Megprobálok segiteni leirom az általam megépitett és üzemelő rendszert.
Szóval az egész elgondolás szvsz jó, működőképes, üzemeltethető és biztonságos is.
A nálunk kiépitett rendszer hasonló mint a tiéd a terven, csak nálunk nincs gáz.
De ha visszaolvasol a forumon az egyik legegyszerűbb és legbiztonságosabb, ha a gázkazánt visszacsapoval zárod ki nem golyoscsappal.
A kazán-puffer "kör" nyitottan szerintem biztonságosabb, de csak gravitáciosan nem a legjobb összekötni, épits be egy 25-60-as szivattyút, amit pl. csőtermosztát vezérel. A gravitációs áramlást pedig mint biztonsági tartalékot épitsd be áramszünet, szivattyú, csőtermosztát hiba esetére. A szivattyú nem tul drága és az üzemeltetése is csak napi max 5-7 órax60 watt. A kazán visszatérőbe feltétlenül épits be egy keverőszelep lehetőséget, a hideg visszatérő kivédésére. Én VTC 511 60 C-t épitettem be de szerintem nem jo ötlet mert amig hideg a visszatérő nem nyitja a hideg oldalt ezért megforr a viz a kazánban, én egy szintén esbe vrg 131-re cserélem le nyáron ez manuálisan is fokozatmentesem állítható keverőszelep. Csak egy hőmérő kell utánna és már rögtön látod is a visszatérő hőmérsékletet és tudod szabályozni.
Ha nyitott a rendszered réz csőkigyót ne rakj bele a korrozio miatt.
Én ezért egy régi de jó nyomásállóságú 600-as 10 tagos lemezradiátort( kb 2,5m2 ) raktam a tartály tetejébe hőcserélőnek. Minden hőcserélőnek van vesztesége még a gyárinak is. Nálam ezzel a technikával 5-10 C fok alacsonyabb hőfoknál 40C-nál a tartályból kijövő viz a lakás szivattyú előtt 35C fok.
A tartály ha lehet legyen hengeres alakú főleg ha nyitott sokkal többet ki fog birni.
Tapasztalatból irom: a szivattyút kapcsoló csőtermosztát vmiért nem kapcsolt és a kazánban a viz 105C körűl volt rákapcsoltam a szivattyút és az a hang, dübörgés nem volt valami szép, 1400 liter viz tud rezonálni.
Pár ilyen akció és ha nem kellően van megerősítve a szögletes tartály a sok heggesztési varrat közül nagyobbb eséllyel engedhet egy, mig a hengernél a formája miatt is ellenállób. A hengerest sem muszály főleg ha nincs nyomás alatt edényfenekesre késziteni lehet az alja és a teteje is lapos nem fog megpuposodni.
Ha van kérdés szivesen válaszolok hátha tudok még segíteni.
Ha valakinek kell egy ESBS VTC 511 1"-os 60C-os keverőszelep gyári papírjaival, dobozában, számla nélkül, egy szezont használt a nyár folyamán elérhető lesz, ha egyszer végre nem kell már fűteni.
Ne vedd készpénznek amit írok, bár én már átrágtam magam a két kötelező fórumon, illetve én is csak a tervezés szakaszában vagyok.
Ugyanilyen puffert akartam én is az anyagiak miatt, de aztán elvetettem. A tartály vasanyag ára adott, mert utánna tudsz nézni, vagy ha van ilyen (tudsz venni olcsón) tartályt, akkor ok. A hőcserélő ügyben két verzió van. Rézcsőből aminek nagyon jó a hővezetési tényezője, vagy vascsőből, esetleg szénacél csőből, aminek már gyengébb, így nagyobb felület kell belőle. A gyári tartályok 2.5-3.5 m2 felületű szénacél hőcserélővel rendelkeznek. Ez volt a kiindulási alapom, ebből számolgattam, hogy miből, milyent, mennyit kéne, és az mennyibe fog kerülni. Szépen tervezgettem is a dolgokat, ahol azt határoztam meg, hogy egy 2 m3-s tartályt hőcserélővel együtt max 150-200.000 Ft-ból ki kéne hozni. Ez nem megoldhatatlan, sőt még olcsóbban is megoldható a lehetőségektől függően.
