Minden amit az újra előtérbe kerülő megújuló energiaforrások eltüzelésére alkalmas készülékekről tudni érdemes, hogyan kell kiválasztani, hol lehet kapni, hogy lehet csinálni
Az automata légtelenítőt szívott rendszerban (mint ez) NAGYON át kell gondolni (úgy értem minden előfordulható üzemállapotra), különben megeshet hogy beszippantja ott a levegőt, a vizet meg felnyomja a tágulásiba.
Szóval a jelenlegi rendszerrel az a legnagyobb baj, hogy szívott. Alapismeretek: a szivattyú és a tágulási becsatlakozása között nyomott a rendszer, onnan a szivattyú szívócsonkjáig szívott. Itt ugye az van, hogy ha 80 fokos a víz, akkor a padlókör alig enged már magára abból, az szinte mind a radiátorokon át fordul. Tehát ilyenkor nagyobb a nyomásesés. Akár még az is lehet, hogy a szivattyúnál már a légköri nyomás alatt van, azaz a víz alacsonyabb hőfokon is forr. De az szinte biztos, hogy nincs meg a kavitáció elkerüléséhez szükséges hozzáfolyási nyomás.
Én úgy javítanám a rendszert, hogy a tágulásit a kazán visszatérőjébe kötném be. Így csak a kazán lenne a szívott, de ott kicsi a nyomásesés, mert a kazánnak kicsi a hidraulikai ellenállása. A kazán tetejéről indítanék egy függőleges csövet ("gőzvezeték") a tágulásiba felülről (magasabb pontból visszahajlítva) bevezetve, utána jönne a szivattyú. Ha szükségesnek mutatkozik (hozzáfolyási nyomás) akkor lemenni egy vastagabb csővel a padlószintig, és ott tenni rá a szivattyút. Ez a biztos módszer, a többi csak próbálkozás - persze előfordulhat hogy máshogy is működik.
Ha csak áttesszük a kazán elé a szivattyút, akkor a rendszer továbbra is szívott marad, csak a kazán nem. Előfordulhat, hogy megjavul, mert mélyebbre kerül a szivattyú, és a szükséges hozzáfolyási nyomás hőmérséklettől is függ, tehát a némileg hidegebb víz is segít. De ha mondjuk pár radiátort lezárnak, és nem veszik vissza a keringető teljesítményét, akkor simán lelevegősödhet a rendszer. Mint ahogy a jelenlegi állapotban is, a szerelő tehát mondhatni nem igazán látja át ezt a levegősödés-problémát, ha amiatt tette a kazán elé.
Teljesen egyetértek az előttem szólókkal: szivattyút a visszatérőbe. A légtelenítéssel nem lesz gond :) Persze a rendszerbe még elférne 1-2 automata légtelenítő.
A válaszaitokból az jön vissza amit én is gondoltam már kezdetek óta, hogy sz.. helyen van a szivattyú. Nincs más megoldás rakja át a visszatérőbe és kész. Ebből pedig semmi féle képpen ne engedjek. Bármi mást is csinál, az sem fog jó eredményt produkálni. Csak bosszankodhatok aztán.
Azt viszont meg tudnátok nekem mondani, hogy a puffer töltésére hogy csatlakozzon rá a kazán? Mert akkor már most megcsináltatnám, de persze jól!!! Nehogy már azzal is szívjak a jövőben.
Volt már rá egy-két példa, hogy sikerült a kazán hőmérőjét 100-110 közé terelnem. No akkor rendesen sistereg a kazán, sőt még szinte kicsit bugyog is. Ekkor gyorsan rákapcsolom a keringetőt, tekeri rendesen, és vissza is esik a hőfok. Persze utána pár radiátorból tudok kiengedni elég szépen levegőt. De a szivattyút soha nem zavarta. Eleve azzal a nagyon meleg vízzel sem találkozhat, hiszen addig átmegy az egész rendszeren, mire odaér.
De jó eséllyel ez a helyzet azért tudott kialakulni, mert a kazánban melegedő vízből kiválik az oxigén. Ezért kell a visszatérőbe tenni a szivattyút. Ha elkezd a kazánban forrni a víz, akkor is szivattyú leállás fog bekövetkezni.
Pontosan ezért nem szabad a "meleg" ágba tenni, főleg a kazán után azonnal és elé meg egy visszacsapót. A Kazánban kialakuló helyi források miatt lassan termelődik annyi levegő, hogy idönként ezt fogja produkálni.
Ha a kazán elé a "hideg" ágba teszitek, semmi gondod nem lehet a légtelenítéssel, amit a faszi mondott, azt nem minősíteném, de nem vall nagy fizikai értelemre, valamint nem fog bekavarni a kazánban létrejövő helyi buborékolás.
Azzal magyarázta, hogy onnan levegőt szív be, mikor légteleníteném. Sterintem ez nem igaz, hiszen, igaz, hogy a szivattyú a radiátorok felől szívja a vizet, de ugyan azzal a teljesítménnyel meg tolja maga előtt. Tehát a levegőnek távozni kell, és nem szívhatna vissza levegőt. Vagy marad az a verzió, járatom a rendszert, felviszem a víz hőmérsékletét, leállítom a szivattyúkat, akkor légtelenítek. Ezek csak találgatások, én se vagyok szerelő.
