokat és rotundákat,mert valamelyik nap pont egy szlovák oldalba botlottam ami románkori templomokkal foglakozik.
Hellósztok, ööö kérdeznék valamit. Nem tudok sokat a dologról, de van egy Románkri templom Hajdunánás közelében. Hajdunánás és valami szomszédos város között egy erdős területen található. Úgy hallotam már csak romok vannak, de nagyon érdekel meg szeretném nézni. Ha valaki talán tudna segíteni, az igazán jó lenne.:D
Második próbálkozásunk a falu felől már sikeresnek bizonyult, nagyon hangulatos, gyakorlatilag végig jelzett ösvényeken lehet feljutni a romhoz. A falutól kb. 3.5 km.-re található. A rom közelében található egy Szent kút is, 200 méteres sétával érdemes megnézni. Gyakorlatilag itt kiderűlt számomra, hogy a múltkor a másik irányból való probálkozásunkkor szinte csak pár lépésnyire voltunk a helytől.
A 13. századi román kori templomot a 14. században gótikus stílusban átépítették: hajóját síkmennyezet, egyenes záródású szentélyét keresztboltozat fedi. „A templom falait helyben bányászott, vulkáni eredetű tufából faragott kváderkőből rakták. A kívül vakolatlan, tágas hajónak és a keletelt, egyenes záródású szentélynek a hatalmas nyugati torony ad kellő monumentalitást. A hatszor hat méteres, sarkain támpilléres harangtorony emeletein szépen faragott, gótikus kőkeretes, pálcatagos-mérműves ablakok nyílnak, amelyek a közeli püspöki székváros, Eger nagyszabású (15. századi) építkezéseinek hatásáról árulkodnak. A kapu – felirata szerint – 1743-ban készült; a tizennégy méter hosszú, karzatos hajó belső tere is barokk kori, sík mennyezettel, a hétszer hét méteres belméretű, négyszögű szentélyt azonban eredeti, kőbordás keresztboltozat íveli át, közepén faragott zárókővel. Északon a sekrestye, a hajótól délre kápolna kapcsolódik az épülethez, lábazataik tanúsága szerint a gótikus építési korszakból. A XIII. századi Bogács templomának emlékét néhány, a gótikus falhálóba utólag beépített román kori faragott kődarab őrzi.” (Ludwig Emil cikke alapján)
A falu közepén magasodó dombon áll a 14. századi gótikus, lőréses kőfallal kerített erődtemplom. Alapjai románkoriak, tornya és hajója részben gótikus stílusban épült, szentélye és csehsüveg boltozata 1754-ből való. Régebbi fényképeken még látható neogótikus támpilléreit 2007-ben elbontották (állítólag a templom főhajójának csavarodását okozták). A támpillérekből sok mesterjegyes tégla került elő. (a wikipedia szócikke alapján)
A 13. században Szent László tiszteletére emelték. Hajója téglalap alakú, szentélye négyzetes. A diadalív és a szentély falai csaknem eredeti magasságukban megmaradtak, a többi rész is jól kivehető. „A keletelt, torony nélküli, egyhajós, egyenes záródású szentélyű épület megmaradt falaiból és az 1963-ban elvégzett régészeti kutatás során feltárt alapokból megrajzolható a vélhetően a XII. és XIII. század fordulója táján épült egyház pontos képe. A tizenkét méter teljes belső hosszból nyolc méter jut a hajóra, négy méter a szentélyre. A téglalap formájú hajó szélessége hat méter, a dongobaltozatú szentély alaprajza majdnem szabályos négyzet. Az északi hajófalon látható – téglából készült – műemléki kiegészítésben nyíló kapu a feltárt sekrestyébe vezet, amelyben a helyreállításkor kis kápolnát alakítottak ki.
A kis falu és temploma a török hódoltság évszázadai alatt több ízben szenvedett komoly kárt. Utoljára 1702-ben építették újjá, nagyjából az eredeti formájában, csak az említett sekrestyével egészítették ki. Az előtte álló, új templom építésekor, 1932-ben jócskán kitermelték a követ az öreg épület falaiból. Szinte csak a szentélye maradt meg, amelynek déli oldalán és a keleti zárófal tengelyében keskeny, román stílusú tölcsérablakok láthatók. Ugyancsak megfigyelhető egy ablak a hajó déli falmaradékán és egy keskeny, rézsűs nyílás magasan a diadalív feletti harántfalon.” (Ludwig Emil cikke nyomán)
A 13. század első felében épült templomhoz a 15. században sokszög záródású szentélyt építettek. Legrégebbi része a torony, mely a 13. század közepéről származik. Építtetője valószínűleg Bajóti Simon volt. Az 1570. évi török összeírás említi az elpusztult falu még álló templomát. Az 1701-es canonica visitatio-ban említik meg először a templom jelenlegi védőszentjeit: Szt. Simon és Júda apostolokat, ekkor a templom elhagyatva, tető nélkül áll, szentélyét nád fedi. 1771-ben átépítik. 1899-ben tűzvész pusztította el a tornyot és a tetőzet nagy részét, majd a II. világháborúban is károkat szenvedett az épület. (bajot.hu és istergranum.utikonyvem.hu alapján)
A "konzerv" emlékeket településeik ABC-sorrendjében mutatom be, így lesz némi "ugrálás" a megyék között.
Alsóörs, református templom (Veszprém megye)
A templom román és gótikus stílusban épült a 13. században. Tornyának résablaka, a hajó déli homlokzatának csúcsíves ablaksora és a bejárat kőkerete a XIII–XIV. századi eredetet igazolja. 1318-ban említi először oklevél a Szűz Mária tiszteletére emelt templomot, 1478-tól önálló plébánia. Festett famennyezete 1721-ből való. Először az 1600-as évek végén, másodjára 1740 körül, harmadszorra 1788-ban építették újjá a protestánsok. Ma a külső falakon román stílusú ablakok és freskótöredék látható. (Ludwig Emil cikke alapján)
Amíg nem jutok el újabb románkori emlékekhez, előveszem a "kamrából" a régebben látott, témánkhoz kapcsolódó épületeket és romokat. Igyekszem 1 képpel és 1-2 mondattal bemutatni az adott műemléket.