Keresés

Részletes keresés

julesf Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35735

Készítetten néhány képet. Remélem mutat valamit a helyzetből.

 

itt látni a gerenda bekötést a beton koszorúba

 

kb 6 cm a gerenda vastagsága...

 

kb 15-18 cm változóan, ami azt jelenti, hogy mivel középen 24 körül van, és 5-8 centi lehet az albeton, tehát ezek 30 cm magas gerendák kb.

 

itt találkoznak a gerendák a ház közepén, mivel, három fő fal van.

 

 

egy sarok már salak nélkül...

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: cseik (35713)
Émile Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35734

 Na ja  ! Az ecceri ember lehordatja és elszállitatja a lerakóba.

 Mint az agyagot a padlásról mert az olyan snassz !

Előzmény: Mekk Elek ezermester (35730)
nopánick Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35733

Ingyen szoktam adni... mivel nekem csak költség, ha a lerakóba kell vinni.

(a képen láthatót már el is vitték, Soltvadkertre az ősz végén, most még csak pár m3 van)

Előzmény: julesf (35732)
julesf Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35732

Valóban 77 -es építési engedély van a tervrajzon. Tehát ez pont az az időszak, amiről beszélsz. Én sem érzek stabilitási problémát, habár a tálcákat jobban megmértem, és középen szerintem csak olyan 5-8 cm lehet, de ugrálni persze igy is lehet rajta, a szélein vastagabb, de mint mérés után kiderült, kevés helyen jön föl 10 cm-rre, inkább 15-16 cm a gerenda tetejétől a távolság .

Én észak dunántúlon vagyok, de azért megkérdezem mennyibe kerülne köbmétere ennek a vágási hulladéknak. Látom jól betáraztál, és sokféle van.

 

Üdvözlettel:

julesf

 

Előzmény: nopánick (35717)
Törölt nick Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35731

"hanem kattanások közötti időket mérsz stopperrel"

 

Az nem jó. A radioaktív bomlás során két atomnag bomlása között eltelt idő véletlenszerű. Azt kell mérni, hogy egy adott idő alatt (pl. egy perc) mennyi kattanást hall. Tehát számolni kell őket. Ez az ami azonos lesz az adott radioaktív izotópra vetítve mindig.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (35730)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35730

Egy salakkal feltöltött horcsik födémből (utólagos hőszigetelésnél) akkor is muszáj  lehordani a salakot, ha az nem sugároz?

Mert a salakot bármilyen csodaanyaggal is helyettesítjük, a megmaradó beton gerendák amúgy is erősen hőhidassá teszik a rendszert, tehát amúgy is kell a gerendák fölé hőszigetelés. És ha úgyis kell, akor mi értelme van a salak lehordásával + eltüntetésével időt/energiát pazarolni?

 

Sugárzásmérés:

valószínűleg a OSSKI árainál olcsóbban is megodható a sugárzásmérés: tök egyszerű gammasugárzás detektorokat lehet akár internetről is beszerezni, legfeljebb nem számot/mutatót olvasol le, hanem kattanások közötti időket mérsz stopperrel.

olvas0 Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35729

ja a födém meg úgy van, hogy leier gerendák-ezen a keresztbe 30x80as betongerendán, azon szerelőbeton, arra 5centis hang és hő és rávaslava , rá padlófűtés rajta beton.

 

Előzmény: olvas0 (35728)
olvas0 Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35728

nálam van egy 30x80as.... mikor megláttam, azt hittem rossz a cím és plázaépítésre jöttem.... :)

tetőtér beépíté és a tetőn vagy egy kiugrásom, amitalá kellett dúcolni, álítólag ezért kellett... ezért van két oszlopom is a házban. Az EPS zsalut viszont kézzel soronként húzták, szvsz nincsennek ilyen légbubiaim... vas se hiszem hogy lenne minden sorban. Annak idején a Construmán nem esküszöm meg hogy iso vagy prokis mondta e de azt mondta, hogy igazából 2-3szintig vas sem kellene bele feltétlenül, anélkül se lenne semmi baja. Nálam három statikus háromfélét mondott.... Végül mivel oszlop igy is úgy is van benne, rajta a gerenda és kvázi ez tartja a tetőteret, nem nagyon néztem a kivitelező körmére hogy mennyi vasat tett a falba. a födémben van rendesen, azt láttam, és a felső sorban is úgy csinálták hogy szépen beleszurkáltak vasakat.

Előzmény: halaloszto (35727)
halaloszto Creative Commons License 2011.03.04 0 0 35727

a monolit az, ami egyetlen darab betonbol van. nincsenek gerendak meg ilyenek. 

 

a te fodemed akkor olyan lesz mint az enyem. a modern valtozatnal beton talcak vannak beemelve, a  regi a horcsik, ott vas, teglak, es beton. utobbi abszolut nem lakott fodemnek keszul, hanem pl padlas ala.

