Minden mézet elvesz tőlük, azután megpróbálja a hiányt cukorsziruppal pótolni.==
Ez bem szerepelt a tisztelt valdasági méhésztárs hozzászólésában. Szerintem a cukornak helye van a méhészetben. Elsősorban serkentésben, élelempótlásban de semmiképpen élelem helyettesítésben! Szerintem így értette.
Attól, hogy két telekkel odébb méhészet van nem feltétlenül kell több méhnek lennie, az udvarban. Nekem a telek végében van a méhészetem, de a ház körül nincs több méh, mint bármelyik udvarban.
A méhek csak azért mennek oda, mert valamelyik virágot felkeresik, nektár vagy virágpor reményében.
A méhek nagy körzetben keresnek maguknak táplálékot. Akár 11km sugarú körben is repülnek, ha megfelelő tápanyagforrást találnak.
A méhméreg allergia kellemetlen betegség, de a méheket nem lehet korlátozni. Sajnos ehhez a betegséghez hozzá tartozik, hogy a betegnek állandóan kell magánál hordoznia ellenanyagot. Ki porozná be a növényeinket, he nem lennének méhek és méhészetek?
Az én jó tanácsom az, hogy nem szabad bántani a méheket, mert maguktól még nem csíptek meg senkit. Csak akkor csípnek, ha veszélyben érzik magukat vagy a kaptárt!
Tudom h nem illik és elnézést kérek érte de eléggé tanácstalan vagyok.
Szóval azt szeretném kérdezni hogy mint méhészek nemtudnátok e valamilyen tanácsot adni egy súlyosan allergiás egyénnek vagyis nekem hogy a nem közvetlen hanem a tőlünk második háznál tartott méheket elkellessen költöztetni.
Az az igazság hogy nemérdekelne hogy hemzsegnek a méhek az udvarunkon meg a kertünkben ha nem halhatnék meg akár egynek a csípésétől is. Ráadásul nem is a szomszéd bácsi tartja a méheket már évek óta hanem az unokái akik más településen laknak és így nemérdekli mivan itt.
És szerintük és a polgármesterünk szerint is az a megoldás h ne menjek ki a házból csak korán reggel és estefelé. Nagyon kedves tőlük.
Szóval nekem semmi bajom a méhészkedéssel és a méhészekkel, csak ez így nem állapot. Azért jutott eszembe írni mert március elseje van de már most is jópár zümmögött az udvaron.
Ha esetleg valakinek lenne valamilyen ötlete és megosztaná velem az rhava@citromail.hu ra elküldheti, és nagyon szépen megköszönném.
Hálám jeléül tölthetek le torrentről méhészettel kapcsolatos ujságokat vagy könyveket azthiszem láttam fent jópárat.
A méhészkedéshez szerintem nem kell cukor! Ugyanolyan káros a méhek számára, mint az emberek számára.
Sok méhész panaszkodik, hogy betegek a méhei (nosema s.t.b.). Szerintem azért betegednek meg a méhek, mert üres tápanyagoktól mentes étrenden tarja őket a méhész. Minden mézet elvesz tőlük, azután megpróbálja a hiányt cukorsziruppal pótolni.
"Mi" magunk tesszük beteggé a méheinket azzal, hogy az értékes tápanyagokat elvesszük tőlük és üres szénhidrátokkal próbáljuk meg pótolni!
Nem csak a megtermelhető hasznot kellene a méhésznek nézni, hanem a méheire is tekeintettel kellene lennie!
Tiszteletem Gábor olvasom hogy gondba vagy az atkairtássa én ajánlanék neked egy széleskörben használt módszert az atkák irtására:A szer neve oxálsav,de csak ősszel kell használni október mikor nincs fiasítás.Ami a lényeg olcsó és egyszerű a használata améhekre nem ártalmas mert cukorszirupba keverjük a méhekre fecskendezzük és ők elfogyasszák.A következő évben az utolsó pörgetés után kapnak 3-4 füstölést és nincsgond az atkákkal.Ha az atka el van szaporodva akkor az anyaméheket ajánlatos minden évben cserélni és erősen serkentő etetést alkalmazni a méheknek.Ezmellett minden méhcsaládnál május-júniusban fiasításmegszakítást alkalmazni,ez egy külön téma.Én Vajdasági méhész vagyok.Anyit elárulok hogy a jó méhészkedéshez három dolog kell:cuko,cukor,cukor.
