Inkább csak most már tágabb lehetőségek vannak a kérdőívezésre. Én több, mint 10 éve írtam az ugyanilyen dolgozatomat, akkoriban éppen csak néha-néha lehetett internethez férni a főiskolán, otthon egyáltalán nem volt netünk. Az adatgyűjtés régebbi szakdolgozatok bújásából az iskola könyvtárában, levelezésből, telefonálásból, utazásból, személyes találkozókból állt. Sokkal időigényesebb, de személyesebb volt, főleg az utazgatásokat nem bántam, mennyivel hangulatosabb odamenni valahova és személyesen beszélgetni az illetékesekkel, mint e-mailben letudni :)
Húúúú, a legfontosabbat nem is említettem: ő maga is kéktúrázik - a levele szerint! És mivel furcsálltam egy kérdését, tudniilik, hogy Aggtelek és Jósvafő között a föld alatt, vagy felett teljesítettük-e a távot, utánanéztem, barlangászik-e. A válasz igen, tahát itt egy aktív kéktúrázóról és barlangászról van szó!
Szerintem nem baj, ha a kéktúra egy kicsit előtérbe kerül. És ha valaki a véleményre kíváncsi ebből szempontból, hát állok elébe! Ez csak záródolgozat lesz, nem hiszem, hogy bárki is a későbbiekben felhaszálná az adatokat, de a kitöltéséhez szükséges negyedóra sem a világ, időmbe belefért!
Ma reggel egy levelet találtam a postafiókomban, amiben egy (gondolom) fiatal hölgy arra kér, segítsek neki abban, hogy a kéktúrára vonatkozó kérdőíve minél több illetékeshez eljuthasson. Mivel alapvetően egy gentemanus természet vagyok, az ilyen kéréseknek nehezen tudok csak ellenállni, sőt, sokszor meg sem próbálkozok ezzel! ;-D
Én már ki is töltöttem a kis kérdőívet, nagyjából negyedórás volt az egész. Szerintem értelmesebb kérdések vannak benne, mint a tavalyiban. Szóval, ha van egy kis szabadidődtök, legyetek szívesek kitölteni! A kérdőív első oldalán egyébként a következők olvashatóak:
"Kedves Kéktúrázó!
........ .......... vagyok, és az Európai Üzleti Polytechnikum idegenforgalmi szakmenedzser képzésére járok. Záródolgozatomat az Országos Kéktúrát járókról írom ehhez kérem most a segítségét.
Kérem, töltse ki az alábbi kérdőívet, mely kb. 15 percet vesz igénybe. Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen természetjárási szokások jellemzőek Önre, illetve ha már teljesítette az egész kéktúrát, milyen szokások voltak jellemzőek Önre kéktúrázás közben.
A válaszokat természetesen név nélkül, bizalmasan kezelem."
Kőkereszt előtt vagy után,nézőpont kérdése,ha a zirci buszból nézem,akkor azt hiszem előtt... bár nem biztos!:-)
Ha megyünk,megmondom.
A Naszályra vezető kéktúra útvonal az én tudomásom szerint sem érintette soha sem a kopjafát,bár tényleg az "eredeti" kék csak mindössze kb 50m-re haladt el előtte,ahogyan Bubu írta,ennek elterelését nem tartottam én sem jó ötletnek,mert járható az ösvény,még ha nehezebben is,de mi akkor is ezen mentünk fiammal ,mert ezt tartottuk adekvátnak,nem a másikat,Rockenbauer Pál megér ennyit,nem tudom miért tereltek,biztosan megvolt az oka,csak mi nem láttuk be.
Ugyanúgy, szépen nyomvonalt követve bejártuk így is a kéket...Tisztelegve a nagy előd emléke előtt...nem kéne megmagyarázni a nyomvonal változtatás okait,hanem arra kéne törekedni hogy a kopjafa közelében haladjon,mert ez minden kéktúrázó érdeke,és nincs a kéktúra útvonalán másik hely,amely ennél jobban megérdemelné a tiszteletet,ide kell vezetni a kéktúrázókat,nem pedig elterelni úgy vélem
Régen a kopjafától kb. 50 méterre vezetett el a kék jelzés (a kerítés maradványán a dupla mászóka ott még most is megtalálható - és a leszürkített kék jelzések is). Vélhetően azért terelték el, mert a kopjafa feletti bekerített részen erősen be volt nőve az amúgy (jellemzően még száraz időben is) cuppogós, vizenyős ösvény.
Encián rekontra fiatal túratárs (BT-5), 2011. február 6.
