A topicban elsősorban a jégkorszakokkal -mint az éghajlatváltozás igencsak drasztikus megnyílvánulásaival- kapcsolatban szeretnék információt cserélni (kialakulás, ok, időtartam, földrajzi kiterjedés, stb.).
Az ember adoptációs készsége nem vethető össze az állatokéval. Vannak analógiák részekben, de egészében nincs pontosan követhető párhuzam. Ez úgy tűnik egyedülállóan fajspecifikus.
"Példaként nézzük az 1. ábrát, amely az elmúlt hárommillió évre vonatkozólag mutatja be a földi átlaghőmérséklet változását. Az első dolog, amit az ábra alapján megállapíthatunk, hogy a hőmérséklet, és ennek megfelelően a klíma állandóan változik. A kissé pontosabb vizsgálat azt is mutatja, hogy a változások egy része periodikus vagy legalábbis kvázi-periodikus. Másrészt megállapíthatunk hosszabb távú aperiodikus változásokat is: egészen a legutóbbi 600800 ezer évig tendenciaszerűen a hőmérséklet csökkenését láthatjuk (amelynek oka különben ismeretlen), majd ettől kezdve a hőmérséklet megintcsak tendenciaszerűen nem csökkent, de a szuperponálódott változások amplitúdója növekedett az előző szakaszhoz képest. A fentiekből látjuk tehát, hogy klímaváltozások állandóan, folyamatosan jelen voltak a Föld története során.
Hogy a periodikus változások honnan erednek, és egyáltalán, a meglehetősen szeszélyesnek tűnő változásnak többek között mi az oka, azt legalább részben jól szemlélteti a 2. ábra. Bizonyos szeszélyesnek látszó, de periodikus változásokat a Föld pálya- és tengelyirány-módosulásai okozzák. Látható, hogyha van is emberi hozzájárulás a klímaváltozáshoz (erre vonatkozólag lásd a későbbieket), a változások alapvetően embertől független, kozmikus erők hatására történnek. Ezek egy részét ismerjük (lásd a 2. ábrát), de számos továbbit valószínűleg nem ismerünk. Hogy csak egy ilyen lényeges kérdést említsünk, nem ismerjük például a földtörténet során jelentkező 10100 millió éves jégkorszakok (hűtőház) okát (ismereteink szerint legalább négy ilyen fordult elő a Föld történetében). Olyan megállapítások tehát, mint például az a kijelentés, hogy az időjárás nagyléptékű alakítói a múlt század ötvenes évei óta mi magunk vagyunk (Végh et al., 2009), a második világháború utáni nagy természetátalakító tervekre emlékeztet, amikor a folyók folyási irányát is meg akarták változtatni, és azt gondolták, hogy bármit megtehetnek a természetben és a természettel. A fenti kijelentés tehát erre a magatartásra emlékeztet csak negatív változatban. (Még ha legalább azt írnák, hogy mi emberek is hatással vagyunk az időjárás alakulására!!!)"
Meg hazánk is, ha novemberben is hemzsegnek a szúnyogok! Lám, máris ennyire tönkretettük a klímát! Ezért meg is érdemeljük, hogy télen is csipkedjenek bennünket a szúnyogok!:))
A nagyvállalatoknak nagyon is kedvező volt a GW propaganda, nyugatról a sokkal olcsóbb fejlődő világbeli országokba helyezhetik át a termelést, ahol hírből sem ismerik a co2 limitet és bármiféle korlátozást. A co2-vel pedig üzletszerűen lehet "kéjelegni" a tőzsdén, mintha pénzügyi termék lenne. Végső soron a mindenki jól jár elvén működött a dolog, a zöldszervezeteknek is vetettek némi alamizsnát, hogy zöld és bio szélhámosok is jól érezzék magukat. Azért a GW témakör egyre jobban bűzlik az áltudományosságtól, a 2008-as válság óta pedig pénzügyi virtualizáció is jócskán csökkent, így a GW-re is kevesebb pénz jut. Kicsit kezd lejárt lemez lenni
Londonig még el szokott menni a kontinentális meleg (és télen a hideg is), de a nyugati tengerpartig már jut ki, Wales, Írország 20 fok fölé se nagyon ment ezen a nyáron. Ez csak a mostanában gyakori atlanti blocking hatása, ilyenkor a kontinentális hatás felerősödik, németeknél pl. a hideg tél után most a nyár is meleg. Hírértéke van a dolognak, de nem rendkívüli.
