ezert kemeny a mernok elete. mert minden allitas, minden szabaly valamilyen feltetelekkel ervenyes. es azt a rengeteg feltetelt nem lehet allandoan melleirni, mert rovid az elet. emiatt viszont szigoruan nezve minden leirt allitas hibas, hazug.
minden szakmaban igy van ez. pl a villanydrotnal: 1.5mm2 vezeteken 16A a megengedett. persze, atlagos nemtul hosszu szakaszra, atlagosan szar korulmenyek eseten. es ha a szaki 2.5-oset ir elo pedig nincs tobb mint 25A, vagy akar 20A-t is megenged az 1.5-oson, akkor felemlegetik neki az okolszabalyt, hogy hahaha, elhibazta, a szabaly az az 1.5mm2 - 16A. valojaban meg fugg a hossztol, attol hogy a terhelese mennyire allando, hogy egyedul megy a drot vagy masik 20 van mellepreselve, hogy vakolatban van vagy szabadon (mas a hulese), hogy csoben vagy ravakolva, meg akkor is mas a meretezes ha vilagitas megy rola vagy mas. de a komplett levezetest nem lehet mindig melleirni.
a mernok pont azzal tud penzt sporolni, hogy nem a legrosszabb esetben is jo okolszabalyokkal meretez, hanem a reszletek ismereteben.
naszóval: a betonacél lehorganyzási (toldási) hossza az nem fix érték. ezt a 80x-os értéket egy "nemtévedhetek" kőműves szabálynak tudnám tekinteni.
a toldási hosszak a betonacél minősége és a beton minősége alapján egy táblázatból lehet kinézni vagy a betonacél és betonminőség alapján meghatározható lambda értéket táblázatból kipolvasni és szorozgatni átmérővel.
csak példaként B 60.40 vas és C16 beton lambdája 50, C25 betonnál 30. (ennyivel kell szorozni átmérőt)
egyébként igazad van, hogy kevés szabályos toldási hosszra, ha húzásra igénybevett szerkezet lenne. de nem az, így tökéletesen elég a 40 cm. a sarkoknál már én is a szabályos toldási hosszat írtam egy C20 betonra (annál kisebb már az új szabvány szerint nem is lehetne), mert ott van húzási igénybevétel.
Egy kis tanácsra lenne szükségem. Adott egy 7,5x13m belméretű ház, aminek nincs közbenső tartófala. A tervezett válaszfalak gipszkarton rendszerből épülnének. Kérdésem, hogy a válaszfalak, hogy lenne jobb építeni?
1. Szerelőbetonről indítva
2. Aljzatbetonról indítva (6cm aljzatbeton alatta 10 cm szigetelés)
Műszaki és költség szempontból is kérdéses a dolog.
megfelel 20 cm-es huzaltávolsággal a 9-es vas (3,18 cm2), 15 cm-es huzaltávolsággal a 7.6-os vas (3,02), 10 cm-es huzaltávolsággal a 6.5-ös vas (3,32 cm2).
"ennek kis jóindulattal megfelel 20 cm-es huzaltávolsággal a 10-es vas (3,93 cm2), 15 cm-es huzaltávolsággal a 9-es vas (4,24 cm2), 10 cm-es huzaltávolsággal a 7.6-os vas (4.54 cm2)."
ha duplán teszed, akkor általában nem kell alaperősítés a falak alá.
voszont kell a kémény alá illetve ha kandalló, cserépkányha vagy egyébb nagy fix teher lesz, akkor azok alá szükséges betonvastagítás (~20 cm-re) és egy plussz vasalás a mélyítés aljára, szükség szerint belekötve a 6-os hálókba (felhajlítva alá). a mélyítés mindig túlnyúlik a ténylegese teher határvonalain ~60-100 cm-el, tehertől függően.