 

a 30cm magas gerenda az brutal.

 

vaj

Előzmény: julesf (35705)
kingoftailor Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35726

Köszönöm a segítséget

Előzmény: Zöldár (35708)
nopánick Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35725

gipszkarton lambda ~0,24 W/mK

Heraklith-C lambda 0,079-0,09 W/m2K

Vagyis cirka 3X jobb hőszigetelő a Hearklith-C

 

Gipszkarton helyett használva elmaradhat a lécváz, viszont kell (fém)hálózni-vakolni.

 

pl. 5 cm helyen....

A gipszkarton + ~3,5 cm zárt légrés + fólia     ~U=3,0 W/m2K értéket ad.

A gipszkarton + fólia+  ~3,5 cm gyapot a faváz között   ~ U=1,0 értéket ad.

A vakolat + 3,5 cm vastag Heraklith-C + fólia    ~U=1,3 W/m2K értéket ad.

 

Beleszól még a döntésbe az anyagok ára és a felrakás munkaigénye.

 

 

Hőtároló/fékező tömeg szempontból a gipszkarton ~1000 kg/m3.

Az 5 cm-es gyapotos szerkezet, így cirka 15 kg/m2 tömegű lesz.

 

A Heeraklith-C cirka 430 kg/m3, a vakolat cirka 1700 kg/m3

Az 3,5 cm-es Heraklith-C + 1,5 cm vakolat pedig, ~ 40 kg/m2

 

Fajhője a Heraklith-C-nek több mint 2X-e a gipszkartonénak

a vakolatnak, a  gipszkartonnak és gyapotnak kb. azonos a fajhője.

A heraklithos megoldás tehát jobb hőcsillapító-tároló, azaz lakhatóbb.

 

A nagyobb tömeg miatt a hanggátlása is jobb lesz a heraklithosnak.

Bár ez a 15 cm gyapoton belül már nem sokat számít... talán csak a gerendák aljánál.

 

A heraklith+vakolat  pára puffernek is jobb, szerintem, alighanem jelentősen jobb.

 

A heraklith+vakolat véshető, csavarozható és kevésbé kong.

 

Sajnos a hearklith+vakolat drágább és a vakolás miatt időigényesebb megoldás.

 

A heraklith+vakolat szerintem a fentiek alapján belső oldalnak

(utolsó 5 cm-nek) lakhatási szempontból jobb megoldás a tetőtérbe.

 

 

Ezért nálam is ez lesz az ára ellenére, a 25 cm gyapoton belül.

 

 

(sőt a válaszfalakat is 7,5 ill 10 cm-es Hearklith-C ből tervezem)

Előzmény: Jaina_Cruz (35722)
Roadati Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35724

Nekem maradt pár zsák perlit más dologból .Piszok módon száll szárazon,nemjó belélegezni!! Ha valakit érdekel,megnézem mennyi van összesen.Megválnék tőle.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (35723)
Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35723

"Aki dolgorozz perlittel tudja. Bármivel ütnék, a döngölő melletti felületen szállna felfele a szemcse."

 

Aki dolgoz perlittel, az gondolom tudja, hogy nedvesíteni kell (pl permetezéssel), különben a szemcsék apraja száll ide, szálloda.

Olyankor meg lehet döngölni, nem porfelhőz, viszont tömörödik (szerintem), mert távolról sem oly rugalmas, mint az eps golyók (szerintem). De lehet, hogy most is hülyeséget beszélek és amikor majd életemben először meglátok egy perlitet, kiderül, hogy rugalmas és nem is lehetséges tömöríteni picitse.

 

"aztán: ömlesztettre perlitbeton nem készíthető, csak normál kavicsbeton"

 

Miért ne lehetne perlitbeton a lezáró rétege egy ömlesztett perlit rétegnek? Mondjuk 6-10 centi vastagságban, vékony vashálóval a közepében.

 

"ami nem a perlitre terhel, hanem egyéb vb.gerendára,.... üdv halálosztó!"

 

Egyetértek: úgy kell csinálni, hogy a terhelés a gerendákra jusson: az a biztos pont. A gerendák közötti födémszakaszoknak vagy van teherbírása, vagy nincs, abban megbízni nemigen lehet. Ebből a szempontból a tömörítés (döngölés) talán nem is jó ötlet, hiszen ha túl jól sikerül, akkor lehet, hogy némely helyen a gerenda közé esne a nagyobb terhelés. Horcsik födém esetén döngölés törölve.

 

"a normál perlitbeton nem járható, és egészen kis mértékben terhelhető."

 

Járható, de a felszíne a legkisebb súrlódásra is porzik, ami a legkisebb szélben is szállik. Olyan padláson még elmegy, ahova csak évente max kétszer mennek fel. Terhelhetőség vasalás nélkül: karácsonyfa díszek könnyű papírdobozban + léggömbök.

