akkor a lényeg a lényeg forgatni kell? már be üzemeltem a gépet :) de még csak 24 orája megy, persze elö volt melegitve kb 3-4 napig szóval a tojás csak 24 orája van benn ,nos lehetséges -e hogy a tojás amig fel nem melegszik tejesen ,addig vissza esik a hömérsékelt kb 5-6 fokal vagy ez gáz emeljem-e inkább a hömérsékletett?
Én a ventillátor eltolásával tudom szabályozni a keltetőtérben, hogy alul melegebb, felül hidegebb legyen, és fordítva is. Ha az égőtől távolabb, az ajtóhoz közel teszem a ventillátorokat, akkor felül hűvösebb van, ha közelebb az égőhöz, távol az ajtótól, akkor melegebb van.
Így tudok egyszerre keltetni szakaszosan is. ( Eddig csak úgy keltettem.)
Alul vannak a frissen betett tojások, ott meleg van. Ahogy telik az idő, a tálcák feljebb kerülnek, így a hőfokot nem csökkentem, hanem a tálcák mennek feljebb. Bújtatásra Alulra teszem a bújtatni valót, lentebb veszem a hőfokot, így a keltető fogyasztása nagyon lecsökken, mert a fiatalabb tojásokat az idősebbek melegítik.
Gazdaságos, és minden 1-2 hétbe kel valami.
Ezzel a módszerrel keltetek libát, és tyúkot is egy gépben, mivel az alap párásításon túl a libának tudok egy plusz tálkával nagyobb párát biztosítani.
Hozzáteszem februárban kezdtem meg a keltetést, azóta a gép folyamatosan üzemel. Persze pár órás szünettel, mert kelés után kimostam a keltetőt hypo-s vizzel.
És akkor pár kép, hogy ne gondoljátok, hogy a levegőbe beszéltem:
Alul a friss libák, felül a hetes 14 db csirke, felül az utolsó napokban járó liba.
Igen Igazad van, nem kell nagyon agyon bonyolitani a háztályi gépeket. A hőfok legyen egyenletes mindenhol (na ezt a legnehezzebb elérni) pár tized fok nem számit. Mindenki abból késziti ami van. Nekem az első kisérlri gépem Hungarocell volt összeragasztva sziloplasttal a teteje, csak rátéve. Kettő pici égő és egy vasaló hőfok szabályozó. (ami bizony nem tized pontos volt) 6 tojásból 5 kikelt.
Ha a keltető oldala légáteresztő, mint törpe Írja akkor a hőfok is elszáll és a keltető közepéhez képest a szélén 10 fok is lehet (Vásznból kell csinálni?) Az első 3 napban nem is kell szellőztetni. ( a nagyüzemek is igy csinálják.)
Én is klórral azaz hipóval fertőtlenitek, Igaz lehet kapni tojás fertőtlenitőt, de drága. Langyos kb 30-35 fokos vízbe 10 l-hez kb 1/2 dl hipó. A langyos víz nem szivárog befelé a tojásba mert ott a melegtől kifelé áramlik a tojásból a levegő.
A gépet minden keltetés elött fertőtlenitem Hipóval.
Ne tudom ki számolta ki, hogy mennyi levegő kell és hogyan, de akkor az egyszerübb keltetőkbe ahol nincs ventillátor nem is kelhetne ki csibe mert a két pici lyukon lehetetlen annyi levegő csere.
"Én sose fugáztam a keltetőmet , Hütőből se csináltam .
Csak azt írtam le a dugokat kikel veni a müködő gépből amiek az oldala nem lég át eresztő."
Szeretném előre bocsátani, hogy ezt az egész hozzászólást / 5853 / értelmezni kicsit nehéz.
Ha megfelelő mértékű folyamatos a légcsere akkor mi a gond a hűtővel??
Miért kell a fenti feltétel teljesülése esetén a keltető oldalának légáteresztőnek lenni??
Már bocs de láttál élőben inkubátort ott már bocsi de nem liba-kacsa-tyúk tojás van és mégis a szűrt bakteriológialialag tisztított légcserével az űjszülött él !
