Teljes egészében igazad van, hogy ezt kérdezed :-)
Nos, nem könnyű erre a kérdésre válaszolni. A két szó jelentése annyira közel áll számomra egymáshoz, hogy itt csak kollokációs dolgok okozhatják a különbséget. Magyarán van amit így, van amit úgy mondunk :-)
Egészen a szakadék széléig merészkedett. (nem teljesen)
Teljesen igazad van. (nem egészen)
Teljesen / Egészen átfagytam.
Hát ennyit tudtam segíteni. Az igazat megvallva, teljesen belezavarodtam. Vagy egészen? :-)
Szerintetek mi a kulonbseg az "egeszen" es a "teljesen" kozott? Peldaul sokszor hallom, hogy sokan hasznaljak ezt a mondatot "teljesen igazad van", de sohasem hallottam ,hogy valaki mondja, hogy "egeszen igazad van". A szotaramban keresetem ezeket a szavakat, hogy megertsem a kulonbseguket, de igazabol nem jol sikerult.
Nagyon orulnek, ha valaki valaszolna a kerdesemre. Elore is koszonom!
ezért kérdeztem eredetileg a Szavak eredete topicban, mert szerintem a "ruház" szónak semmi köze a "beruházáshoz", ahogy a "kivitelezés"nek sem a "ki vitelhez", ezért lenne jó látni egy listát mi tartozik az elváló igék közé és melyik nem.
Még hallani is borzasztó azt, hogy "nem vitelezhető ki".
Szerintetek a fenti ket mondat kozul, melyik hangzik jobban?
Az A változat kis szórendi módosításra szorul, egyébként jó:
A: "A kulfoldiek, akik Magyarorszagon laknak, nagyon szeretik a gulyaslevest".
A 'B' változatot meg lehet érteni, de nem teljesen jó. Az a baj vele, hogy a "Magyarországon" ebben az esetben arra vonatkozik, hogy hol szeretik a gulyáslevest, és nem arra, hogy hol laknak. Feltételezhető, hogy ha ugyanazok a külföldiek átmennek Ausztriába, akkor már nem fogják szeretni ugyanazt a gulyáslevest (amiről nyilván nincs szó). Ezek a megoldások jók:
- A magyarországi külföldiek nagyon szeretik a gulyáslevest.
- A Magyarországon lévő/élő/tartózkodó külföldiek nagyon szeretik a gulyáslevest.
...
"Sohasem voltam kulfoldon" E helyett a mondat helyett ha ugy mondanam, hogy "Nem voltam kulfoldon," akkor is ertheto?
Érthető, és olyankor elég is, amikor egyértelmű, hogy valaki a teljes eddigi életéről beszél. Viszont ez magából a mondatból nem derül ki (hiszen a magyarban csak egyféle múlt van, ez így önmagában vonatkozhat csak a tegnap délutánra is), tehát sokszor szerencsésebb, ha valamilyen szócskával egyértelműsítjük, pl.
Szokás szerint lefelejtettem a részleteket. Szóval: a sajtóból rekonstruálható (hiteles?) forgatókönyv szerint volt egy kormányjavaslat, ami a "Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér" nevet kívánta adományozni a reptérnek.
Ha az FNB. magánál van, akkor erre szerintem a normatív válasz az, hogy átteszi helyesírásba a nevet, mire előáll az eddigi gyakorlatnak megfelelő Budapest-Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér helyesírt alak (lásd "Párizs-Charles de Gaulle repülőtér" és kismillió társai), azaz elhelyez a tisztelt FNB. egy normatív kiskötőt a desztinációjelölő és a tiszteleti név közé, és a nem annyira intézményi jellegű típusjelölőt a jelzővel együtt kicsivé avanzsírozza.
Ez volna a secundum normam eljárás (gondolom én).
Ehelyett, ha hihetünk a lusta újságíróknak, a bizottság előállt egy a kormányénál sokkal érthetetlenebb formával:
Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér, Budapest–Ferihegy
Ebben körülbelül minden érthetetlen. Miért kerül a desztinációjelölő a végére egy vessző után? Mitől lesz a nemzetközi repülőtér csupa nagy? Ha a Ferihelyet meg akarjuk őrizni, akkor az eddig gyakorlatnak megfelelő forma az én érzésem szerint a kicsit bonyolult, de orthographice korrekt Budapest-Ferihegyi Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér lenne.
Szóljatok hozzája. Az egész félretájékoztatás volna? Rosszul írták a részleteket? Vagy suttyomban lecseréltük az AkH.-t az éjjel? :)
Itt valamit nem értek, hátha tudtok segítni: van-e valahol közzétett állásfoglalása erről az FNB.-nek? Számomra ugyanis az újságok szerint a bizottság által elfogadott változat is totálisan antinormatívnak tűnik. Már mi a fenéért írnánk csupa naggyal a Nemzetközi Repülőtér részt is, amikor az minden eddigi iránnyal szembemegy? Vagy valami itten megváltozott, amiről nem tudok?
Nagyon szepen koszonom, hogy valaszoltal! A weblapokon keresgettem a valaszt, de nem jol sikerult. Neked koszonheto, hogy igazan jol ertettem a dolgot!
Az, persze, az "érdekes fejtegetés" nálunk ezt jelenti, csak elfelejtettem szmájlit tenni mellé. Arabosunk szerint egyébként duplázás van a d-nél: Kaddáfi.
Nagyon szepen koszonom a reszletes magyarazatodat es az erdekes linket is! Ne haragudj, hogy most irok neked, mert sokaig nem vettem eszre az uzenetedet.
Ugy latszik, hogy sok nehez nyelvtani rendszer letezik a magyarban, de szeretnem tisztazni azt.
Újabb milliódolláros kérdés: a frontok nevének írása (1. ukrán front, keleti front stb.) Ezekkel sokszor ugyanaz a baj, ami az alakulatnevekkel is: a front ezekben a kontextusokban hadseregirányítási szint, van neki parancsnoksága meg intézményi jellege, nem az éppen folyó harcok térbeli elrendeződését jelenti. Tanácstalanság vagyok, egy merő. Fogok hozni még példákat rá, Deo volente.
Az általad észrevételezett magánhangzó kiesés nyelvtörténeti eredetű és az ún. két nyílt szótagos tendencia az okozója, ami ritkábban, de még ma is működik. Azaz a legalább három szótagos szavaknál a második nyílt és egyben rövid szótag magánhangzója kieshet. Nyílt a szótag, ha magánhagzóűra végződik.
Ja hogy ja! Most vettem észre, hogy "vsz."-t írtam oda, ami csúnya nagy félrevezetés volt, eredetileg másként fogalmazódott volna még a mondat, aztán ott maradt. Etimologice nincs köze, persze, de akkor is nagyon érdekes sorsjáték, hogy ennyire egybecseng & annak következményei. :)