Akkor vetettem el ezt a megoldást, amikor kiderült számomra, hogy a hőcserélő vesztesége miatt, nem fogom tudni kihasználni azt hőmérséklet tartományt, ami mondjuk 50-90 C fokos pufferhőmérséklet között adódik. Tehát kb. 60 C fokos pufferből a hőcserélőn keresztül a radiátorok felé, már csak 40-45 C fokos vizet tudsz vinni, vagy még annyit sem, tehát nem tudod kihasználni a pufferben eltárolt hőt, azaz csökken a puffer "üzemidőd".
Persze ha nagyobb felületű csőkígyót használsz, akkor az üzemidőd növekszik, de a bekerülési költség is.
A lényeg, hogy nyitott rendszer helyett maradok a zártnál, gyári pufferrel, így a pufferben lévő vízhőmérsékletet tudom veszteség nélkül majd a radiátor körbe küldeni. ( Legalább is ebben reménykedem) Jelenleg meg keresem a legjobb áron megvehető 1.5-2 m3-s gyári zárt rendszerre köthető puffert.
Szóval nekem eddig ennyi jött le, de majd hozzáértők kietgészítik, vagy cáfolják.
lehet, (biztos) felmerült már az általam kiötlött megoldás, de kilátástalan lenne átolvasni az egész fórumot, így inkább kérdezek. Ha a válaszban csak egy korábbi kapcsolódó hozzászólás linkje lessz azt is köszönöm.
Jelenleg van egy vastagcsöves gravitációs fűtésrendszerem, amit a kazánok megtartásával akarok átépíteni, az itt látható módon.
A puffer, egy 1 m3-es sima kocka alakú tartály, vastagon szigetelve, a tetején túlfolyóval, magyarán nyitott a rendszer.
A puffer és a vegyestüzelésű kazán víztere közös, a puffer a kazán fölött van, 2 colos csövekkel bekötve. Így a vegyestüzelésű kazán és a puffer között a víz gravitációsan áramlik, nem kell szivattyú, a kazán nincs nyomás alatt, ha netalán felforr az a rengeteg víz, akkor sincs nagy baj hiszen a rendszer nyitott. A gravitációs keringés okán az áramszünettől sem kell tartani, akkor sem forr fel a kazán.
A puffer tetejében elhelyezett hőcserélőn (csőkígyón) átáramló víz felmelegszik, ez kering a radiátorokban. Ez a rajzon a zöld izé.
A két karika két szivattyú, a két háromszög két visszacsapó szelep.
A gázkazán arra az esetre kell, ha a puffer kihűlne.
A gázkazán a radiátorok és a hőcserélő víztere közös, a rendszer zárt, nyomás alatt van.
Ha a termosztát kéri a meleget és a puffer vize meleg akkor a hőcserélőre kötött szivattyú indul el, a visszacsapó szelep miatt a gázkazánon nem áramlik át víz.
Ha a puffer kihűlt, a gázkazán és szivattyúja indul be, a visszacsapó szelep akadályozza meg, hogy a csőkígyón keresztül a puffert fűtse.
Valamint ha a puffer túlmelegedett akkor egy csőtermosztát indítja a hőcserélő szivattyúját.
A két szivattyú össze van relézve, vagy egyik, vagy másik megy.
Ílyen módon hidraulikailag el van választva a zárt rendszert és szivattyús keringést kedvelő vékonycsöves fűtés és a gázkazán, a nyitott rendszerre és gravitációs keringésre méretezett vegyestüzelésű kazántól.
A felmerült kérdések a következők: - Épített-e már valaki ilyesmit? - Át tudja-e adni a csőkígyó a puffer melegét a fűtésnek?
- Ha igen, elég gyorsan átrétegződik-e a víz ahhoz, hogy a tartály tetejéből folyamatosan hőt vehessek el?
- Mekkora, milyen anyagú csőkígyót, esetleg milyen más hőcserélő megoldást használjak?
- Eggyáltalán működik-e ez az egész, vagy orbitális baromság?
Csak egy tapasztalatot szeretnék megosztani veletek VTA ügyben. Építgetem én is rendszeremet, ami csak nyárral lesz meg, de amit lehet, megpróbálok apránként beszerezni.
A Kétkör Kft-nél megrendeltem a VTC 511-et, illetve a VTA 372-t. A VTC 5/4-s 60 C fokos, így azzal talán nem tévedtem. VTA 372-re azért esett a választásom, mert nagyobb a kvs értéke mint a 322-nek, ami meg azért jó mert kisebb az ellenállása a rendszerben.