Persze létezik kemény perlitbeton is, amelyben 90 százalék cement van, de az már nem hőszigetelő perlitbeton, hanem "nyomokban perlitet is tartalmazó normál betonréteg".

Előzmény: sancibácsi (35703)
Jaina_Cruz Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35722

Sziasztok! Szerintetek megéri tetőtér szigeteléshez heratektát használni? 15 cm szigetelés van fenn erre tennénk a fagyapotot a gipszkarton helyett. Ez mennyivel jobban szigetel? Megérné a több pénzt befektetni, hogy nem gipszkartont teszünk, hanem fagyapotot?

Mekk Elek ezermester Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35721

Némi olvasnivaló (színes képekkel!) az állítólag nem-terhelhető perlitről:

http://www.europerl.hu/alkalmazasi_teruletek/aljzat

http://www.europerl.hu/alkalmazasi_teruletek/mennyezet

Gzuci Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35720

Találtam is egy leírást erről a födémrendszerről:

 

http://www.csaladi-epitesziroda.hu/2011/02/horcsik-fodem/

 

Ezeket a  tálcákat leírás alapján nem arra tervezték hogy nagy terheket viseljen, a gerendákra szabad csak inkább tehelni.

Gzuci Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35719

Nekem is ilyesmi födémem van legalább is kinézetre de amikor a padlásfeljárót bővítettem nagyobbra akkor láttam hogy igazából nagyméretű tömör téglák vannak benne, a szélsők kicsit ferdén befaragva. A kőműves azt mondta ezt hívták horcsik födémnek a 70 es években épült. Nem tudom mennyire strapabíró és igazából hogy nem potyognak le a téglák mert nagyon minimárisan lehet csak boltívesre rakva.

Előzmény: nopánick (35717)
julesf Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35718

Csak késő este érek haza, de holnap megcsinálom a képeket és fölteszem.

Köszi, hogy megnézed!

Ez a polisztirol lap jó ötletnek tűnik, beszorítva nem engedi, hogy elszálljon a perlit! És a beton sem folyik le esetlegesen túl mélyre. Akkor ez egy alternatív javaslat halálosztó a púpozott perlit megoldására, és arra, hogy lehet a felbetont a gerendákra terhelni inkább és nem a tálcára.

Minden jót!

 

julesf

Előzmény: cseik (35713)
nopánick Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35717

Igen, ezek tipikusan 8-as, 10-es,  betonvassal, kis arasznyi hálóként vasalva, a gerendánál "fejelve a vasat" készültek anno a 70-es években.

Jellemzőn 10-12 cm betonnal, szóval tényleg nem gyengék....  a (drága) gyári tálcák voltak kiváltva vele.

 

Szereltem, betonoztam pár ilyen födémet a rokoni építkezéseknél az akkor divatos kaláka keretei között.

Érzésre, szerintem erősebbek ezek, a méteres osztás ellenére mint az E7+kefni födémek.

Sejtésem szerint a gerendák sem előfeszített szerkezetek még, hanem rendes vasalt gerenda szerkezetek.

(csak már gyári kivitelben)

Előzmény: cseik (35715)
nopánick Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35716

Kecskemét környékén pl. tőlem, mint habvágostól :-) ami pont jó ilyesmire.

 

 

Egyébként nagykerek, áruházak, építőcégek azok

akiknél keletkezik a csomagolásokból, maradékból.

 

 

Előzmény: julesf (35711)
cseik Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35715

tapasztalataim szerint ezekben a tálcákban több vas van, mint egy mai monolit lemezben :)

Előzmény: kneissl (35714)
kneissl Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35714

Az nem lehet, hogy anno bevasalták a födémet, de nem öntötték ki rendesen a betonnal, hogy kevesebb beton kelljen..?

 

egy statikus szerintem sem ártana a beépítés előtt.

Előzmény: julesf (35705)
cseik Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35713

föl tudsz tenni képet gerendáról és tálcáról? attól függően, hogy milyen gerendák vannak, simán bírhatja vagy sem a várható terheket.

 

a perlit tökéletes a feltöltésre. szélcsendes időben - esetleg vízzel permetezve közben - simán betölthető. cementezni felesleges és csak ront rajta és a súlya is nő. arra egy erősebb fólia és legalább 8-as hegesztett hálóval egy 6-8 cm-es betonlemez megfelelő lesz. esetleg a tervezett falak alatt 1-1 szál 12-es betonvas a hálóra téve.

a fólia helyett lehet polisztirol lap is. ekkor a perlittöltés a gerendák felső síkja alatt 1-2 cm-el érjen véget és a gerendák közé beszorítható a tábla. alap esetben 3 cm-es elég, de ha a gerendák most nem bírnák a terhet, akkor a tábla vastagításával lehet emelni a betonbordát és így a födém terhelhetőségét. a lényeg, hogy a betonlemez a gerendákra közbenső réteg nélkül támaszkodjanak.