A kijárónyílást érdemes változtatható méretűre készíteni. Tehát hordástalan időben szűkíteni, főhordásban bővíteni. A sem mindegy, hogy alsó vagy középső elhelyezése van-e. Mindazonáltal a teljes méretre számolhatsz léputcánkét 1-1,5 négyzetcentimétert.
Szia Imkerei! Ígyvan. Pontosan erről beszéltem.Pénzt meglehetne az államtól,és az
Eutól is kérni.Igazábül nekönk méhészeknek kellene ezt kezdeményezni.Létre hozni
egykis pénzügyi alapot. ha minden méhész beszálna nem volna tul megerőltető.
Igazából a környező országok méhészeivel is lehetne egykis kooprodukció. Akkor
a kőltségek is kissebbek lennének,és esetleg nagyobb állományból lehetne kikeresni
a legjobbakat.Muszály most lépnünk mert ha a kisérletek elindulnak is és minden jól sikerül akkor is évek kellenek amíg az állományok teljesen kicserélődnek.
Vajon kitartanak addig a vegyszereink? Mert nálunk még elég jó a méh sürüség,
az emberek zőme nem is tudja elképzelni mekkora kár lessz ha tavasszal ha nem leszmi
beporozza a növényeket. Nem akkor kell megtanulni úszni amikor az embert a vizbe dobják.Nem árt rá felkészülni. Szoktam mondani. Üdv Cirkusz
A kutatásokhoz nem csak értelmi képességekre van szükség!
Három dolog feltétlenül szükséges hozzá: Pénz, Pénz, Pénz!
Szerinted ki áldozná fel szívesen a tudomány oltárán a saját kis méhészetét? Ráadásul kicsiben nem is működik, több százezer méhcsalád vizsgálata vezethetne csak erdményre.
A nagy méhészek pedig inkább, pénzt akarnak keresni.
Csak állami támogatással lehetne megoldani. Amig "olcsó" vegyészeti módszerekkel meg lehet oldani senki nem fog rááldozni egy fillért sem.
Persze, ha országszerte problémákat okozna a megporzás hiánya és gyümölcsök, termés és méz nélkül maradnánk, mindjárt lenne pénz a kutatásokra.
A Nature-ben is jelennek meg időnként, olyan cikkek, amelyek szenzációhajhászok.
Azt vettem ki a cikkből, hogy a méhet biotechnológiai módszerrel hozták létre ezt viszont gyakran keverik a biotechnikával!
Az első a természetes módszer, amely az atkáknak ellenálóbb méhcsaládok kiválogatásán és keresztezésén alapuló nemesítéses eljárás, a másik géntechnikát rejt, ami azon alapul, hogy mondjuk az Apis mellfera ligustica génállományába az atkának ellenálló Apis cerana géneket juttattak, amelyek olyan módon fejeződnek ki az új fajtában, hogy segítik annak túlélését az atkával szemben.
A cikkből számomra nem derül ki egyértelműen, hogy melyikről van szó.
Az mindenestre sokat elárul, hogy a méhészek idegenkednek tőle. Az Apis cerana-val ugyanis nem könnyű méhészkedni, mert a méhészeti technikát nem tűri. Zaklatás esetén otthagyja a fészkét a fiasíttással és továbbáll. Nem véletlenül telepítettek Apis mellifera-t a távol-keletre a méhészek. Sajnos az atka átterjedését az európai méhekre is ennek köszönhetjük.
Megporzásra mindenesetre jó lehet. Amerikában a megporzásért többet fizetnek, mint a mézért!
Sziasztok! Mindenképpen kutatni kéne a nem gyogyszeres védekezési módokat.
Erre gondoltam én is ,de ehhez a méhészeknek kell pénzt elő teremteni. Fehérváron
probálok majd beszélni erről Bross Péterrel. Rosszabb esetben irok neki a honlapjára.