a 10-es hálót úgy értem, hogy van egy betonszerkesztési szabály, ami azt mondja, hogy a beton keresztmetszetéhez viszonyítva a minimális vasszükséglet 0,3%, plussz 5 m-nél rövidebb fal alatt (a falra merőlegesen) 0,1% 5 m-nél hosszabb falnál 0,2%. ez repedésgátlás miatt van. ha kiszámoljuk akkor - 5 m-nél rövidebb fal esetén - 4 cm2 vas kell. ennek kis jóindulattal megfelel 20 cm-es huzaltávolsággal a 10-es vas (3,93 cm2), 15 cm-es huzaltávolsággal a 7.6-os vas (3,02), 10 cm-es huzaltávolsággal a 6.5-ös vas (3,32 cm2). e 3 közül egyedüli járatos méret (bemész tüzépre és veszed) a 10-es vas 20 cm-es huzaltávolsággal. persze lehet más huzalméretű és huzaltávolságú háló is, ami keresztmetszete meghaladja a minimális értéket, de azok már feleslegesen nagy keresztmetszetüek lesznek a ténylegesen kapható méretű síkhálók közül.
a gyakorlat pedig igazolja szabványt. ahol a 10-es háló vagy annak megfelelő keresztmetszetű síkháló van ott repedéssel (építési hibát eltekintve) nem találkoztam és nem is hallottam ilyenről. szimpla 6-os háló 15/15-ös kisoztással + falak alatti erősítéssel egy alámosódás vagy üllepedés miatt már repedhet, az ennél gyengébb pedig 90%-osan meg fog repedni minden egyéb külső ok nélkül.
azt meg, hogy sokan kisebbet tesznek, az legyen az ő bajuk.láttam 4-est is szerkezeti vasként :(
az alaptestben nem a felső harmadba kell a vasalás, hanem az egészbe, vagyis úgy kell megcsinálni kengyelezést, hogy alsó szálak alulra- felső szálak felülre essenek kb 4-5 cm-es betontakarással. a minimális betontakarás 2 cm, +1-1 cm-et kell számolni vaseltolódásra, így a tervezett méret alul-felül (illetve oldalanként) 4 cm-el (összesen 8 cm-el) legyen kisebb a tervezett betonkeresztmetszetnél és akkor szinte biztos, hogy jó lesz.
ha mély az alap, akkor meg alulra kell tenni a vasalást 3 cm-es tervezett betontakarással, úgy, hogy legalább olyan magas legyen a bevasalt alaptestrész, mint amilyen széles az alaptest. (50 cm széles alaptestnél a minimum vasalás 44x44 cm-es kengyel külső méret.
az alsó betontakarást meg úgy a legegyszerűbb megadni, hogy amikor betonozzák kicsit megemelésre kerül a vasalat. ha nagyon preciz akarsz lenni, akkor meg a betonozás előtt betonpogácsákat kell önteni kengyelek alá. (gyakorlatban 1-1 fandli betont dob kengyelhez és vasalást megemeli)
a leírtaktól sokban el lehet térni HOZZÁÉRTŐNEK, de látatlanban ha ezt betartod, akkor valszín jó lesz.
csak pár percre kukkantok ide mert futok vissza melóba.
Nem tudom ki mondta,hogy az alaptest felső 2/3-ába tedd a vasszerelést de nyugodtan csapd agyon szívlapáttal. VB.-ban a vas veszi fel a húzást a beton a nyomást -> a vas az alsó 2/3ba kell.
Cseik: tehát ha két rétegben teszünk 6-os hálót eltolással/átfedéssel, akkor a közfalak (PTH 10cm közfal) alá nem kell plusz alapozás és komolyabb vasalás?
Az "eredetileg 10-es vasháló kellene oda" mondatot hogyan érted, hogy a szerelőbetonba elméletileg 10-es háló kellene, de mindenki 6-ost, 8-ast tesz?
Nagy ivó: mi a baj a 40 cm-el, sok/kevés?
