És még tovább : az azbeszt cement (eternit ) cső egy sima falú cső. Fő tulajdonsága, hogy a vizet nem engedi át - ezért korábban előszertetettel használták vízvezeték nyomó csőként is. Meg tetőfedőanyagként.
Bevált !
Ma már azért nem alkalmazzák, mert az azbeszt tiltólistára került.
Veszélyes.
A bányászatnál, a feldolgozásnál és néha a beépítésnél is, de ahol ott van, ott már veszélyt nem jelent.
És mint írtam , a vizet nem engedi át, így a kémény kondenzátumot sem.
Valóban aggódom a válaszfal miatt, épp ezért kell megszüntetni, hogy ne legyen utána semmi gond. Bár tartalék kémény, elvileg nem használjuk, de bármikor adódhat olyan helyzet, amikor nincs mit tenni, mint a kandallóba begyújtani.
Oldalra is bővítsek neki még? (van kb 3-5 mm a samottcső széle és az elvágott köpeny között). A kéményseprő anno azt javasolta anno, hogy a kerek kőzetgyapot hosszából ne vágjak el, inkább vágjam ki a betonköpeny téglát pont akkorára.
Annyi érdekeset leírtál a kményről, én azt hittem ez strangszellőző. De félre a viccel.:
Akkori időkben még a téglának nevezett tárgy tégla volt a maiakkal szemben. Ami meg kémény építésére alkalmas, azt kevesen veszik meg mert drága
Ha még nem építkeztél, és nincs tapasztalatod a fedlap hasznával, újat nem tudnál úgysem mondani, ( szerinted felesleges) akkor ne velem vitatkozz. Ha már építkeztél egyszer, vagy már láttál kéményt, csak nézz fel a tetejére. Engedd meg, hogy ne értsek egyet az írásiddal, de tudod mit, írj a monopolban levő előregyártott kéményt készítőknek,kérdezd meg, hogyfedlap nélküli építésre is van-e rendszergarancia, ha van, akkor rúgják már ki a fejlesztő gárdát, mert a fedlap amit adnak a rendszerhez teljesen feleleges pénzkidobás a tervezéstől kiindulva.
Egyébként csak megsúgom: vízorr szempontjából a legjobbakközé tartozik
" Nízegesdd ezeket a kéményeket is !! " hiába nízem nem látok fel addig:))
"2. tényleg rossz a fedlap - kicsi a valószinűsége - korábban amikor még beton nem nagyon volt, kémény már akkoriban is volt. A fedlap elsődleges funkciója a kéményfej lezárása ( a téglák kilazulása és a víz ellen ). "
a 8449 -ből
Akkor egy kis kémény errózió (nem korróztió ) :
A kéményt nagyon sok hatás éri. Így belülről a füstgázok, azok lecsapódásából keletkező víz és egyébb anyagok (kátrány, szénsav )
A kéményfej ezért belülről (is) ázik és kivülről az eső miatt.
Ha nincs fagyálló téglából építve, szét fagy a kéménytégla, ha nincs monolit fedlappal ( magyarul beton fedlappal) lezárva a fagyhatás még gyorsabb, a téglák nem csak szétfagynak, hanem lassan kifelé kúsznak. Most hogy van rajta víz orr vagy sem ezen lehet filozofálni , de objektíve kimutatni a folyamat gyorssabb voltát lehetetlen.
Amúgy vannak kémények, amik szintén le vannak zárva betonfedlappal, amik egyáltalán nem ugranak ki a fal síkjából, mégis elég jól elvannak, ha megfelelő téglából és betonból készül az a kémény. pl az ipari kémények mind így épülnek !!
Ahogy néztem a kémény a függőlegestől nem mozdul el akár tágult, akár nem.
A tető kapcsolatot majd lefényképezem, de csak a bádog van odaillesztve, az nem tarthat komolyat. Nyeregtető, a tűzfal fagerendás, könnyűszerkezetes (de még az is félkész).
Továbbra is azt mondom ha nincs betonvas nem szabad, hogy táguljon.
A huzatot azt sajnos nem tudom befolyásolni, mert fagáz kazánom van, sajnos a tüzifa az nem elég száraz így a kátrány egyik főoka az, remélem a következő fűtési szezonban már ilyn gondom nem lesz.
A kátrányosodás egy nagyon csúnya, alattomos dolog, mindig felülről jön lefelé, akkor van igazi nagy gond ha már elérte a a szobát is. Kiküszöbölni megfelelő tűzeléssel tudod, több huzatot kell adni, látható lángnál nem szabad lezárni teljesen, csak parázsnál.
A hő felfelé jobban terjed szerintem, de a hőszigetelésre visszatérve nincs vele baj, ott voltam, amikor be lett építve. (Leier LSK kémény) "
Az tény, hogy a hő felfelé jobban terjed, de ez csak akkor igaz, ha nincs az útjában valami akadály, ami kevésbé vezeti, esetedben ott a repedés, ami a hővezetést kicsit megszakítja
Ezekkel akkor talán nincs gond, viszont írtad, hogy lehűlve visszahúzódik a repedés.
A külső palást függőleges vágását próbáld kitágítani a béléscső két oldalánál, minél többet annál jobb, és az egységcsomagban találhtó, vagy a palást szigeteléséből maradt szigetelővel körbeszigetelni a béléscsőövet.