Viszont a VTA 372-ről kiderült, hogy az inkább padlóhoz van kitalálva, ami nem lenne baj, de sajnos úgy van kialakítva, hogy a visszatérőből mindig belekever valamennyit, mivel azt nem tudja zárni, csak az előremenőt. Na mondom ez nem lesz jó, mert ha majd a pufferből már csak 50-60 C fokos víz jön az előremenőből a fütéskörbe, akkor a visszatérőből belekevert vízzel az még annyi sem lesz.
Ekkor tüzetesebben megnéztem a Kétkör honlapján lévő VTA szelepek leírását, illetve a jelzett cégnél igénybevettem egy kis telefonos segítséget is. Ennek során kiderült, hogy puffer-fűtés körben az előremenő szabályozásához a VTA 320 és a VTA 520 sorozat javasolt, ami működésben nem tér el egymástól, azaz tudja szabályozni az előremenőből és a visszatérőből bekeverendő vizmennyiséget a beállított értéknek megfelelően, ki lehet választani a megfelelő csatlakozási módot, méretet, illetve hőfokot.
Amiben eltérnek az, hogy a 520-as sorozat nagyobb kvs értékkel rendelkezik. Na így esett a választásom a VTA 522-re (1" 45-65 C fok), amit ki is cseréltek, amikor a VTA 372t visszaküldtem.
Illetve még annyi, hogy a VTA 222 forgalmazása megszünt, és ehelyett jött be egyébként a VTA 522-s.
Egyébként én is csak azt tudom megerősíteni, hogy ennél a cégnél a legolcsóbb mevenni a szelepeket, mert a postaköltséggel együtt is olcsóbbak, mint az általam megnézett többi cég.
Remélem nem írtam le téves infót, ha igen, javítsátok.
Szakember milyen 120 literes indirekt tárolót ajánl 24 kw-os fali turbós gázkazán alá?Kell hogy tisztítónyílás legyen rajta?Melyiknek jó a szigetelése?persze az ára ne a csillagos égben legyen.Köszönöm.
A spirált nem tudom hogy lehet belülről krómozni, a külseje ugyanis csak a HMV-vel érintkezik. Sajnos nem tettem anódod a bojlerbe, de ha nyárra szétszedem, mert akkor bekötöm a napkolit akkor mindenképpen teszek bele egyet. A szerelvények nekem is sárgarezek, így ezek szerint ettől nem kell tartanom.
1. Nem biztos hogy olyan gyorsan fog korrodálni. Sokat függ a folyamat a radiátortól is. Itt is, valamelyik fórumon olvastam, hogy egy egész széria lapradiátort visszavettek, mert mind kilyukadt, zártan is. Ellenkező eseteket is hallani ugyanakkor.
2. Befuttatod a spirált cinnel, (?) vagy bekrómoztatod.
3. Beleteszel a rendszerbe valahol egy bojler anódot. Itt csak arra kell figyelni, hová hullik a korróziós végtermék, ha egyáltalán lessz olyan.
Nyilván, a legkockázatosabb az első, legjobb a krómozás. Mondom én most hirtelen.
Réz szerelvények: ha sárgarézre gondolsz, az nem számít. Vörösréz szerelvény? Ilyenről nem nagyon hallottam. De ha mégis, ha annak kicsia felülete, a nem okozhat bajt.
A merevítéssel kapcsolatban egyre jár az eszünk. belülre úgy gondoltam, hogy a szemközti oldalakt átfúrom és kívülre vmilyen idommal erősítem. Sztem egy 10-15ös körüli vasanyagot már nem egyszerű feladat széttépni. A rudakat kívülről hegesztem a tartályhoz( hogy ne szivárogjon, majd a süllyesztett furatokat készített vasakat szintén ráhegesztem a tartályra. Így azt hiszem elég erős lesz a tartály.
Érdekes egy fickó vagyok én nálam a kazán kerek a tartály szögletes!?
Tágulásinak jelenleg egy 60 literes balon van feltéve, és nagyon jól végzi a faladatát. Sztem szerzek egyenlőre egy 120-200 literes hordót és azzal bepróbálkozom. Feltöltöm félig, ha levegős lesz akkor még töltök bele.
Sajnos a bojlerembe rézspirál van, nem tudom azt még mivel tudnám kiváltani.
A réz szerelvényeknél is kell számítani korrodálásra? Mondjuk csak pár darab van a rendszerben.