Igen de ettől nem leáll a szivattyú, hanem elkezd kavitálni szörcsögni, zörögni. Ugyanis, ha levegő van a szivattyú előtt, akkor egy idő után nem tudja átnyomnyi a visszacsapón. Én is jártam így.
Ez a jelenség volt, így ahogy írod. A megragadt levegő végett nem ment át a víz, a kazán nem tudta leadni a hőt és megrottyant a víz. Ha időbe észrevettem, akkor még tudtam rajta segíteni, hogy ki-be kapcsoltam a szivattyút, és egy fél óra játszadozás után helyreállt a rendszer. De persze közbe kurottyolt, durrogott, hörgött minden elképzelhető hangot kiadott magából.
Azt mondja, hogy a visszacsapó szelep és a sziv. közt túl kicsi a távolság, ez is okozhat problémát.
Igen de ettől nem leáll a szivattyú, hanem elkezd kavitálni szörcsögni, zörögni. Ugyanis, ha levegő van a szivattyú előtt, akkor egy idő után nem tudja átnyomnyi a visszacsapón. Én is jártam így.
A tágulási a földtől majdnem 4m magasan van a betöltő nyílás, és úgy 50l-es lehet. A szíivattyú ez alatt van úgy 2m távolságban.
A szerelő volt már megnézni közölte pénteken jön, átépíti a szivattyút, de úgy vettem ki a szavából, hogy még mindig a melegvizes ágba akarja hagyni a szivattyút. Azt mondja, hogy a visszacsapó szelep és a sziv. közt túl kicsi a távolság, ez is okozhat problémát.
Nem tudom mit csináljak vele. Engedjem, hogy ott babráljon megint, vagy erősködjek, márpedig nekem a visszatérőbe kell az a szivattyú, oldja meg.
Ja és még régebben azt mondta, hogy azért ne oda rakjuk, mert nehéz légteleníteni a rendszert. Ez így lehet??
"akkor a hírdetett 4.2 m3 platótérfogat elvileg 4.2*6->25 mázsa" Ez így szerintem csak akkor lenne igaz, ha nem ömlesztve pakolnák föl, hanem szépen katonás sorban. Akkor kb 6q az 1x1x1m. Ömlesztve inkább csak 4-4,5q.
"Az ömlesztett köbmétert nem szabad összetéveszteni a sorba rakott köbméterrel, fõleg az árát
Körülbelül 4 ömlesztett normál m3 felel meg 2.5-3 sorba rakott m3-nek. Egy ömlesztett m3 fa, fafajtától és nedvességtõl függõen 5-7 mázsának felel meg.
Erdei köbméter: 1m × 1m × 1.7 méter, általában erdészeteknél, méteres hosszra vágott tûzifáknál (ágfáknál, ölfáknál) használják, ami annyit jelent, hogy az 1 méter hosszra vágott tûzifák 1.7 méter magasra, sarangba vannak rakva, és ebbõl veszünk 1 méter hosszúságot. Ez körülbelül 10-13 mázsa keményfának felel meg, fafajtától és nedvességtõl függõen.
"
namármost ha ezt elfogadom, akkor a hírdetett 4.2 m3 platótérfogat elvileg 4.2*6->25 mázsa. (tölgyre 24-25 mázsát ír a weblapon lentebb)
ha átszámolgatom sorbarakott m3-re akkor is legalább ennyi jönne ki.
erre elfogadható ár lenne a 44e Ft, vagy nem? ezzel kb 1800 Ft lenne egy mázsa, ami ha nedves még éppen bele is fér, ha száraz meg örömésbodottá, mert hamarabb tüzelhető.
kérdésem továbbra is? hol a bibi?
egyébiránt errefelé az idei vágásért szoknak 2200-2400 Ft-ot kérni a viszonteladók.
nincs valakinek egy bevált szállítója erre felé? ;-)
Rönköt azért nem raknak erdei méterbe mert kevés levegő maradna közte. Erdei méterbe kb 10-30cm ha vastagabb elhasítják hogy meglegyen levegő. Gyéritésből általában vékonyabb fák kerülnek az erdei méterbe azért is olcsóbb mert több a levegő.
A szivattyú 80c-os leállását én sem értem. Igaza van az olvtársnak, lehet hogy a hozzáfolyási nyomással lesz probléma. Egy átlagos Grundfosnál (25-60), 90 fokos víznél, nyitott rendszerben 0,27 barnak kell lennie minimum. Ha ez alatt van a nyomás a szivattyú nem képes továbbítani a vizet. A 0,27 bar az azt jelenti, hogy a tágulási tartály vízszintje a földtől legalább 2,7 méter magasan van. Javaslom tegyél egy nyomásmérőt a kazánkörbe vhova. (A kazánon levő nyomásmérőről általában nehéz konkrét pontos értéket leolvasni.)