Azért nem célszerű túl lihegni bizonyos alapfeltételeket.
A nagyüzemi keltetésnél ismereteim szerint vegyszeres / Cl tartalmú / tisztítják a tojást mit tennének több ezer -tízezer tojással hogy tiszta legyen bakteriológiailag is ott nincs simi-misi ott radikális tisztítás és fertőtlenítés van.
Én azt mondom mindenből lehet csinálni keltetőt ha az alapfető keltetési feltételeket biztosítjuk a tojás részére.
Én most járok a 8. napnál. Eddig napi 10-20 percet szellőztettem a tojásokat(azt az infót kaptam,hogy ahány fok van a helyiségben, annyi percig kell szellőztetni). Ma megnyitottam a kupakokat is,így folyamatos a levegőcsere. Keddtől a napi 1 szellőztetést 2-re módosítom, majd a 16.naptól napi 3-ra. ;-))
Látom itt a szellőzéssel és a hűtéssel sok gond van.
A szellőztetés üzem közben folyamatosan kell, ( a 3-ik naptól) mivel a káros gázok feltellenek és friss levegő kell. A szellőzés a tojás mennyiségétől függ.Több levegő több tojás. A keltetés második részében kell és kelés elött több levegő.
A hűtést a tojás légzéséhez kell. Ha hűl a tojás a pórusokon a levegő beszivárog (ezért nem szabad mosáskor dörzsölni) A hűtés addig tarson mig a tojás lehül 28-30 c fokra. Egyszerü ellenőrizni. A tojás hegyesebb felét a csukott szemhélyadhoz kell tenni, ha hidegnek érzed akkor jó. A hűtés ideje a helyiség hőmérsékletétől függ. A tojás a 11-ik naptól termeli a hőt, tehát attól fogva napi 2 X kell hűteni. a 16-ik naptól napi 3 X.
A permetezés viszont azért kell, hogy a keltetőben a levegő páratartalma minél elöbb elérje a megfelelő páratartalmat.
A pl masinát én jó példáak hoztam fel , Én a tojás fojtogatókra céloztam a pl masinán jó a szellőzés és szépen keltet . Átgondolt a tervezése látszik ipari gépeket is tervezek .
A román csoda dugoit voltam bátor az okát elmesélni .
8 napja tettem be a Román Argis típusú keltetőbe a tojásokat. A keltetőben 2 vizes fakk található, eddig az egyik volt csak megtöltve vízzel, azt a tanácsot kaptam,hogy a 2.héten már mindkét fakkba töltsek vizet, most már célszerű lenne akkor mindkét fakkot megtölteni!?
Valamint azt szeretném még kérdezni,hogy a keltető felső részében található két kisebb és két nagyobb kupak, mintha arra emlékeznék,hogy a 2 kisebb kupakot is a 2. héten kell felnyitni, a szellőzés érdekében. Ezzel kapcsolatosan tudnátok segíteni!?
Kémiailag igazad van, de keltetés technológiai szempontjából tévedsz.
Fürjecske kolléga az 5837-es hozzászólásban lényegében megválaszolta miért nem, így nem írom újból le.
Jártam már nagyüzemi keltetőben, van is közvetlen ismerősöm aki nagyüzemi keltetéssel foglalkozik (tőle tanultam, és tanulgatom a fortélyokat) sehol sem alkalmaznak hasonló megoldást, nem véletlenül. Mindenhol az egészséges, jó fejlődési erélyekkel rendelkező naposállat előállítása a fő cél.
Én is lassan 7-8 éve foglalkozom keltetéssel, az elején kevesebb sikerrel, az utóbbi időben a tapasztalatokból és a tanácsokból tanulva azért már jóval többel. Pár darab pipi kikerült már a kezeim közül. Amennyire a kapacitásom engedi bérkeltetek is, mióta igyekszem "profi" módon csinálni annyi a felkérés, hogy lassan a saját szükségletünket nem tudom előállítani. Ez néha bosszantó, néha pedig jól jön a plusz bevétel, pláne mostanság.