Tegnap feltettem egy filmet egy új topicba, amit pár órán belül mindenféle indoklás nélkül töröltek. Gondolom, ennek a hozzászólásnak is ez lesz a sorsa, de amíg itt van, addig talán meg tudja nézni pár ember.
A magyarázat nélküli azonnali törlés mindenesetre alátámasztja a film állításait, bár azt nem gondoltam, hogy a boszorkányüldözés már ilyen szintekre is elér.
Ez egy csalóka pillanatfelvétel, ami megtévesztő látványt nyújt. Jelenleg Oroszo. európai területén (tehát kontinentális területen és nem a tengerek fölött) van jelentős pozitív anomália, amiben semmi különös nincs. Adott egy kedvező szinoptikus helyzet, amiben a nyár közepén Közép-Ázsia sivatagos részein felforrósodott száraz levegőt a Volga mentén észak felé áramlik, egészen fel a Jeges-tengerig. Elmúlt 100 évben tucatnyi hasonló volt.
Az már izgalmasabb lenne ha mondjuk Izlandról jelentetének tartós 40 fokos kánikulát :)
Hát, most nagyon NEM látszik valószínűtlennek, hogy a Jeges-tengernél tombol már hetek óta a 30 fok fölötti kánikula..... Ja, persze, ez azzal jár együtt, hogy az Adriai-tengeren meg hajókat döntögetnek a viharok? Kérem, most NEM az Adriai-tenger partjára, hanem a Jeges-tenger partjára célszerű terveznünk nyári vakációnkat!:))
"hiszen a jégmentes időszakok mindig sokkal hosszabbak voltak, mint a jégkorszakok"
Ez pont fordítva igaz, a jégkorszakok voltak lényegesen hosszabbak (legalábbis az elmúlt 450 ezer évben). A következő ábrán láthatod is. Azzal is vitatkoznék, hogy rendkívüliek a hőhullámok az elmúlt években. Továbbá az is valószínűtlen hogy elolvadnak a sarki jégsapkák. Sokkal inkább valószínű hogy a 21 sz. már a következő nagy lehűlési időszak kezdete lesz. Csak ne jöjjön túl korán, mert abból katasztrófa lenne
De még a naptevékenység minimum ELLENÉRE is sokkal több hőségriadó volt az elmúlt 5 évben, mint amennyi régebben 50 év alatt szokott előfordulni! Ezért kell komolyan venni! Igen, a FELGYORSULÁS az, ami ellen tennünk kell, hiszen jelenleg is jégkorszakban élünk még, az igazi "interglaciális" időszakokban a sarkokon sem voltak jégsapkák. És ez számít "normális" állapotnak, hiszen a jégmentes időszakok mindig sokkal hosszabbak voltak, mint a jégkorszakok, ezért a sarki jégsapkák elolvadása a jövőben elkerülhetetlen, de az NEM mindegy, hogy ez milyen gyorsan következik be! Semmiképpen sem szabad emberöltő léptékben bekövetkeznie, csak geológiai léptékben!
Amiről írsz, az a lehető leglassúbb folyamat, a mostani felmelegedés és a földtani változások között 3-4 nagyságrendi különbség van az időrendi skálát tekintve. Ami a "leggyorsabb" , az a napfolttevékenység ciklikusságának az anomáliái.
A földpálya-anomáliáknak is több ciklikussága van, ez megint 1-2 nagyságrend.
(Ezek nagyságát nem ismerem pontosan, 6000 év és kb. 30 ezer évekről van szó, erről írjon valami szakember, én csak egy egyszerű kutatómérnök vagyok.)
Nem szeretnék vitatkozni, de úgy tudom a felmelegedés kontra lehőlés nem kizárólag a pályaanomáliának tudható be, hanem az évmilliók, milliárdok óta működő lemeztektonikának is. Befolyásolja, hogy hogy helyzkednek el a kontinensek pl. szuperkontinens-hatás vagy orogén hatás, bár az tény és való hogy ezek egyedül nem indokolják a jégkorszakok kialakulását. Nyilván így együtt mind szerepet játszik.
Kedves lindaa25! Itt a gyorsasággal van a baj, és ez nem írható a jégkorszakok-felmelegedések közötti váltakozással.... Egyébként, amiről írtál, már valahol volt tárgyalva. Az üvegházhatás (leegyszerűsítve) aggasztóan gyorsítja a Föld ciklikus pályaanomália okozta felmelegedést . Most, ami visszafogó tényező: a napfolttevékeny minimuma.