Illetve továbbhaladva még egy szakmai kérdés/praktika: hogyan célszerű megoldani azt, hogy a vasszerelés az alaptest felső harmadába essen? Pl egy 90 cm mély alapárok és egy 30x30-as kengyelezés esetén?
Elképzelések:
1. Beönteni az alap alsó felét, amire rámegy a vas és utána továbbönteni a betont. Előnye, hogy nem kell hozzá semmi plusz cselekvés vagy kellék, hátrány, hogy ha túl képlékeny a beton, akkor belesüllyedhet a vas az alsó rétegbe, illetve eleve mozogni fog benne, ha már kötöttebb kicsit az aljában lévő beton, akkor meg nem köt össze a két réteg stabilan, továbbá kiöntés után gyorsan bele kell pakolni a vasat, kapkodósabb tempóban kell a sarkokat is megszerelni, ez a verzió nekem nem igazán tetszik emiatt.
2. Felülről dróttal van lógatva a vasszerelés abba a mélységbe, ahol lennie kell.
3. Az alapárokban kb középmélységben keresztben vasakat szúrnak a földbe, mint "tartógerendákra" csak rá kell pakolni a vasszerelést. Ehhez a verzióhoz még annyi, hogy van/lesz kimaradva elég sok 8-as betonvas-darabunk a 6m-es szálakból a kengyelezésnél szálanként 90 cm hulló marad, tehát plusz anyagköltsége nem is lenne. Emiatt eddig talán ez a nyerő.
a 12-es vas tökéletes megoldás, én is ezt szoktam kérni. általában minden hálózott betonlemez szélét le kell szegni 1-1 szál erősebb vassal. ez a lemezszél berepedésének elkerülése miatt szükséges és javasolt minden áttörésnél is megcsinálni körben. persze ha van áttörés. elég egy is, ha egyébként a zsalukövek hosszban vasalva vannak. a két szál toldási átfedése legalább 40 cm, a sarkoknál pedig csak összefuttatni a vasakat és 1 db 80/80 cm-es L alaku vassal kötni őket.
azért kell dupla háló, mert eredetileg 10-es vasháló kellene oda. két réteg 6-os háló pedig megközelítőleg ugyan akkora vaskeresztmetszet ad csak éppen kevesebbe kerül és könnyebb mozgatni. illetve ha megfelelő eltolással tesszük a két réteg toldásait akkor tartóssabb a vasalás. (nincs teljesen megszakítva a háló sehol, mint az egy réteg 10-esnél, hanem ahol az egyik toldva van ott a másikban folytonos szálak. ettől függetlenül javasolt 1 raszteres átfedéssel tenni őket.)
kisebb (5 m alatti) fesztávon és jól tömörített feltöltésnél kis jóindulattal elég mezőben egy réteg 6-os vas, viszont ilyenkor a válaszfalak alatt kell erősített beton/vasalás. anyagban nem sokkal több a két réteg háló, mint az alsó borda+többletvas viszont nem gond, ha késöbb nem pont a tervezett helyére kerül a fal vagy átépítésre kerülnek.
Akkor már inkább az utolsó sor zsalukőbe tűzzél méteres vasakat, amiket aztán behajlitasz a lemezbe. Igy szépen összefogja az egészet.
A dupla hálózást a statikusom szokta javasolni, de ismétlem ez nagyon fesztáv és terhelésfüggő.
A lábazati fal közötti feltöltés nem nagy erőssége az épitőiparnak, hiszen jellemzően oda van belehányva minden törmelék, és az alapból kiásott föld is. Ez aztán elég szépen tömörödik utólag is, hiába raksz (raksz?) a tetejére 20 cm döngölt kavicsréteget. Tehát a lemeznek megszűnik helyenként az alátámasztása, és ez a 10 cm-es egyszer vasalt vasbeton lemez szépen lehajlik (lehajolhat). Emiatt szoktak inkább két sor hálót belerakni, ha a statikus úgy itéli meg.