Az országos vezetőség minél előbb foglalkozzon vele. Addig mi meg rajt poziciót veszünk fel a méhésnél.1-2 hét aztán hajrá.Már nagyon hiányoznak a lányok. Üdv Cirkusz
Szerintem mindenkinek érdeke az atkaírtás.Luxus nemtörődni az atkákkal. Beteleléskor /aki törödik a méheivel és miértne törödne /mindenkinél kevés az atka, vagyis akkor is van csak kevés és nem láthatók, mert azok is telelőbe mentek.A videon is látható, hogy nem tetszik a méheknek de nem tudnak maguktól megszabadulni tőlük, Meg nem is az öreg méheket károsítják , hanem a fiasításban lévőket gyötrik, azok pedig nem tudnak védekezni ellenük, higyen be vannak zárva a fedett fiasításba.Szerintem meg mindegyik igyekszik levakarni magárol több kevesebb sikerrel, de amint láttuk többször vissza is kerültek a méhekre. Amelyik meg éppen szívta , gyötörte azt meg nem is láttuk, mert az a tor és potroh között tartozkodott Egyszóval nem lehet azokat kiválogatni amelyik tisztogat ill. leszedi magáról az atkát. Szerintem az atkát kéne sterillé tenni, hogy ne tudjon szaporodni. Ezzel is kisérleteznek , ez sem új dolog, . Gyéritsük őket, korlátozzuk minimálisra aszámukat.
Sziasztok! Ez a videó csak egy . Biztos van belőle még.De nem ez a lényeg. Az
volna a fontos ezen tulajdonságait a méheknek erősíteni és figyelni,kutatni.A
magyar kutatók is vannak olyan okosak, hogy ezt meg oldják.Csak meg kell őket bízni.
Mindenki olyan okos, meg hogy ő mennyire ért az atkához.Akkor miért van a méhesében még atka? Persze ha van neki egyáltalán. Nálam is van még, pedig tavasztól őszig
igyekszem gyéríteni őket.Mindíg abban az állományomban van a több amelyik épp
utazot. A telelőben lévőkben aligvan.Én egy kis Városban lakom és itt közel egyidőben
védekezünk az atka ellen.Megbeszéljük mikor.Szóval ebből is látszik mennyen nem
veszik komolyan az atka veszélyt.Persze ha csak mondják hogy ismerik.Aztán fingjuk sincs az élet ciklusairól,és a szokásairol.Ez alapján nem nehéz ellene küzdeni.DE ha vissza fertőződnek az" okosok" miatt akkor minden hiába.Sziszi fuszi küzdelem.Az ilyen emberek
miatt van itt nálunk,és ők tesznek nekünk keresztbe is. Nem lehet őket meggyőzni sem.
Az a baj hogy sokan vannak. Szóval van itt baj rendesen. Üdv Cirkusz
Az is biztos, hogy a méheket zavarja a rájuk kapaszkodott atka, és megpróbálják magukról eltávolítani de nem igazán sikerül.
Az igazi atkával szembeni magatartás az lenne, ha egymásról próbálnák meg eltávolítani a szájszervük segítségével és megpróbálnák elpusztítani.
Én ilyen jeleket nem láttam.
Aki egy kicsit is ért az atkához az tudhatja, hogy a méhek hátára csak azért kapaszkodik, hogy a dajkaméhek segítségével eljusson a befedés előtt álló nyitott fiasításos sejtekhez.
Az atka, ha a méhek haemolympha-ját akarja szívni, akkor ezt a potrohgyűrűk közötti vékony kutikulán keresztül teszi, nem a tor vastag kitinpáncélján keresztül!
Ezek csak potyautasok.
Az atka a kifejlett méheket szinte csak a fiasításmentes időszakban támadja, fiasításos időszakban szívesebben tanyázik a fiasításban.
Szia nyulica! Ha a youtubon beírod ezt a keresőbe indulni fog:Pcele se bore protiv varoe
Látod mennyi problémát látsz amit nem lehet meg oldani .Vagyis nem egyszerű. Persze
nem a méhek kiírtása a megoldás.Mert ez lenne a számodra a leg egyszerúbb, de a
vadon élőket hogy pusztítod el? A legjobb meg oldásokat kell keresni és ezekből nem lehet kihagyni a méheket sem.Nagyon összetett probléma és ezt így kell kezelni.
Ugy gondolom széleskörben kell ezeket megértetni,és végre hajtani. Azt kell tudatosítani
nem lehetettlen!!! Csak gondold át TE hogy csinálnád? Üdv
Az sem működik, amit most írtál be. Inkább próbáld meg bemásolni a linket.
Tudomássul kell vennünk, hogy nem irthajuk ki az atkát csak akkor, ha a méheinket is kiirtjuk.
A földön, talán már csak Új-Zéland az egyetlen hely, ahol nincs jelen.
Ki kellenne irtanunk az összes méhcsaládot a világon és atkamentes méheket hozni Új-Zélandról és újra elszaporítani őket.
Ugye te is belátod, hogy ez nem működik?