 

Előzmény: julesf (35705)
sancibácsi Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35712

Nincs itt új dolog 'a nap alatt'. A fizikát nem lehet becsapni.

A meglévőket kellene adott körülmények között, meghatározott módon használni:-))

julesf Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35711

Köszi a részletes választ!

 

A második megoldásra szavaznék én is.

Ebből az is kiderül számomra, hogy nem kell feltétlenül könnyűbetonnal betonozni a gerendaközöket, hiszen a felbeton, ami vasalt lesz, a gerendákat fogja terhelni, a feltöltés csak annyiban kell, hogy eltudja viselni a beton súlyát amíg megköt, és ne roskadjon össze. A felbeton méretezése az építész dolga lesz szerintem, meg az is, hogy hogyan kötik majd a térdfalhoz, vagy egy új emelt betonkoszorúhoz. A halálsztó által említett megoldás, hogy púpozták a perlitet a tálca közepén, és így került rá a vasbeton lemez, és így terhelte jobban a gerendákat, viszont azt is jelenti, hogy ezt csak közvetlenül betonozás előtt lehet megvalósítani.  Próbálok utánnajárni honnét lehet ilyen hulladékot szerzni a feltöltéshez.

 

Nagyon köszi mégegyszer a tanácsaid!

 

Üdvözlettel!

 

julesf

Előzmény: nopánick (35700)
sancibácsi Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35710

Vagyis igazából nem ömlesztve van; hanem KERÁMIA BÉLÉSTESTBE CSOMAGOLVA!

Terhelés=0  !!!!

Előzmény: Zöldár (35709)
Zöldár Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35709

  A perlitről :

 volt nekem valaha vagy  50 db kerámia béléstestem - kimaradt. Eladni nem lehetett, így beépítettem. Nem födémnek, azzal már végeztem. Egy tetőtérnél adta a térdfalnak  a lehetőséget. Oldalára raktam, egy sor, bele az ömlesztett perlit - közvetlen a zsákból, hogy nem menjen szanaszét. Ezt egy sor malterrel lefedtem, majd rá az újabb sor cserép béléstest.

Ott van 25 éve !!

Előzmény: Mekk Elek ezermester (35702)
Zöldár Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35708

 Helló !

 Hát ez a födém hőtechnikailag elég gyengécske. (statikailag nem tudom, mivel nem ismerem a gerenda kiosztást és a magasságot. )

 De nem az un. borított gerendafödém, mert ott felülről is van deszka, mad azon az agyag.  Ez így változhat :

 

 

A födémünk rétegrendje alulról felfelé:

  1. gipszkarton
  2. fém tartószerkezet
  3. 10 centi üveggyapot
  4. légrés
  5. vakolat
  6. nádpalló
  7. deszka
  8. agyag feltöltés vagy mi
  9. kitöltöd a legmagasabb  gerenda tetejéig hőszigeteléssel, majd lefeded valami páraáteresztő anyaggal. pl. ritkított deszkázattal.

A padláson a gerendák látszanak. Kiállnak kb 10-20 centi magasan. (változó)

  a A pirossal jelzett szigetelést otthagyod, aztán ha évekmúlva nem penészedik marad, ha penészes kiügyeskeded.

 

 Ha sok az időd az agyagot is kiszedheted, annak a helyéra is szigetelés kerül, majd az agyagot a rítkított deszkázat tetejére kened. Nedvesen !!!

 Lehordani marhaság és bűn !!

Előzmény: kingoftailor (35699)
kneissl Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35707

Elek, neee...

 

Én szigeteltem egy 80  nm es fafödémes (födém eredetileg felülről agyaggal tapasztott) házat duzzasztott perlittel.

Nem lehet tömöríteni, nem is érdemes, mert azzal a szigetelését rontod.

 

Reszeljél le egy hungarocell táblát sajtreszelőn, utána a reszeléket próbáld összetömöríteni...

 

Amúgy meg gumi, mert a részecskéi rugalmasan viselkednek.

 

DE: a duzzasztott perlit gyakorlatilag nem terhelhető.

Előzmény: Mekk Elek ezermester (35701)
KömKel Creative Commons License 2011.03.03 0 0 35706

Falm2-ként 40 Ft, ha nopánick 10 Ft-os számitását veszed figyelembe (gázfűtésnél)

 

Az a baj, hogy a 100 m2-es ház lehet 10x10-es, de lehet 100x1-es is... A külső fal kerülete kell x belmagasság - ablakok/ajtók. Igy kijön konkrétan mekkora a falfelületed.

Előzmény: Sa_nyi (35704)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!