Egyik szélsőség sem jó. Innen 400 méternyire a mezőn, mivelhogy egy patak forrásának előmezeje (a forrától úgy 1,5 km-re), durván fekete, zsíros talaj van, ami mint írtátok, nagyon tömörödik. Anno hazatalicskáztam pár tucat talicskával, de megbántam, a növénytermesztéshez túl kötött volt, és nem kevertem bele elég homokot. Hanem ami 200 méterre van, a két föld között, az a teljesen ideális termőtalaj: sem nem túl homokos, sem nem túl kötött, inkább amolyan barna talaj. Van benne némi homok is, de annál zsírosabb. Ásni jól lehet, nem tömörödik túlságosan, de nem is szárad ki két pillanat alatt, és a trágyázásnak is nagyobb hatása van. Egyszer be kellene vizsgáltatni, mert én meg nem mondom, pontosan milyen talajtípus az. Egy lepukkant fószer - amúgy jóban vagyunk, segítőkész fickó :) - vett ott egy kis tanyát, csinált némi veteményest is, onnan tudom.
Szóval én egyik szélsőséget sem szeretném, de ha már választani kell, akkor lehet, inkább valóban a homok. De akinek kötött talaja van, az ne homokért imádkozzon, hanem inkább jóféle termőtalajért. :)
Akkor tulajdonképpen tök fölöslegesen csináltuk a rotálást.:( Akkor nem lesz borsó,se sárgarépa,se hagymafélék,krumpli se.Marad a paprika,paradicsom,cukkini,kukorica,zöldbab.Nagyon mást nem akartam egyenlőre.Így is mindenből keveset,kicsi a hely de inkább mint a tarack.
Tavaly már próbálkoztam pár tő paprikával,paradicsommal.Kerítés mentén felástam a helyet,állandóan kapáltam,legalább 3 naponta.Szép morzsalékos volt a talaj. De annak a pár tőnek nem is volt nehéz.Mindenből 5-10 tő.:)) Akkor is jobban tetszik a homokos talaj,szebb is,dehát ez van.Igen,eső után nem sokkal nagyon jó dolgozni rajta,virágoskertnél tapasztaltam. De ez a tarack dolog is érdekes,mert csak hátul van az udvaron,sehol máshol.Takarni pedig akartam fekete fóliával az utakat és a paradicsom közét.
Csigákkal eddig nem volt gondom,tavaly már igen.Eddig elkerült a spanyolcsiga,elég volt a foltos" és a házas is. De őszre betelepedtek,sajnos tapasztaltam.
Akkor ássanak a kínaiak!:-) Az én kertem (így fénykép alapján) 3x ekkora lehet, gondolni is fájna arra gondolni hogy felássam, pedig nem vagyok egy nyápic gyerek. :-)
Hasonló a hatóanyag, ugyanúgy levélen keresztül szívódik föl.
Mire elpusztul a gyom, lehet vetni. 2-3 hét.
Ha nagyon vágysz a borsóra, vesd el és olyan, amilyen, a gaz között is fog teremni. Másodvetemény helyett meg legyomirtózod. Most nem érdemes, ha nincs levél, nem hat.
Meg kell várni, amíg a tarack szépen kizöldül és Glialkával lepermetezni. Az elszáradt növényzetet 2-3 hét múlva pedig feltakarítani. Ezután fel kell ásni, a gyökerteket kigereblyézni. Mire május 2. felében palántázol, akkorra mindennel készen leszel.
Ezt a talajtípust is jól meg lehet művelni. Mi nem alkalmazunk talajtakarást és ágyásokat sem nagyon csinálunk. A növények között járkálunk. A földet időnként megkapáljuk és elgereblyézzük, ahol járkálunk. Amikor esik az eső utánna csak annyit várunk, hogy a föld megszikkadjon és gereblyézhető lehessen. Fontos, hogy a felszínt morzsalékosan tartsuk, így nem tudnak nagy repedések keletkezni és a föld nem áll össze sziklaként.
A növényeket természetesen locsoljuk a szárazság idején. A locsolási helyeket kapával, gereblyével időközönként meglazítjuk.
A szárazan s morzsalékosan tartott földet a csigák nem kedvelik. Ez egy nagyon fontos szempont. A múlt év esős időjárása után pedig ez egy igen fontos szempont.
Szóval ide pár éve költöztünk,régen szántóföld volt itt.Az utca tábla is csak tavaly került ki:)
Úgy voltam vele inkább veteményes mint mindenhol fűnyírás,csak kihasználatlan terület.
Nagyon tarackos,valami folyandáros növényzet is van benne(bocs nem értek hozzá).
Tanácsként azt kaptam,ha már ősszel nem sikerült,rotálás előtt kellett volna gyomirtózni.De nem volt olyan idő,nem szívódott volna fel,mindig esett.Mostanra megnőtt,rotáltuk.Több órán keresztül szedegettem gereblyével a gazt,de csak a nagyja jött ki.Azt mondták gyomirtózzam le.Nekem Medallon van itthon. De az úgy tudom levélen hat,itt meg már levél sehol csak gyökérdarabok.Medallon után azt se tudom mennyit kell várni még,hogy bármit beleültessek.Borsót is szerettem volna,már most kétségbe vagyok esve hogyan néz az ki tarackos földben.:( Talajfertőtlenítenem is kell,mert erősen pajoros,Force-ra gondoltam.
Én is ásóhívő vagyok, pedig nem olyan kicsi a kert. Van egy kínai mondás, miszerint "Ha az ember ember nem végez megfelelő menyiségű fizikai munkát, akkor elveszti a kapcsolatát a természettel."
A mi földünk is ehhez hasonló. Mi nem ásóval hanem villával ássuk. Ásóvillával. Az eredmény ugyanaz, csak lényegesen könnyebb és nem kell a beragadt szerszámmal kinlódni, mint az ásónál.