Hőmérsékleti gradiens: minél magasabbra emelkedsz, annál hidegebb van (általában).
Adiabatikus hőmérsékleti gradiens: A légtömegek kevés hőt cserélnek a környezetükkel, ezért elméletileg a légnyomás változása okozta tágulás határozza meg a gradiens mértékét. kb. 1K/100m.
Nedves hőmérsékleti gradiens: A levegő különböző hőmérsékleten különböző mennyiségű nedvességet képes magába fogadni, ez némiképp stabilizálja a hőmérsékletét. Ez a rejtett energia, amit a párolgáskor vesz fel a környezetéből többnyire a felszínen, és a magasban a lehűléskor ad le, a latens hő. Ilyen a valóságos légkör, a gradiens ezért kisebb: 0,65 K/100m körüli.
Kiindulási pont: maga a felszíni hőmérséklet.
Az üvegházhatás, a magyarázatok szerint, a CO2 szint növekedésével erősödik. Nem amiatt, mert a több CO2 több energiát nyel el, hiszen néhány méteren belül képes az adott spektrumon az összes sugárzást elnyelni. (Meg végsősoron semmit sem nyel el, hanem inkább szétsugároz.)
A jelenség megértéséhez abból kell kiindulni, hogy a föld légkörének mindenképp pontosan annyi energiát kell kisugároznia, mint amennyit a Napból elnyelt.
Ha több a CO2, akkor vastagabb lesz az elnyelő réteg, megemelkedik a légkör határán az a magasság, ahol ezt az energiát le tudja sugározni, ugyanolyan hőmérsékleti gradienst figyelembe véve emelkedni fog a felszíni hőmérséklet is. Tehát a légkör tetejének sugárzási viszonyai határozzák meg a felszíni hőmérsékletet.
"A lényeg az, hogy a hőmérsékleti gradiens indulási pontját, amit alapvetően az adiabatikus tágulás és a latens hő határoz meg, arrébb tolja az üvegházhatás"
1- mit értesz azon hogy a hőmérskéleti gradiens?? hogy érted hogy indulási pontja???
2- adiabatikus tágulás. tudtommal általában zárt rendszerben jön létre, és olyankor is a gáz adiabatikus tágulása során a hőmérséklet csökken.
3 - látens hő alatt sem értem hogy Te mit értesz??
Bele-bele olvasgattam a hsz-kba. Véletlenül van a témához némi közöm, és csak szeretném felhívni a figyelmeteket a földtörténet eseményeire. Jelenleg egy jégkorszak felmelegedő szakaszában vagyunk. A fosszilis tüzelők és az egyéb antropogén tényezők valóban hatnak a klímára és növelik az üvegház hatást, de maga a folyamat az elmúlt kb. 4 milliárd év alatt már nem először játszódik le, és nagy valószínűséggel nem is utoljára. Ettől függetlenül nem támogatom a környezetszennyezést, csak ezeket a dolgokat nem szokták elmondani az embereknek. Komoly geokémiai, föltani stb. háttere van a dolognak, nem annyira fekete vagy fehér a dolog. Örülök hogy ezt előtte szólók is írták többen....
Nyugodjan kételkedj....... Én sem teszem le a voksot egyik szemlélet mellett sem. Az a baj, hogy tulajdonképpen még csak sejtéseink vannak.A befolyásoló tényezők hatását jó, ha csak nagyságrendileg tudjuk becsülni. Azért van pesszimista és optimista klímamodell, ezek is bőségesen el vannak látva tolerancia határokkal. Én igazából attól félek, hogy mire nagyjából átlátjuk az egészet, akkorra már túl késő lesz........Egy robogó autót megállítok néhány másodperc alatt, egy vonatot néhány perc alatt (sokszáz-egykétezer m fékút), de egy klímát mennyi idő alatt tudok befolyásolni ellenkező értelemben....?
Annyit tudunk biztosan, hogy a CO2-nek mi a kapcsolata az infravörös tartománnyal, ezt már nagyon régen kimérték. A Vénus légköre is ezért olyan brutális. De ez egyébként bármilyen szénmolekulát tartalmazó gázra igaz..
Most mennem kell, majd még írok...
Linket nem tudok adni, etz egy régi Élet és Tud.ban (vagy Deltában?) olvastam, de már régebben.