Hiába kezeled a méheket bármivel, mindig lesznek túlélő atkák. Akár egy is elegendő, hogy újra elszaporodjon.
A fias sejtbe rakott atkapetékből kikelő nőstényatkák már a sejtben párosodnak a hímekkel így megtermékenyítve bújnak ki a sejtből.
A vadon élő méhrajokat és családokat, pedig sem kiirtani sem lekezelni nem tudjuk, tehát az atkák bármikor visszakerülhetnek a kezelt kaptárakba. A méheknek a kutatás is sajátjuk, így fertőzött méhcsaládoktól bármikor újrafertőződhetnek.
Üdv Mindenkinek! Itt van amit meg igértem. WWW.youtobe.com!/wats?v=Tm7ucEjisKO.
Nem baj az hogy másképp látjuk a dolgokat. Már töbször leírtam hogy nincs lehetetlen
csak tehetetlen.Tőlem még senki nem hallotta azt, hogy nem lehet valamit meg oldani.
Azt már sokkal többen,hogy nem tudom megcsinálni.Ha értitek mire gondolok. Igyekszem
mindíg a legjobb megoldásokat keresni egy-egy problémára. Az atka elleni vegyszeres
védekezést sem tartom jónak. El kell érnünk a teljes biológiai védekezést. Ami csak az atkára veszélyes. Erre kellene kutatásokat végeztetni magyar országon. Üdv Cirkusz
Ezen hozzászólással tudok egyetérteni. Nemcsak a méheknek vannak ilyen vérszívójuk, az állatvilágból sok példét tudnék említeni . ..az afrikai szavanna állatait, vagy atengeri éllatokat vagy pld az őzek is szenvednek a kórokozóiktól , tovább nem is mondom a példákat egyik állat csoport sem fejlesztette ki azokat az egyedeket akik megszabadulnak a kórókozójuktólvagy azembernek nincsenek ilyen kis ellenségei, és mi sem tudjuk kiirtani magunkból. Védekezni lehet , de kiirtani nem. Ebbe belekell törödni. Az ember már rég nem lesz mikor ezek az apró lények még vígan élik világukat. A feladatunk az, hogy találjunk olya szert, vagy módszert, ami legkevésbé árt a méheknek és a mézen keresztül nekünk embereknek.
Nem tiszta előttem az sem, hogy te melyik módszert preferálod?
A védekezést vagy azt, hogy hagyjuk kialakulni a hazai méheink természetes védekezését a Varroa destructorral szemben.
Szerintem az atka nem legyőzhető ugyanúgy, mint a szúnyogok vagy a vírusos betegségek.
Meg kell tanulnunk nekünk is és a méheinknek is együtt élni velük.
A gond inkább az, hogy felfokozott termelésre késztetjük "szeretett" méheinket, azután nem megfelelően kezelve legyengítjük őket. Természetes védekezőképességüket jobban kellene erősítenünk.
Nem csak arra kell gondolni, hogy mit vehetünk el tőlük, hanem azt is hogyan tudjuk őket segíteni a túlélésben.
Üdv MIndenkinek! A youtube. on van egy kis film amin a méhek szedik le magukról
az atkákat.Higénikus bee alatt keressétek. Érdekes! Nekem ez adta az ötletet arra,
hogy mi magyarok csinálhatnánk ilyen kutatást.Mert se cikk se kisérletről nem hallani.
Nekem az a váleményem , ha mindenki szakszerűen védekezne az atka ellen nem
volna vele sok bajunk.Úgygondolom az atka legyőzhető.Ha mindenki 10alá szorítaná le az atka számot télire , és tavasszal megfelelően keresztbe tenne neki.... Ezért kell nekünk
felelőséggel gondolkodó méhészeknek oda figyelni a nem törödömökre.
Sajnos az atka nem csak a herefiasításban szaporodik, hanem munkásfiasításban is. Extrém esetekben, anyátlan családoknál vagy csökkent mennyiségű fiasítás esten még anyabölcsőkben is.
A herefiasítás eltávolításával csak csökkenteni lehet az atkák számát.
Ugyan előszeretettel választja a herefiasítást, mivel annak lefedettsége hosszabb, és a sejt is nagyobb, így abban több atka tud kifejődni. Nyári időszakban azonban kevés a herfiasítás ilyenkor a munkásfiasításra fanyalodik.
Hidd el a méhészek közül már mindenki megvívta a maga harcát az atkákkal. Eddig sajnos csak csatákat nyertünk.