Korábban volt szó arról, hogy Tavaszi Széllel közösen esetleg mi is átbivakoljuk az éjszakát a Nagy-hideg-hegyen, végül nem sikerült rá olyan időpontot találni ami mindkettőnknek jó lett volna, ezért ebből sajnos nem lett semmi. A túra első szakaszát (Kemencétől-Bányapusztáig) már lejártam a Börzsönyi Kék során, a végén levő Márianosztra-Szob szakaszon is voltam már kétszer (persze Enciános igazolásom egyikről sem volt), de most kivételesen nem a pontokért túráztam, egyszerűen kíváncsi voltam a középső részre, a jelzetlen utakon való haladás, illetve a látnivaló végett. Úgyhogy az Inóci-vágásban "szaladtam fel" a K3 kiágazásáig, onnan kezdődött az érdemi rész. Az idézőjel meg azért, mert az előző napi PPU túra úgy látszik kivett belőlem, nem úgy haladtam ahogy szerettem volna. A terepviszonyokról csak annyit, hogy az olvadékvíz is kéktúrázott, csak ő ellenkező irányban teljesített :-)
Szóval többszöri megállás és szuszogás után végre dél körül felértem, kimentem a K3 végéhez amiről a leírásokkal ellentétben egész jó kilátás van! (legalábbis így lombmentesen) Indulás előtt visszaolvastam a fórumon és láttam hogy más is megtalálta az ősöreg térképemen szereplő utat, ami a K3 jelektől pár lépéssel lentebb indul az Inóci-nyeregbe. Valóban, szép széles, el sem lehet téveszteni. Bár elég köves illetve benőtt volt, de végig járható. Sőt, a felfelé vezető saras rettenethez képest egy autópálya! Mondjuk jó régen használhatták utoljára, ezt a keresztbe dőlt korhadásnak indult fákból lehet kikövetkeztetni. A rajtuk való átkelésnél megreccsentettem egy ágat, ösztönösen felnéztem és igen, egy megriadt kis őzike távolodott meglehetősen nagy sebességgel, de hogy mekkorákat ugrott közben! Mint egy gazella! (félig-meddig ide tartozik: tudjátok mit láttam a vonat ablakából a Nyugatiból kigördülve? egy gólyát :-O) Egy helyen majdnem elbambultam az utat de aztán meglett a kissé balra lefelé vezető ív, nyílegyenesen haladtam az Inóci-nyereg irányába. Ez a rész nagyon szép érintetlen erdő volt, és jó meredek :-) Egy apró jobb töréssel belecsatlakoztam egy kijártabb útba, ami hamarosan levitt a nyeregbe. Itt felírtam a kódot, aztán jobbra fordultam egy szélesebb útra, ami a térképem szerint a Tányér-rét felé vezetett. Szerintem ezen haladhattak anno az Enciánosok, nem mentek fel a Szép-bércre, egyrészt mert másnaposan minek mentek volna :-) másrészt meg mert akkor az útvonalleírásukba is beleírták volna, gondolom. Tehát jobbra tértem erre az említett útra és tényleg, NY majd D felé haladva elértem egy sarasabb utat (itt az útvillánál a jobb oldali ágat kell választani), aztán egy jobb-bal sikánnal a Z+ jelzést, néhány lépés után pedig a Tányér-rét északi végét. Jó nagy rét, szép díszlet, készült pár fotó erről a helyről is. Füzetbe bemásoltam a jellegfa mellől a kódot, azért vegetációs időszakban lehet hogy kicsit nehezebb megtalálni. A túra lényege ezzel tulajdonképpen teljesítésre került, már csak az Érsek tisztás- Kisirtás-Nagyirtás-Márianosztra útvonalon történő levezetés volt hátra.
Érsek-tisztásig egy jelzetlen úton haladtam, a jellegfától nem messze indul kicsit jobbra pontosan dél felé, majd nyugatra tartva kerüli meg a Ló-hegyet. Az utóbbi részen voltak saras részek, de ez valójában kismiska volt az Érsek-tisztástól Kisirtásig vezető S jelzéshez képest! Az erdészet ismét kitett magáért, totálisan járhatatlanná tették ezt az utat, ami úgy sem bocsánatos ha kibiggyesztünk egy táblát, miszerint kedves erdőjárok, a tavaszi viharkárok eltakarításán dolgozunk, türelmet kérünk. Bevallom, az a nem kevés türelem amivel nekiindultam, párszáz méter után elfogyott :-( Kisirtáspusztán ismételten próbáltam valami igazolásfélét szerezni a Börzsöny Turistája lapomra, de ezúttal sem jártam sikerrel. Ezért hát megint dohogtam egy sort, adott egy túramozgalom, nagyrészt tök jó érintőpontokkal, de az igazolás szinte lehetetlen. Elhiszem hogy 30 éve nagy élet volt itt is, meg működött pl. Drégelyvár vm. de ma már ez nem így van! Nagy dolog lenne kijönni és felpingálni valahová három számot? Mert így a túraélményeket megöli a bosszúság, hogy már másodjára vagyok itt dolgom végezetlenül.. Azért ezen is hamar túllendültem, felmásztam a csuda-szállóig, eljátszottam a gondolattal hogy így ahogy vagyok sármalacként beállítok az étterembe :-) de végül nem tettem. Lehaladtam Márianosztráig, a rab-temetőnél kaptam búcsúzóul gyönyörű naplementét, aztán rövid kocsmázás után a 17:30-as busszal hazakeveredtem.