Figyu: "kisipari" tartálygyártásról, lemezköltségről van szó, nem ált.iskolai geometria óráról! :-)
Ezt a hosszúra sikerült hsz.-emet a évek óta zajló szögletes tartály-ügy "öszö...i beszéd"-ének szántam.:-D. Erre jössz, és nem akarod érteni. :-)
Ha végigolvasod az egészet, és nem egy mondatot ragadsz ki belőle, akkor számodra is egyértelmű lesz. Ezt is írtam:
"Keveseb tábla lemez kell, szinte veszteség nélkül össze lehet hozni." ;
Lássuk csak:
1. Egy kocka 1 m3 es tartályhoz kell 3 db 2x1-es tábla: ez 6m2 lemez felület.
2.A gyakorlatban a leginkább gazdaságosan "összehozható" (síkfenekű) henger alakú tartály a következő módon nézhetne ki:
Palást kerület=2,5 m; átmérő=0,796m; ; magasság=2m; térfogat=kereken 1 m3. (0,9947m3)
Ehhez 2 tábla 1mx2,5m, ez a palást, (a 2,5 m lemez ritka, de nem lehetetlen), és 1 tábla 2X1 méteres lemez kell, ebből lesz a 2 fenék. Ez összesen=7m2 lemez felület.
Ennyit kell sajna megvenned. Ez kevésbé "kellemes", mint a szögletes 6 m2-e. Erre gondoltam.
Értem én, hogy a henger kisebb fajlagos felületű, mint a kocka.
De ha a közismerten legkisebb fajlagos felületű gömböt mint idomot veszed, mégis annak gyártásához kell a legtöbb lemezt felhasználni! Trapézhoz, téglalaphoz hasonlító, és kör alakúra kivágott szegmensekből hegesztik össze.
Igaz, ha a ház egyszintes, és fűtött helyen tudod közvetlen a plafon alá tenni. Sőt, ilyenkor már merevítés sem feltétlen kell, ill. egyszerűbb kivitelű is elég.
Én azért sem a padlásra, sem a lakott emeletre nem tenném..., Tudj'isten; több okból se.
Bár, ha valakinél már így is bevált, kíváncsi lennék rá.
Bár már többször leírtam, most összeszedem: a szögletes tartály sok csapdát, de néhány előnyt rejt:
1. a nyomás: ha 0,3 bar, az is sok! 1 m2 felületen 3 tonna erőt jelent. És ez csak a statikus nyomás. Ha nincs baj, csak akkor ennyi!!!
2. Szemben a hengeressel, ahol a palástot csak húzó, a szögletest a sarkainál hajlító és csavaró igénybevétel is terheli. Ami elég nagy baj!
És ha egyszer nagyon eldeformálódik, ki is lehet dobni.
3. Ezek ellenére megoldható a dolog, merevítéssel, és jó vastag, - 4-5 mm - lemezzel.
Többen megcsinálták, sőt zártra is, itt a fórumon, meg talán a vegyesen. Voltak fotók is, olvass vissza!
Hogy hogyan kell merevíteni? Az oldallapok méretétől függ. Én 0.9 - 1 méter esetében a külső, bordás merevítők mellett már belső átkötő rudakat is tennék.
Az más kérdés, hogy nekem zártan, még merevítve se tetszik, de az átlagnál óvatosabb vagyok.:-) Nyitottan viszont simán betenném.
4. A szögletessel sokkal kellemesebb felület-térfogat arányt lehet elérni, mint hengeressel. Keveseb tábla lemez kell, szinte veszteség nélkül össze lehet hozni.
Én még ennek ellenére sose hallottam szögletes gyári tartályról. Pedig sem hengerítés, sem domborfenék nem kellene. Rossz vicc lenne! :-)
Már az "őskori" fahordók is hengeresek voltak! :-D
(kivéve a marmonkanna: de az a németek csinálták! :-DD)
5.Az alacsony lemezfelület igény ugyanakkor csalóka, mert a vastagságigény szögletesnél ugyanakkor magasabb. Az 1 m3 gyári, hengeres nyomásálló tartály mindössze 3 mm-es. (Persze, csak az 1 m3 es annyi.)
6. A szögletest a helyszinen is össze lehet hegeszteni, nincs cipkedés, nincs ajtóbontás.
7. A szögletes összeállításához kell a legkisebb "ipari felkészültség"
8. A szögletes sarkai hamarabb fognak korrodálni. Az otthoni varratok is hamarabb fognak szivárogni.
9. A szögletes esetleg mikor ki-be tágulgat, zajos is lehet, pattoghat.
10. A szöletes kis helyigényű, és egyszerűbb a szigetelése.
11. A hengeres áramlástanilag némileg kedvezőbb, mint a szögletes.
A tágulási tartály: gyak. ua., mintha zárt lenne, 6-8-10%
A tágulási magassága: Az én vízteres kandallómnál csak 1,1 méter magasan van az előremenőhöz képest. És az előremenőben van a szivattyú is. Gond nélkül működik, igaz, a tipikus előremenő ott nem 80-90 fok.