Úgy rendbe lehet tenni (marha nagy munkával), hogy most fölássa, ásonyomonként átválogatja, aztán nem ültet bele semmit, csak figyeli. Ahogy valahol újra kinő a tarack (mert kinő, bármilyen alaposan szedegette), kiássa. Így talán őszre ki lehet tisztítani, és jövőre vetni bele. Ha most beveti, már nem fogja tudni kiásni a maradékot és újra megerősödik.
Csináltam ezt a válogatós, tarackvadászós dolgot. Eredményes volt, de soha többet.
Most már mindegy, de ősszel érdemes lenne korán betakarítani a dolgokat, és legyomirtózni. Előtte hagyni megnőni a tarackot, csak az egynyári gyomokat gyomlálni. Jövőre már nem lenne gond vele. Persze, ha nagyon pici a terület, megpróbálhatod kiszedni, de rotálás után már nehéz. Föl van aprítva, nem tudod végigkövetni a tarackot.
Milyen érdekes....én nagyon örülnék a homokos talajnak. Az enyém anygos-fekete kötött,tarackos,repedezik,csak a teteje szárad ki,van minden.Irigylem azt akinek homokos.
Sosem volt veteményesem,most van tavasszal.Mivel ősszel nem találtam égen -földön senkit aki felásta,szántotta volna.(saját gép nincs)Most meg küszködök a tarackkal,gazzal.:( Gyomirtáshoz is késő van.Jó tanulópénz lesz.Ezt a földet nem lehet porhanyósra csinálni.
Felvan rotálva vagy 4 soron,benne fűvel.Ma gereblyéztem ki a nagyobb gazokat,de mi lesz a többivel?Utólag gondolom nem gyomirtózhatok.Egyébként csak pici terület,hátul az udvaron,de már olyan régen szerettem volna.
Hát apám én ha 200 évig is élnék akkor sem tudnám magam ilyen melóra rászánni. Tavaly mikor tönkrement a rotakapám motorja, sokalltam a pénzt újra, nekikezdtem hogy majd ások, 1-2 óra ásás után földhöz vágtam az ásót és elmentem egy új motorért. Jó az ásás jó, de nehéz. :-)) Itt ősszel olyan kemény a föld mintha földutat akarnék ásni.
Azért a homoknak is vannak előnyei. Ha nem ástál, hát nem ástál. De nekem főleg most hogy 10 éve gazosodó területet törtem föl bele kell kapaszkodni az ásó nyelébe időben. Mert egyszerre nem megy, és az időjárás is behatárol. Ha száraz nem ásható, ha vizes ragad. Ha megfagy kemény. De télen én ástam úgy is hogy 20 centi hó volt. De a hó alatt a talaj nem volt megfagyva. Szégyenteljesen lassan haladtam az ásással. Igaz meg is adtam a módját. Bár így nem látszik, de majd 40 centire tapostam az ásót. És volt ahol ezt a kiszórt trágyán csúszkálva.
Igaz, igaz, megfeledkeztem arról, hogy kötött talajon nincs feltétlenül minden évben trágyázás. Egyszer majd csak megtanulom azt is, ha szabadulok ebből a tápanyagtemetőből valami rendes talajra.
Ősszel sosem szoktam ásni, mert fagyokig általában mindenütt van valami növényem, utána meg érdekes volna. :D Örülök, ha még a halott növényeket van időm összeszedni havazás előtt. De homokon amúgy is a tavaszi trágyázás a javallott, mindenképp teljesen érett trágyával, úgyhogy lényegében mindegy.
Ott ahol nem trágyázol, de a kemény tömörödött talajban szeretnéd ha normális gyökérzöldség nőne. De úgy általában kötött talajon mindenhol ásnak/szántanak ősszel. Ha van trágya ha nincs.
Igen, mi is kétévente trágyázzuk, van ahol évente is, ha tápanyag igényes növényt ültetek és gyakran locsolok.
A tápanyag kimosódást még nem tapasztaltam, tartós esők után se látszott semmi ilyesmi a növényeken. De csak szerves trágyát használunk, műtrágyát soha, csak a cserepes növényekhez.
"A trágyát természetesen be szoktam forgatni" - Ööö, miért, kötött talajon hol kell még ezen kívül ásni? :D
Azt érdemes hozzátenni, hogy a homoktalajt egy-két évente meg kell trágyázni, nem elég ritkábban, mint egyes kötött talajoknál. Egyszerűen a nitrogén kimosódik. Ezért is fontos sok szerves trágyát bedolgozni lehetőleg minden évben, hogy minél jobban javítsuk a szerkezetet, mert csak a humusz képes valamenynire megtartani az N-t. No meg a locsolás, inkább locsoljon az ember gyakrabban kevesebbet, mint kevésszer sokat, pont emiatt: minél kevésbé mossuk át a talajt, és úgyis csak kiszáradna. Egy nagyobb eső képes akár tápanyaghiányos tüneteket is előidézni... És persze érdemes minél több felületet takarni, mondjuk szalmával, szénával, vagy legalább vasvillával lyuggatott fóliával, mert a homoknak nagyon erős a kipárolgása. Ha tavasszal erre nem ügyelünk, akkor nyáron kellemetlen élménybne lehet részünk, mert a 20-30 centire kiszáradt homokot nem elég meglocsolni, hogy nedves is legyen. A víz utat tör magának egy-egy ponton, kikerülve a száraz talaj nagy részét, és bármennyit locsolunk rá, száraz marad a nagyja. :| Egyik évben én is így jártam, hetekig locsoltam be az új ágyásokat, naponta többször, és minden locsolás után át kellett kapálnom az egészet.