Kösz a segítséget és a jó tanácsokat. Az utolsó zsalukő elhagyása már szerintem nem fog működni, bár tényleg jogos lehet, inkább abban kérném a segítségeteket, hogy ha megmarad a 3 sor zsalukő, akkor pl két 12-es betonacéllal végigszaladnánk a zsalukő tetejét és az lenne összekötve a szerelőbeton hálójával. Ez így megfelelő-e, ha még túlbiztosítottnak nem is számít? A két sor hálózás a szerelőbetonba miért lenne szerinted indokolt?
Akkor mindenképpen be kell tüskézni a zsaluköveket az alapba, legjobb lenne talán még az alapozásba rakott vasaláshoz kötni (bár ez elég macera).
Ha jól rémlik, akkor a zsalukőbe nem fog beleférni a 12-es vas vizszintesen, oda 8-asat szoktak rakni.
Én kihagynám az utolsó sor zsalukövet, és helyette raknék egy szerelőbetonnal egybeöntött koszorút a tetejére, rendes vasalással. A szerelőbetonba pedig két sor hálózást raknék.
De hangsúlyozom, ezek már valószinűleg túlbiztositások lennének, a fesztávok és terhek ismeretében kell ezt meghatároznia a tervezőnek és statikusnak.
Ha ennyire ki lesz emelve az épület, és ráadásul belülre is raksz lábazati szigetelést, akkor felesleges lemenni még az alaptest mellé is a hőszigeteléssel.
3 sor zsalukő lesz, a tetején 10 cm szerelőbeton. Az eddigi elképzelések szerint a zsalukőből felül kiálló betonvas és a szerelőbeton vashálója (6-os) össze lett volna kötve. Ha jól értem amit írsz, akkor pl a szerelőbeton 10 cm-ében egy "mini koszorú" futna végig, pl egy 15cmx8cm-es kengyelben 4 szál vas? A 10 cm szerelőbeton magasságon kivül nem nagyon tudunk már menni, annyi helyen kellene megoldani.
(Az eddigi vasalási elképzelések: alaptest felső harmadában 6 szál 12mm-es vas, 8mm-es kengyelezés 30 cm-enként, a 3 sor zsalukőben 2-2 szál 12mm-es vas soronként, függőlegesen 12mm-es vas fél méterenként az alaptestben 20 cm-től a zsalukő felé 8 cm-el és ehhez lett volna kötve a szerelőbeton vashálója.)
Várom a javaslataitokat, még nem késő módosítanunk (hétfőig...)
Az alaptest-lábazat egymás közötti vízszigetelését akkor elvetjük, fontosabb a statikai szempont és a vasalás, pláne ha nem is sokat ér. A lábazat kivül-belül XPS-el lesz szigetelve (a belső oldalira sok ellenvélemény volt itt is, talán jogosak is, de már megvan hozzá az anyag, úgyhogy oda fogjuk rakni), amit pedig mindig hallok, de nem tudom hogy lehet normálisan megcsinálni, hogy az XPS-t az alaptest mellé leengedni, mivel pl az 50 cm széles alaptesten a 30 cm lábazat (zsalukő) esetén 10cm-t még menni kell oldalra a szigeteléssel, tehát fektetni is kell és utána az alap mellé befordulni. Vagy rosszul gondolom?
Egy sornál nem muszáj a függőleges pálcázás, több sornál viszont már erősen ajánlott, sőt 3 sornál már illene egy koszorú is a tetejére.
Én az alapters-lábazati fal közé feleslegesnek tartom a vizszigetelést, betonból van mindkettő, tehát nem szivja fel a vizet. Gondolom lesz lábazati hőszigetelésed is, amit illene leengedni az alaptest mellé (valamennyire), igy ott lesz egy "vizhatlan" XPS sávod is.
Kiegészítésképpen még annyi, hogy 12mm-es betonvasakat akarnánk leszúrkálni a kiöntött alaptestbe és bitumenes lemez vízszigetelés egyébként a szerelőbetonon is lenne végig, a lábazat/fal találkozása alatt is. Tehát itt egy plusz vízszigetelési réteg kontra alap-lábazat betonvassal való összekötése a kérdés.
