Valóban 77 -es építési engedély van a tervrajzon. Tehát ez pont az az időszak, amiről beszélsz. Én sem érzek stabilitási problémát, habár a tálcákat jobban megmértem, és középen szerintem csak olyan 5-8 cm lehet, de ugrálni persze igy is lehet rajta, a szélein vastagabb, de mint mérés után kiderült, kevés helyen jön föl 10 cm-rre, inkább 15-16 cm a gerenda tetejétől a távolság .
Én észak dunántúlon vagyok, de azért megkérdezem mennyibe kerülne köbmétere ennek a vágási hulladéknak. Látom jól betáraztál, és sokféle van.
"hanem kattanások közötti időket mérsz stopperrel"
Az nem jó. A radioaktív bomlás során két atomnag bomlása között eltelt idő véletlenszerű. Azt kell mérni, hogy egy adott idő alatt (pl. egy perc) mennyi kattanást hall. Tehát számolni kell őket. Ez az ami azonos lesz az adott radioaktív izotópra vetítve mindig.
Egy salakkal feltöltött horcsik födémből (utólagos hőszigetelésnél) akkor is muszáj lehordani a salakot, ha az nem sugároz?
Mert a salakot bármilyen csodaanyaggal is helyettesítjük, a megmaradó beton gerendák amúgy is erősen hőhidassá teszik a rendszert, tehát amúgy is kell a gerendák fölé hőszigetelés. És ha úgyis kell, akor mi értelme van a salak lehordásával + eltüntetésével időt/energiát pazarolni?
Sugárzásmérés:
valószínűleg a OSSKI árainál olcsóbban is megodható a sugárzásmérés: tök egyszerű gammasugárzás detektorokat lehet akár internetről is beszerezni, legfeljebb nem számot/mutatót olvasol le, hanem kattanások közötti időket mérsz stopperrel.
ja a födém meg úgy van, hogy leier gerendák-ezen a keresztbe 30x80as betongerendán, azon szerelőbeton, arra 5centis hang és hő és rávaslava , rá padlófűtés rajta beton.
nálam van egy 30x80as.... mikor megláttam, azt hittem rossz a cím és plázaépítésre jöttem.... :)
tetőtér beépíté és a tetőn vagy egy kiugrásom, amitalá kellett dúcolni, álítólag ezért kellett... ezért van két oszlopom is a házban. Az EPS zsalut viszont kézzel soronként húzták, szvsz nincsennek ilyen légbubiaim... vas se hiszem hogy lenne minden sorban. Annak idején a Construmán nem esküszöm meg hogy iso vagy prokis mondta e de azt mondta, hogy igazából 2-3szintig vas sem kellene bele feltétlenül, anélkül se lenne semmi baja. Nálam három statikus háromfélét mondott.... Végül mivel oszlop igy is úgy is van benne, rajta a gerenda és kvázi ez tartja a tetőteret, nem nagyon néztem a kivitelező körmére hogy mennyi vasat tett a falba. a födémben van rendesen, azt láttam, és a felső sorban is úgy csinálták hogy szépen beleszurkáltak vasakat.
a monolit az, ami egyetlen darab betonbol van. nincsenek gerendak meg ilyenek.
a te fodemed akkor olyan lesz mint az enyem. a modern valtozatnal beton talcak vannak beemelve, a regi a horcsik, ott vas, teglak, es beton. utobbi abszolut nem lakott fodemnek keszul, hanem pl padlas ala.
Nekem maradt pár zsák perlit más dologból .Piszok módon száll szárazon,nemjó belélegezni!! Ha valakit érdekel,megnézem mennyi van összesen.Megválnék tőle.
"Aki dolgorozz perlittel tudja. Bármivel ütnék, a döngölő melletti felületen szállna felfele a szemcse."
Aki dolgoz perlittel, az gondolom tudja, hogy nedvesíteni kell (pl permetezéssel), különben a szemcsék apraja száll ide, szálloda.
Olyankor meg lehet döngölni, nem porfelhőz, viszont tömörödik (szerintem), mert távolról sem oly rugalmas, mint az eps golyók (szerintem). De lehet, hogy most is hülyeséget beszélek és amikor majd életemben először meglátok egy perlitet, kiderül, hogy rugalmas és nem is lehetséges tömöríteni picitse.
"aztán: ömlesztettre perlitbeton nem készíthető, csak normál kavicsbeton"
Miért ne lehetne perlitbeton a lezáró rétege egy ömlesztett perlit rétegnek? Mondjuk 6-10 centi vastagságban, vékony vashálóval a közepében.
"ami nem a perlitre terhel, hanem egyéb vb.gerendára,.... üdv halálosztó!"