Utána kikenni a repedést és ráfűteni a kéményre, hátha változik a repedés mérete.
Nem tudom, hogy nyereg, vagy sátortető? a tűzfalak vastagsága? a tető be van-e kötve a tűzfalba?
A kéménypillér statikailag itt a leg gyengébb, mivel csak 3 oldalon van tartása, és mivel nincs födémed esetleg a tető mozgás is szerepet játszhat a repedésben
"ha jól van szigetelve a béléscső, akkor a meleg nagyobbik részét az alsó elem kapja"
A hő felfelé jobban terjed szerintem, de a hőszigetelésre visszatérve nincs vele baj, ott voltam, amikor be lett építve. (Leier LSK kémény)
"A kémény alapja egyben van-e a ház alapjával? esetleg vasalva?" egybenalapozva, vasalva is lett 12-es betonvasak ha jól emlékszem függőlegesen 8db, kengyelnek 8-as betonvas 20 cm-enként.... az aljzatbetonban pedig 4,5mm-es betonháló 150-es osztással.
"az alap alatti talaj?"
homokos, agyagos talaj
"a födémen átmenő kémény találkozásának a megoldása?"
Még nincs födém készen, fafödémes lesz az épület, egyenlőre csak a gerendák vannak beépítve, a legközelebbi gerenda is 7 cm-re van a betonelem szélétől....
Tágul az hosszában és oldalirányban is, sőt egyformán ( % -osan ). Csakhogy egy kémény hossz lehet akár tiz méter is, az oldalfal meg 0,4 m, azaz a 25 ötöd része része.
A vízorrt sok helyen alkalmazzák. Így ablakpárkányoknál falkiugrásoknál és természetesen a kémények felapjánál is.
De a vízorrnak elsősorban esztétikai szerepe van. Az ablakpárkányoknák, falkiugrásoknál a lefolyó víz (ha nincs vízorr) nagyon csúnyán összetudja koszolni a falat, mivel a felgyülemlett por és egyéb szennyeződést szépen rámossa az eső a falra.
Most egy kémény fedlapján, hogy van vagy nincs vízorr, nem tesz semmit - kap az a kéményfal elég csapodó esőt, mi az neki egy kis csurgalék.
A kémény falnak tömör, nagyszilárdságú (fagyálló ) téglából kell lenni és akkor a csapodó eső és a csurgó eső (víz) meg se kottyan neki (e ).
" Viszont kicsit tovább gondolva a dolgot " ha jól van szigetelve a béléscső, akkor a meleg nagyobbik részét az alsó elem kapja, mivel ahhoz van közelebb a bekötő elem, ergo az tágul, de továbbmegyek: A kémény alapja egyben van-e a ház alapjával? esetleg vasalva? Ha nincs, mekkora az alap keresztmetszete, milyen az alap alatti talaj? a födémen átmenő kémény találkozásának a megoldása?
Viszont kicsit tovább gondolva a dolgot a hiba kulcsa szerintem a hőmérséklet-vezetési tényező, ami a vasnál 22,8 (0,00001 m2/s) a betonnál pedig 0,54 (0,00001 m2/s) vagyis a beton jóval lassabban közvetíti az anyag egy pontjában bekövetkezett hőmérsékletváltozást. A T-idomnál betorkolló forró levegő miatti hőmérséklet-változás sokkal messzebbre jut adott idő alatt a vasban, mint a betonban lefelé.
Köszi, rendes vagy ( nem is bírsz) , de mivel a beton tömege a nagyobb, és az adja át a hőt a vasnak, ( nem fordítva) így hiába vágod el, a hőtágulás megmarad
"tetősík felett abroncs úgy, hogy kint uannyi legyen mint bent..."
= tetősík felett abroncs úgy, hogy kint uannyi legyen mint bent a felső másfél elem elhagyható. Tehát egy 2.5m-s kiállásnál 4 m-s abroncs kell 2 m-rel kilógatva a tetősík fölé...
Találkoztatok már olyannal, ahol a kivitelezés során merevítés céljából bevasalták, majd cementes anyaggal kiöntötték a könnyűbeton köpenyelemeket?
(a gyártó ha jól tudom csak az utolsó méter(ek)re javasolja csupán)"
Erre az indulásnál miért volt egyáltalá szükség?
(gyári anyagot használtatok v csak "öntsünk bele valamit jó lesz az" típusút?)
nekem Schiedel UNI-n van, ott a prospiban egyértelműen le volt írva/rajzolva a vasalás: utolsó négy méter összetekerhetős gyári izével (szerintem ezt tőlük külön szettben lehetett megvenni) v tetősík felett abroncs úgy, hogy kint uannyi legyen mint bent...
Eddigi ismereteim szerint ez valóban így van, csak a tapasztalat szerint meg valami csak tágult. A helyzet pedig az, hogy inkább hosszirányban tágult, mintsem oldalirányban.
Ha pedig azt nézem, hogy egy-egy beton köpenyelemet megemelni is komoly feladat, akkor mivel magyarázható, hogy szinte 2mm-el lebeg a t elágazásnál egy elem,, fölötte és alatt semmi repedés??? A legfelső 7-8 elem azért annyira nem könnyű....