A véleményetekre lennék kíváncsi egy alap-lábazat-vízszigetelést érintő kérdésben. Az sávalap és a zsalukő lábazat találkozásánál Két verzió is szóba került és eléggé megoszlanak a javaslatok pro/kontra, hogy mi a fontosabb.
1. A sávalap kiöntése után vasbeton tüskéket szúrni be a még képlékeny betonba fél méterenként, a zsalukő ezekre lesz felhúzva, tehát a zsalukő lábazat össze lenne így kötve az alaptesttel.
2. A sávalap tetejére bitumenes vízszigetelést tenni, hogy a lábazatot védje a nedvességtől alulról is.
Nyilván mindkettőnek megvan az előnye, de ötvözni sajnos nem igazán lehetséges, mert át kellene szúrkálni a vízszigetelést hozzá a betonvasakkal.
Ki mit javasol, melyik a lényegesebb egy átlagos sík terepen lévő egyszintes, fafödémes családi háznál? (Vagy van-e olyan verzió, ami ötvözi az előnyöket hátrányok nélkül?)
Értem én, csak azt nem tudom, hogy az albafalnál mennyivel jobb a fagyapot? Ér annyival többet, mint amennyivel többe kerül? Az árából szerintem bőven kijön a dupla GK lap kőzetgyapottal is, vagy ha kell a hanggátlás meg a hőtároló tömeg is, akkor a legjobb a mészhomok válaszfal (10cm vakolatlanul: 42 dB, 140kg/m2) ára 2400Ft/m2 (160Ft/db, 15db/m2).
most akkor veszed azt, hogy a duplazott gk legyen csak 48, mert benan szerelnek, meg olcso ugyapotot tesznek bele, meg akkor is 10db-vel jobb mint az albafal. az megam nem keves. kb ennyi a kulonbseg egy olcso meg egy brutal draga mosogep kozott.
~44 dB 2x12,5mm GK 75mm vázon közötte 50mm kőzetgyapot
~51 dB 4x12,5mm GK 75mm vázon közötte 50mm kőzetgyapot
A fagyapotnak nem közlik a hanggátlási paramétereit, az Ytong sem közli vékonyvakolattal... Hanggátlásra egyértelműen a duplán kartonozott szerelt fal a legjobb.
nem ismerem a szamokat, es azt sem tudom hogy ezek itt pl leg vagy testhangra vannak. gondolom leghangra.
az ytong is (nekem van 1db ilyen falam) es az albafal is egyszeruen kong. megutod, es az egesz fal egyben szol.
a tetoterbeepitesben az osszes tobbi valaszfalam duplan kartonozott gk, de csak 50mm profillal. 75mm-es profilnal is csak akkor rakjak tele 75mm-es tablaval, ha direkt hanggatlasra mennek, alapbol abba is 50mm-t tesznek csak, es csak kemenyebb uveggyapotot.
A fagyapotnak nem közlik a hanggátlási paramétereit, az Ytong sem közli vékonyvakolattal... Hanggátlásra egyértelműen a duplán kartonozott szerelt fal a legjobb.
Nem kötekedni akarok, csak megérteni, hogy miért éri meg Neked? Ha bevakolod, mivel lesz jobb pl. a vastagvakolatos ytongnál, vagy az albafalnál?
Én egy cégnek néztem a bruttó számlás, a neten található árait mindenhez, ebből mindenki tud alkudni 10%-ot. De nem csak a fagyapotnál... Az 5cm-es ára 2900Ft, a 10cm-es ára 4350Ft, ahol én néztem. Hogy rögzíted egymáshoz a 10cm-es lapokat, mert amiket én eddig láttam azok nem voltak nútféderesek? PUR ragasztó + átlósan nagy csavar? Nem fog megrepedni a táblák találkozásánál?