Egyetértek: úgy kell csinálni, hogy a terhelés a gerendákra jusson: az a biztos pont. A gerendák közötti födémszakaszoknak vagy van teherbírása, vagy nincs, abban megbízni nemigen lehet. Ebből a szempontból a tömörítés (döngölés) talán nem is jó ötlet, hiszen ha túl jól sikerül, akkor lehet, hogy némely helyen a gerenda közé esne a nagyobb terhelés. Horcsik födém esetén döngölés törölve.
"a normál perlitbeton nem járható, és egészen kis mértékben terhelhető."
Járható, de a felszíne a legkisebb súrlódásra is porzik, ami a legkisebb szélben is szállik. Olyan padláson még elmegy, ahova csak évente max kétszer mennek fel. Terhelhetőség vasalás nélkül: karácsonyfa díszek könnyű papírdobozban + léggömbök.
Persze létezik kemény perlitbeton is, amelyben 90 százalék cement van, de az már nem hőszigetelő perlitbeton, hanem "nyomokban perlitet is tartalmazó normál betonréteg".
Sziasztok! Szerintetek megéri tetőtér szigeteléshez heratektát használni? 15 cm szigetelés van fenn erre tennénk a fagyapotot a gipszkarton helyett. Ez mennyivel jobban szigetel? Megérné a több pénzt befektetni, hogy nem gipszkartont teszünk, hanem fagyapotot?
Nekem is ilyesmi födémem van legalább is kinézetre de amikor a padlásfeljárót bővítettem nagyobbra akkor láttam hogy igazából nagyméretű tömör téglák vannak benne, a szélsők kicsit ferdén befaragva. A kőműves azt mondta ezt hívták horcsik födémnek a 70 es években épült. Nem tudom mennyire strapabíró és igazából hogy nem potyognak le a téglák mert nagyon minimárisan lehet csak boltívesre rakva.
Csak késő este érek haza, de holnap megcsinálom a képeket és fölteszem.
Köszi, hogy megnézed!
Ez a polisztirol lap jó ötletnek tűnik, beszorítva nem engedi, hogy elszálljon a perlit! És a beton sem folyik le esetlegesen túl mélyre. Akkor ez egy alternatív javaslat halálosztó a púpozott perlit megoldására, és arra, hogy lehet a felbetont a gerendákra terhelni inkább és nem a tálcára.
föl tudsz tenni képet gerendáról és tálcáról? attól függően, hogy milyen gerendák vannak, simán bírhatja vagy sem a várható terheket.
a perlit tökéletes a feltöltésre. szélcsendes időben - esetleg vízzel permetezve közben - simán betölthető. cementezni felesleges és csak ront rajta és a súlya is nő. arra egy erősebb fólia és legalább 8-as hegesztett hálóval egy 6-8 cm-es betonlemez megfelelő lesz. esetleg a tervezett falak alatt 1-1 szál 12-es betonvas a hálóra téve.
a fólia helyett lehet polisztirol lap is. ekkor a perlittöltés a gerendák felső síkja alatt 1-2 cm-el érjen véget és a gerendák közé beszorítható a tábla. alap esetben 3 cm-es elég, de ha a gerendák most nem bírnák a terhet, akkor a tábla vastagításával lehet emelni a betonbordát és így a födém terhelhetőségét. a lényeg, hogy a betonlemez a gerendákra közbenső réteg nélkül támaszkodjanak.
Ebből az is kiderül számomra, hogy nem kell feltétlenül könnyűbetonnal betonozni a gerendaközöket, hiszen a felbeton, ami vasalt lesz, a gerendákat fogja terhelni, a feltöltés csak annyiban kell, hogy eltudja viselni a beton súlyát amíg megköt, és ne roskadjon össze. A felbeton méretezése az építész dolga lesz szerintem, meg az is, hogy hogyan kötik majd a térdfalhoz, vagy egy új emelt betonkoszorúhoz. A halálsztó által említett megoldás, hogy púpozták a perlitet a tálca közepén, és így került rá a vasbeton lemez, és így terhelte jobban a gerendákat, viszont azt is jelenti, hogy ezt csak közvetlenül betonozás előtt lehet megvalósítani. Próbálok utánnajárni honnét lehet ilyen hulladékot szerzni a feltöltéshez.
volt nekem valaha vagy 50 db kerámia béléstestem - kimaradt. Eladni nem lehetett, így beépítettem. Nem födémnek, azzal már végeztem. Egy tetőtérnél adta a térdfalnak a lehetőséget. Oldalára raktam, egy sor, bele az ömlesztett perlit - közvetlen a zsákból, hogy nem menjen szanaszét. Ezt egy sor malterrel lefedtem, majd rá az újabb sor cserép béléstest.
Falm2-ként 40 Ft, ha nopánick 10 Ft-os számitását veszed figyelembe (gázfűtésnél)
Az a baj, hogy a 100 m2-es ház lehet 10x10-es, de lehet 100x1-es is... A külső fal kerülete kell x belmagasság - ablakok/ajtók. Igy kijön konkrétan mekkora a falfelületed.