Ezért is kezdtem egy új, nagyobb gép megépítésébe. Egy ipari hűtő adja a befogadó dobozt, 2db kb 450 literes egymás mellett lévő tagból áll. Mindkettő külön gépészettel rendelkezik, az egyik előkeltető, a másik bújtató funkciókat fog ellátni.
Remélhetőleg a következő szezonra elkészül, és hadrendbe tudom állítani.
Ez a gép sajnos inkább tojás pusztításra való, mint keltetésre! Nagyon nehéz vele jól keltetni.
Szerezz be hozzá könyök hőmérőt, és páratartalom mérőt. Ezek amúgy is szükséges kellékek egy keltetéssel foglalkozó embernek, és tudod ellenőrizni vele a gépet.
Valószínűleg magas hőmérsékletet tart a gép, nem megfelelő a szellőzése sem. A kifejlett embrióknak nagy az önhőtermelésük, erre még a gép pluszban rá is fűt. A rossz, elégtelen légcsere pedig nem képes megoldani a keltetőtér és ezzel együtt a tojások hőmérsékletét.
Általános hasznosítású tyúkféléknél, álló levegős gépben, bújtatás alatt (20.-21.nap) a következő az optimális beállítás:
Hőmérséklet a tojás felső szintjén (tetejénél) 38,5-39˚C
Páratartalom 65%
Hűteni csak permetezéssel kell, ezt naponta háromszor kb 40˚C-os vízzel.
Az összes szellőzőnek nyitva kell lennie
Forgatni a pattogzástól kezdve nem kell (19.-20. nap)
Ha valamelyik csibe kitöri a tojást és nem kel ki az un. kelésgyenge. A tenyésztyukok lappangó betegségben szenvednek, beltenyészet,vagy kevés vitamint kaptak. Az egészséges jól fejlett csibék, ha odáig eljutnak, hogy kitörik a tojást akkor nem a hőmérséklet és a páratartalom a hbás.
Az ecetes víz, csak az ember képzeletében jó. (sajnálom, hogy az állatorvos ilyet mond) Az ecet a tojáshélyból elvonja a kálciumot amit a kelő csibe csontozatához a tojáshéjból nyeri. Amelyik csibe nem tudja áttörni a tojás háját akkor az gyenge és hamar elpusztul. Ezért is nem segitjük a kelést tojástöréssel. A gyenge csibe késöbb elöbb betegszik mint a többi és a többit fertőzi.
A kemény tojás könnyeben pattan mint a lágyhéjú, a csibe csőrén keléskor van egy keményebb rész amivel feltöri a tojást.
Én személy szerint soha nem hallottam róla, de nem is ajánlom senkinek.
kössz a választ van bölcsö! egy csomo mindent el olvastam erröl és elvileg azt vetem ki a dologból ,hogy csúcsal lefelé egyenletesebb a vér keringés és jobb a kaleési arány de a forgatásárol nem írt.
Nem vitatva igazságaidat 1 esetben vitatkozom veled az ecetes víz tojásra segíti a biztonságos kelést tisztán kémiai-biológiai alapja van.
Azaz az ecet / mint ecetsav / az adott mennyiségben puhítja a tojás héjat mint mész alapú képződményt / a Calciumot / a citromsav töménysgétől függően oldja-puhítja. Éz kémiai tény.
Ebből következik a biológia következtetés a tojás pattogzása fele annyi energiát igényel a jövevénytől. Ma megkérdeztem az állatorvos cimmbitől, hogy mit szól hozzá azt mondta igazságom van , amelyik jövevény alkalmatlan az életre azt az első 24-48 óra eldönti.
A doki szerint a táppal etetett tyúk -liba stb tojás keményebb / Calcium tartalom nagyobb / mint a hagyományos táplálás esetén a táp sok mésztartalmú készítményt tartalmaz mely beépül a tojás héjba.
Csak zárójelben jegyzem meg a kotlós is segíti feltörni a tojást. Minden másben egyetértek veled !!!