Januárban a Rómer Flóris Emlékút lejárásakor Bakonybélben a Pék Apartmanban voltunk két éjszakát, de ők most tavaszig nem fogadnak vendégeket. Egy kicsi kis házikó, két személynek pont kényelmes, főleg, hogy kora reggel indultunk, és mindig sötétben értünk haza, viszont a tulajdonos hölgy nagyon rendes volt, és felajánlotta, hogy napközben is benéz, és rakja a cserépkályhát. Azt pedig gondolom senkinek nem kell elmondanom, milyen érzés egy egész napos téli túráról a meleg szobába hazaérni, és nem a begyújtással vesződni. Tehát tavasz után csak ajánlani tudom őket. Bár Bakonybélen nem lehet olyan bonyolult szállást keríteni, itt a Kemenesalján jóval nagyobb kihívás :)
A közeljövőben -egy-két fagyos-napos téli hétvégi napon- továbbhaladnánk a kéktúrán nyugat felé ,érdekelne szállás ötlet és tapasztalat Bakonybélben,és Nagyvázsonyban.
Innen keletre már csak -mondhatom sajnos- a Jósvafő-Bódvaszilas szakasz maradt,az itteni szállásunk lehet hogy már foglalt az áprilisi(!) tavaszi szünet alatti hosszú hétvégére,esetleg errefelé is érdekelne szállástapasztalat ,mármint Jósvafőn.Topiktúrások esetleg??
Vasárnap felébredve - s számítva a szombati verőfényes idő maradására - valamint hirtelen ötlettől vezérelve gyors öltzöködés, s irány Szentendre, ott fel a pilisszentlászlói buszra. A sofőr a jelzés ellenére egy laza 20 méterel túlcsúszott a Lajos-forrási elágazásban lévő buszmegállón, de azért csak megállt. A szeles időben elsétáltam az aszfalton Dömörkapuig - elég szép autós forgalom volt - majd a zöld3szög jelzésnek indultam felfelé. Volt sár bőven, a Kőrösi Csoma emlékműnél pazar kilátás a süvítő szélben. Innen szintén felfelé gyalogolva értem el Lajos-forrást. Itt rengeteg kiránduló, tele parkoló, lepukkant turistaház... pecsételni sajnos nem tudtam.... egyáltalán lehetett itt régebben?.. a forrásnál zsákokban lévő pet palackokba ketten töltik a vizet, úgy kábé 30 palackba, így nem várom ki a sorom. A sárga jelzést választva haladok tovább - sár - megnéztem a Csepel-forrást - majd némi emelkedés után értem el a Kő-hegyi Czibulka János házat. A háznál vagy 20 kiránduló, fogyasztanak is, bent meleg cserépkályha, üdítő, best of vadász csoki és bélyegző. Két féle, Czibulka feliratú, meg egy "kisvakondos", lehet választani. Mivel nem voltam nagyon éhes, a legendás kolbászos leves kimaradt, lefelé szintén sár egészen Szentendréig. A sárga jelzés mellett a dombon két haszienda, itt is gyatra kilátás lehet egész évben. A város szélén gyalogolva lassan feltűnik a Hév, éppen - az utolsó 10 métert futva - értem el az induló járatot.
Még egy kis farigcsálás: Ha valaki egyedi képre szeretné ráíratni az adatait, annak rendelkezésre áll egy xml kimenet, és olyan megjelenítést fabrikál, amilyet szeretne/tud :) Elérése: http://heyjoe.hu/okt/xml.php?fhn={felhasználó_id}
Volt ma délelőtt egy kis időm, így bütyköltem a szakasz-nyilvántartón: Be lehet jelölni, hogy egy-egy szakaszt milyen irányból teljesítettük, és ami ennek következménye, már számolja a szintemelkedéseket is. Alapértelmezetten az igazolófüzet irányát veszi alapul a script, így ha egy, már felvett szakaszt ellenkezőleg jártunk be, a jobb felső sarokban törölhetjük a kérdéses utakat, majd a helyes irány bejelölésével újra felvehetjük. Természetesen a szintek rákerültek a beszúrható kis képre is:
Miért, Leányfalu jobb, ami kb. két utca széles (bár most már nő az felfelé is), viszont 6 km-en keresztül tart a falu? Akkor meg majd a Duna partja lesz beépítve Egomtól Csepelig, annak se fogsz örülni