Legfontosabb titok (szerintem): jó nagy kazánköri csöveket kell betenni. (Meg egyebek.)
Réz: ha a rendszerben együtt fordul elő réz, ami csak a vörösrezet jelenti, a vas alkatrészek korrodálni fognak. (Tipikusan a lapradiátorok.)
Se réz fűtéscső, se réz-spirál.
És még egy, bár ez nem kérdezted: ha a rendszered nyitott, akkor is kell vészhűtő és bizt. szelep.
Azt írtad nyitott a tartályod. Mekkora és mennyi a tágulási mérete? Én nem tudok 7 méter magasra tenni tágulásit, mert akkor már a tetőn lenne, max 3-3,5 méteren lesz. Ez a "réz ilyenkor felejtős" ez mit is jelent pontosan?
Nekem egy sima kocka alakú 1m3-es tartályom van erre a célra. Eddig ebben gázolajat tároltak. Ha 3 méter a max magasság akkor ugye 0,3 bar nyomás fog ránehezedni. Jól számolom? Mennyire kell ezt így jobban megerősíteni, mintha csak simán tartanék benne vmit?
El tudnám helyezni, ezt csak fekve, de a másik 3 m3-est amit már régebben belinkeltem ide,és elküldtem spucc-nak is csak nyitott rendszerben használható,azt állítva is tudnám használni.Mindkettőnek tuti 5mm-es fala megvan.
Amúgy nyitott rendszert ajánlottak többen is.
Aki csinálná a fűtést egyenlőre nem tartózkodik itthon,ha megjön azonnal konzultálok vele és eldönti,döntjuk hogy legyen.
veszel dragabb tartalyt csak azert, hogy a dontest elhalaszthatsd? egyszer ugyis el kell donteni, utanna mar nem fogsz valtoztatni. meger neked tobb tizezer pluszkoltseget az, hogy egy par honappal kesobb raersz meghozni a dontest?
mint az ember, akinek azert lett par szazezerrel dragabb a fodeme a hazan, hogy utanna tetszolegesen legyenek elhelyezhetoek a valaszfalak. aztan vegul a valaszfalak bekerultek, es 10 eve ugyanott vannak, nem is tervezi senki arrebb tenni oket. o meg elkoltott egy csomo penzt arra, hogy felevvel kesobb kelljen csak eldontenie a falak helyet.
Egy gyors számolás után nekem 3 bar nyomást, 60 MPa méretezési feszültséget figyelembevéve 3 mm minimális falvastagság jött ki.
Kérdés, a 6 mm tényleg annyi-e, és mekkora a korrózió. Meg lehetne nézni ultrahangos falvastagságmérővel éppen.
Hogy zárt legye e vagy sem; nagy kérdés. Így messziről elég bizalomkeltőnek tűnik, kétségtelen.Ha zárttá teszed, előtte egy alapos vizes nyomáspróba kell. És több biztonsági szelep se árt, a vészhűtőt már meg se merem említeni.
És mégegy, szigorúan saját vélemény: én nem szórakoznék búvónyílással. Most bebújnék a lyukon, ellenőrizném, kipucolnám a belsejét, esetleg lefesteném,(?) - bár ez elég veszélyes játék!!!!- , oszt visszahegeszteném a nyilást. Szerintem a "mai" fűtővizek sokkal tisztábbak. Az enyém, mikor nyáron egy szezon után leetresztettem, szinte ivóvíz tisztaságú volt. Igaz, a tartályom RM.
Minden gondod megoldódna, ha nyitottan használnád.
Az enyém ilyen, 2 éve gond nélkül megy. A tágulási 7 méter magasan, kavitáció árnyéka se sehol. Csak jól kell méretezni a rendszert. Meg egy kis szerencse se árt.:-)
Igaz, hogy nemrég lett beüzemelve ez a változat, de jól müködik és minden jel arra mutat, hogy beválik.
Sőt azt is bizonyítja ez a rendszer, hogy az automatizáláshoz nem szükségeltetik bármilyen bonyolult elektronikus vezérlés meg ezer féle ketyere, és az alkatrész szükséglet is a lehető legminimálisabb.
